mindegy de akkor 12 watt az kihozható belölle? meg esetleg 2-4 csövel több? Jah nekem velence de lux vigyorog az ágyam mellet és arra van rákötve 2 hangfal igaz hogy igy monó de nagyon szépen szól.Másik meg akár elektronikus zenével is jól szól!

Van egy gyanúm: annak a rádiónak a hátlapján szerepelt a 30W, ami a készülék teljes teljesítményfelvétele.

10-12W két csőből kihozható PP kapcsolásban, normális kimenővel.

Csak a rend kedvéért, a PCL86 Pentóda -trióda, Nem tetróda. Van fékező (árnyékoló) rácsa, és öt elektródája (1-katód, 2-vezérlő rács, 3-segéd rács, 4-fékező rács, 5-anód) van, tehát pentóda. A teródának csak négy elektródája van. Az adatlapján az elnevezése is pentóda.

Nem akarom kötekedősre venni a dolgot, de én szedtem szét, és igencsak sugártetródának látszott. Ami ugye nem sima tetróda, nem fogalmaztam pontosan.. Bár az adatlapok pentódának nevezik, szerintem a hangja is a tetródáéra hajaz.

CSAK A REND KEDVÉÉRT. Mindkettőtőknek igaza van, de mark.budainak egy kicsit jobban.
Az első széria után a P/ECL 86,82 második felét már nem pentódaként, hanem SUGÁRTETRÓDA-ként gyártották. Ez is 5 elektródás cső, csak egy kicsit más a működése, és valószínűleg ezért jobb a hangja.
Lásd www.elektroncső.hu, vagy ha szétbontod

Szóval maradjunk abban, hogy a sugártetróda is pentóda, (öt elektródás cső), csak szabadalmi okokból hívják sugár tetródának. A tetróda négy elektródás cső.

Rendben. Egyezzünk meg. A tetróda négy elektródás cső.
A pentóda és a sugártetróda is 5 elektródás cső. Akár fel is cserélhetők minimális munkapont átállítással. Nem véletlen, hogy midegyik? pentódának van /sugártetróda megfelelője.
EL84/EL90 (6BQ5=P14/6AQ5=6V6, 6P1P)
EL34/6L6, KT88/6550, stb. De mindenkinek megvan a saját favoritja. És azért nem mindegy, hogy kicsit más a működésük, hangjuk.
Ja. És vitatott elektródák kialakítása elégé eltérő. Rács vagy rés. Nem midegy

Tera=4. Ja visszatérve az ecl86-hoz az a 30 watt ot kihozok belőle valami noname fórumon irkálta valaki...
én személy szerint 8 wattról tudok 1 csőből és akkor 30 watt kihozható 4 csőből.
mostanság nem fogok építeni csöveset, mert tudásom még nincsen meg és csak jövőre fogok menni technikumba... addig a csöveket meg a rajzot összegyűjtöm és elrakom a"fiókomba".

Kiegészítésként.
A sugárteróda lényege az, hogy a vezérlőrács és a segédrács fedésben van feltekerve, ezáltal a katód és anód között optikailag átlátható rés van, ami nyalábolja az elektronokat (ettől sugártetróda a tetróda). A terelőlemez, ha van, erre a nyalábolásra segít rá (úgymond fókuszálja a nyalábot).
Tehát a sugártetróda lehet tetróda is (azok a tetródák ahol a rács menetemelkedése sugárba nyalábolva ereszti át az elektronokat, terelő lemez nélkül is dugártetródák), és lehet pentóda is. Ez utóbbi esetben szerencsésebb elnevezés lenne az amerikában használatos sugárpentóda (beam pentode), amint azt kocos barátunk fel is említette egykor.
Sima tetródánál sűrű fémszita veszi körül a vezérlőrácsot és a katódot (ez nem fókuszál), célja hogy leárnyékolja az anódtól ezeket, ezáltal csökkennek a belső kapacitásokat és az áthatás, valamint nő a belső ellenállás és erősítés. A probléma ezzel a megoldással az, hogy nagy feszültség amplitúdóknál az anódlemez feszültsége a segédrács feszültsége alá csökken és az anódból kilépő szekunder elektronok a pozitívabb segédácson akarnak elfolyni. A felszabadult szekunder elektronok mennyisége nagy pozitív feszültség amplitúdóknál sokkal több is (akár sokszorosa) lehet a katód által emittált elektronoknak (itt már nyilván nagyobb teljesítményű csőről van szó), tehát indokolt egy újabb rács, vagy terelőlemez elhelyezése, mert nélküle negatív anódáram alakul ki az anódtól a segédrács felé. Kisebb csőnél nem feltétlen szükséges a terelőlemez, elég lehet az árnyékolórács sugártetródás kialakitása is (ekkor már korrektebb a segédrács elnevezés). Ha az anódlemez anyaga nem hajlamos szekunder emisszióra (pl. grafit bevonatú), az értelemszerűen önmagában is csökkenti a jelenséget, hiszen ha nincs szekunder emisszió az anódból, akkor áram sem tud folyni az anód és a segédrács között, ilyenkor csak a katódtól az anód felé haladó elektronokból állhat a segédrács árama (ez viszont jól kézben tartható, gyártáskor megtervezett dolog).

Nem kell mindent elhinni. Mindíg meg kell nézni a cső adatlapját, és számolni, de legalább becsülni kell. Ha megnézed a cső adatlapját, akkor láthatod, hogy az anód disszipáció 9 W. Ebből következik, hogy egy csőből sohasem tudsz kihozni 30 W -ot. "A" osztályban 10 % torzításnál 4 W teljesítményt, "AB" osztályban két csőből max14.4 W ot hozhatsz ki. 4 csőből is csak igen szűken lesz meg a 30 W. Az adatlapban minden elég részletesen benne van.
egyébként nem terra, hanem tetra.

Úgy gondolom, tisztában vagyok a csövek működésével, elég rég óta. Az elnevezések nem a konstrukciót takarják, hanem az elektródák számát. A diódában 2, a triódában 3, a tetródában 4, a pentódában 5, a hexódában 6, a heptódában 7, októdában 8, a nonódában 9 elektróda van. Egyetlen kivétel a "sugár tetróda", ami szabadalmi okokból nem hívtak pentódának, bár az. Az európai jelölési rendszerben az "L" végpentódát jelent, tetródaként a jelölése "E", vagy inkább "P" -nek kellene lennie. (létezik ilyen is) Az hogy technológiailag éppen hogyan formázzák a cső belső elektróda elrendezésével az elektron áramlást, és ezzel milyen felhasználásra tették kedvezőbbé a csőtípust, ez szerintem nem a csőrendszer jelölésének kérdése.
De ezeket a polémiákat szívesebben beszélném meg az elektroncső topikban, mert szerintem ez itt elég OFF.

Elnézést kérek, eszem ágában sem volt feltételezni, hogy nem vagy tisztában a csövek működésével, a hozzászólásomnak csak az első részét szántam válasznak, a többit csak általánosságban írtam.
Természetesen én is ismerem a felsorolásodban szereplő elnevezéseket, jelöléseket és azt is tudom, hogy szabadalmi okokból lett sugártetróda nevű a 6L6. Ennek ellenére fenntartom (ha tetszik vegyük úgy, hogy véleményem szerint), a sugártetróda attól sugártetróda amit leírtam, és nem az elektródák számára utal a sugárteróda elnevezés, hanem arra a konstrukciós megoldásra, ami lehetővé teszi az elektronok nyalábolt áthaladását a segédrács menetemelkedései között. Attól, hogy nem értesz egyet velem, attól én még tisztellek és tiszteletben tartom a tudásodat is (és nem tartom magam semmivel sem okosabbnak). Elfogadom hogy elterjedt (és lehet, hogy helyes) nézet az, hogy csak külön sugárterelő lemezzel rendelkező csövet nevezhetünk sugártetródának....én a sugártetróda szabadalom kapcsán az általam említett rácselrendezésről tudok (lehet hogy tévesen, utána kéne néznem).

Helló !
Egy katódkövető előerősítőfokozat után hány voltos csatolókondenzátort illik rakni ?
Gondolom oda nem kell 630 V-os.

Sziasztok. Na most már úgy ahogy elkészült a 6p3s SE végfokom. Még hiányzik belőle az anódkésleltetés, illetve még majd a hangerő tekerő ki lesz cserélve. Ha tudok szerezni majd akkor még kimenők oldalira teszek burkolatot, és zárt fejű anya lesz a kimenők között.

Nagyon szép munka!

Ha valakit érdekel meghallgatható állapotba került a Retró ECL86 SE 2. végfokom. Igyekeztem régebbi alkatrészeket felhasználni. Kivéve az elkókat. A dobozolás még hiányos.

Helló! Igy elsőre szép, egy apróságot hozzátennék:
A végfok 6P3SZ-E végcsövekkel készült. Állandó vita van arról, melyik szól szebben a sima vagy az E változat, de ez beálítás és alkalmazás kérdése. Mivel a 6P3SZ és a 6P3SZ-E az orosz jelölést meghazudtolva
két TELJESEN ELTÉRŐ CSÖVET takar, nincs is értelme az összehasonlítának.

Köszönöm a dícséretet. Eleinte sima 6p3s csővel készült, de csak 2 volt itthol, amiből kiderült, hogy egyik selejtes, és így jelenleg 6p3s-e vel megy. Sima 6p3s el nekem is jobban tetszett a hangja, majd veszek bele azt.

A kutya életbe. 51% szerint jobb a sima . Nekem meg van 4 pár E változat. De egy Tubeguru szerint jobb az E, az Audionote meg minkettőt alkalmazza. Legalábbis fényképen. Amiken ellentmondás is van.
Tehát:
1. A fülednek higgyél
2. A fontos dolgokat nem kötik az orrodra.
3. Nekem nagyon jó visszajelzések jöttek az E változattal készült erősítőmről.

Őszintén megmondva a sima 6p3s el tetszett a hangja legjobban, de ezzel is megvagyok elégedve. Próbáltam EL34 el is, de nem vettem észre jelentős különbséget, talán a teljesítménye nagyobb 1 picit.
Ha pedig a dizájnt nézzük számomra, a 6p3s-e sokkal szebb.

Heló én nem akarok csak a osztályosat! Így összeállt a kép és még valami hogy ha tranzisztoros erösitöt épitek akkor is fog közel ugyanolyan szépen mint a csö mert ezt nem birom eldönteni még...

Megpróbáltam utánajárni a sugártetróda kérdésnek, szabadalmi leírást nem sikerült találnom, csak pár ualást, amelyek valóban a szabadalom második pontjának említik a két sugárterelő lemez elhelyezését is. Ez alapján akkor valóban csak 5 elektródás lehet az, ebben tévedtem. A szabadalom első részének azt említik amit én is forszíroztam, és annakidején az iskolában is tanultam (70-es években) a sugártetróda elvről (a segédrács és az anód között a potenciálminimum úgy hozható létre, hogy a segédrács meneteit a vezérlőrács meneteivel azonos menetemelkedésűre készítik, így a rácshézagok között átrepülő elektronáram nagy töltéssűrűséget hoz létre az anód közelében, erősen csökkentve ezzel a szekunder elektronok eljutását a segédrácsra). A töltéssűrűség tovább fokozható a katódpotenciálra kötött terelőlemezekkel, amelyek keskeny sugarakba kényszerítik az elektronokat. Minden bizonnyal a két feltétel (rácsmenetek fedése, terelőlemezek alkalmazása) együttesen feltétele a sugártetróda megnevezés használatának (de magán az elven már nem változtat érdemben a terelőlemez szerintem).
Tőlem átrakhatók a sugártetródával foglalkozó szösszeneteink az elelktroncső topikba.

:help:

Szia!
Ha mutatnál egy konkrét rajzot, ki tudnánk számolni, hogy milyen feszültségtűrésű csatolókondenzátor kell oda. Egy katódkövető fokozat működhet 60V-ról, de akár 300-ról is, ami ugye nem mindegy. Vannak akik azt állítják, hogy a nagyobb feszültségtűrésű tipusok jobbak audió célra.

Az attól függ hány volt van a kondi előtt, után és mekkora cs-cs váltófesz lesz rajta. Ha ez egy különálló előerősítő katódkövetős kimenete, akkor valószínűleg 25-100 V közötti megfelelő, átlagos esetben 40 V-os, 63 V-os jó. Ha ez egy katódból csatolt végerősítő (vagy közbülső) cső csatolókondija, akkor az először említet feszültségviszonyokból lehet kiszámolni.

Tényleg retrós, főleg az a kalapácslakk fényezés.
A kínai elkók helyett MM kondi passzolna bele, ha van annyi hely.A hangjára biztos nincs panasz 1-2W-ig a csöppnyi kimenők ellenére sem.

üdv

Kösz a válaszokat !

Lassan összeáll a pcl86pp-m, olajkondit viszont csak 220n tudtam szerezni, belefér majd ha azt rakom bele, és a beállításában tudna majd valaki segíteni?

Igen, tényleg szebb lett volna MM elkóval. A hangja nagyon jó.