Igen, kapkod az egér után

Sziasztok

Egy kis segítségre volna szükségem. Építettem egy tápot és szeretném ha ránéznétek a szkópképekre. A kérdésem az lenne: a drain-eken látható berezgés csillapítható e valamivel vagy ez a kapcsolás sajátossága?

Köszönöm

Bocsánat ez lemaradt: a képek 5V és 5us/osztással készültek.

Sziasztok. Az lenne a kérdésem, hogy oszcilloszkóp nélkül lehetséges-e egy kis teljesítményű (kb. 10W) nem IC-s kapcsolóüzemű tápot építeni? Ha igen akkor tudna valaki egy kapcsolást adni?

A rajzon az fdd6685-ös fet tuti jól van bekötve? Így csináltad meg?

Hogyan mérted ezeket? A szkópról levetted a kampót és a tüskével mértél? Ez nagyon fontos, nem hiszem hogy ekkora berezgéseid lennének. Kampóval a szkóp sokkal pesszimistább képet mutat.
Több mód is van a csökkentésre, egyrészt betehetsz egy kondit, ami lassítja a kapcsolást, így az induló löket lesz kisebb. A másik hogy beteszel egy RC tagot, ez pedig le fogja tompítani a berezgést.
A legjobb persze ha lágy kapcsolásra váltasz.

A PC táp átalakítása topicban írtam erről. 2 ilyen átalakítás készült eddig, működnek, nekem kb. 75W-ra kellett.

Üdv
Inhouse

Nincs azzal semmi baj. Azok a csúcsok biztos hogy kisebbek, egy részét a kábel szedi össze. Nézd meg hogy terheléssel milyen lesz. Tehetsz rá snubbert, de sokkal jobb nem lesz csak fűteni fog.

A tranyókon a túlfeszt a zener+dióda fogja meg, amik a drain-gate közé vannak kötve. Ez jó is, mert kb 34 V-os értéket ad a szkóp szerint. A baj ott van, hogy ez kb. 1 us-ig tart, ez alatt az idő alatt csökken le az adott tranyó árama nullára. Ez alatt természetesen rendesen melegszik a tranyó, mert ugye rajta van 34 V és az áram meg csökken az első pillanattól zérusig, ez egy háromszög alakú áram. Ezt az 1 us-ot lehetne azzal csökkenteni, hogy csökkenteni kellene a két primer tekercs közötti szórási induktivitást. Bifillárisan kellene tekerni a két primert. Ez már a korábbiakban le volt írva valahol ebben a topicban.

A 34 V felett is van még egy kis tüske, ezt csak a snubberek megnövelésével lehetne csökkenteni, de ha a tranyók kibírják, akkor maradhat így is. Az 1 nF-ot nyugodtan megnövelheted, a 15 ohmokat meg csökkentheted, ha ezen az ellenálláson elvész 1...3 W, még nem nagy tragédia. Közben nézd szkóppal a hatását.

A gatemeghajtó FET-ek közül a felsők ( P csatornás ) vannak rosszul rajzolva.

Nem tartod túl lassúnak a zenerekkel soros diódákat?

Nem hiszem, ugyanis ezeknek a diódáknak a bekapcsolásra kell gyorsnak lennie, vagyis amikor a drain feszültség eléri a zenerfesz, meg a gate küszöbfeszültségét, akkor kell vezetniük, hogy a gate kapjon egy kis feszültséget, vagyis, ilyenkor a tranyó átmegy analóg üzembe és a drainen fenntartja ezt a 34 V körüli feszt. Amikor a drain áram átterelődött a másik tranyó substrat diódájára, akkor már csak 24 V lesz az előbbi FET-en és lezár a zener, meg a vele soros dióda. Ha ilyenkor ez a dióda lassabban kapcsol ki, semmi jelentősége nincs. A diódák meg bekapcsolásra nagyon gyorsak, ez mondjuk 1...2 ns-os lehet. A Thomson cégnek vannak ilyen irányú cikkei, meg mérési eredményei.

Értem, köszönöm.

Sziasztok

Köszönöm a hozzászólásokat, próbálok mindenre válaszolni.
Minden a rajz szerint van bekötve a panelen is, a szkóp mérés csak tüskével terhelés alatt történt. A végfetek egyátalán nem melegednek és a trafó primerek is bifilárisan egymás mellett szimmetrikusan vannak tekerve. A szekundert véglegesre tekerve (eddig csak a fele menetszám volt rajta) a bekapcsolás után az egyik zener azonnal eldurrant.

Egy kis segítségre lenne szükségem.
Van egy flyback tápom egy készülékben.
NPN tranzisztor van a primer oldalon, konkértan egy 2SC4237.
A problémám, hogy a tranzisztor nagyon melegszik. Szerintem feleslegesen sok hőt fűt el. Maga a táp kb. olyan 80W-os, és kb. 20-25W-ot fűthet el (ventilátoros hűtéssel kézmeleg a hűtőborda, ami szintén nem kicsi.
Kérdés, hogy tudnám ellenőrizni, hogy vajon mi a fenéért fűt ennyire?

A másodiknál (2x36V) nem lehet, hogy nem jó a feszültség figyelő rész? A pozitív ág kimenő fojtójára van kötve az elvi rajz szerint...

Üdv
Inhouse

Nemrég csináltam egy ilyen push-pull tápot egy ismerősömnek, az egy 12V->24V-os átalakító. A már jól bevált 494+4db tranyó hajt 1-1db BUZ11-et. Azon minden nélkül 70V-os tüskék voltak a DS-en. Tettem egy 10ohm-2,2nF-ot a két drain közé, az megoldotta a problémát, 45V körüli tüske maradt. Ha jól emlékszem 68kHz-en ment.

Milyen vasmagot használtál és mekkorák a primer menetszámok? Nekem nagyon gyanús az az 1 us körüli széles tüske a kikapcsolás után. Nem szabadna ilyen szélesnek lennie, ezen látszik, hogy négyszögletes alakú. Ezért gyanakodok arra, hogy nagy a primer szórási induktivitás. Ha túl sok a primer menetszám, az is baj, mert a szórási induktivitás erősen függ a menetszámtól is, ráadásul, ha jól tudom, négyzetesesen. Tehát, lehet, hogy jól alul van gerjesztve a vas, emiatt nem lesz benne nagy veszteség, de a másik oldala, hogy nagy lesz a szórási induktivitás. Ha nem túl nagy teljesítményt akarsz, akkor maradhat így is, ezek a dolgok inkább fél kilowatt felett kezdenek lényegesek lenni.

A rajzról nem derül ki, hogy a tápfesz mennyire van hidegítve, hogy van megtervezve a nyák, stb, ott is lehet szórási induktivitás, aminek ugyanez a hatása.

Egyébként, nem úgy kell tekerni a primert, hogy a két drót, vagy litze egymás mellett van feltekerve, mert így még mindíg nagy lesz a szórás, hanem litzéből, mondjuk 0,1...0,2 mm-es zománchuzalból összefogsz annyi szálat, hogy kijöjjön belőle a két primer együttes huzal keresztmetszete és együtt tekered fel. Ekkor kapsz egyetlen, sok szálból álló tekercset. Aztán fogod a lámpázót és szétválogatod őket két csoportba. Így lesz a legkisebb a szórás,- vagy ha másképp fogalmazzuk, így lesz a legszorosabb a csatolás a két primer között.

Köszönöm hogy foglalkoztok a problémámmal, a trafó ETD49 magra van tekerve, légrés nélkül. Menetszámok primer 2×3 menet, szekunder 110 menet. Rajzoltam egy skiccet a primer tekercselrendezéséről. A két fél egysorban szorosan egymás mellett lett kialakítva. Igazából meg kellene tanulnom a snubber kör helyes méretezését

Ez az elrendezés jó, de ahogy katt is írta jobb lett volna több szálból csinálni és a végén szétválogatni, én is úgy szoktam. Egyébként az ilyet sokkal jobb gyűrűre tekerni mint E vasra.
Ha jól csinálod meg a nyákot ill. a kábelezést, snubber sem kell. A csatolt képen látszik hogy alig van pár volt túllövés az UDS-en, pedig ebben az áramkörben sem zéner sem pedig snubber nincs, de még hidegítés sem. Mindössze két párhuzamos elkó a fetek közelében.

Igen, az el van rajzolva a feszültségérzékelés köre.

Nem nagyon szeretnék több tápot csinálni, inkább egyet precízen. Jelenleg úgy gondolom hogy az IR2153 két kimenetét egy totempole tranzisztorpárral megerősítem és ezek hajtanak egy-egy IRFP450-et. Trafónak meg láttam hogy a RETnél már "egészjó" áron kapni ETD49-et. Az N87-es anyag ugye jobb, ha 60-100KHz közötti frekvenciát szeretnék?

Javaslataim:
- felejtsd el az IRFP450-et, egyrészt azért, mert minek 500V-os FET (mindig a legalacsonyabb, de még szükséges és biztonságos feszültségű FETet használjuk) , inkább két darab IRF740 párhuzamosan (86nC vs 150nC gate, 0,275 Ohm vs 0,4 Ohm rdson). Vagy használj egy darab jó fetet (vagy ha a te ízlésed IGBT párti, akkor azt). Így nem fog kelleni a totempole, egyszerűbb lesz, jobb, és szerintem még olcsóbb is. Ha rászánod a kis plusz pénzt a jobb FET-re, akkor feljebb viheted a frekvenciát (apropó én IR21531-et ajánlok, kisebb DT, még feljebb viheted a frekit, és még kisebb lesz a feszültségesés terhelt állapotban)
- Az anyagok javasolt határaí: N27 < 100kHz, N87,N98 < 300kHz. Sajnos itt nem érdemes N27-et választani, mert azért a felhangok ott vannak mindig, és azok már túlgerjeszthetik. De ha meg már N87, akkor szerintem vigyük 100kHz fölé (ha már lazán bírja...). Így kisebb mag is elég lesz, amivel pénzt és helyet spórolsz. 100 kHz-en az ETD39-cel is elérhető a 600W, és szerintem jóval olcsóbb, mint egy ETD49. Az ETD34 is átvihetne ennyit mondjuk 160kHz-en, de az már elég nehézkes az IC-nek (és nagyon kicsi a DT a periódus időhöz képest).>>

Értem, azért az IRFP450et választottam mert olcsóbb mint a 400Vosak. Biztos hogy az IR21531 meg bír hajtani két IRF-et? Mert akkor inkább azt választom nyilván. A magból inkább megveszem a nagyobbat és akkor kényelmesen elférek rajta(tudom vasgabb huzallal tekercselni). És akkor frekvenciában nyugodtan gondolkodhatok a 100-120KHz környékén, ezt jó hallani. Így ismét kezd a fejemben összeállni a dolog

Amúgy nem pont hogy túl nagy a DT a frekvenciához képest? Meg azon gondolkodtam hogy lehet mégis visszajön a TL494es ötletem, rezonánsnak bekötve? Mert ott én állítom be a DT-t, és ahogy láttam 0-ig le lehet vinni. Csak ugye a TL mellé mindenképp kell meghajtó is. Úgy gondolom a TLen méregetek kicsit, aztán meglátjuk.

Üdv Marcello G

Igen, pont hogy túl nagy a DT a periódusidőhöz képest.
Az IR2153-at nem a FET-ek száma, hanem az összes gate töltés érdekli.
A TK494 maximális kitöltési tényezője 45%.100 kHz esetén 10us a periódusidő,vagyis ez 4,5us impulzusokatjelent, és 500ns dead-time-okat. Az IR2153 1200ns-énél biztos jobb, de az IR21531-hez képest például nem nagyon éri meg. De mondjuk 200kHz-nél már csak 250ns a minimum dead-time, így ott már igencsak megéri használni a TL494-et. Persze nagyobb, több külső komponens kell, szóval ezeket kell mérlegelni. Ha végre lehetne kapni az IRS27951-et, akkor meg mindez felesleges lenne...
Én speciel most STP12NM50 fetekreáltam rá,mert nagyon olcsón sikerült vennem, ezeknek nagyon alacsony gate töltése van.

Ha a 494-nél a DT bemenetet nem nullára, hanem egy minusz 100 mV körüli feszültségre tesszük, akkor elérhető a 100%-os kitöltési tényező is.

Hmm... Ezt nagyon jó hallani. Így belegondolva ez tök érthető, de ilyenekre magától az ember nagyon ritkán jön rá.
A segédtápból könnyedén elő lehet állítani bármit. Ez így nagyon nagy érv a TL494 mellett, tekintve hogy nagyon olcsó, és mindenhol kapható. Bár mellé szükség van még egy FET-meghajtóra is. De ha elég a szűkös 200mA, akkor egy kis fet-meghajtó transzformátorral is megoldható a dolog. Vagy mondjuk egy IR2101 is elég olcsó és kicsi, keményebb esetben IR2110. Vagy totem-pole+meghajtó transzformátor is elég jó megoldás.

Már biztos hogy fogok vele játszani a hétvégén (remélem találok itthon TL494-et, vagy KA7500-at ). A segédtápot úgy gondoltad hogy középmegcsaolásosra tekerni a segédtekercset? Mert én azon gondolkodok hogy a negatív tápágba betenni egy diódát és akkor ~650mV-vel megemelkedik a GND és le lehet osztani azt a feszt a DT-re.

A múltkor találkoztam egy igen egyszerű TL494-es kapcsitáp rajzot, nem tudjátok hol van?

Esetleg ezek között?