Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
A vezérlése és a meghajtóköre sem szokványos, néhány érdekes megoldás van benne. Pl. külön méri a primer, és külön a hegesztőáramot. A kimeneti feszültség figyelésnek is szerepe van a vezérlés működésében. Én sokat szívtam vele a javítás során, még most is vannak olyan pontok a működésében,amelyek felderítetlenek maradtak előttem.
Sziasztok!
Elnézést a hülye kérdésért előre is. A főtrafó sodort vezetékében minden szál szigetelt, vagy lehet szigeteletlen és aztán az egész sodrat szigetelt? Nem teljesen világos számomra, hogy a skin-effekt miatt melyik a jobb sodrat. Köszi!
Üdv! A kérdés helyénvaló és nem hülyeség,inkább kérdezni mint rosszat tenni. A főtrafóban a sodrott primer és szekunder vezetékek szálai egyenként is szigeteltek,mivel általában zománchuzalból készíti mindenki,aztán a sodratokat is lehet szigetelni mondjuk teflonnal,de előtte lakkozni is ajánlott.A teflon nem előírás,ha a lakkozás jó.A két tekercs közti szigetelés minősége,megbízhatósága rendkívül fontos.A skinhatás miatt a vékony,szigetelt szálakból kivitelezett sodrat a jobb.Én készítettem szekundert szigeteletlen szálakból (16mm2 villanyszerelési vezeték),majd ezen sodratot szigeteltem,a gépem ma is működik.Jut eszembe,megint hegesztettem a "prérin",most 50 méteres hosszabbító végén lógva,minden gond nélkül.A primert mindig sok szál zománchuzalból készítettem,minden gépemnél.A fojtót is készítettem zománchuzal sodratból is és 16mm2 vill.szerelési vezetékből is.
Végre eljutottam, hogy feltegyem a képeket. Én is néztem, hogy van benne sönt a szekunder oldalon, furcsáltam is. A vezérlő kártya kész homály. A képeken láthatod az induktivitásokat, a vékonyabb huzalból lévón látható hogy át van égve és az párja sem különb... Rajz létezik esetleg ehhez elérhető formában?
ami lemaradt...
T kolégák UR 3020 CC félvezetö adatlapját sehol nemtalálom - segítene valaki?
Köszönöm. 
Ez szerintem egy RURG 3020 CC dióda lesz, próbáld így keresni
Köszi!
Na jó...köszi a választ, majd akkor még egy-két év múlva is megkérdem ha nem felejtem el
sziasztok, hozzájutottam 3db IRKT136/12 Típusú kettős tirisztorhoz. Hozzá tartozó vezérlő áramkörökkel együtt, a kérdésem fellehetne használni egy(esetleg több 1/3 fázisú) inverter építéshez? köszönöm az építő válaszokat
kérésre képeket is tudok felrakni! Bővebben: Link
Szia!
Inverteres trafót nem tudsz ezekkel építeni, de sima hegesztőtrafó primer oldali szabályozását meg lehet oldani veleük.
Köszönöm, valami ilyesmire gondoltam én is, mivel tirisztoros áramkört csak vaku villogtatót csináltam gondoltam miért ne lehetne ezekkel nagyfrekit generálni? Tudom hogy pazarlás lenne, de miért ne?
 jut fejembe van egy autotróf torroid is kb (22cm x 12cm), egy kis átalakítással hegeszteni lehetne vele 
Autotrafóról hegeszteni? Na ezt hogy gondoltad? Azt ugye tudod, hogy ennek a kimenetén ott a fázis? :yes:
Tudom persze, ezért mondtam hogy egykis átalakítással lehetne csinálni! :yes: nagy frekire átt tekerni stb(még nem találtam ki konkrétumot) mindenesetre biztosan kell egy másik menetet rátekerni, ha ugydöntök hogy abbol lessz valami!
Nagy frekire áttekerni badarság, mert ez a mag 50Hz-re van kitalálva. Magasabb frekin csökken az átvihető teljesítmény.
"Magasabb frekin csökken az átvihető teljesítmény."
Ezt te se gondoltad komolyan?  Ha ez igaz lenne,akkor nem készültek volna a ferrites inverterek előtt, lemezelt maggal 400-1000Hz-en működő hegesztőgépek. Azonos vaskeresztmetszetet feltételezve a vasmagból kivehető teljesítménybe nem csak a gerjesztés,de a frekvencia is beleszól. Mégpedig úgy,hogy a frekvencia növekedésével nő a kivehető teljesítmény(és csökken az 1 V-ra eső menetszám).
Igen, de azért nem szabad elfelejteni, hogy a sima hálózati frekvenciára készült lemezes trafók, vagy toroidok vasvesztesége már 400Hz-en is komoly lehet, tehát, esetleg jóval kisebb indukcióval lehet csak járatni őket. Ha a vas lemezanyaga mondjuk csak 0,1 mm vastag lenne, akkor nagyon jót lehetne csinálni, persze, akkor sem 50 kHz-re, de néhány kHz-ig nagyon jól elmenne. Léteznek ilyen vasmagok, de elképesztően drágák. Kb. 15 éve, egy SU114b vasmag 0.05 mm-es lemezből 150,- eFt volt...
Maradjunk a ferritnél, vagy ha olcsóbb lesz, akkor a nanokristály vasaknál. Bár ez utóbbira még várni kell, pedig hihetetlen, hogy mit tudnak...
Kaptunk egy rossz IMS 1600-as inverteres hegesztőt, "természetesen" nem működik. Tudna valaki erről valamit? Esetleg rajz, dokumentáció? Nagyon megköszönném!
Természetesen mindezt tudom, de az alapkérdés, -ami a hozzászólásomat generálta - az volt,hogy a frekvencia növekedése együtt jár-e a teljesítmény csökkenésével. Talán nem ebben a fórumban,de régebben hivatkoztam egy 500A-es Castolin(Fronius) gépre, amelyikben akkora trafó van,mint egy 1000VA-es 50Hz-es normál trafó. A lemez,amiből készült, 0,35mm vastag,valószínűleg magas szilícium tartalmú. Szerintem néhány 100 Hz-ig jelentősebb veszteség növekedés nélkül lehet gerjeszteni a lemezelt vasat 1-1,2T-val. Persze, a négyszöghullám táplálás miatt a gerjesztést kissé lejjebb kell venni 1-1,2T-nál, de semmi esetre sem olyan mértékben,mintha több kHz-es nagyságrendben történne a gerjesztés. A nanokristály vasat sajnos nem ismerem, még nem volt dolgom vele. Megjelölhetnél valami forrást,ahol lehet róla olvasni.Ha lehet, magyar nyelven, translator nélkül.
Privát küldhetnél egy rajzot erről a Castolin gépről .
Üdv!
Hoztak egy inverteres hegesztőtrafót, ami nem ad ki semmit, a bekapcsolást jelző LED sem világít, csak a ventillátor megy. A meghajtó tranzisztorokon(?) mérek 115 V-ot, gondolom a vezérléssel lesz valami. De a vezérlőpanelen nem mérek semmit. 12 V-os stab. IC-n sincs semmi. Még nem bontottam teljesen szét, nem tudom ezt a 12 V-ot egy kapcsolóüzemű tápról kapja vagy egy külön hálózati trafóról? Kösz előre is!
Szia Lajos!
Bár a rajzból részleteket láttam, de az egészet sajnos nem sikerült átnéznem. A rajzot is csak úgy nézhettem meg,hogy a gazdája kezében volt. Annyit tudok róla elmondani, hogy kb. 70-80 oldalnyi volt, kevés szöveggel. De se hullámalakokat, se mérési adatokat nem láttam benne. Amire határozottan emlékszem, az egésznek a lelke egy TDA 4718-as Siemens PWM IC volt. A vezérlő nyák volt vagy 30x30cm-es ,sok műveleti erősítővel és egyéb IC-kel. A rajzból sajnos nincs példányom, de nem hiszem hogy amatőr körülmények mellett után építhető lenne. Fényképek azok voltak a doksiban,de mivel az is másolt volt, igen vacak minőségűek voltak.
http://www.ti-electronic.com/hu/nanokristaly.php
Jó kis cég, egyszer írtam nekik, még csak nem is válaszoltak... http://www.vacuumschmelze.de/fileadmin/Medienbiliothek_2010/Downloa...ct.pdf Ezek nagyon jók, de egy 40 mm körüli gyűrű 30...45 euroba kerül. Attól függ, hol vesszük... De láttam már erőátviteli trafót is a MW-os tartományban, persze azok az anyagok nem ennyire jók nagyfrekvencián, viszont úgy vannak optimalizálva, hogy a normál vashoz képest 50 Hz-en csak a töredéke a veszteség. Az igaz, hogy nagyon drága, de valószínű megéri a használatuk hosszabb távon. Persze, ez nem kis hazánkban van... Bizonyos szempontból az amorf vasak még ettől is jobbak és még drágábbak. Meg nem is láttam belőlük 40 mm-nél nagyobbat... Szintén Vacuumschmelze: http://www.vacuumschmelze.de/fileadmin/documents/broschueren/kbbros...02.pdf
Van valami típusa annak az inverteknek? Ha megadnád, talán lenne valaki aki ismeri az adott típust, és tudna segíteni a hibakeresésben.
Hát ezek valóban nem egyszerű anyagok. De ahogy az ábra mutatja az első linkben, az előállítás sem egyszerű.
Semmi gond ... tudod úgyis mindig a saját fejem után megyek .
 Az inverteres gépem főpanelja is kész és ha lesz időm akkor tesztelem is majd szép lassan . Most minél több egyforma trafó lemezt próbálok összeszedni .
Van itt pár mag, nem használom őket. Akit érdekel írjon.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
