Meghajtó jelként „közel” ideális egységugrást alkalmazni, tényleg nem túl korrekt dolog.
A „vég” erősítők bemenetén többször láttam már alul áteresztő RC tagot beiktatva. Ezt a szerzők rádiófrekvenciás zavarszűréssel indokolták. Ezek szerint lehet annak más szerepe is.
Szerintem pontosabb, az a fogalmazás, miszerint az erősítő nem a nulladik időpontban, hanem a késleltetési idő alatt működik nyílt hurokban.
A probléma talán csökkenthető, ha a nyílt hurkú erősítést csökkentem. Pl. 80-ról 40 dB.-re. Ekkor előírhatjuk, hogy bemenő jel a késleltetési idő alatt -az összegzési ponton- ne nőjön 1 mV. helyett, 100 mV. fölé. Mert ehhez tartozik 10 V kimenet. Ahogy említetted. Különben kezdődik a túlvezérlés. Az erősítő „slu rétjét”, a késleltetését, és a bejövő jel „slu rétjét kellene valahogy összehangolni.

Ez nagyon érdekes! Ki isi fogom próbálni az Orionom TIM-mentesített verziójában. Nagyon jól hangzik, de egy kicsit hadd kötözködjek: bár nagyon logikusnak hangzik, de mennyire hiteles ez a módszer? Hogyhogy ezt eddig nem így mérték, illetve inkább úgy kérdem, hogy nem ez az elterjedt mérése? (Mert én csak egy spektrum-analizátoros és egy négyszög-szinusz módszert ismerek...)

TIM - méréstechnika

Elnézést, hogy ismét beledumálok, de nem tudom megállni.... Ugye, az erősítő bejáratánál valamilyen mértékben le kell lassítani a jelet, hogy írmagja ne legyen a TIM-nek, ahogy írtátok is. Ha ezt én pl. úgy csinálom, hogy az előfokban a C1203 és C2203 kapacokat megnövelem úgy, hogy a -3 dB-es töréspont ne a mostani 100 kHz-en, hanem pl. 40 kHz-en legyen, nem fog elromlani a fázismenet a 100 kHz-es végfrekvenciás értékhez képest? (Egyáltalán a fázismenetben mennyi az az érték, ami még elfogadható?)

Orion SE 260

Köszi.

Hajlamos vagyok mindent az időtartományba vizsgálni, és ns.-ba mérni. Előélet. Persze erőltetem a freki tartományt is. De jelenleg, a -van jel, csak 0 amplitúdóval-, kijelentés számomra még kicsit idegen.
Hogy döntően mi okozza a késleltetést, azt csak saccoltam. Lehet hogy tévedtem.
Az véleményed, hogy alacsonyabb nyílt hurkú erősítéshez nagyobb amplitúdójú vezérlőjel tartozik
teljesen egybevág a világképemmel.

Csak a tisztánlátásom végett:
Amikor impulzusról beszélsz, akkor az ideális, 0 felfutási idejű impulzusról van szó?
A tüske alatt az összegzési ponton lévő jelet érted?
A 2Ubemax pedig az impulzus fel, ill. lefutó éléből származik?

a figyelj!

Az SE260 TIM szempontból nagyon jó. Teljesen rendben van.

A másik, hogy a TIM csak egy dolog, az, hogy ezt az egy problémát kiküszöbölöd az még édeskevés a jóhoz.

Szerintem ne nagyon változtass rajta, ha nem tudod, hogy mi mit csinál benne. Az általad említett kondenzátor egyébként egy fázisjavító tag. Megfelelő en állítja be a körerősítést és a fázismenetet ahhoz, hogy stabil legyen az erősítő. Egy pár oldal lenne elmagyarázni, hogy mit csinál és hogyan kell mértezni. Egyáltalán nem egy egyszerű dolog, főleg nem az SE 260-ban. Még 3 ilyen nyílt hurkú frekvencia és fázismenet módosító tag van benne, szóval egyáltalán nem egy egyszerű az egész hálózat.

Hidd el, hogy ez egy jó konstrukció, látszik rajta, hogy akik tervezték, azok értették a dolgukat. Szerintem meg ami jó, azt nem kéne elrontani. Persze ez csak egy tanács.

highand!

Érdekelt volna a válaszod, de amint látom, nem írtad le még egyszer! (Lehetne rövidebben is.)

Köszi! Ez nagyon érdekes. Honnan látod ezt pontosan és így biztosan, hogy ez a végfok TIM-szempontból korrekt? De jó, hogy ezt így valaki egyből átlátja. Ha jól gondolom, az Általad említett még 3 nyílthurkú frekvenciamódosító tag a diff.erősítőn lévő 33 pF (C1402) és a BC640-en lévő hálózat (C1407 + R1411, valamint a C1408).

Amikor ezt írtad, pontosan mire gondoltál:
"A másik, hogy a TIM csak egy dolog, az, hogy ezt az egy problémát kiküszöbölöd az még édeskevés a jóhoz."

Köszi.

Alapvetően én egy detektálási módszert adtam meg, amit meg linkeltél az egy mérési módszer. Azt neked kéne tudni, hogy a kettő között mi a különbség....

Igaz, OK, értem. Namármost, ha nem változtatok semmit a végfokon és így végigtekerem a generátort és azt látom, hogy a magas frekiken (a hangfrekis sávon túl) a jel ugyan kisebb lesz, de egészséges, akkor nincs TIM, ha pedig valahogyan degenerálódik, elfűrészesedik, akkor az már gyanús. Jól értettem?

Köszi.

Évekkel ezelőtt csináltam egy ilyen jellegű szimulációt vele és emlékeim szerint meglepően jól teljesített. Nem nagyon lehetett jel emelkedési sebesség határolódást kiváltani rajta. Ez a szerencsésen választott kompenzálási módnak is köszönhető, mert úgy valósították meg, hogy a TIM ellen is véd. (vagy szándékosan, vagy nem, azt nem tudom, mindenesetre jó).

Értem. Akkor, ma tanultam valamit és köszi! Viszont, a félvezető-cseréket lehet, hogy megcsinálom (amelyekről néhány sorral feljebb írtam).

Viszont, annak idején a Hifi Magazin inkább nem is a végfokozattal, hanem az előfokkal nem volt megelégedve... Van valami jó tipped esetleg az előfokra vonatkozóan? - Csak érdekességként; nem hiszem, hogy belenyúlkálnék, mert oda nem is fér el semmi más...

Köszi.

Igen, de ettől függetlenül nem ajánlom, hogy akármin kipróbáld, mert ezt a mérést több MHz-ig meg kell csinálni (amíg 1 alá nem csökken a nyílt hurkú erősítés) bemeneti szűrő nélkül és ebbe a legtöbb végfok beledöglik. Én csak a kifejezetten ilyen szempontok szerint tervezett gyors nagyon nagy sávszélességű végfokokon csináltam meg, vagy a nagyon gyatrákon, amiknél már 100Khz alatt eltűnt a jel (az a háromszög ami volt) így elmaradt a vég tranyók egymásra nyitása.

Szóval vannak veszélyei....

Az előfokot cseréld ki valami nívósabbra, nem valami jó, meg zajos is.

Igen, a korabeli Hifi Magazin is így hallotta...

Amit korábban írtál: szinusz-háromszögesedési módszert a nyílthurkú menetben kell mérni? - Na, ezt garantáltan nem bírja ki ez a végfok, legfeljebb csak akkor, ha a diff.erősítőn a kapacokat rajta hagyom. Próbáltam olyan mutatványt, hogy azokat a kapacokat leszedtem, de már csak attól is begerjedt, hogy bekapcsoltam... Ehhez a méréshez a kompenzálást rajta hagyjam a BC640-en? (Tehát, a kérdés az, hogy sima nyílthurkú ez a mérés vagy kompenzált nyílthurkú... Ja, és a mérés során a visszacsatoló 100 pF mindenképp lekerülne.)

Ez alapvetően zárt hurkú mérés, simán a bemenetre ráadod a jelet, a kimeneten meg nézed.
(Visszacsatolás nélküli erősítőbe elég nehéz TIM-et produkálni.) A lényege, hogy bemeneti szűrő nélkül teljesen ki kell vezérelni a végfokot, majd növelni a frekvenciát.


A TIM-el kapcsolatban írtunk highanddal egypár konkrétumot is az erősítős topicban, most ahhoz lusta vagyok, hogy megint leírjam. Ha érdekel, akkor megnézed, pár napos lehet a téma.

Köszi, világos, közben már én is rájöttem, hogy nem lehet.... Csak már kicsit késő van....

Az Erősítő mindig és mindig topicban írtátok?

Végezetül még egy utolsó kérdés: az előfokban, ha a visszacsatoló kapacot (150 pF - C1203, ill. C2203) növelve és így a (szerintem) indokolatlanul nagy sávszélességet, amelyet mértem is: 100 kHz-en van a -3 dB-es töréspont - szóval, ha ezt a kapac növelésével csökkentem úgy, hogy a -3 dB-es töréspont pl. 40-50 kHz-re, akkor jól sejtem, hogy a zaj is csökkenni fog?

Hát a zajnak az 50Khz feletti része csökkenni fog, a 20Khz alatti része nem nagyon...

A 100Khz es sávszélesség nagysága elég szubjektív. Nálam egy előfok sávszélessége 10Mhz-nél számít jónak. A végfoknál megelégszem 1Mhz-el is. (már ha arra kell gyúrni) Majd alul áteresztőkkel lehet lekorlátozni tetszőleges szintre.

Értem. Köszi mégegyszer a segítségeket. A szinusz-degenerációs mérést majd megcsinálom és ha a végek pusztulnak, akkor szerva itt, csere ott (a BD249-250 nem annyira vészesen drága....)

Üdv.

Ja 799. oldal.

Persze, a hamis kínai BD nem drága, az eredeti TI-t meg 30 éve nem gyártják....

BD249-250-et senki nem gyárt, főleg amikor már 1 euro egy NJW0302-NJW0281, akkor tudod ki a halál vesz ugyanennyiért hamis BD-t?

Akkor viszont lenne még egy-két kérdésem... Megnéztem, az enyémben olasz BD-k vannak. Arra gondoltam, hogy erre a szinusz-degenerációs mérésre azokat kikapkodom és beleteszem a "hamisakat".

1. sz. kérdés: azokkal is ugyanazokat az eredményeket mérném-e, mint az eredeti, olaszokkal? Tehát nem lesz-e a mérés eredménye is hamis? (Magyarán, bízhatok azért benne, hogy az fT-jük és más egyéb határ-adataik, ugye, gondolom, megegyeznek?)

2. sz. kérdés: ugye, a végfok bejáratánál, a becsatoló elkó elé (C1405) csatlakozom be és max. 770 mV-tal, ami oda van írva a bejárathoz, mert ez a legmagasabb bemeneti eff. fesz., ami kihajtja a végfokot, e fölé, ugye, nem mehetek, még nagyon magas frekin sem, mert akkor ugye, határol?

- Csak, hogy ne kelljen ismét keresgélni: Orion SE 260

3. sz. kérdés: ha az előfokot ki szeretném cserélni jobbra, de nincs helyem a gyári előfok helyén, akkor azt úgy tenném, hogy a hangerőszabályozó után kötném, majd ezután a balasz-szbályozó következhet és mivel az ismét leosztja a jelet, utána kell az emitterkövető a következő fokozatnak, tehát, abból a gyárit meghagynám, magyarán: a régi előfok ki- és becsatlakozásait kivakarnám, majd átkötném és a balansz után egyből az emitterkövetőre menne a jel: a T1203 (ill. T2203) bázisára és a szükséges félfeszültségről egy kondival és 2 ellenállással gondoskodnék, amelyeket megfelelően méreteznék. Jó lenne ez így?

Köszi.

Továbbá, állítólag ez egy jó előfok (melléklet) és szép a hangja. Viszont, sajnos azzal küzdök, hogy nem látom át, hogy mennyit erősít, illetve, mit kell változtatni ahhoz, hogyha az erősítést változtatni szeretném 5,6x-osra, mint amennyi az Orionnak van. Vélemény?

Köszi.

Ennek nagyjából 30 körüli az erősítése. Ahhoz, hogy 6 legyen a 47 ohm-ot kell növelni, (kb 270 ohm-ra) és a 390 ohm-ot 180-220 ohm-ra illendő csökkenteni.

Ez ránézésre van, pontosabb erősítéshez ki kell számolni, vagy szimulálni kell.

1. nem a hamis BD az egy rakás.... Hangra is rosszabb lenne, mérve is. Mondjuk ne az olaszt nyírd ki. Az SE260-at kár b...tatni, az jó, hagyd meg úgy, ahogy van!

2. Persze, hogy határolna.

3. Nem ezt az előfokot ismertem. Ez már a "mittoménhanyadik" variálás. A gyártó is összevissza variálta. A HFM-es teszt után is változtattak az SE260-kapcsolásán. A rajzodon már egy jobb előfok van, mint amit én ismertem.

Köszi a válaszokat.

Igen, eredetileg a nullszéria előfoka nagyon zajos volt és a végfoka is más volt, pl. nem volt benne a visszacsatoló-kapac az ellenálláson, ami miatt (és még lehet, hogy más miatt is) bizonyos hangfalakkal egyszerűen begerjedt; illetve az az erőlködő sok más szempontból is más volt. (Az elektrotanyára még én tettem fel nemrég a nullszériás összes nagy Orion kapcsolását.)

A JLH-előfokra viszatérve, nem tudom, jól látom-e, de lehet, hogy ez ide mégsem jó, mivel a bemeneti tranyó bázisa nem félfeszültségen van az osztója miatt és ebből kifolyólag nem vezérelhető ki rendesen. Az Orion bejáratán a TDA1029 kapcsoló IC a +/- 10 V tápfeszének megfelelően kb. ennyi feszültséggel birkózik meg határolás nélkül (ez kb. 5 V eff.), de ha ennyit ráadnék a JLH-ra, akkor ez már jóval előbb határolna. - Jól gondolom ezt? Ha igen, hogy lehetne rajta segíteni?

Köszi.

Szia!

Nem azt mondtam, hogy hallgathatatlan, hanem azt, hogy analóg forrásról verhetetlen.
Digitális jelforrás esetén mások egy kicsit a játékszabályok. A Piret-erősítőt hétvégenként, ha van időm, bakelitről hallgatom, immár 12 éve, teljes megelégedéssel. Egyébként az ION systems is nagyjából így szól, szóval nem hinném hogy olyan rossz a Piret. Nap-nap utáni rádió és MP3 hallgatásra az orosz gép tökéletesen megfelel.
Szóval nem csak írott szó, hanem személyes tapasztalat.

Üdv és szép hetet

Köszönöm!
Ha jól emlékszem azt írtad, hogy felejtős, ezért csatoltam össze fejben a "hallgathatatansággal". Mp3 ra én lm3875 öt használok, szerintem tökéletes arraa célra.
Mégegyszer köszi, majd fülelek és kísérletezek!

Te!

Mi volna, ha megépítenéd az SE260 végfokát, legalább egy csatornát. Akkor nem kéne szétbarmolni az eredetit. Fejlesztés közben bármikor össze tudnád hasonlítani az eredetivel, szinte korlátlanul módosíthatnád és amikor már tökéletes lett, akkor alakítod át az eredetit véglegesen. Nem nagy munka összedobni egy csatornát. A gyári nehezen hozzáférhető, ha kinyírod sokkal több munkád lesz vele, mint egy csatorna után építésével.

Szóval csinálj egy csupasz panelt, azzal fényévekkel hatékonyabban és gyorsabban tudod fejleszteni, mintha a gyárit mókolnád szét!

A kérdésedre az a válaszom, hogy ne variálj, nem úgy van az, ahogy írod. Ha ugyanakkora tápot kap és ugyanakkora az erősítés, akkor kb pont ott határolna, mint a gyári. Egyébként nem hiszem, hogy a JLH előfok jobb, lenne, mint a mostani rajzon a gyári.

Teljesen mindegy, hogy a bemeneti IC kibír 20V-pp-t, annak a töredékénél túl vezérlődik a végfok, utána az előfok. És mivel az előfok előtt van a potméter, ezért úgy is csak addig tudod tekerni a hangerőt, amíg a végfok túl vezérlődik.

Abszolút nem látod át a működést, ahogy látom. Ne haragudj, de azért egy hozzáértő mérnökök által jól tervezett erősítő továbbfejlesztéséhez ezekkel a dolgokkal minimum tisztába kéne lenned.

Az említett szinuszjeles próbához meg alapból mindenféle előfok, meg sávkorlátozó szűrő nélkül A végfokot kell meghajtani!

highand!

Írjál már légy szíves a kondis tapasztalataidról , szerintem nem csak engem érdekelne!

Olyat próbáltál már, hogy két végfok közös panelon közös táppal, tápvezetékkel, hidegítő kondival Az egyiket meghajtod és leterheled műterheléssel, a másiknak a bemenetét rövidre zárod és rákötsz a kimenetére egy hangfalat? Akkor azért hallható lenne az szemét, ami a tápból bejön és előrébb lehetne jutni a dologgal. Közben esetleg szkópon+ spektrum analizátoron lehetne nézni a tápfeszek AC komponenseit és cserélgetni a kondikat, egyenirányítót, stb.