Sziasztok.Anyi lenne a kerdesem hogy nagy baj lenne ha a beneten levo 47 k ohmos ellenalas helyet 51 k teszek? Csak ilyen erteku van hozza a legkozeleb ami itthon van.

Nem baj, ha az 51 k ohm-osat teszed oda.

Koszonom a gyors valaszt.

Ezt értem...
De mégis hogy tudom ezt két diódával megoldani? hgoy fogja tudni 2.dik dióda hogy az elsőn nem folyik áram és akkor a másik diódát meg kellene fordítani hogy az eddig visszatartott feszt. átengedje....valószínű hogy túlkomplikálom de nem értem..bocs...

Helló!
Köszönöm, hogy ilyen alaposan körüljártad a problémám. Sajnos személyesen nem sikerült megbeszélni.
Most máj. 3-ig pihentetem a dolgot, ha túl vagyok a vizsgámon akkor folytatom és mindenképpen jelzem a végeredményt.
Üdv. BlackDog

Hello!
Egy dióda úgy működik, hogy
- ha az Anód pozitívabb feszültségen van mint a Katód, akkor vezet. (Be van kapcsolva, mint egy kapcsoló, csak nem veszteség mentesen.)
- ha a Katód pozitívabb feszültségen van mint az Anód, akkor zár. (Ki van kapcsolva, mint egy kapcsoló, majdnem veszteség mentesen.)
Az ábrából láthatod, hogy az egyik elemben 9V van, míg a másikban csak 6V. Így áram a 9V-os elemből folyik a terhelés felé. De az is látható, hogy nem érkezik meg mind a 9V.
üdv! proli007

***..értem..de akkor ha 2 darab 9V közül akkor melyik folyik a diódán? és a veszteséget nem lehet valahogy visszaállítani 9 V ra?

Hello.Mennyire nagy baj ha egy erősítőnél a - ág(szimmetrikus fesz kell neki)1,6V-tal kevesebb.?Megtekertem atarfót és az egyik ágba sajnos 5 menettel kevesebb jutott mivel elfogyott a drót..A trafó 3 menet/V-ra van tekerve.

Szerintem ez a leginkább költséghatékony megoldás. De ha te mindenképpen 9V-ot szeretnél, elektronikát is csinálhatsz hozzá, de akkor annak a fogyasztása, lehet hogy még nagyobb lesz, mint amit a diódán eső feszültséggel vesztenél. Hogy ezt minimalizáld, használj schottky diódákat. De Te döntesz...szerintem a 2 diódás megoldás a legegyszerűbb.

Ok. Schootky dióda lesz és 2
De még mindig nem értem teljesen hogy hogy is fog ez a 2 dióda működni, vagyis azt a részt nem értem mikor egyszere rákapcsolom az halózati átalakított 9 v és az elemes 9 V ot...Hogy döntöm el diódákkal hogy a hálózati ) feszel működjön elsődlegesen?

Úgy döntik el a diódák ezt a problémát, hogy az nyit ki a fogyasztó felé, amelyik nagyobb feszültséget kap az anódjára.

Sziasztok.
Ledes ozzót vettem az autóba.
A computer meg persze be írja hibának.
A régi 2x5W volt.
Mekkora és milyen ellenálást kell rá tennem,
hogy ne legyen hiba üzenet?
Arra a szálra szeretném rakni ami megy a rendszámhoz, és nem külön.
Előre is köszi!

Hello! A Solomon pákámhoz vettem új fűtőszálat. Az előzőnél a földelés szegeccsel volt rögzítve. Az gond, ha az újat nem földelem?

Körülbelül 30 Ohm , de 5Wos kell. Úgyhogy csak dizájn, egyéb értelme nincs.

Nem gond, ha nem akarsz CMOS áramköröket forrasztani vele

Ezt értem..de ha 2 egyenlő (elméletben) értékű fesz. ről van szó?

Rendben. Nagyon szépen köszönöm. Amúgy olvastam róla, hogy valamilyen ic-k még a kezünkben lévő fesztől is elromolhatnak. Kel hozzájuk ESD (vagy mi) földelő a kézre

Igen, össze kell kötni a kezed (csuklópánt) a szerszámot, és az asztallapot (borítását), hogy azonos potenciálra hozd.

És azt nem tudod, hogy a fűtőszálba tervezett hegy miért lötyög? Nem lehet annyira meghúzni az anyát, hogy ne lötyögjön. Le kell vágjak belőle

Ha pontosan 9V a tápegységed is, és az elemed is, és azt szeretnéd, hogy a tápról járjon, akkor az elemre kettő diódát kötsz sorba, a tápra csak egyet. A schottky dióda nyitófeszültsége 0,1-0,2V között van, tehát még két darab sorba kötve is jobb, mint egy sima dióda, ami ugye 0,55-0,6V

Ne tedd tönkre! annak mozognia kell. Az kapcsolja a hőfokkapcsolót. Már ha "kattogós" Wellered van.

Nem a páka hegyének kell mozognia, de nem is weller-je van. Írta, hogy solomon.
Ha lötyögne a páka hegye, azzal nem lehetne forrasztani.

Bocs, most én nem olvastam.
Nekem is Wellerem van, ha nem is lötyög, de mozog, és semmi bajom vele.

Nem kattog. A belevaló hegy kotyogott. Egy "kis" csiszolás és már jó is volt. Nem is fűtött rendesen. Most már jó. SMD-nél azért zavaró az a kis mozgás is. Ha kotyog, akkor mindegy milyen vékony a hegy.Nem hiába vettem 0.4mm-eset

Köszi
Van itthon 1 rossz tápegységem, találhatok abba schottky diódát? hogy ismerem fel? kinézetbe nhogy tér el egy egyszerű diódától?

Sziasztok!
Kicsit off lesz a kérdés, de muszáj feltennem, mert nem találok rá megoldást, az idő pedig sürget.
Nagy szükségem lenne egy PC-s soros port TxD jelének vezérlésére, méghozzá java programból. Nem UART-ként kell használni, hanem tetszés szerint L és H (mark-space) szinteket kell pakolásznom rá.
Tudom, hogy ez programozási, és nem elektronikai kérdés, de azt hiszem, itt már többen találkozhattak ilyen problémával, mint pl. a programozók.
Az RXTX nevű API-val próbálkozok, és az RTS és a DTR jelekkel nincs gond. Viszont TxD-re csak egy előre meghatározott idejű break jelet (space-t) lehet kiküldeni. (Vagy UART-ként lehet rá írni.) Nekem viszont az kell, hogy bármikor mellékhatások nélkül meg is szüntethessem a break-et.

A kérdés:
Tud valaki olyan java cuccról (API-ról), amivel ez trükközés nélkül megoldható? Lehetőleg több platformon is futnia kell. Legalább a PC-s win és linux rendszereken.
Továbbá az is fontos, hogy USB-RS232 átalakítókat is lehessen vele használni.
Ahogy olvastam, a javacomm (vagy javax.comm) nevű rendszer nem fér össze a windows-zal, max valami régi verziója.

Esetleg nem tudja valaki, hogy kit zaklathatok ezzel a kérdéssel?
Köszi, és bocs a hosszúság miatt.

Ha már kiforrasztottad, akkor megméred a nyitó feszültségét. De ránézésre nem tudod megmondani, csak katalógusból lehet kikeresni.

Kondenzátorokról is kérdeznék
Ha sorba kötöm őket akkor öszeszorzódik az értékük?
Tehát ha 100.000µF re van szükségem akkor elég 2db 10.000 µF kondi,sorba kötöm és ennyi? Vagy 10db kössek inkább párhuzamossan, akkor ugye összeadodnak az értékek? Melyik jobb? Vagy melyik kapcsolásnak mi az előnye és hátránya?

Soros kapcsolásnál az eredő kapacitás mindig kisebb lesz:
C1*C2/(C1+C2)

45. oldal: Bővebben: Link :yes: