Sziasztok!


Van egy legalább 20 éves akksitöltöm amit a multimeteremmel nem tudok lemérni egyenáram állásban mert nem mutat semmit, csak váltóáram állásban viszont rendesen mutatja hogy 14V-ot ad. A multimeter biztos jó tehát a töltő váltó és egyenáramot is ad vegyesen.
Mi lehet a gond, az akksit ugye nem teszi tönkre. Bár még feltölti. Romlani fog ez a helyzet vagy használjam addig amíg feltölti az akksit?
Az egyenáramú motorok (számítógép ventillátor) megy róla de sokkal lassabban mint más töltőkkel.

Szia! A multiméterod valszeg nem képes az egyenirányított félszínuszokat értelmezni. (mégrosszabb a helyzet tirisztorok esetében)
A töltőd teljesen jó lehet...A műszer is.

Hali!
Gondolom autó aksitöltőről van szó?
Szedd szét, mérd ki a diódákat.
Ha nem vagy biztos a helyes működésében, én a helyedben nem használnám.

De ha a töltő jó lenne akkor rendesen menne róla a ventillátor is. Mert a multimeter még csak ezzel a töltővel produkálta ezt a jelenséget.

Igen autó akksitöltőről van szó. Kimérni meg nem tudom mert laikus vagyok.

Nos azt meg tudod állapítani, hogy csak fálhullám de egyenáram ami kijön.
Csinálj egy kis pohár sós vizet /1 kiskanál só/
Dugd bele a két mazzag végét és csak az egyik pezseghet / - /. ha a legkisebb pezsgést tapasztalod a pozitívon és Graetz hidas a töltő, azzonnal cseréld ki.

A PC-ventillátor 12V-ra van gyártva (sima DC).
Az akkutöltő pedig lüktető egyenáramot-félszínuszok formájában,aminek az effektív értéke 14...16V. (tehát a 0 és 20V között változik)
Itt (a ventillátornál) további zavart okozhat,a kefementes motor hallos vezérlése.
Bízzál bennem kicsit!

Nem hiszem, hogy sima diódával van megoldva
Nemrégen szedtem szét az akutöltőm, jó régi, és valami ami inkább kondenzátorra hasonlít végzi az egyenirányítást. Nagy fémlemezek egymás mellett, és ha jól emlékszem csak az egyik drót (a trafórol) volt bekötve bele.

Tegyél rá egy 12v-os izzót!Ha világít akkor valószínüleg jó a töltőd!Tegyél bele eredeti méretű biztiket és tedd rá az akkura!Ha god van akkor ki fogjy úgyis verni a biztit!Ampermérő van a töltődön??Ha van ugy állítsad a töltőáramot,hogy a akku Ah számának a tizede legyen PL:40Ah=4A-os töltőáram

szelén egyenirányító

Pezseg mindkét póluson limonádé gyártás közben.

Amúgy egy 100Ah akksit ami nem a legjobb kondícióban van mennyi ideig kell tölteni egy 4 amperes töltővel?

És egy 50W-os izzóval meddig tudok róla világítani ha fullra van töltve?

Ja és nemcsak a digitális multimeter hanem a sima (mutatós) feszmérő is csak váltóáram állásban tudja lemérni a töltőt.

Egy 10Ah-ás akku 4A-el töltve kb 24 órát vesz igénybe!Ha a mutatós (deplez)műszer sem mér egyenfeszültség állásban akkor valószínű váltó megy ki a tőltőn!(a műszeren az AC-a váltó,DC-az egyen ha véletlen összekeverted őket )

Hali!
Mennyire vagy laikus?
Egy aksitöltő, főleg egy 20 éves, nem nagyon bonyolult.
Ha a multimétert tudod használni, szerintem pár diódát is ki tudsz mérni!
Esetleg ha tudsz felrakni képet a szétszedett töltőről, akkor elmagyarázhatom, hogy mit, hogy mérj.
Nekem gyanus, hogy zárlatos dióda van benne, már ha diódás, és nem szelén egyenirányítós, tekintve hány éves.
Egyébként orosz?

Igen váltót és egyent is ad vegyesen.
De viszont az egyenáramú motorok mennek róla csak nem teljes sebességgel.
Na újjabb megfigyelés: ha rárakom az akksira tölteni akkor az akksin 13V egyen és ha átkapcsolom a műszert váltóráam mérésre akkor is mér 1,7 volt váltóráramot rajta.
De ha nincs a töltőn akksi vagyis a töltő terheletlenül megy akkor semmilyen műszer nem hajlandó rajta mérni csak váltóráamot.
Miket nem tud ez a töltő?! Körözi a teszkó gazdaságos töltőket!

Bocs, csak most vettem észre a hozzászólásodat!
Szóval utánnanéztem hogy hogy néz ki a dióda és a szelén és bizony ebben szelén van.
Azt hogy milyen gyártmány azt nem tudom. De az áramerősség állítóhoz magyarul van odaírva hogy csak benyomva kapcsolható.
De egy mobiltelefontöltőből kiszerelt egyenirányítót ha rákötök a töltőre akkor nem 14 hanem 19Voltot ad és aztat már lehet mérni egyenáramként a műszerrel sőt a ventillátor is normálisan megy róla.
Szóval egy egyenirányító akár kívülre szerelve is megoldaná a gondomat. A mobiltöltőből kivett egyenirányítóval (kondenzátor meg dióda van rajta) vele lehet tölteni az autóakksit vagy eldurranna?

Nem tudom, milyen egyenirányító van benne, de szerintem az kicsi!
Amit autós aksitöltőkbe szoktak használni, azok egy kicsit nagyobb méretűek.
Kondi meg szerintem nem kell rá, ha nem tápegységnek akarod használni.
Az az igazság, hogy már pár éve nem javítottam töltőt, (bár régebben sokat) és már nem emlékszem mindenre.
De azt még megpróbálhatod, hogy a mobiltöltő egyenirányítót ráteszed a kondi nélkül, és úgy mérd meg a feszt.
Egyébként a külső egyenirányító is megoldás lehet.
Vagy átalakítható, kiszedve belőlle a szelént, helyettesítve diódahíddal.
Ha közel laknál, tudnék is adni, aszem van pár db aksitöltőm valahol szétszedve.

Köszi a felajánlásod de tényleg van jópár kilométer közöttünk...
Valszeg az lesz hogy elviszem egy helyi szakihoz, egy ezresért gondolom megtudja csinálni.
A mobiltöltős meg biztos nem bírná sokáig mert 7V, pár, mA-es áramra tervezték és a 4A folyamatos terheléstől igencsak kipukkanna szerintem.
Az akksit végülis feltölti de ahogy észrevettem lassabban.
Most pl a töltőre ráraktam terhelésként egy 3W-os 12V-os pc ventillátort és igencsak rázkódik (gondolom a váltóáram miatt) de menni megy csak nem úgy mint más áramforrásról. Így váltó és egyenáram állásban is egyaránt 7 voltot lehet mérni. Terheletlenül csak 14 V váltóáramot tudok rajta mérni.
Micsoda egy töltő.....
Ha meg autóakksi töltés közben mérek rá akkor 13V egyen és 1V váltóáramot is ad.
Ja és soha nem áll be a multimeter, a tizedesjegyek egyfolytában ingadoznak fel és le.

Hát, érdekes egy töltő.
A mobilos biztos nem bírná.
13V egyen mellett azért tudsz 1V váltót is mérni, mert azért egyenirányítás után is egy kicsit ingadozik a fesz, ezért kell a tápegységekbe kondi.
Szóval szerintem szedesd ki a szelént, és rakass be helyette egy diódahidat.
Nemtudom, arrafelé mennyi a tarifa, én biztos kihoznám egy ezresből.
Azért majd jelezz, hogy mire jutottál.
Sok sikert! Üdv

Leírhatnád melyik környéken laksz, szerintem biztos vanitt az oldal "látogatói" között olyan aki a környékeden lakik és segítene neked akár személyesen is.

Cegléd környékén úgy sincs senki...

De új fejlemények: találtam itthon egy kiégett orosz akksitöltőt. Na abba aztán volt jónagy szelén.
Csak tudnám hogy hogyan kell bekötni....
Kívülre szeretném mert belülről a töltő elég kacifántos...
SZóval van egy hűtőborda, arra rácsavarozva két ugyanolyan valami a borda két szélén. Mindkét valamiből két-két drót jön ki. A borda túloldalán pedig két csavar látható.
Vagyis összesen jön belőle négy drót, 3 fehér és egy sárga. Már próbálkoztam sokféle kombinációval de sehogy sem sikerült rájönnöm hogy hogyan kössem be úgy hogy az egyenirányítson nekem.
Tudtok nekem segíteni?

A ventilator azert nem megy gyorsan ha szamitogep ventilator ,mert van benne egy kis tranyo vagy IC es nem kap stabil aramot , mert az kapcsolja sorba a tekercseket

De régen jól ment róla....

Vagy ez a szelén csak akkor müxik hogyha rendes váltóáramot kap és a félig egyenirányított áramot meg nem szereti.
Bár még mindig valószínűbb hogy én nem tudom bekötni!

Kedves fiatal barátaim!

Ez a szerencsétlen szelén, kb. velem egyidős, v. több.
De azért nem kelllebecsülni.

Kicsit összefoglalnám, az emlékeimet.:
A szelé egyenirányító, a "dióda" elődje.
Egy szelénlap, maximálisan kb. 20V zárófeszültséget tűr el.
Egy 10x10cm felületű lap, kb. 5..10A egyenirányítására képes.
Ha rövidrezárod a töltőt egy pillanatra, a diódás töltő, azonnal leköszön, de a szelénlap nem, viszont szörnyű bűzt áraszt.

Ha az egyenirányítónak 4db kivezetése van, akkor az egy kétutas egyenirányító, tehát Greatz.
Legegyszerűbb esetben, ez négy lapot és öt kivezetést jelent.(nem hűtőborda, min aminek nézted, bár ezen egyben hül is)
Egy egyenirányító dióda, egy "cella" lapból áll. Ez egy alumínium lemez, melynek egyik oldalán van felhordva a szelén. (félvezető) Ezen az oldalon található, egy réz, hasított csillag. A "dióda" katódja a csillag, anódja az alumínium lap.

Tekintve, hogy az említettt lónak is négy lába van, kettőre a váltófeszültséget kapcsolod, kettőről, pedig kapod az egyenfeszültséget.
A kivezetések (amire a drót van forrasztva) egy vékony rézlemez, mely kijön az összefogató alátétek felől. Az egészet egy hosszú menetes csavar fogja össze, amit egy papír cső szigetel el,a csavartól. Tehát a csavart bárhová rögzítheted, ez el van választva a feszültségalatt álló pontktól.

Lássuk a kivezetéseket:
A pozitív kimenete az egyenirányítónak az a pontja, ahol benézel, és a kivezetővel szemben két csillagot látsz.
Negatív kimenete, ahol a kivezetővel szemben az alumínium lap van. (Általános gyakorlat, hogy ez a pont a két külső lemez két csatlakozó pontja, mely gyárilag össze van kötve egy vastag dróttal szigetelőcsőbe húzva, tehát szürkére van festve.)
Váltó bemenete, az a pont, ahol benézel, és a kivezető egyik oldalán a csillag van, másik oldalán az alumínium lap. Természetesen ebből két db van és bekötése a trafóra tetszőleges.
A drótok színei nem számítanak, de tisztességes emberek a pozitív kimenetet pirossal, a negatív kimenetet kékkel, a váltófeszültség bemeneteket feketével jelölik.(csak azért feketével,mert régen ebből volt a legtöbb drót)

Na, tehát a bekötése, nem komplikált:
Két váltóbemenetet a transzformátor szekunderére.
Egyenáramú kimentet, polaritáshelyesen az akkumulátorra.
És már tölt is. (valahova illene bekötni, egy kisautomatát, zárlat esetére)

Egy kis megjegyzés a méregetésekhez:
Digidokival nem szívesen mérek trafót-töltőt, mert az mindent összemér a nagy belsőellenállása miatt. (Próbáld ki, fogd meg valamelyik lábát váltófeszültségmérés állásban, és már kalimpál is)
Amiket mértetek, abban nincs semmi csoda, és igaz is lehet, csak ismerni kell a méréstechnikát.
A szelénlap egyenirányít (csak egy irányba vezeti az áramot), viszont nem tökéletes eszköz.
Záróirányban (fordított áramirány alatt) is kicsit vezeti az áramot. A multiméter, persze ezt is méri, ezért joggal váltónak nézi az egyent.
Nyitó irányban, viszont cserében kisebb a vesztesége, mint egy diódának.
Mérni az egyenirányítót, csak terhelés alatt célszerű.(pld. egy izzó rá és akkor a műszer már nem tud hazudni! Persze az egyenfeszültség, ha lüktető is attól még egyenáram, csak a műszer a lüktető változó komponesnst is meg tudja mérni. Hogy mit mutat, az már egy másik történet)

Az eredeti egyenirányítód, mint ha csak egyutas lett volna, a leírásod alapján. Ez lehet hogy több lapból áll, de csak két kivezetése van. (ez csak egy dióda, ezek a diódák tulajdonképpen sorba vannak kötve, hogy nagyobb feszt. egyenirányíthassanak.) Ilyenkor a váltóáramnak, csak az egyik félhulláma jut át az egyenirányítón. Ezáltal, csak a "fél" teljesítmény jut át rajta. (Az egyenirányítónak ilyenkor, csak két "lába "van)
Könnyű ellenőrizni egy izzóval, mert az a valós "munkavégzés" teljesítményét mutatja. Ha ráteszed az izzót a trafóra, megfigyelheted, hogy milyen fényerővel ég. Ezután az egyenirányító végére téve az izzót, ha az egyenirányítás kétutas, kis veszteséggelugyan, de majdnem ugyan olyan fénnyel világít.
Ha egyutas az egyenirányítód, akkor félfénnyel ég.(szemmel ez még kevesebbnek tűnik. De ettől még az akkumulátort fel tudja tölteni, mert az egyenfeszültség csúcsértéke nem változott, csak a munkavégző képessége lett a fele.
Persze a kis ventillátor erről a hullámos feszültségről, nem tud üzemelni, mert az egyenirányított és szűrt feszültséghez készült. (kondi a kimeneten)
Kondenzátor viszont az aksi töltéshez szükségtelen. A kondi hasonlít egy kis kapacitású aksihoz. Úgy is viselkedik.

Bocsi, hogy ilyen hosszan válaszoltam, de a téma ennél sokkal terjedelmesebb, viszont nem kívánom elvenni a kedveteket, csak ez valhol egy szakma.
Viszont szívesen segítek máskor is.

Mottóm:
A legbonyorultabb dolgok is apró egyszerű áramkörökből állnak!

üdv: proli007

Köszi a választ!
Sehogyam sem működik, gondolom döglött ez is.
Szóval a diódás rögtön kipurcan a zárlattól? Hát az meg nem lesz jó nekem. A töltőmben patkolt biztosítékok vannak és mindig úgy ellenőrzöm hogy van-e benne áram hogy összeértetem a két érintkezőjét és ha szikrázik akkor jó minden ok.
Sőt egyszer összehúzta őket a kutya és mire észrevettem már füstölt a töltő, az egész garázs megtelt füsttel, csoda hogy nem gyulladt ki semmi. De még működik csak az egyenirányító szarakszik mostanában.
A diódással akkor ezt már nem lehetne megcsinálni?
Mert ha nem akkor nem is viszem szerelőhöz aki úgyis diódásat tenne bele....

Csak egy kérdés mintha én azt tanultam volna v hallottam volna, h a szelén az azért is jó, m be tud "gyógyulni" ha egy kicist túl tereljük v ez nem így van? ELnézést ha baromségokat beszélek. De nekem a legjobban tetsző egyenírányító az egy higanygőzös egyenirányító volt amit én láttam az nemksi áramokra volt majdnem ember nagyságú volt. Bocsi eltértem

De!
Persze, egy böszme nagy diódával, meg lehet oldani, hogy kibírja a trafó zárlati áramát, de ha a töltő kimenetére (az accu és az egyenirányító közé) teszel egy kismegszakítót, vagy egy biztosítékot, akkor már van esély, hogy túléli. Nembeszélve arról, ha az aksit teszed fordítva a töltőre, mert az már ki tud nyírni mindenkit, még a derótot is. Szikráztatni a töltőt, az meg igen parasztos, kéretik erről leszokni!

Ha már fuserkodsz és patkolod a biztiket, legalább tedd szakszrűen. Az egyszerű réz vezetőknek is megvan az áramtűrő képességük. A Magyari Béla "Rádióamatőrők zsebkönyve" 35.oldalán van egy kis táblázat erről. (sajna valószínűleg már nem beszerezhető) Egy kis izelítő belőle:
Rézhuzal átmérő/kioldási áram
0,16mm 5A
0,25mm 10A
0,33mm 15A

Egy kis rérhuzalhoz hozzájutsz, ha hajlékony vezetőből kiemelsz egy elemei szálat, és megméred.
Nos ezel kell megpatkolni a biztit.

Persze lehet gyártani, egy kis elektronikát a töltőhöz, ami megvédi ezektől a brutális bavatkozásoktól és Ferrarit gyárt a Trabantodból. Ha eljutottál arra a szintre, hogy le tudod gyártani, szívesen segítek egy rajzzal.

Utólag átolvasva az üzeneteidet, nem is biztos, hogy amit kiépítettél az szelén volt, vagy hasonlított arra amit leírtam?
üdv: proli007

Mlinko!

Na, nosztalgiázzunk, vagy a tudásunkat gyarapítsuk? Soha nem lehet tudni később mi mire jó.

Valóban "be tud gyógyulni a szelén, de legfőképpen az átütésektől. Ha a félvezető átmeneti rétege valahol vékony volt, ott a szelén átüt és elvileg elpárolog, így meg is szűnik a zárlat magától. De ez azért nem üzemállapot!
Ilyenkor a szürke szelén felületén kis kráterek látszanak. Ha mégis zárlatos marad, kis kapirgálással és szerencsével el lehetett távolítani. (Persze ez a régi korok szegénységének kényszere.)
Túlterhekt szelénlapon viszont a szelén megolvad, és megszűnik egyenirányítónak lenni. Isteni bűz keretében. (kb. mint a vak a sajtgyár előtt: "Sziasztok lányok!")
Ennek látható nyoma kisebb égés esetén a szelén felületének felhólyagossodása, hullámossága.

Higanyos köcsög:
Valamikor nagyon sokáig, ezt alkalmazták, persze nem amatőr célokkal. Az alumínium kohókban szinte csak ez volt az egyenirányító. Eredmény, 100 000A azért ez nem semmi, mai szemmel nézve sem! Nyugi, a félvezetős rángató sem kisebb mint a köcsög, a hűtés miatt.

üdv: proli0007