Azt még lefelejtettem, hogy a bimetál típusa PW-2N.

A motor pedig egy Nidec 50M 24V-os motor.
Itt van róla adatlap:LINK1 LINK2

Szép lett!
Engem is érdekelne ebből egy jó cikk, videó, meg ilyenek.
A Lötstoppot mivel csináltad? Hogy bírja a hőt? A procit gondolom pákával, és nem meleg levegővel forrasztod.

ezt láttad már?
http://www.youtube.com/watch?v=KTNuTv_IQp4&feature=related

egy kérdés
a rézfólia mennyivel vastagszik a furatgalván közben?

Csak az az érdekes, hogy az oldalukon a referenciák menüpont alatt csak egy "Ez az oldal szerkesztés alatt ..." feliratot kapunk

Sziasztok

Az utánam kérdezőknek válaszolok (remélem senkit nem hagyok ki):
Sima lyukak, csak nem látszik olyan szögben tartottam a nyákot. A régi módszerrel csináltam, majdhogy nem a "gyári" eljárást követve, csak palládium-klorid helyett ezüst-nitráttal, ez sokkal olcsóbb. Köszönöm, de nekem valamiért nem jön be az óngalván, meg a lötstop alatt felolvad akkor a lötstop leugrik (gyári nyákot egyszer így kértünk...) A sima rézgálicos fürdővel csináltam, nagyon meg vagyok elégedve a felülettel amit kapok, nem csillog, hanem matt és picit recés, remekül tapad rá a fólia. Grafit33-mal szerintem fölösleges próbálkozni, nekem kb. annyira tette vezetővé a furatok falát, mintha egy-egy botot dugtam volna át rajtuk. Szén-akril kísérletem nem volt, de grafitpor-izopropil alkohol volt, a grafit33-mal megegyező eredménnyel. A lötsop fóliával lett csinálva, bírja a forrasztást, a forrólevegős pákát is elviseli, de ez a két DSP sima pákával lett forrasztva (Solomon SL-30 ha valakit érdekel, tehát nem egy fél milliós Weller vagy Metcal) A rézfólia annyival vastagszik meg amennyi ideig galvanizálsz, a pontos képletet kikeresem majd, de az okosok azt írják 1A/dm2 áramerősség mellett 35-40 perc, nálam ez kb. 70 perc volt, mert fele áramerősséggel csináltam. Egyébként a furatok falát a maratásálló fólia remekül megvédi, bár néha előhívásnál egy-egy furatról lejön (a pad-en rajta marad, csak ahol a furat van onnan esik ki) ezen még dolgozom, hogy lehetne jobb eredményt elérni, bár ahol kijön ott fel kell tölteni a furatot valamilyen festékkel, akár egy alkoholbázisú filctollal, vagy hasonlóval.

A bimetál nem jó ! viszont a meghajtás : vagy egy kidelejtezett laminátor motorja , vagy egy automata mosógép programkapcsoló motorja, vagy egy tükörgömb forgatómotor , de még léptetőmotorral is megoldható .
Én a hőfokszabályzást egy régi NDK ban gyártott analóg szabályzóval és a saját szondájával oldottam meg .
egy pár olallal visszább képet is találsz róla .

???

Én nem galvánoztam ilyesmiket :nemtudom:

Sziasztok!
Szerintetek vasalásos technikával melyik az a legkisebb vonalvastagság amit még biztonságosan lehet alkalmazni?

Én 0,4mm vékonyat vasaltam eddig.Lehet, hogy menne vékonyabb is de nem volt még rá szükségem.Mindenesetre rutin kell hozzá.

Ha vasalsz, akkor vékony vonalaknál döntően fontos, hogy mennyire tudod egyenletesen mozgatni a vasalót. Sose nyomd rá. Inkább hagyni kell, hogy minden átvegye a hőt, és azután kell a papírt rá simítani a nyákra míg ki nem hül. Így a 0.2mm-es vezetősáv stabilan megy. A vezetősávok közt is legalább hagyd ki a 0.2mm távolságot.

Nekem az utolsó 0,15mm (0,006") volt (az Expresspcb nél az a legvékonyabb) vasalva. A nyomtató 600*600 felbontása kicsit határeset hozzá

jól néz kia a nyák
a beszámolót én is várom!

Nem tudom ki hallott már az lpkf féle galvanizálós módszerről, a lényeg annyi hogy valami vezető "gélt" átkennek a lyukakon és beteszik kemencébe megolvad, megköt és kész a furatgalván a módszer nagyon praktikusnak és egyszerűnek tűnik bár ahogy ismerem az lpkf-et ez sem olcsó kategória, de szerintem érdemes lenne ilyesmin is gondolkodni.

ízelítő

Már egy párszor mondtam, hogy magyar forgalmazót kérdeztem, iszonyat drága.
Na festékbe kevertem kályhafényport amíg massza szerű nem lett (valamilyen califa ink vagy mi fene kint van most a sufniba), kemény dörzsivel bemaszíroztam, hagytam megszáradni feleslegeseket ugyan ezzel a dörzsivel leszedtem, amíg a 3-asakban is volt ilyen agyag addig a két oldal között 1-2 ohm volt mikor abból kiszedtem, és már csak a 0.8-as és az 1-es volt eltömve vele akkor 94 ohm. Az nem olyan rossz ki kéne szippantani porszívóval, csak a mi porszívonk ehhez túl modern.
Az a baj, hogy oxygéné cirka 8 vegyszer, és az ezüstnitrátot nem puszira mérik, de anno sikerült nekem is csinálni vele furatgalvánt.

Nekem a 6 mil volt a legvékonyabb, gond nélkül ment.

ezüst nitrát?! redukcióval vagy netán valami saját fejlesztésű aktivátor fürdő? de kíváncsi lettem

Volt már róla szó. keress rá.

a 404155-ben van a vegyszerlista, csak vastak pénztárcával vágjatok bele, és a 451431-en a saját tapasztalat.

Sziasztok!
Még régebben vettem 1 flakon kémiai ónozót, csak hamar kimerül, de szrintem nagyszerű dolog. Itt a fórumon mondtátok, hogy tenni kell mellé ón II kloridot és máris működik megint. Nosza olvasgattam a neten az előállításáráról. Elvileg elő lehet állítani, ha sósavba feloldom az ónt, majd az így kapott folyadékszerű anyagból hagyom elpárologni a vizet, majd így kapok egy kristályos anyagot magát az ón II kloridot amit simán beleteszek az ónozóba és megint működik. Működhet ez így vagy hülyeséget írtam?

Tökéletesen működik Én is így csinálom, de teljesen a sima háztartási sósav nem fogja feloldani az ónt, pláne az ólom miatt ami van benne, de még az ólom menteset sem oldja fel, előbb párolog el róla, de nem gond, a lényeget kiszedni belőle. Kb. 1 hét alatt tűnik el az ónról a sósav, és fehér kikristályosodás marad hátra, ezt felöntöm ónozóval, kiszedem belőle az óndarabokat és mehet a lötyi a többi ónozóhoz.

Akkor leírnád egy kicsit részletesebben, hogy te hogyan csinálod? Miből mennyit meg hasonlók

Fél liter ónozónként 5gr forrasztó ón, felöntöm annyi háztartási sósavval hogy ellepje, nem többel. Ezt hagyom állni amíg teljesen el nem párolog a sósav, ekkor visszamarad az a bizonyos fehér kristályos lerakódás, illetve az ón maradéka. Felöntöm egy pici eredeti ónozóval hogy feloldjam, majd kiveszem belőle a megmaradt óndarabokat, ezek már nem kellenek. Ezt a fehéres színű, kissé zavaros folyadékot egyszerűen beleöntöm a többi ónozóhoz, elkavarom és kész.

Értem, köszi szépen

Sziasztok!
Lenne pár alap kérdésem a NYÁK készítésről:
1. A Fotólakkot muszáj UV fénycsővel vagy LED-el levilágítani? Nem jó, ha egyszerűen kiteszem a napra, vagy egy normál fénycsővel világítok rá?
2. Épp kifogyott a fekete tinta a nyomtatómból. Ha, mondjuk lilával nyomtatom a fóliára a mintát az nem jó?
3. Most csinálok erősítőt a TDA7265-ös IC-vel. A PDF-ben találtam NYÁK tervet. De ezen rajta vanak az alkatrészek is Bővebben: Link. Megkérhetek valakit, hogy lerajzolja nekem a NYÁK-ot?
Köszönöm: Balázs

Szia!
1. Azért muszály UV fénycső, vagy LED mert pozitív 20 csak UV fény hatására csinálja a dolgát. Napfény éppen megfelelő, feltéve ha elég erős az UV sugárzása, de lámpa szerintem nem jöhet szóba.
2.a fekete tinta azért jó, mert nem megy át rajta az UV fény. Szóval végülis nyomtathatsz lilával is, de világítás előtt a fény velé tartva győződj meg róla, hogy nem jut át rajta a fény!
3. Én a te helyedben itt az oldalon, vagy a neten keresgetnék NYÁK rajzot.

Szia!
Köszönöm a válaszodat! Találtam NYÁK tervet a fórumon.

Üdv.

Nyákra akarok pozíció feliratot készíteni de a lézernyomat vasalásos technikánál valami jobb kellene van-e valakinek ötlete esetleg tapasztalata ezzel kapcsolatban?

Nem nagyon. Ha valaki tud nyákot vasalni tud feliratot is, ha valaki nem tud gyákot vasalni, a felirat is siralmas lesz.
A fólia meg nem tart, le lehet kaparni, a lötstop fólia az kőkemény, de méreg drága.

Ezzel kapcsolatban a minap tapasztalt dolgot szeretném megosztani:

Én lötstop fóliát használok, amit laminálóval simítok a nyákra. Namármost, mivel ez a réteg megvédi a pozíciórajzolatot, ezért azt is szoktam fellaminálni a szokásos lézerprinter + műnyomós megoldással.

Történt a követező: a lőtstop levilágítása során a pozícionálásra használt jelöléseim egy részét nem takarta el a lötstop fólia (a technolódiai sávban), ezért ott csupaszon maradt a fellaminált tonerpor.
Az előhívás során az előhívó sem szedte le, persze ekkor ez már nem kellett, hisz csak a fólia beigazításakor használtam.

Viszont a lötstop beégetése után mikor kivettem a sütőből a panelt, akkor ezt a ráégett tonerport alig tudtam körömmel levakarni a lemezről.

Konklúzió:
Az alacsony olvadáspontú tonerpor a 160 °C-os sütőben szépen ráégett a lemezre.
Hangsújozom még egyszer: ez a dolog nem a tényleges nyák-felületen zajlott, hanem a technológiai sávban, ahol nem védte a tonerport a lötstop fólia.

Aki tehát szeretne pozíciórajzolatot, és alacsony olvadáspontú tonerrel dolgozik, annak tudom ajánlani ezt véletlenül felfedezett "módszert", ha nem akar a drága lötstop fóliára költeni (ami megvédené a pozíciórajzot).

Igen de ez csak annak jó aki tud vasalni. Nekem pozíciórajzot sem sikerült, pedig fényes műnyomóra nyomtattam. Ha melegebb a vasaló az lehet gond?