Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Geiger-Müller számláló (hobbi)
Idézet: „De, haval nem kezdunk mondatot,...” Szerintem meg ne nyelvészkedjük. Ez nem a kötöszködésröl szól, hanem egy müszaki témát vitatunk meg. Néha kezdek haval vagy éssel is mondatot, söt néha elgépelek ezt-azt, és lusta vagyok kijavítani, néha megy kh.-s a billentyüm és kimarad egy betü. Ez van. Idézet: „mint ahogy itt is a 10kV-nal bekovetkezo izzo-rontgengep volt az alapkerdes(bar van aki szerint a heggeszto fesze is eleg...). Azt meg mar majdnem mindenki elismerte, hogy keves ...” A témanyitója még nem írta meg, hogyan határozta meg a feszültséget - tehát gyakorlatilag nem tudjuk mennyi volt, csak hogy látta a kékeszöld fényt.... valószinüleg tényleg kevés votl a fesz, de azért nem fogadnék benne.... A hegesztésnél meg nem csak elvileg hanem ténylegesen keletkezik (lágy)röntgen, legalábbis a szakkönyvek megemlítik, és az ívhegesztöknek elöírt védöfelszereléseknél ezt is figyelembe veszik. A nagyfeszültségü ív különösen érdekes dolog mert kis nyomású térben, ahol rossz a höelvezetés, elképesztöen nagy hömérséklete is lehet. Idézet: „Jol ertem, a kis aramokat ugy merted, hogy a volmerot siman sorbakapcsoltad a mert csovel ?? Es igy az I=U/R keplet alapjan hataroztad meg ? Csak azert mert ezt igy(nem az elve, hanem a kivitelezes alapjan) nem lehet mar megmerni!” Miért is nem lehet így mérni szerinted? Nagy vonalakban úgy mértem ahogy írtad, de kellet az áramkörbe zavarszürés miatt kondi is, illetve a fütést egy ceruzaaksiról kellett megoldanom, mert különben a tápegységböl túl sok zavart szedett össze a müszer. Egyébként meglepöen jól lehetett mérni, és ellenöriztem is a mérést. A hiba viszonylag nagy, de a nagyjából jók az eredmények! Van egy preciziós ellenállásom 740Mohm. Ezt sorbakötve a müszerrel és 1V-ra rákapcsolva 1,3nA-nek kell folynia. A müszer 12mV-ot mutatott, ami az U/R képlettel számolva 1,2nA-t jelent. Itt a hiba 10% alatti volt. A müszerröl 0,1mv-ot még le lehet olvani, vagyis a legkisebb megmérhetö érték 10pA. A 20pA-es értéknél a hiba akár 50% feletti is lehet, de nagyságrendileg az érték jó. Nos? Idézet: „Memered a fagypont koruli nyugalmi ellenallasat a futokornek, majd ugyanezt 100C-on.” És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál? Hiszen csak a lábakon át tud felvenni/leadni höt illetve hösugárzással. Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál. Idézet: „De van meg pontosabb lehetoseg is, vannak hosugarzas alapjan mero homerok(lezeres mutatoval pl).” Sajna ilyem müszerem nincs, de a fütöszál tized mm vastag, a lézeres mutató meg 2..3mm, talán egy hökamera.... de annyira azért nem izgalmas. Az kiderült, hogy van egy küszöb, tehát az elektródának fel kell melegednie. Valószinüleg nem kell túl forrónak lennie, de ez anyagtól és még sokmindentöl függhet. Próbálkoztam a fotoelemes érzékeléssel, de sajnos annyira sok zavart szed össze a müszer a nagyfesz miatt, hogy használhatatlan az eredmény. Más sugárforrásom meg nincs amit referenciának tudnék használni. Mondjuk nem is szivesen tartnék itthon ilyesmit. De egy rendes méröeszköz jó lenne, mert néha kisérletezek....... Idézet: „Egesz egyszeruen csak arrol van szo, ha nem tudunk valamit lemerni, akkor annak a gyakorlat szempontjabol altalaban semmi jelentosege sincsen!” Hühaaaa, ezt gondold át mégegyszer. Rengeteg kivételt lehetne mondani. Idézet: „Konkret pelda pl a kiserlet, amit Skori elvegzett(koszonet neki!!! ).” Szivesen.  Idézet: „Az latszik belole, mintha lenne a csonek valami "uresjarati" arama is, holott ez csak meresi pontatlansag, amit sokminden eloidezhetett...” Nemegészen, tényleg folyt áram mert ha levettem a csö lábárol a müszert akkor beállt nullára. Max annyi lehet, hogy nem a vákumon-át folyt az áram, hanem a csö valamelyik belsö szigetelése nem tökéletes. Nyilván az nem jelti azt, hogy hidegen emittált volna a katód, és senki sem vont le ilyen következtetést. Ha a katódon emittált áram szempontjából nézzük akkor vehetö mérési hibának, de ez inkább a csö hibája nem a mérésé.
A cink-szulfid szcintillátorként kimutat mindenféle sugárzást, beleértve a röntgent is. Lehet venni vegyszerboltban vagy lehet házilag készíteni (részletek lsd. a kémiás topikban). Viszont nehéz igazán tiszta anyagot szerezni/csinálni, és a legkisebb szennyeződések is befolyásolhatják a mérés eredményét (pl. rézszennyezés hatására foszforeszcens tulajdonságokat mutat több perces utánvilágítással).
Idézet: „Azonbkivül azt pl. az UV is gerjeszti nem? Hogy tudom eldönteni, hogy éppen mitöl világít?” Nagyon egyszerű: leárnyékolod egy részét. Idézet: „Vajon egy sima napelem cella (napelemes zsebszámólóból bontott) érzékeny lehet a röntgenre?” Érzékeny lehet, de nem hiszem, hogy mérésre alkalmas lenne. Túl zajos jelet produkálna. Idézet: „kivetel ez alol pl a lezer” A monokromatikus sugárzás absztrakció. Gyakorlatilag minden emittált sugárzás kiszélesedik 3 okból kifolyólag: -A molekulák perturbálják egymás energiaszintjeit, így nem lesz minden kvantumérték egyforma -A molekulák folyamatosan rezegnek, az emiatt fellépő Doppler-effektus miatt kékelhajlás illetve vöröselhajlás lép fel -Fourier-limit Idézet: „Szerintem meg hagyjuk ezeket az "ingyenenergia" szagu dolgokat. A fizikaban nincs olyan, hogy lehetetlen esemeny!!! Sem olyan, hogy a semmibol keletkezik valami!! Aki ezt allitja, az nem sokat tud a fizikarol...” Pontosabban a kvantumfizikában előfordulhat olyan esemény, ami a klasszikus fizikai elvek szerint lehetetlen. Ez még nem jelenti az energiamegmaradás sérülését.
Skori!
De azért legközelebb légy oly szíves, PRÓBÁLD meg legalább használni az idézet gombot...kösz! Rosszabb nem lesz nélküle a fórum, használatával viszont nagyságrendekkel átláthatóbb... Idézet: „És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál? Hiszen csak a lábakon át tud felvenni/leadni höt illetve hösugárzással. Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál. ” Termosztálod. Számolható az eltelt időből a környezet és a test közötti hőmérsékletkülönbség. Idézet: „Skori! De azért legközelebb légy oly szíves, PRÓBÁLD meg legalább használni az idézet gombot...kösz! Rosszabb nem lesz nélküle a fórum, használatával viszont nagyságrendekkel átláthatóbb...” Jaaa, erre gondoltál ?
A 10KV-ot ugy mertem le,hogy leegett a multimeterem
 1,5cm-es iv kb hany KV? Idézet: „Termosztálod. Számolható az eltelt időből a környezet és a test közötti hőmérsékletkülönbség.” Számolható lenne ha ismenénk a höellenállást a lábaktól a fütöszálig. De ez már csak elméleti kérdés. A gyakorlatban abból indulnék ki, hogy saccolható a höfok amikor vörösen izzik, illetve az elsö bekapcsolás elött amikor órákig volt szobahömérsékleten akkor a fütöszál is annyinak vehetö. A hiba így sem lenne nagyobb.... Persze mérni lenne a legjobb. Ha nagyon ráérek akkor legfeljebb kerül ellenállás érték is a táblázatba, és lehet saccolni. A wolfram höfokfüggése ismert talán abból is el lehetne indulni (már ha wolframból van a katód....)
Sziasztok!
Ha nem vitatkoznatok man annyit,akkor nem lenne meg egyszer meg az osszes hozzaszolas(a sok idezet minden hozzaszolasban). Es a hosszu komentalasokat hadjatok,inkabb irja le mindenki a velemenyet es ne idezzetek!!! Ha ezeket megtennetek,ha valaki belenez a topic-ba tudna mirol van szo!!! Udv Zsolt!
Idézet: „1,5cm-es iv kb hany KV?” Attól függ mekkora és milyen formájúak az elektródák, mekkora hömérsékletüek, mekkora a frekvencia, és mekkora a levegö páratartalma (..stb). Gömb formájú elektródák között, szobahömérsékleten 20kV/cm-el lehet számolni (ez az átütési határ, utána hosszabbra is húzható az ív, de az már nyilván nem jelent nagyobb feszültséget). Ha csúcsos elektrodáid vannak akkor jóval kisebb feszültség elég az átíveléshez, csak saccolni lehet, mondjuk kb a fele a fentinek. Konkrtétan olyan 15kV - ez esetben kicsi az esélye hogy rtg. keletkezzett volna. Bár mostmár mindenképpen meg fogom mérni valahogy (bár még nem tudom milyen módon), hogy keletkezik-e az izzólámpában rtg.
Abból káosz és még nagyobb vita lenne, mert nem lenne egyértelmü, hogy pontosan mire is reagált az illetö......
Meg különben is igy jobban szeretjük Vita nélkül nem is lenne érdekes a téma, mindenki leírná a véleményét és annyi? És mi van ha téved? Valaki elolvassa és azt látja, hogy senki sem vitázik vele - akkor az biztos úgy is van. Amúgy is érdekes látni mások szempontjait, és gondolkodásmódját, mert így lehet tanulni valamennyit egymástól.
Szia Skori !
Az elso oldalon talaltam egy foto diodabol keszithetot,amit be kell vonni cink-szulfiddal.en is erre gondoltam ha lenne cink-szulfidom!
Igen, erre gondoltam, kösz a megértést!
 Idézet: „Szerintem meg ne nyelvészkedjük. Ez nem a kötöszködésröl szól, hanem egy müszaki témát vitatunk meg” Nem kotozkodeskeppen irtam, hanem felig viccelodve! De ugy latszik ki kellett volna hangsulyoznom, hogy ne legyen felreertheto... Idézet: „A hegesztésnél meg nem csak elvileg hanem ténylegesen keletkezik (lágy)röntgen, legalábbis a szakkönyvek megemlítik” Ja, az minnya mas...Lagy rontgen= kemeny UV, csak ertelmezesi hatar kerdese az egesz. Nyilvan naluk hamarabb ert veget az UV(vagy olyan nincs is szerintuk, es lathato feny utan egybol rontgen van mar csak  )Idézet: „A nagyfeszültségü ív különösen érdekes dolog mert kis nyomású térben, ahol rossz a höelvezetés, elképesztöen nagy hömérséklete is lehet” Heggesztonel nagyfesz ? Ez uj nekem! Vagy valami masrol van mar itt szo...? A hoelvezetes ugyan rossz, de a hosugarzas annal jobb, es az ugyancsak elvonja az (ho)enrgiat onnan... Idézet: „Miért is nem lehet így mérni szerinted?” Egyszeru. Azert mert a sok-sok GOhm-os ellenallas merese problemakba utkozik(irtam, hogy nem az elmelettel van a baj, hanem a gyakorlattal). Kis homersekletnel a cso akkora ellenallassal birhat, hogy az egesz korben jelenlevo kulonbozo szigetelesen osszemerheto aramot eredmenyezhetnek. Eleg pl ha egyszer kezzel megfogod a ket vege kozotti szakaszon, maris rakodhat ra annyi "szemet", amitol erosen csokken a szigetelese..., stb Mondjuk le lehet ellenorizni, hogy mi okozza a pontatlansagot, ugyanis ha a csoben levo ionoktol, elektronoktol ered, az nem lesz linearis fuggesu az anodfesztol. Mig a szigeteleseken folyo aramok nagyreszt linearist adnak... Idézet: „És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál?” Ugy ahogy minden mas esetben is!!! Meg ha tokeletes vakuum lenne belul es nem lenne kivezetese, akkor is relative gyorsan atvenne a kornyezete homersekletet, akar meleg, akar hideg iranyba... Idézet: „Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál.” Pedig de...garantalt!!! A forralt viz stimm, de a huto mar nem, inkabb jeges vizre gondoltam... Idézet: „Valószinüleg nem kell túl forrónak lennie, de ez anyagtól és még sokmindentöl függhet” Hat, ha a tobb 100C nem forro, akkor nem  Es azt se feledd el, hogy esetleg konnyen emittalo anyaggal van bevonva alapban, ami az egyik legjobb hoemittalo(bar lehet hogy nincs rajta semmi, ezt Te tudod)Hmm...gondolkoztam, es azt talaltam ki, hogy talan lehetne hasznalni valami olyan csovet, uram bocsa` egot, aminek ket szigetelt elektrodaja van, de gazzal toltott belul. A rontgensugarak ionozalo hatassal birnak, igy ha ilyen sugarak erik az eszkozt, akkor abban ugrasszeruen megno a tolteshordozok szama, amit hasonloan mint a meresednel mar jol lehetne regisztralni...  Idézet: „Hühaaaa, ezt gondold át mégegyszer. Rengeteg kivételt lehetne mondani” Gondoltam, hogy ezt nem uszom meg... Persze, lehetne ra ellenpeldakat keresni..., de minek ? Szerintem ertheto, hogy mire gondolok..., feleslegesen agyonmagyarazni nincs kedvem, aki nem akarja megerteni, az ugyse fogja... A tenyen nem valtoztat, mindig van egy hatar, ami alatt lenyegtelenek az esemenyek, legyen ennyi eleg! Idézet: „Nemegészen, tényleg folyt áram mert ha levettem a csö lábárol a müszert akkor beállt nullára. Max annyi lehet, hogy nem a vákumon-át folyt az áram, hanem a csö valamelyik belsö szigetelése nem tökéletes” Abban nem is ketelkedtem, hogy folyt e...csak az a kerdes min keresztul ?? A belsejen, vagy a kulsejen...? Idézet: „Nyilván az nem jelti azt, hogy hidegen emittált volna a katód, és senki sem vont le ilyen következtetést” De azt sugallotta, hogy tenyleg a csovon keresztul folyt, hiszen errol szolt a meres... Idézet: „Ha a katódon emittált áram szempontjából nézzük akkor vehetö mérési hibának, de ez inkább a csö hibája nem a mérésé” Ez jo..., ez tetszett...  Idézet: „A monokromatikus sugárzás absztrakció.” Annyira azert megsem... Gondolj bele, lezernel szinkronba "egyszerre" sugaroz az osszes atom, szigoruan azonos frekvencian, mert maskulonben nem lehetne koherens sem...Az ami nem azonos frekiju a tobbivel, az nem is tartozik a lezer aktiv sugarzasahoz(kis mennyisegben ilyen konnyen elofordulhat egyes esetekben) Idézet: „Pontosabban a kvantumfizikában előfordulhat olyan esemény, ami a klasszikus fizikai elvek szerint lehetetlen” En nem vonatkoztatom el a kulonbozo teruleteket. Fizika csak 1 van, mintahogy a torvenyei is egyertelmuek..., csak legfeljebb mi magyarazzuk felre(erhetoen) oket!! Idézet: „Ja, az minnya mas...Lagy rontgen= kemeny UV, csak ertelmezesi hatar kerdese az egesz. Nyilvan naluk hamarabb ert veget az UV(vagy olyan nincs is szerintuk, es lathato feny utan egybol rontgen van mar csak )” Látom gúnyolódni szerettél volna, de hidd el ,nem hülyék írták a régi hegesztési szakkönyveket sem. A "kemény UV" miatt aligha lenne elöirás pl. vastag börkötény (igen a férfiassága az embernek..., meg az "örökitö anyag" sérülékeny - állítólag tapasztalati dolog, szerencsére nem saját ). A lágy rtg. alatt a kisebb áthatólóképességü röntgent értik, ez a ruházaton, és vékonyabb anyagokon tud áthatolni, és viszonylag könnyü árnyékolni. A "kemény UV" kicsit más, a röntgen sokkal veszélyesebb. A kemény/lány elnevezés csak a hullamhossztartomány felsö/alsó részének elnevezése. Szóval bizony hegesztéskor keletkezik rtg, és persze UV is, (meg még sok minden) de a kettö kissé más....UV esetében amúgy az UVA, UVB, és UVC-t hasznáják többnyire, mert a hatásai/tulajdonságai alapján így célszerü felbontani. Idézet: „Heggesztonel nagyfesz ? Ez uj nekem! Vagy valami masrol van mar itt szo...?...” Lehet, hogy még sok új dolgot fogsz hallani Amúgy másról van szó, de.... ....de ha már így összevontad megemlítem (bár ez már tényleg nem ide tartozik), hogy a komolyabb hegesztögépek nagyfeszültségü ívgyujtást használnak (némelyikben egy tesla tekercshez hasonló megoldás van, az ujabbakban félvezetös). Tehát a pálcát nem kell az anyaghoz érnteni, hanem magától fog átívelni. Persze hegesztés közben lecsökken a fesz, nem is ez a lényeg, direkt csak a te kedvedért írtam le Idézet: „Azert mert a sok-sok GOhm-os ellenallas merese problemakba utkozik(irtam, hogy nem az elmelettel van a baj, hanem a gyakorlattal). Kis homersekletnel a cso akkora ellenallassal birhat, hogy az egesz korben jelenlevo kulonbozo szigetelesen osszemerheto aramot eredmenyezhetnek. Eleg pl ha egyszer kezzel megfogod a ket vege kozotti szakaszon, maris rakodhat ra annyi "szemet", amitol erosen csokken a szigetelese..., stb” Nos jelen esetben ha a 20pA-t hibának vesszük, mert mondjuk valahol a szigetelésen folyik, akkor a nA-es tartomány már egész pontosnak tekinthetö. 80V-os feszültség esetén ez akár 80Gohm is lehet.... Amit nem lehet megmérni jelen esetben az itt: 4000Gohm vagyis 4Tohm környéke. Tehát inkább a Tohmos tartomány.
Tiszteletem!
Hadd pofázzak bele én is picit ebbe a röntgen-mizériába, hátha érdemes! Nos mint fényforrás(önjelölt)-szakértő, véleményem szerint a topiknyitó feltalálta a képen látható eszközt újra... És ennyi. Hogy mekkora fingreszelést csaptatok körülötte, az már más kérdés.. Ha van rá igény, szívesen elmagyarázom, hogyan működik a képen látható égő, és hogy mire használták! A fotó a www.stewavelight.de oldalról, Stefan Eichorn lámpagyűjtő kolléga weblapjáról származik.
Jópofa dolog. Lényegében egy UV-t (is) sugárzó lápma. A fotó alapján sejthetö, hogy müködött. (nem véletlenül olyanok a belsö elekródái, + a búra valószinüleg kvarcüvegböl van....)
Manapság a jól tudom un. Germicid fénycsövet használnak fertötlenítésre (széls spektrumú fényforrás, föleg UV tartományban, elég jól kinyír mindenféle bacit , meg jól meg is lehet vakulni töle). A röntgenhez egyiknek sincs túl sok köze. Amúgy valóban kissé elkanyarodtunk a témától, de a lényeget szerintem megválaszoltuk: Nagyon valószinü, hogy a témanyitó esetében nem keletkezett röntgen sugárzás, de abban maradtunk hogy egy méréssel kellene ellenrörizni, hogy ilyen módon keletkezik-e röntgen. Amint lehetöségem lesz rá meg fogom mérni. Idézet: „Látom gúnyolódni szerettél volna, de hidd el ,nem hülyék írták a régi hegesztési szakkönyveket sem. A "kemény UV" miatt aligha lenne elöirás pl. vastag börkötény (igen a férfiassága az embernek..., meg az "örökitö anyag" sérülékeny - állítólag tapasztalati dolog, szerencsére nem saját )” Ezt egyeltalan nem is mondtam...Viszont az idok valtoznak a meghatarozasok szinten, a hatarok ugyszinten. Ami regen csak UV volt, az ma mar 3 reszre bontott, mashol van a hatara, mint amikor a kony irodhatott...A kemeny UV vege mar a lagy rontgen kezdete, es csak ertelmezesi problema, hova tesszuk a valaszto vonal hullamhosszat!!! Idézet: „Nos jelen esetben ha a 20pA-t hibának vesszük, mert mondjuk valahol a szigetelésen folyik, akkor a nA-es tartomány már egész pontosnak tekinthetö” Ezt nem is vonta ketsegbe senki! A hatar elmeletileg total eles(kvantumos), hogy a meresbol nem teljesen ez latszik, az azert van mert nem egyforma a huzal vastagsaga, lokalisan nem teljesen egyforman oszlik el a ho a teljes feluleten, igy vannak helyek melyek hamarabb erik el a szukseges homersekletet. Idézet: „80V-os feszültség esetén ez akár 80Gohm is lehet.... Amit nem lehet megmérni jelen esetben az itt: 4000Gohm vagyis 4Tohm környéke. Tehát inkább a Tohmos tartomány” Ja igen, rosszul szamoltam, nem vettem eszre, hogy a soknullas oszlopban nem A-rra van atszamolva(nekem az tunt logikusnak)... Igy 80V-nal, es a 20pA-nel 4000GOhm ellenallas adodik...Ez plane, hogy felejtos tartomany...Itt mar a paratartalomtol kezdve, a levegos kozegen at a nagyobb feszig sokminden meghiusitja a merest...
Zsolt! Tudod már, hogy kb. mikor jársz erre? Jó lenne ha pár nappal elötte tudnál szólni.
Látom, vágod a témát...mondjuk neked illik is, a fénycsőinverteres weblapodat párszor átnézegettem, és vettem át ötleteket. Bár én nem fénycsőhöz, nanem nátriumlámpákhoz fejlesztgetek, ha éppen kedvem van hozzá..
A mérés egy egzakt dolog, ha elvégzed, az semmiképpen sem hátrány. De amennyit tudok az atomfizikáról és a röntgenberendezésekről, annak alapján fizikailag kizárt, hogy röntgensugárzás keletkezett volna abban a szerencsétlen égőben! Ha ez így lenne, akkor ez a "Sterilamp" sem kerülhetett volna forgalomba anno... Mert akkor ez is egy röntgenforrás lenne.. Házilag röntgenforrásként bizonyos régi nagyfesz elektroncsöveg, főleg a szovjet színes tévékben alkalmazott nagyfesz stabilizátorok alkalmasak. Ezek is csak lágy röntgenforrások, bár már ez ellen is védekezni kell, ha valaki kísérletezni szeretne. A lentebbi vitákban résztvevők egy része sztem azt felejtette el, hogy a röntgensugárzás ún. "fékezési sugárzás", amihez nagysebességű elektronok fémbe belecsapódása kell. Tisztességes elektrongyorsításhoz azért már illik 30kV fölé menni, de még ez sem igazán sok, profi röntgengépek többszáz kV-al mennek. Kisfeszültségnél, főleg váltóáram esetén hiába van ionizáció, attól még elektrongyorsítás és becsapódás nincs, tehát rtg sem keletkezhet. A csillagok módszerét pedig, ahol nagy hő és anyagmennyiségek vannak, itt a Földön akár el is felejthetjük. Sztem. De azért kíváncsi v.ok a méréseid eredményére, majd olvasgatok ide... Idézet: „lokalisan nem teljesen egyforman oszlik el a ho a teljes feluleten, igy vannak helyek melyek hamarabb erik el a szukseges homersekletet.” Ezen még nem gondolkoztam el, de van benne valami. Sugárzásméréssel kapcsolatban elgondolkoztam a "glimmlámpa" használatán, egy hangyányival a gyujtófesz alatt üzemeltetve, vagy oszcillátorként aminek a sugárzástól megemelkedik a frekvenciája. Csak baromi jól kellene árnyékolni, mert a nagyfesztöl minden világítani akar a cucc közelében Ha lesz egy kis energiám akkor majd összedobok egy újabb kisérletet.....
Lehet koherens a lézerfény úgy is, hogy nem teljesen monokromatikus (tehát csak az azonos hullámhosszú fotonok fázisa egyezik). Ezenkívül a lézer nem tökéletesen koherens.
Idézet: „Fizika csak 1 van, mintahogy a torvenyei is egyertelmuek..., csak legfeljebb mi magyarazzuk felre(erhetoen) oket!!” Ez így van. Van egy fizika és két fő modell: a kvantumfizikai és a klasszikus fizikai. Csak statisztikai módszerekkel lehet a két modellt közelebb hozni egymáshoz. Persze ha lenne egy globális modell, akkor nem lenne ilyen probléma.
Idézet: „De amennyit tudok az atomfizikáról és a röntgenberendezésekről, annak alapján fizikailag kizárt, hogy röntgensugárzás keletkezett volna abban a szerencsétlen égőben!” Vegre valaki aki egyetert velem... Mar kezdtem feszelyezve erezni magam, hogy egyedul a nagy (kritikus)tomeggel szemben... Idézet: „A csillagok módszerét pedig, ahol nagy hő és anyagmennyiségek vannak, itt a Földön akár el is felejthetjük. Sztem.” Hat ez az, a foldon a legmagasabb elerheto homerseklet atomrobbanaskor keletkezik, na ott mar biztos van rontgen, es mar gamma is eloallhat..., de konyorgom, mekkora homerseklet van ott...tobb 10MK. Iv formalyaba ezt meg sem lehet kozeliteni... Idézet: „Lehet koherens a lézerfény úgy is, hogy nem teljesen monokromatikus (tehát csak az azonos hullámhosszú fotonok fázisa egyezik)” Hat..., a lezer mukodese nagyvonalakban a kovetkezo: a kozeg atomjait valamilyen modon gerjesztett allapotba hozzuk, majd egyszercsak "spontan" az elso atom(valahol az anyagban) leadja az energiajat sugarzas formalyaban. Ez a sugarzas szinfazisban gerjeszti, pontosabban leadasra keszteti a tobbi, meg eppen a "stabil" allapotaban levoket is. Igy erosodve egyre tobb atomot rant magaval a sugarzas. Rezonatorok eseteben ezt a sugarzas tobbszor is keresztulvezetik az anyagon, hogy minel tobb atom vegyen reszt benne. Igy, leszamitva a kis mennyisegu aszinkron sugarzast, az anyag nagy resze koherens (azonos fazisu es frekvencuaju) sugarzast hoz letre, mert mas ebben az esetben nem is keletkezhet. Ha a frekvenciajuk mas lenne, nem is lehetnenek koherensek sem, hisz rogton tolodna a fazisuk is... Idézet: „Csak statisztikai módszerekkel lehet a két modellt közelebb hozni egymáshoz.” Hat ez az..., legalabbis ezt gondoljak sokan..., pedig szerintem nem ezt kene eroltetni(hogy mit, azt en sem tudom ) Idézet: „Csak baromi jól kellene árnyékolni, mert a nagyfesztöl minden világítani akar a cucc közelében” A Faraday kalitkába zarva elvileg nem kell tartani a nagy statikus potencialok hatasaitol, mig a rontgen sugarak(es persze az UV-is) akadalytalanul athatol rajta... Idézet: „Ez a sugarzas szinfazisban gerjeszti, pontosabban leadasra keszteti a tobbi, meg eppen a "stabil" allapotaban levoket is.” A molekuláris rezgések (hőmozgás) miatt jelentős sebességkülönbségek léphetnek fel az emittáló és az abszorbeáló molekula között. Kismértékben megváltozik tehát a foton hullámhossza az abszorbens szemszögéből nézve. Ez a sebességkülönbségből eredő látszólagos térbeli torzulás és a fénysebesség állandóságának következménye. Klasszikus fizikai szemszögből ezt Doppler-effektussal magyarázzák: ha a két molekula közeledik egymáshoz, akkor a hullámok "sűrűsödnek", a hullámhossz kisebb lesz. Távolodáskor meg fordítva. Lézerek specifikációjában meg is szokták adni a Doppler-kiszélesedés értékét. Természetesen ez a kérdés majdnem teljesen elméleti, a gyakorlatban ez a kis hullámhosszkülönbség nem jelentős. Idézet: „Hat ez az..., legalabbis ezt gondoljak sokan..., pedig szerintem nem ezt kene eroltetni” Sajnos idáig ez a legteljesebb matematikai reprezentációja a fizikai világnak. Amíg valaki nem alkot nagyot ezirányban, addig a klasszikus- és a kvantumfizika között hatalmas szakadék lesz. Idézet: „A molekuláris rezgések (hőmozgás) miatt jelentős sebességkülönbségek léphetnek fel az emittáló és az abszorbeáló molekula között. Kismértékben megváltozik tehát a foton hullámhossza az abszorbens szemszögéből nézve” Hat..., nem tom...ilyen legfeljebb a gazlezerekben alakulhat ki! Amirol en beszelek az a szilardtest lezer. Ott semmifele molekula, de meg atomi szintu mozgas sincs, kotott a kristalyracs, szigoru a hullamhossz igen nagy pontossaggal(nem a hullamhosszra, hanem koherenciara)...
Sziasztok!
Bocsi a késésért! Szóval Idézet: De bizony hogy van! csak nem olyan nagy energiát közöl, mint a röntgen foton (egyébként minden elektromágneses sugárzásnak van kvantumja, fotonnak hívják, és h*f az energiája, ahol „En itt teljesen masrol beszeltem, arrol, hogy pl a radiohullamoknak nincs kvantumja” 'h' a Planck állandó, 'f' pedig a frekvencia Idézet: Ez megint nem igaz! Ugyanis a karakterisztikus röntgen sugárzás, amiről korábban már beszéltünk (hogy kilép egy elektron valamelyik K hélyról, és aztán a helyébe lép egy másik...) az energiában monokromatikus. (nem is lehetne másmien, hiszen akkor két mondjuk vas atom körül keringő elektronnak más lenne az energiája, az meg nonszensz. „Amirol Te beszelsz, az egesz mas...,” Ami a röntgen lézert illeti, azt meg gyorsan felejtsd el. Mert ilyen nagy energián már egészen másképp kell lézert csinálni mint a fénynél, és bizony mást is jelent az hogy "LÉZER". Idézet: „Na vajon mi tortenik ?? Talan rontgen keletkezik, vagy mi...Ne beszelj rebuszokban, ird le nyugodtan mire gondoltal...! ” Arra, hogy akkor is ugyanolyan elektromágneses hullám keletkezik, csak kisebb a fotonjának az energiája. Azt értsd meg, hogy alapvetően az összes elektromágneses sugárzás ugyan olya, csak más a foton energiája. Tehát ha elég nagy feszültséget kapcsolsz két elektróda közé, amik esetleg még vákuumba is vannak, akkor abból akármilyen energiájú elektromágneses sugárzást ki lehetne elvileg hozni, csak nem lenne gazdaságos, így nagyobb energiákon (gamma) ezt már máshogy oldják meg. Idézet: „Szerintem meg hagyjuk ezeket az "ingyenenergia" szagu dolgokat. A fizikaban nincs olyan, hogy lehetetlen esemeny” Tanultál még kvantummechanikát? Mert akkor bizonyára enlékszel rá, hogy ilyen szinten már nem az van, hogy van valami vagy nincs valami, hanem valószínüségek. Ha valami valószínű, akkor arról azt látjuk a makro világban hogy bekövetkezik. De attól még a mikro világban elképzelhető olyan eset, hogy a nem valószínű is bekövetkezik. Idézet: „Na, ez mar kezd komolytalan hozzaallassa valni... Elektron nem hagyja el magatol az atommag vonzaskoret, mintahogy a semmibol sem keletkezik "valami".” Most ezzel a hozzászólásoddal rengeteg fizikusnak kérdőjelezted meg a munkáját, holott te nem is vetted a fáradságot hogy megtanulj mindent, amit ők tudnak. Előbb olvass, aztán közölj tényként adatokat! (és én sem azt írtam, hogy a semmiből keletkezik valami, hanem azt, hogy az elektromágneses térből keletkezik vákuumban két részecske, amit vákuum polarizációnak hívnak.) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
