Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tesla tekercs építése
Hát, csak szemmel látható tapasztalataim vannak (átütés, koronázás), méricskélni nem mertem az áramkörben (több kV-os műszerem nincs is és eddig 2000-3000V körüli tápokkal dolgoztam). Csak szkóppal figyeltem jelalakot. Tervezem az egyik analóg orosz műszerem (amit nemrég szereztem) kiegészítését előtétellenállással, de több száz MOhm kell a sok kilovolthoz, mert 20kOhm/V a belső ellenállása. Ez a szívás, mert a jó szigetelés is nagyon fontos...
Ez a korona nélküli magasabb anódfeszültség a szekunderről visszajutó energia miatt lehet. Az rászuperponálódik fázisban az ott levő jelre. Az energia nem tűnik el, valahova el akar jutni. Ha a szekunderen nem tud eldisszipálódni, illetve kijutni a levegőbe, akkor visszamegy a primerre. Nem is nehéz neki, hiszen csatolásban és rezonanciában vannak egymással. A GU81-es VTTC-mnél ilyenkor ütött át a védő szikraköz. A g2 feszültségemelkedése valami csőhatás miatt lehet (Barkhausen bácsit kéne erről megkérdezni, ő volt minden idők legnagyobb csőguruja, kár, hogy már nem él, viszont a könyve meg németül van  ). Ha teszel a g2 és a talaj közé egy n*10nF-os kondit, akkor lehet azt hidegíteni és stabilizálni. Javaslom inkább, hogy a g1-et és a g2-őt kösd össze, és így mint közös vezérlőrácsot használd. Jobb lesz a hatásfok, mert csökken a cső belső ellenállása (nem pentóda lesz, hanem trióda) és a g2 rácsellenállását is megspórolod. A g1-re kerülő nagy feszültség akkor nem probléma, ha csak rövid ideig tart. A csövek adatlapja szokott ilyen túllépéseket is engedni, de meghatározott ideig (mikro- vagy milliszekundumokra). Amúgy az adatlap grafikonja statikus munkapont beállításokat tartalmaz. Lehet a g1 -100V is, például a GU50-nél erre adják meg a max kimenő teljesítményt. Max g2 fesz 250V is lehet. Természetesen tartósan fennálló esetben. Ráadásul te menet közben mértél, amikor valami girbegurba jel van mindenhol. Gondolod, hogy a műszered helyes értéket mutat, ha nem ismered a jelalakot (amely se színusz, se egyenfesz)? Ráadásul nagyfrekvencián... Üdv!
Kipróbálom én is majd a g1 és g2 összekötését. Amiket mondtál azt én is észleltem a tekercsnél, konkrétan: hamarabb kezd el izzani a cső 10 menetnél, mint 14 menetnél, valamint a szekunder alja melegebb, mint a teteje.
Jól megviccelt ma a cső. Bekapcsolom, pár másodpercre rá elkezd csörögni a vezeték nélküli telefon. Lekapcsolom odamegyek, senki. Következőre megint. Hát vagy háromszor nem odamentem a telefonhoz megnézni, hogy ki az?  Az utolsónál már ki se kapcsoltam a tekercset (kb 150 voltot kapott a feszkétszerező), odamegyek felvenni a telefon és valami irdatlan undorító recsegés fogadott....  A telefon 5 méterre volt....
Értem. Akkor ha megtekerem a nagy szekundert és lemegyek 1 MHz alá, akkor nem lesz gond a PVC-vel sem. Ez jó. akkor nem keresgélek másfajta anyagú csövet.
Köszi a sok hasznos infót. Lesz min gondolkoznom.
 Kipróbálom a rácsok összekötését, de először még kicsit utána olvasok a csövek működésének, hogy ne kelljen ilyen sok dolgot megkérdeznem. Valamikor tanultam csöves dolgokat, de már eléggé megkopott az tudásom. Azt tervezem, hogy végzek egy újabb szisztematikus mérés sorozatot, hogy tisztábban lássam a helyzetet. Azért gondolom, hogy az adatok kb. helyesek, mert szkóppal mértem a csúcsfeszültségeket. Amiket írtam az annak az 50 Hz-es burkológörbének a csúcsértékei ami a nagyfrekis jelre volt szuperponálódva. Majd csinálok képeket és meglátod, hogy néz ki szkópon. Úgy egyértelmű lesz a dolog.
Ne hidd, hogy az 1MHz alatti frekvencia az önmagában segít! Nekem is PVC-n van a szekunder (196 kHz-re számoltam a saját frekvenciáját) és amikor némileg magasabb frekvenciával üzemelt (még messze 1 MHz alatt, talán 300kHz körül), bizony meglágyult! Pedig csak 1 darab GU81 hajtotta. Az is számít, mekkora teljesítmény rángatja a PVC molekuláit, persze minél magasabb frekin, annál jobban melegíti.
Nagyon szívesen
Nekem is 50Hz-cel modulált jelalakjaim vannak, ismerem őket. Én arról is beszéltem, hogy a szekunderre kiküldött energia visszakerül a primerre és az ott levő nagyfrekis jelet nyomja meg. Nem véletlen, hogy amikor egy nagy rádióadót éppen behangolnak, mindig tesznek műterhelést az antenna helyébe és nem teljes teljesítménnyel végzik, mert különben egy pillanat alatt szikraeső-füst-bűz... Üdv!
Amikor két csövet kötöttél össze, hogy oldottad meg ezt a problémát? Mert azért ott mégiscsak volt kakaó...
Én most 4 gu50-est akarok összekötni, már meg is van hozzá szinte minden (1 cső hiányzik csak), de ugye a nálam 1,3 mhz a freki.... Hát nem tudom... Biztonságosan tudom szabályozni a teslát úgy, ha a visszacsatoló tekercsnél lévő ellenállást egy potméterre cserélem (huzalos, több wattosra)? Azért kérdezem, mert most ha 120-150 voltnál (a feszkétszerező kap ennyit) feljebb megyek, elkezd pirosodni a cső anódja. Most variakról ez nem probléma, de a jövőben, simán hálózatról szeretném üzemeltetni. (a menetszámot így is feltornáztam 14-re és most ennyi fél el max)
Ezek az arányok csak szikraközös teslához használhatóak.
Idézet: „ugyanis a tekercs felfogható egy negyedhullámú egyenes sugárzónak, aminek az aljánál (betáplálási pont) kell lennie az árammaximumnak és a tetején a feszültségmaximumnak. mint tudjuk, a tekercsben az áram és a feszültség 90 fokot eltér egymástól,” A szekunder oldal egy nyitott rezgőkör, azaz nem egy szimpla tekercs, hanem minden menete elemi párhuzamos LC-kör, a menetek egymáshoz képest is, és a földhöz képest is kondenzátorként viselkednek, így ezek a feszültség és árammaximumok nagyon eltolódhatnak. Tapasztalatom szerint csökkenteni érdemes a szekunder tekercs induktivitását a számolt értékhez képest, és növelni a tetőkapacitást, de ez szikraközös tekercsekre igaz, a betáp áram-feszültség arány függvényében. Egyébként az, hogy pontosan mi folyik a szekunderkörben különböző esetekben (korona, földszikra, korona nélküli üzem) nagyon nehéz megállapítani, a Steve azt írta az oldalán, hogy DRSSTC-nél földszikra esetén a szekunder oldali rezonancia frekvencia a többszörösére nő. Maga a szikra is befolyásolja az egész működési elvet, bár ezzel nem mondtam újat.
Úgy, oldódott meg, hogy olyan 170kHz-re nyomtam le a rezonanciát. Így alig langyos.
Az 1,3MHz-nél bizony elkókadhat a PVC. Javaslom az impregnált papírhengert tekercstestnek. Az nem olvad meg. Ilyen papírhengert lehet folpack-ból, vagy bálafóliázó hordozóhengeréből kinyerni. Lelakkozod és mehet. Vagy a legjobb - és a legdrágább - a teflonhenger vagy -cső. Ha az RC kör ellenállását potméterre cseréled, ezzel nem a teljesítményt szabályzod, hanem a blocking periódusidejét. Az R határozza meg a periódus ismétlődést, a C meg azt, hogy mekkora ideig ne vezessen a cső ezen belül. Ha 14 menet kevés a primernek, akkor csak azt növelheted, ezzel lehet a legkönnyebben csökkenteni az áramot (nagyobb induktív ellenállás). Ja, a rezgőkör és az anód közé tegyél egy párhuzamos RL-t (mondjuk 47Ohm-os 20Wos ellenállásra másfeles huzalból 10-15 menet, a kivezetésekre forrasztva) a nem kívánt másodlagos gerjedések elkerülésére. Elvileg lehet a vcs. RC körén át is "kapuzni" a működést, de kész kapcsolást nem láttam róla, csak az elvet olvastam, hogy ha az R tag előfeszültségét a földhöz képest negatívba toljuk, az tartósan lezárja a csövet. De hogy ezt miként kivitelezhető biztonsággal, arra tippem van, csak nem próbáltam még ki. De rajta van a bakancslistámon Idézet: Hát, a nem ilyen aránnyal készített VTTC szekunder nem is működött nekem túl jól, szerintem érdemes azért figyelembe venni, bakot nem lövünk vele. Az igaz, hogy VTTC-vel nincs annyi gyakorlati tapasztalat, mint a szikraközössel.„Ezek az arányok csak szikraközös teslához használhatóak.” Az antennás hasonlatot nem én találtam ki, de a tapasztalat igazolta számomra, lásd a tekercs aljának intenzív melegedését, miközben a teteje hideg maradt. Sőt, ha nem a saját hullámhosszán (azaz lambda/4-en) járattam, hanem nagyobb frekin, akkor a tekercs derekánál is melegedett, ott meg is lágyult, mivel nagyobb volt a freki, a cső meg PVC. Azaz volt egy másik árammaximum. Értem, mit akarsz mondani, hasznos is, de én a fentieket tapasztaltam és erre találtam visszavezethetőnek. Amúgy a 75TH-val megalkotott VTTC-nél bizonyos hangolásnál pont olyan szekunder jelalakot láttam szkópon (ugyanolyan "ringup-ringdown"-t és "notch"-okat), mint a szikraközös esetében Steve is írt és ábrázolt. Igen érdekesnek találtam
Most gyantákat néztem, milyet lenne érdemes használni szekunderhez. Találtam kifejezetten elektromos dolgokhoz valót.
Bővebben: Link Ez a dolph's cég gyárt kifejezetten ilyen lakkokat/gyantákat, amiket fel lehet ilyen célra használni. Bővebben: Link Csak ez megint olyan, hogy az itthoni forgalmazó bszik bármit is frissíteni az oldalán, semmit sem lehet tudni, lehet-e kapni, mennyiért stb. Illetve itt még vannak "anti-korona" sprayk, nem tudom ezek vajon mennyire hatásosak. Bővebben: Link
Értem, tehát azért emelkedik meg az anódfeszültség, mert az energia (vagy egy része) nem sugárzódik ki, hanem a primer körben indukál feszültséget, ami hozzáadódik a tápfeszültséghez.
Egyébként azt tapasztaltam, hogy amikor elkezdett koronázni a szekunder tekercsen lévő tű, akkor eléggé lecsökkent az egyenirányított betáp feszültség amplitúdója. Biztosan az anód feszültség is, de azt nem mértem akkor. Majd azt is megnézem, hogy koronázás közben hogyan alakulnak a feszültségek. Egyébként a 200W-os izzóban nagyon szép plazma jelenségek alakultak ki, amikor közelítettem a szekunder tekercshez. Az volt az érdekes, hogy nem akkor volt a legintenzívebb az ionizáció, amikor hozzáérintettem az izzó kivezetését a szekunderen lévő tűhöz, hanem amikor magához a tekercs testhez közelítettem vele. Fizikai kontaktus nélkül is nagyon intenzív fényjelenség volt látható és gyakorlatilag leszívta az energiát a tekercsről mert a korona is megszűnt ilyenkor. Lehet ez annak a jele, hogy nem a tekercs felső végén alakul ki az általad említett feszültség maximum? Vagyis hogy a tekercs hossza nem illeszkedik a rezgőkör hullámhosszához?
A neten találtam ezt a kapcsolási rajzot és nem igazán értem, hogy miért jó így a g2 bekötése.... (illetve azt látom, hogy feszkétszerezővel kezdődik, de a 2 db 100 nF-os kondinak mi a szerepe? Az impulzustűrésük miatt kellenek?)
Idézet: „A neten találtam ezt a kapcsolási rajzot és nem igazán értem, hogy miért jó így a g2 bekötése....” Miért,hogy volna jó? Idézet: „...a 2 db 100 nF-os kondinak mi a szerepe? Az impulzustűrésük miatt kellenek?)” Igen,mivel szűrés nélkül az elkók túlzottan melegszenek.
Félreértesz.
Nem úgy gondoltam, hogy így rossz. Eddig én csak kétféle megoldást láttam, az egyiknél a g1 és g2 össze van kötve, a másik meg az ilyen. Arra akartam kilyukadni, hogy ami az oka, hogy itt így oldotta meg...
Érdekes jelenséget figyeltem meg. A 75TH-s csővel összedobott teslámon megnöveltem a vcs. tekercs menetszámát, meg a primert is hosszabbra tekertem - vastagabb szigetelésű, kéteres drótot használtam - és a primer átmérője is némileg nagyobb. A meglepő az volt, hogy a vcs. tekercs mindkét irányú bekötésénél rezgésbe tudott jönni a rendszer, csak különböző volt a felvett áram (az egyik esetben határozottan izzott az anód), de szikra volt, csak a hangja és a mérete volt más. Ha tudom, levidijózom és közreadom.
Üdv!
Ma is próbálkoztam a tekerccsel. Valahogy a g1 és g2 összekötése nem működik, pedig megpróbáltam felcserélni a primer kivezetéseit és a vcs kivezetéseit is, mindenfajta kombinációban. Egyszerűen nem tudom, hogy mit rontok el, de valószínűleg ugyanazt, mint a gu81m-es projektemnél is, mert ott sem ment.... Nem tudok rájönni. Az eddigi verzió viszont megy.
A feszkétszerezővel nagyon vegyesek a tapasztalataim. A primert meghosszabbítottam, így most 18 menetes, de még 18 menetnél is piroslik a cső (220-at kap a kétszerező) Valami ott sem stimmel, olyan 1 centis szikrák vannak. A kétszerezőben 330 µF-os kondikat használok. Ezt megelégelve próbálkoztam meg a sima kétutas egyenirányítással, majd aztán még puffernek beraktam egy 330 µF-os kondit és csodálkoztam az eredményen: a cső nem izzott (ez még érthető), pedig sötétben is megnéztem viszont határozott 1 centis szikrapamacsot kaptam.... A primer itt 10 menet volt, nem hinném, hogy ennél lentebb tudok menni (ez most fizikailag kizárt, mert nincs alatta több kivezetés), de ha már 250 voltra állítottam a variakom, akkor már elkezdett pirosodni.... A youtubeon van olyan videó, ahol 10 centis szikrákat érnek el, igaz mottal (variakról szabályozva) és csak egyutasan irányítva. A cső persze a legtöbb esetben teljesen piros... Mekkora szikrákat lehet elérni, úgy, hogy a cső élettartama nem csökken drasztikusan, mert gondolom nem tesz jót neki, ha ennyire kihajtják.... Ami érdekeset tapasztaltam az a következő: amikor a szikra egy csavarhúzóra ment (vagy teljesen hozzáértettem a szekunder kivezetéséhez), akkor érdekes kékes fény jött ki a cső teteje alatt pár centivel, egy kicsivel a belső szerkezetének a teteje alól. Ennek mi a magyarázata?
Azon a rajzon nem az elkók miatt van bent a két 100nF-os kondi, hanem azért hogy ne toljon vissza zavart a hálózatra.
A G2 pedig azért van úgy bekötve, hogy a hálózati 50Hz-es feszültség vezérelje a csövet, így nagyjából egy szaggatásnak megfelelő vezérlést kapsz, és nagyobb szikrát. Nem ártana tisztában lenni a csövek működésével, meg az elektronika alapjaival, hogy ha sikert is el akarsz érni.
Tegnap csináltam egy egyszerű tesla tekercset (sorkimenő egyenirányítva, aztán szikraköz és utána sorba a kondi és a tesla primer tekercs.) Viszont csak olyan 2-3 cm-es szikrákat ad és egyáltalán nem koronázik annak ellenére,hogy a másik vége le van földelve. A tekercs szekundere 900 menet 28mm-es átmérőn, a primer 6 menet 52 mm-es átmérőn. Szerintetek hogy lehetne az ívhosszot növelni (mondjuk ha nagyobb teljesítményen járatnám a trafót?)
Ha hiszed, ha nem én is a zavarszűrésre gondoltam, de megzavart az elhelyezkedésük, én simán a feszkétszerező után kötöttem be. A csövekben valóban nem vagyok otthon és még csak most lettem villanykaros (sok-sok közgáz után), de kösz, hogy emlékeztettél rá.
Idézet: „Eddig én csak kétféle megoldást láttam, az egyiknél a g1 és g2 össze van kötve, a másik meg az ilyen.” Ja igen,te nyilván a pentóda,trióda módban való bekötésére gondoltál.Így működnie kell,csak lehet,hogy a v.cs tekercs menetein egy picit növelned kellesz,mivel ha a rácsokat összekötöd akkor valamelyest lecsökken a cső belső ellenállása,és ez nagyobb teljesítményfelvételt von maga után.Ellenben nem tudom kinek hogy,de nekem ez a bekötési módszer,csak rontott a helyzeten,az ellenállásos vezérléssel sokkal jobb eredményeket értem el.Amúgy a g2-t szokták még az anódra is visszakötni,de ez csak kissebb tápfeszültségű áramkörben lehetséges,mivel az anódfesz könnyen átlépheti a segédrács maximális feszültségét,ami pedig átütést eredményezne a cső rácsai között. Idézet: „Ami érdekeset tapasztaltam az a következő: amikor a szikra egy csavarhúzóra ment (vagy teljesen hozzáértettem a szekunder kivezetéséhez), akkor érdekes kékes fény jött ki a cső teteje alatt pár centivel, egy kicsivel a belső szerkezetének a teteje alól. Ennek mi a magyarázata?” Igen ez ismerős jelenség.Ennek az az oka,hogy terhelés alatt a cső tértöltési tartománya megnő,és ilyenkor némelyik elektroncső típusoknál az A-K csatornán átfolyó hihetetlen mennyiségű elektronsűrűség olykor szemmel láthatóvá válik,ami jellegzetesen kék sugár formályában jelentkezik a cső belselyében. Idézet: „A G2 pedig azért van úgy bekötve, hogy a hálózati 50Hz-es feszültség vezérelje a csövet, így nagyjából egy szaggatásnak megfelelő vezérlést kapsz, és nagyobb szikrát.” Ez nem egészen így van.Ebben a kapcsolásban nincs 50Hz-es szaggatás.A segédrácson lévő ellenállás nélkül az egész kapcsolás be sem indul,és nem a szaggatás miatt van itt rá szügség,hanem azért,hogy egy folytonos pozitív nyitóáramot biztosítson a cső számára,amit a vezérlőrácsra jutó visszacsatolási jel szaggat az üzemi frekvencián,ugyanis a visszacsatolási jelgörbe jelen esetben negatív lefutást végez,tehát a cső számára záró irányú lesz. Idézet: „Azon a rajzon nem az elkók miatt van bent a két 100nF-os kondi, hanem azért hogy ne toljon vissza zavart a hálózatra.” Az rendben van,hogy nélkülük a hálózatra visszajut a nagyfreki,de az elkókkal akkor mit fog tenni,netán kikerüli? Mint írtam is,azok a 100n-ós kondik a nagyfreki szűrésére szolgálnak,az elkók melegedését pedig csak kiemeltem,mivel szűrés nélkül nálam is elég intenzíven izzadtak az elkók.
Nekem meg akárhogy kötöm, megy
Az egyik irányt odaadjam? Szerintem nagyon kevés a primer tekercsed menetszáma, azért terhelődik túl a cső. Nekem a nagy teslám is 40+ menettel ment, a 75TH is kapott 35-öt. A 18 menet kevés! Gondold el, hogy így gyakorlatilag a csövön (a belső ellenállásán) disszipálódik a betáplált teljesítmény, a tekercs meg pihizik. A pentódának nagy a belső ellenállása (több 10 vagy 100 kOhm!). A primer méretei alapján számold ki az induktivitását (a neten van képlet bőven, kivel egyrétegű légmagos, pláne egyszerű eset) és a kívánt frekvenciával egy impedanciát (XL = 2 * Pi * f * L). A másik, hogy kevés szerintem a vcs. tekercsed is. Arra is mehet vagy 20 menet. Ugyanis, ha kevés a menetszáma, akkor kicsi lesz a rajta indukált feszültség és egyfelől, nem hajtja eléggé ki a csövet (ez a rácsfeszültség pozitív periódusa, ide kell a kakaó a rácsáram miatt), illetve a negatív szakasz nem zárja le eléggé a csövet. A csöves blocking oszcillátornál ez az egyik kritikus pont. Ha piros a GU50, akkor az élettartama csökken! A kékes fény se jelent jót, ez is túlterhelést jelent. Lehet, hogy az anódfeszültség a segédrácsfeszültség alá ment. Üdv!
Hopp, a #904224-es hozzászólásodra írt válaszomban (#904635) említettem a k csatolási tényezőt, amire te a #905434-ben segítséget kértél, hogy miként határozható meg.
Nos, tadamm!! Megvan Az egyik régi Rádiótechnikában ott a válasz, mellékelem is a kiemelt oldalt. Jelgenerátor (GDO) kell hozzá, meg induktivitásmérő. Vagy ha az utóbbi nincs, akkor szkóp és egy (vagy több) hiteles, pontos kondenzátor és akkor rezonanciafreki meghatározással számolható az induktivitás. A többi meg a csatolmányban. Hát, nem épp sétagalopp, de hajrá!
Tedd már el magad máshova.
Idézet: „A segédrácson lévő ellenállás nélkül az egész kapcsolás be sem indul,és nem a szaggatás miatt van itt rá szügség” Ezekszerint nem sikerült elemezned a rajzot, és nem látod hogy a G2-re menő ellenálás másik végének potenciálja hogy változik a katódhoz képest. Idézet: Nem kiemelted, hanem azt határoztad meg az okának.„az elkók melegedését pedig csak kiemeltem” A nagyfrekis áram pedig ugyanúgy átfolyik attól az elkókon, és a 100n-s kondik semmit se változtatnak az elkók szempontjából. ui:
Látom a vitatkozás az megy,ellenben sok más dologgal.
Idézet: „A nagyfrekis áram pedig ugyanúgy átfolyik attól az elkókon, és a 100n-s kondik semmit se változtatnak az elkók szempontjából. ui:”  Már ne haragudj,de ezzel egy akkora zöldséget írtál itt le,hogy szerintem magad sem hiszed el. Na jól van.Akkor miért van szükség minden kapcsolóüzemű táp,és minden n.f. áramkör puffer kondiai mellé még egy vele közvetlen párhuzamos kötésben lévő kis kapacitású kondira is,mert szerintem nem véletlenül. Az elkók frekvencia tűrése alapból rossz,ez tény! És a kellő szűrés nélkül pedig nagyon tudnak ám melegedni,még ha te el sem hiszed.Valószínüleg egyszer majd ki kellene próbálnod...  Idézet: „Ezekszerint nem sikerült elemezned a rajzot...” Nem is kell itt semmit elemeznem,mivel megépítettem ezt a kapcsolást,és gyakorlati úton jöttem rá a működési elvére. Idézet: „Nem kiemelted, hanem azt határoztad meg az okának.” Nem hiszem el,hogy ezt még mindig nem emésztetted meg.Tisztában vagyok vele,hogy az elkókon kívül még a hálózatot,és a diódákat is érinti az áramkörből vissza jutó nagy frekis áram,ezt nem vitattam soha senkivel,egyszerűen csak nem fogalmaztam részletesebben. Üdv! :kalap:
Na újból itt vagyok. Kipróbáltam egy-két dolgot. Szeretném megosztani a tapasztalataimat meg persze némi tanácsot kérni a továbblépéshez.
Kipróbáltam a G1 és G2 összekötését. Kb. ugyan az volt a tapasztalatom, mint BULL1988-nak: csak egészen nagy (> 1000V) anódfeszültségnél kezdett el működni valamit a Tesla (pici szikrák). Kisebb feszültségeknél nem volt semmi látható jele a működésnek. Ami még egy fontos dolog, hogy ebben a konfigurációban csak pár száz mA-t vett fel az áramkör a korábbi 3-4 A helyett!  Tehát az a bazi sok áram részben a G2 rács felé folyna el? Mondjuk lehet, hogy elkövettem egy hibát. A G3 rács össze volt kötve a katóddal. Ez okozhat gondot a működésben amikor össze van kötve a G1 és G2?Másrészt már korábban is írtam, hogy a G1 feszültség nagyon nagy negatív feszültség értékeket vesz fel. Közel - 500V is mérhető nagyobb bemenő feszültségnél. Nem tudom, hogy ez mennyire probléma, de arra gondoltam, hogy esetleg érdemes lenne csökkenteni a v.cs. tekercs menetszámát. Szerinted?
Öregem, mielött tovább bizonygatod a hüleségeidet gondolkodj már el az alábbiakon:
Idézet: „közvetlen párhuzamos kötésben lévő kis kapacitású kondira is” Kezdjük azzal hogy nem a kis kapacitás, hanem a kis impedancia a lényeges, de tudom hogy sejtésed sincs arról, hogy mi az... Idézet: „És a kellő szűrés nélkül pedig nagyon tudnak ám melegedni,még ha te el sem hiszed.” Ember, olvasni tudsz? Írtam én olyat hogy: Nem az elkók sose tudnak melegedni. Nem. Persze hogy melegednek a nagyfrekis áramtól, de gondolom gőzöd sincs miért. Azért mert az átfolyó nagyfrekis áram szempontjából a skin hatás miatt megnő az ESR-jük. De akkor nézzük már meg azt is, hogy mi is az a párhuzamos kapcsolás: Két alkatrész kivezetéseit ugyanarra a potenciálra kapcsolod. Vagyis összekötöd egymással két-két kivezetését. Na most kérlek nézd meg azt a rajzot okostóni, és állapísd meg hogy a 100n-s kondik nincsenek párhuzamosan kötve az elkókkal. (a 100n-s kondik a hálózattal vannak párhuzamosan kötve) Idézet: „Nem is kell itt semmit elemeznem,mivel megépítettem ezt a kapcsolást,és gyakorlati úton jöttem rá a működési elvére.” Úgynézki tévesen jöttél rá, vagy meg se építetted. Lásd: Melléklet Üdv:  
Szia!
Érdekes, amit írsz. Kicsit furcsának találom a működési anomáliákat. Mondjuk én az eddigi csöveimet a maximális teljesítmény közelében hajtottam, és mindig működtek - ha jók voltak a bekötési sorrendek. Kíváncsi lennék, hogy hogyan alakítottad ki a tekercseket, a méreteket, elhelyezéseket. Szerintem ott van a bibi. Az biztos, hogy kevés a primered. Mekkora az RC kör ellenállása? Ha túl nagy, az csökkenti a vezérlésre jutó áramot, nem csak a periódusidőt. Érdemes több értéket kipróbálni. Hamarosan hozzájutok egy GU50-hez, megnézem mit tud, ha működőképes. A G3 nyugodtan köthető katódpotenciálra (illetve a földre), mert annak az a dolga, bár láttam 3 rács összekötését is, GU81-gyel. Én nem így csináltam, csak a G1-G2-t közösítettem, és működött. Amúgy a nagy áramfelvételt a hálózati trafó primer oldalán mérted? Ha MOT, akkor annak amúgy is nagy az áramfelvétele. Viszont ez esetben nem értem a párszáz mA-t. A G2 felé nem folyhat nagy áram, mert akkor szétégne. Viszont a két bekötési mód más csőműködést eredményez. Nem biztos, hogy a GU50 szereti, ha triódának kötik, bár én nem látom okát, hogy miért ne lehetne. A vcs. tekerccsel lehet ellenállást párhuzamosan kötni, lásd melléklet. Ez a parazita rezgéseket, meg a feszültség-túllövést csökkenti. Ha túl kicsi, a rezgés leáll. Egyébként nem egyszerű jó blocking oszcillátort tervezni. A működés függ a primer-vcs. tekercsektől (impedancia, menetszámarány), a csőparaméterektől, meg az RC kör értékeitől. A szakirodalom is kísérleti megoldásokat javall, mert nehéz számolni. Főleg a vasmagos blocking-trafóknál. De a légmagos sem sokkal egyszerűbb, csak nem kell telítődéssel számolni, viszont a csatolási tényező megfelelő értéke fontos - nem csak a primer-vcs., hanem a szekunder felé is. Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
