Egyébként megnéztem milyen dióda melyik kivezetéshez megy és hát nagyon meglepett a dolog: 3.3V sb2030 ->20A 5V sb3030 ->30A így 66W+150W és a legjobb 12V er1602 ->16A 190W így kb a táp olyan 400W, de pont a 12V ágba a leggyengébb 16A. Szerintem ezt ki kéne cserélni legalább egy 20A-es diódára és akkor talán használható lenne vésztartalékként számítógépben is. Bár a tranyóktól is függ, de elég pocsék elosztással csinálták meg.

A kondikhoz nem értek mármint adatlapot sose nézegettem eddig, mivel kapcsolóüzemű táppal eddig nem foglalkoztam. A másik, hogy rákötni csak megfelelő tesztelés után kötném ha egyáltalán rá merném kötni ez a stabilitástól függ. A kondi márkáját épp azért kérdeztem, hogy azért ment tönkre mert alapból "selejt" vagy valami más miatt. (Valószínűleg akkor az előbbi.) Életveszély csak akkor lenne ha bedugva szerelgetném, de ha kipróbálás után véletlenül szét is szedném biztos nem simogatnám a pufferkondit esetleg előtte inkább kisütném biztonságosan! Egyébként amíg nincs kondi nem forrasztgatok össze-vissza és inkább megpróbálok pár dolgot megtudni azért kérdezek.
Értékelem hogy aggódsz, de azért annyira minimálisan értek hozzá, hogy ne nyírjam ki magam se más berendezést. Mindössze eddig nem nagyon foglalkoztam a kondikkal hogy melyik milyen minőség és ezzel az alacsony esr-el mivel eddig nem volt rá szükségem.

Egyébként ha mégis jó lesz a táp akkor szerinted érdemes kicserélni az er1602-t mondjuk egy mbr20100-ra? De azt nem értem hogy a 1602 200V-os, de itt csak 12V van nem? Ennyi erővel lehetne sb2040 is vagy tévedek? (Pedig 12V-os ágba van betéve az er1602)

Majd egyszer mérd meg mekkora áramot vesz fel a pc-d tápáganként full terhelésen. Meg fogsz lepődni...
A nagyobb táp elsősorban a tartalék miatt van. Mivel pl. az autót sem szerencsés állandóan üveghangon pörgetni. Meg aztán a gyártók is hazudnak gyakran...

(a 12 voltos ágban meg azért van 200voltos dióda mert itt kapcsoló üzemről van szó, és az összes feszültséget nagyon sűrű, de sokkal nagyobb feszültségű impulzusból kapjuk. Pl. a 12 volt kb. 50 voltból van ...)

Nem tudom mennyit vesz fel, de egy darabig biztos nem fogom mérni, szerintem még jó ez a táp és jó is lesz egy darabig, már a gép maga sem egy nagy érték, de ha majd gyanús feszek lesznek lecserélem, vagy ha valami rendellenességet mutat.
Akkor a 12V-os ágba a 100V-os dióda kevés lenne? (Akkor ha le akarom cserélni valamikor 200V 20A-t keressek majd?)

Nem véletlenül tesznek oda a legótvarosabb gyártók is 200 voltost. De azért még kérdezd meg 3X, 5 embertől hátha mást mondanak...

Ok, de akkor inkább maradok a 200V-nál, de annyi még nem világos, hogy az er1602-nél a 16A az lábanként érvényes vagy az egész tokra, azaz diódánként 16A-t kell érteni? Az MBR-nél külön fel van tüntetve, hogy 2x10A, de a 1602-nél most 2x16A vagy 16A a kettő együtt?

Én úgy látom áganként...

Hát én nem tudom, de másik tápegységben volt ez a dióda. Adatlapja itt és benne van hogy 8A lábanként és 16A egybe szerintem a 2 ic nagyon hasonló.

Hát... szerintem kérdezz meg akkor még 8 embert, aztán utána nézd meg a konkrét dióda adatlapját is.

Külön felhívnám a figyelmed a "maximum forward voltage at 8.0A/element" sorra, mert azt szerintem nem a max. áramra adják meg.
Aztán ha van időd megnézheted az alatta levő grafikont is melynek címe:
Fig. 2-TYPICAL INSTANTANEOUS FORWARD
CHARACTERISTIC amit tudtommal nem szoktak a két diódára összevonva megadni, de lehet hogy tévedek...
További jó mukát!

Hali!
A Pc tápokban általában közös katódos ("C"jelzésű) gyors diódákat szoktak alkalmazni az ellen fázisú egyenirányítás miatt .(kétutas egyenirányítás)A magas frekvencia miatt, jóval nagyobb feszültség tűréssel.(kb15-20 szoros) Az áram terhelés együttesen értendő tehát esetedben 8-8 ampert visel el a dióda.

Hali!

Abban igazad van hogy nem a maximális áramra adják meg ,annál is inkább mert az ebben a sorban szereplő adatok mértékegysége a Volt.
Szerintem ez a sor azt jelenti hogy a diódán elemenként (diódánként) a 8A terhelés mellett mekkora lehet a maximális feszültségesés,az adott típusra nézve.
Mivel ezek teljesen egyforma diódák így elég egy adatlap illetve karakterisztika.

? És ez a hsz.-ed mennyiben viszi erőbbre a 8 vagy 16 amper dilemmát?

A tiedet semennyiben!
De talán c27-nek segít a tápdiódák megértésében.

A "tgd vagy mi van megadva " a vesztesége a kondenzátornak tangens delta lenne az a fázisszög,ami a tisztán kapacitívtől eltér.
A szűrő elkó növelésénél arra gondolnék,hogy bekapcsoláskor rövid zárból kezd töltődni ez az idő a mérettel növekszik az átfolyó áram tovább terheli a kondenzátor előtti félvezetőket, nagyobb az igénybe vételük.

Tehát akkor minél kisebb a tgd annál kisebb a kondi vesztesége. A szűrő elkót nem tudom mennyire érdemes növelni, enné a tápnál konkrétan az van írva hogy 3.3V 20A 5V 30A 12V 16A és 5db 1000µF és 1db 2200µF kondi van rajta illetve 2db 470uF, de az 1000-eseket 1500-2200 érdemesebb kicserélni és mondjuk a 2200-at 3300 v. 4700-ra? (Mert más márkásabb tápokban kb. ilyen kondik vannak 450-500W-os tápokban).
Ha 8-8A-es a dióda akkor elviekben egy mbr20200ct is jó lenne nem 200V 10-10A? (Bár még a félvezető cserét csak akkor végzem el, ha a tápot nem találom stabilnak, de megértés miatt is jól jön.)

Annyit javítanék, hogy a táp oldalára az van írva hogy 5V 30A 3.3V 18A és 12V 20A, de 5V ágba sb3040, 3.3V sb2040 van és a 12V ában a 2x8A dióda így kissé hülyeség ami a tápra van írva mert a valóság az amit az ezetőtti hozzászólásomban írtam.

Sziasztok.

Kaptam egy mini pc-t aminek a tápegysége hibás. Nincs meg a készenléti 5V. lehet hallani hogy próbálkozik (kattog) de nem tud elindulni. Púpos kondenzátor nincs. Amit tudtam, ellenőriztem diódák tranzisztorok jónak tűnnek. Tudnátok segíteni mit nézzek, mérjek?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Nem biztos, hogy érdemes jelentősen eltérni a kimeneti pufferek kapacitásával a gyárilag odaálmodott értékektől. A tápegységben használt kapcsolási frekvenciától és a kimeneti körökben lévő induktivitásoktól függ ez a kapacitásérték, amit a névleges terheléshez méreteznek a gyártók (elvileg).

Ha túl nagyot teszel rá, akkor a szabályozás ellustulhat, a hirtelen terhelésváltozásokra nagyon lassú lesz a válasza, ha pedig túl kicsit, akkor a kimeneten megnő az egyenfeszültség hullámossága. A legjobb, ha szkóppal ellenőrzöd átlagos, vagy annál magasabb terhelés mellett a kimeneti feszültségen megjelenő, háromszög alakú hullámosságot, zajt. Ennek nem szabad csúcstól csúcsig pártíz mV-nál többnek lennie, én 50-100mV értékeket szoktam általában látni.

Mondjuk egy 1000µF helyett lehet odatenni 1500-at, az még nem tragédia, de én nem tennék semmiképpen 3-4000µF-okat egy ilyen helyre. Az megint más kérdés, ha mondjuk a gyárilag kis áramokra tervezett -12V-os ágat erősíti meg az ember (dióda- és fojtótekercs csere), ilyenkor erre az ágra is illik olyan puffert rakni, mint ami a +12V-on szokás.

Szerintem ebben nincs külön készenléti tápegység, hanem egy tápegység van, aminek a szekunder oldalán esetleg van egy második, kikapcsolható tápegységrész. Valószínűleg szekunder oldali egyenirányító- vagy pufferzárlat miatt nem indul. Én először ezeket nézném meg.

A nagyobbik függőleges panel kell, hogy legyen a segédtáp. Ez csak a 300V ot kapja kimenete pedig a lila vezeték, pár ellenállás. 1H0165R a vezérlő ic/ kapcsoló elem. Diódák jók, kondenzátorok nem púposak multiméterrel szakadás vizsgálatban a műszer csippan egyet majd szakadás (nagyobb méréshatárban is), hidegen elvileg jók. A referencia forrás egy Tl431 lehet ez adta fel a harcot?

Ja, bocsánat, most látom, rosszul értelmeztem a képeket. Valóban, az lesz a készenléti. Alldatasheet-en van adatlap az 1H0165-höz, az alapján kellene akkor végigmérni, hogy mi miatt nem indul. Jó lenne visszarajzolni azt a tápegységet, nem néz ki olyan bonyolultnak, de úgy látom, hogy a kis trafónak van nagyfesz oldalon is egy szekundere, elindulás után ez táplálja a vezérlést. Még annak az egyenirányítója is lehet rossz. Az elkók is el tudnak úgy romlani, hogy külsőleg nem látszik rajtuk semmi.

TL431-et még nem láttam meghalva, de ez még nem jelenti, hogy nem tud tönkremenni.

Rendben elkezdem visszarajzolni a készenléti tápot. De előtte ha találok csere példányt kicserélem rajt a kondikat.

Szia.

Mielőtt elkezdtem volna visszarajzolni csak méricskéltem. A vezérlő ic tápja közel 1V ot ugrált, kicseréltem a hozzá tartozó puffer kondenzátort, (47µF 25V) és működik! Hasznos műszer lenne egy ESR, kapacitás mérő...

Köszönöm a segítséget!

Hello!
Alaplap nélkül hogyan kell bekapcsolni a tápot ?

Úgy tudom hogy a zöld+bármely fekete megoldás kb. n-szer szerepel itt megoldásként... (n>5) :violent:

Sziasztok
Van egy FSP400-60MDN táp. Sajnos egyik csatlakozóján sem mérhető feszültség. Mi az, amit elsőre meg kéne vizsgálni? Kapcsoló jó. Azt a feketébe burkolt álló valamit a hálózati tápvezeték mellett sejtem biztosítéknak, az vezet, tehát akkor az is jó. Azt nem tudom, hogy milyen előzményei voltak a meghibásodásnak. Várom az ötleteket, előre is köszönöm.

Sziasztok!

Tegnap javítottam egy 400W-os noname tápot, a készenléti táp részen volt egy zárlatos schottky meg egy védődióda (1N5844 és FR107). Ugyan ezek kerültek bele, bekapcsolom, ráteszek egy izzót, szétbontott winchestert, minden okés, feszültségek rendben, kb 1 óráig ment. Elviszi a tulaj, majd rövid időn belül hív, hogy meghalt a táp megint, addig eljutott a gép, hogy elkezdi betölteni az oprendszert. Visszakerül a jószág hozzám, szétszedem, biztosíték kiégve, égett ellenállások a primer oldalon, zárlatos kapcsolótranzisztorok... Mitől halhatott meg újra? A javítás után egyből indult, nem is ciripelt, terhelést bírta. Én arra gondoltam, ahogy bevitte hidegről-melegre esetleg bepárásodhatott a szerkezet.

A készenléti tápban lévő alkatrészek halálának is kellett lennie okának. Lehet, hogy a készenlétiben ki van száradva egy elkó, ettől szépen meg tud futni. Jó lenne megtalálni, hogy mitől ment először tönkre. Persze a párásodás is közrejátszhatott, sőt, az is lehet, hogy a PC-ben rossz valami, amibe a táp bekerül, és az nyírja ki.

Sziasztok!
400 w-os ATX táp 12.34 V-ot ad kiépítve, terhelés nélkül. Jó ez Így? Ha nem mit tehetek vele?
Üdv.:
Laci

Ez jó, van tolerancia minden tápnál.Mértem már 12,5V ot is bőven elviseli a szgép minden alkarésze. Amit tönkre teszi inkább a tüskék, és zavarok amit csak szkóppal lehet kimérni.