Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Geiger-Müller számláló (hobbi)
Lapozás: OK   5 / 52
(#) lgyk válasza vega55 hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Hát, ezek szerint az említett szilárdtest 0 K hőmérsékletű.

Még a legszorosabb kristályrácsban is van hőmozgás (különben nem lehetne hőmérséklete). Az a hőmozgás elég ahhoz, hogy a lézerfény elméletileg eltérjen a monokromatikustól. Nagyon kicsivel, de eltér gyakorlatilag is. Ehhez még jön a határozatlansági reláció és a rácshibákból származó minimális pályatorzulás.
(#) Stanford hozzászólása Júl 1, 2007 /
 
Sziasztok!

Azt hiszem, hogy a lézeres témával nagyon eltértünk a tárgytól, de vega55-nek üzenem, hogy minden anyagnak van hőmozgása. Még annak is, ami kristályrácsban van!

Igyk-nak igaza van valóban nem létezik tökéletesen monokromatikus hullámforrás, és az okát is jól leírta.

Skori! még mindig szeretnéd tudni, hogy hány fokos az izzószálad? Mert van egy nagyon szoros összefüggés a szál hőmérséklete és a színe (kisugárzott fény frekvenciája) között, ami ráadásul független az anyagi minőségtől. Ha még mindig érdekel, leírhatom, a képletet.

Továbbra is azt mondom, hogy házilag a legjobb lenne egy GM-csövet csinálni, a röntgen sugárzás detektálására. Amint megígértem, küldöm a GM-cső építési terveit.

A csatolt fájlokat TotalCommanderben kell egyesíteni!
(#) Skori válasza Stanford hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Jól megbonyolítottad ezt a feltöltést. Összecsomagoltam RAR önkibontóba (hátha még kell valakinek), ez sokal jobban tömörít mint a ZIP ugyhogy csak egyetlen file.
Építenék ilyesmit, de ahhoz be kéne szerezni a GM csövet.... Lehet kapni valahol?
Az izzószál hömérséklete annyira nem fontos, azért köszi.
(#) vega55 válasza Stanford hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„De bizony hogy van! csak nem olyan nagy energiát közöl, mint a röntgen foton (egyébként minden elektromágneses sugárzásnak van kvantumja, fotonnak hívják, és h*f az energiája, ahol 'h' a Planck állandó, 'f' pedig a frekvencia”


Szerintem meg ez nem igy van! Kvantumrol akkor beszelhetunk, ha reszecskejelleget is mutat a hullam az anyaggal valo kolcsonhataskor. Ehhez viszont kell egy minimalis energia! Ez alatt maskeppen zajlik a kolcsonhatas...

Idézet:
„Ami a röntgen lézert illeti, azt meg gyorsan felejtsd el. Mert ilyen nagy energián már egészen másképp kell lézert csinálni mint a fénynél, és bizony mást is jelent az hogy "LÉZER"”


Ne mond...! Nem is tudtam, hogy rontgen-lezer specialistaval van dolgom.
Javaslom tanulmanyozd meg egy kicsit a rontgen lezerek tulajdonsagait(egyebkent sehol sem allitottam, hogy hogyan kell csinalni ezt a lezert )

Idézet:
„Azt értsd meg, hogy alapvetően az összes elektromágneses sugárzás ugyan olya, csak más a foton energiája. Tehát ha elég nagy feszültséget kapcsolsz két elektróda közé, amik esetleg még vákuumba is vannak, akkor abból akármilyen energiájú elektromágneses sugárzást ki lehetne elvileg hozni”


De jol elvagytok ti itt ketten a tisztan elmeleti dolgokkal! Vegyetek mar eszre, hogy itt nem elmeleti fizikarol beszelgetunk, hanem gyakorlati lehetosegekrol, effektusokrol, problemakrol!!!
A valosagban a fenti allitasod igen meggondolatlan(hogy enyhen fogalmazak)! Ugyancsak meggyulne a bajod az alacsony es a nagyon magas frekvenciak eseten...de inkabb hagyjuk...

Idézet:
„Tanultál még kvantummechanikát?”


Es te tanultal ? Mert akkor tudnad, hogy az egesz kvantumfizika egy nagy halom feltetelezesre epul... Hogy a valosagban mi es hogyan zajlik "ott bent", arrol csak felteveseink vannak, amik hol alatamasztjak egymast, hogy megcafoljak. Vakon kovetni az eppen aktualis "vonalat" nem eppen egy szerencses hozzaallas!

Idézet:
„Most ezzel a hozzászólásoddal rengeteg fizikusnak kérdőjelezted meg a munkáját, holott te nem is vetted a fáradságot hogy megtanulj mindent, amit ők tudnak.”


Mint ahogy rengetegnek meg megerositem a munkajat. Mi ezzel a problema ? Nem tetszik ? Nem kotelezo magadeva tenni...
A mai fizikai kepunk ellentmodasoktol hemzseg, ha annyira erdekelt volna a sok baromsag akkor fizikus lettem volna, de helyette inkabb mernok lettem. Az legalabb egzakt...

Idézet:
„Előbb olvass, aztán közölj tényként adatokat!”


Bocs, de ezt a kioktato hangnemet tartogasd meg masoknak!
Reszemrol ezt az ertelmetlen vitat lezarom.
(#) vega55 válasza lgyk hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„Hát, ezek szerint az említett szilárdtest 0 K hőmérsékletű”


Gondoltam, hogy nem fogod kihagyni...
Termeszetesen van homozgas..., de mekkora ?? Olyan csekely, hogy ha szerinted megmerheto az emiatt letrejovo doppler effektus, akkor fogalmad sincsen az egeszrol!!!
Terj mar vissza a valosagba..., ezeket a tisztan elmeleti ertekeket talan soha senki sem fogja megmerni az eletben, akkor mi minek is foglalkoznank vele itt...???
Csak ugy mellekesen, nem emiatt van akarminek is homerseklete!!
(#) László zs válasza Skori hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
"Zsolt! Tudod már, hogy kb. mikor jársz erre? Jó lenne ha pár nappal elötte tudnál szólni."

Az biztos hogy hétvégén lesz és vagy még kb. 2 hét. Előtte néhány nappal írok és egyeztetünk címet.
(#) lgyk válasza vega55 hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„Termeszetesen van homozgas..., de mekkora ?? Olyan csekely, hogy ha szerinted megmerheto az emiatt letrejovo doppler effektus, akkor fogalmad sincsen az egeszrol!!!”


A hőmozgás mértéke (sebessége) nem függ a halmazszerkezettől, csak a hőmérséklettől. Kristályrácsban ugyanúgy képes gyors rezgésre egy molekula/atom, mint ahogy képes "száguldozni" egy gázmolekula. Biztos mérhető, pl. lézerspektroszkópiában problémát okozhat a kiszélesedés. Egyébként pedig az is létezik, amit nem tudunk megmérni!

Idézet:
„Terj mar vissza a valosagba..., ezeket a tisztan elmeleti ertekeket talan soha senki sem fogja megmerni az eletben, akkor mi minek is foglalkoznank vele itt...???”


Nagyon egyszerű: miért ne? Egyébként korábban már leírtam, hogy nagyrészt csak elméleti jelentőségű a kérdés. A legtöbb lézeralkalmazásban monokromatikusnak egyszerűsíthető a lézerfény.

De pl. itt meg is kérdezheted az izzószakikat, mennyire ki tud szélesedni a nátriumlámpa lényegében monokromatikus fénye (D-vonal), ha nem alacsony- hanem magasnyomású izzót használnak.

Idézet:
„Csak ugy mellekesen, nem emiatt van akarminek is homerseklete!!


Ez esetben kíváncsian várom, mitől van bárminek is hőmérséklete.

Én úgy tudom, hogy a hőmérséklet a fajhőn keresztül igen erősen korrelált a hővel. A hő pedig izochor rendszerben egyenlő a belső energiával. A belső energia pedig a molekuláris kinetikus és potenciális energiák összege (+ a gerjesztési és a nullpontenergia). Tehát a belső energiát csak hővel (T emelése) vagy gerjesztéssel lehet növelni. A gerjesztés energiája viszont hővé disszipálódik idővel, így egy egyensúlyi rendszerben a hőmérséklet lényegében csak a molekuláris mozgásból ered.

Idézet:
„Szerintem meg ez nem igy van! Kvantumrol akkor beszelhetunk, ha reszecskejelleget is mutat a hullam az anyaggal valo kolcsonhataskor.”


Kvantumjellegről akkor beszélünk, ha az energiacsere diszkrét, oszthatatlan értékeken keresztül zajlik. Független attól, hogy érzékelhető-e a hullám-részecske kettős jelleg. "E=hv" értéknél kisebb energiát egy antennából sem fogsz tudni kisugározni. Persze ez is csak elméleti kérdés, de akkor is!
(#) vega55 válasza lgyk hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„A gerjesztés energiája viszont hővé disszipálódik idővel, így egy egyensúlyi rendszerben a hőmérséklet lényegében csak a molekuláris mozgásból ered”


Ez igy van. De. Nalad osszekeveredett az ok, es okozat kerdese.
Nem azert van egy anyagnak homerseklete, mert mozognak a molekulai, atomjai, elektronjai, hanem azert mert energiat nyelt el elozoleg a kozegbol!!! Ha kiteszel egy testet egy teljesen sugarzasmentes kozegbe, meglepodve fogod latni, hogy a homozgasod egy ido mulva teljesen eltunik, mert semmi sem fogja "visszafuteni" a testet az eredeti homersekletere.
Tehat amiatt van homerseklete, mert gerjesztes erte(eri folyamatosan)...ok, okozat...

Idézet:
„Nagyon egyszerű: miért ne?”


Mar leirtam, hogy miert ne! Ez nem elmeleti fizikai forum! Ha ez megsem eleg, akkor nyugodtan menj at valami tudomanyos forumra, ami azert van, hogy ezt a kerdest elemi szinten aprora boncoljak az erdeklodok. Ennek nem itt a helye...

Idézet:
„Kvantumjellegről akkor beszélünk, ha az energiacsere diszkrét, oszthatatlan értékeken keresztül zajlik. Független attól, hogy érzékelhető-e a hullám-részecske kettős jelleg. "E=hv" értéknél kisebb energiát egy antennából sem fogsz tudni kisugározni. Persze ez is csak elméleti kérdés, de akkor is!”


Azert mert egy kepletbol ez kovetkezne, meg nem kell vakon el is hinni!!!
Roviden, azoknak a radiohullamoknak, amit antennaval lehet gerjeszteni, nincs, nem is lehet kvantumja, hiaba dobaloztok azzal a keplettel...! Gondoljatok bele, hogyan keletkezik ebben az esetben az elektromagneses hullam, es mindjart vilagossa valik az ellentmondas. Ezert nem lehet elektromos arammal, annak elektromos tererejet felhasznalva pl fenyt, vagy rontgent eloallitani(vezetekben), hanem csak kozvetett modon, pl hohatas elven! Az elozo esetben folytonos gerjesztes van, mig a fotonos sugarzasnal kvantumos.
(#) Dr.Megavolt hozzászólása Júl 1, 2007 /
 
Sziasztok!
Bocsanat,de amit itt beszeltek belole nem ertek semmit,nem tanultunk meg kemiat,atomfizikat!
De annyit ertek,ha igaz,hogy az izzo bocsajt ki Rongent,csak kis mennyisegben,es osszefuggesbe van a hovel is a kibocsajtott reszecskek szama,es a feszultsegtol fugg az athatolasi kepesseguk.
Majd a vegen,ha lezarul a tema leforditja nekem valaki,hogy en is ertsem
(#) lgyk válasza vega55 hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„Nalad osszekeveredett az ok, es okozat kerdese.
Nem azert van egy anyagnak homerseklete, mert mozognak a molekulai, atomjai, elektronjai, hanem azert mert energiat nyelt el elozoleg a kozegbol!!! Ha kiteszel egy testet egy teljesen sugarzasmentes kozegbe, meglepodve fogod latni, hogy a homozgasod egy ido mulva teljesen eltunik, mert semmi sem fogja "visszafuteni" a testet az eredeti homersekletere.
Tehat amiatt van homerseklete, mert gerjesztes erte(eri folyamatosan)...ok, okozat...”


Össze, biza'. De nem nálam.

A hőmérsékletért az összes fizikakönyvem szerint a rendezetlen mozgás a felelős.

Idézet:
„Ha kiteszel egy testet egy teljesen sugarzasmentes kozegbe, meglepodve fogod latni, hogy a homozgasod egy ido mulva teljesen eltunik, mert semmi sem fogja "visszafuteni" a testet az eredeti homersekletere.”


Igen, mert a hőmozgás hatására ütköznek a részecskék, az ütközés hatására energiát veszítenek EM sugárzás formájában. Ezen kívül még van módja a hőátadásnak, pl. a hővezetést az általad említett ok-okozati összefüggéssel nem lehet magyarázni. Mozgásokkal lehet.

A rádióhullámoknak is van kvantáltsága, de olyan kicsi az egy kvantumra jutó energia, hogy gyakorlatilag érzékelhetetlen a kvantumjelleg. (Egy elektronnál kevesebbet nem tudsz az antennán átküldeni.)

Idézet:
„Mar leirtam, hogy miert ne! Ez nem elmeleti fizikai forum! Ha ez megsem eleg, akkor nyugodtan menj at valami tudomanyos forumra, ami azert van, hogy ezt a kerdest elemi szinten aprora boncoljak az erdeklodok. Ennek nem itt a helye...”


Ha már itt tartunk, akkor a röntgenemisszió atomfizikai feltételei és kiválasztási szabályai sem éppen ide tartoznak. Meg kellene várni a mérést, utána lehet osztani az észt!
(#) vega55 válasza lgyk hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„Össze, biza'. De nem nálam.
A hőmérsékletért az összes fizikakönyvem szerint a rendezetlen mozgás a felelős.”


Aha...maradjunk ennyiben...
(#) Isti válasza Dr.Megavolt hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Nézz bele pár fizikakönyvbe! Kezdd az alapoktól. És érteni fogod...

Egyébként a normál izzónál is keletkezik röntgen, csak olyan kicsi mennyiségben, h nem lehet kimutatni sem.
Az anyagoknak van egy hőmérséklettől függő elektromágneses-sugárzás kibocsátási grafikonja.
pl: te szobahőmérsékleten infra tartományban sugárzol.
de kibocsáthatsz nagyon kis mértékben látható fényt is(ami annyira kevés h nem látod)
Viszont amikor kb 300 fokra hevítettem egy vasdarabot, akkor lekapcsoltam a lámpát, és már egy kicsit izzott is, persze haloványan. Még ha emelek a hőmérsékletén erősebben elkezdene izzani vörösen, majd szépen tolódna a frekije fehérre, majd kékre.
(#) Őrült Ödön válasza Isti hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
"Nézz bele pár fizikakönyvbe! Kezdd az alapoktól. És érteni fogod... Egyébként a normál izzónál is keletkezik röntgen, csak olyan kicsi mennyiségben, h nem lehet kimutatni sem."

Wheheheheeeeee....

Néha teljesen olyan érzésem van, hogy ezt a topikot nem műszaki érzületű emberek látogatják, hanem félművelt bölcsészpalánták, akik itt akarják bebizonyítani a haverjaiknak, mekkora ászok is valójában!

EMBER!!! Ha olyan csekély mennyiségben keletkezik, hogy kimutatni sem lehet... akkor honnan a f*szomból tudod hogy van???
Végiggondoltad ezt a mondatot úgy igazából?????

Én is Jedi lovag vagyok, csak ezt azért nem tudom bebizonyítani, mert olyan csekély a véremben a miriklorián-szint, hogy az átlagos eszközökkel nem kimutatható! De ettől én még fajtiszta Jedi vagyok ám!


Molnár Zsolt: Nyugodj meg, az izzód nem termelt röggenyt, nem is tudod sehogyan sem rávenni erre. Feldobtál egy témát, amire páran rávetették magukat, összehablatyoltak mindenfélét elméleti fizikából, amivel neked most nem kellene hogy dolgod legyen!
Én meg röhögök, hogy egyesek min tudnak fingot reszelni, oldalakon át... (persze ezért most páran biztosan megutálnak, de hát istenem, nem szeretehet mindenki...)

Ha rögönyözni akarsz, ócska szovjet ballaszttriódát szerezz, meg 30kV körüli nagyfeszgenerátort és egyenirányítót. Meg jó sok ólmot meg baritgipszet.
Ezzel már elkezdheted a témát, izzóval aligha..
(#) lgyk válasza Őrült Ödön hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Idézet:
„EMBER!!! Ha olyan csekély mennyiségben keletkezik, hogy kimutatni sem lehet... akkor honnan a f*szomból tudod hogy van???”


Számolható. De csak azoknak, akik tudnak számolni.

Egyébként pontosan ez a "ha nem látom, nem létezik" felfogás az, ami a leginkább megakadályozza sok embernek, hogy megértsen bizonyos folyamatokat.

Idézet:
„Néha teljesen olyan érzésem van, hogy ezt a topikot nem műszaki érzületű emberek látogatják, hanem félművelt bölcsészpalánták, akik itt akarják bebizonyítani a haverjaiknak, mekkora ászok is valójában!”


Ne haragudj, de pont a bölcsészek gondolkodnak végletekben (keletkezik-nem keletkezik). Egy "műszaki érzületű ember" ismeri a valószínűség fogalmát is. Még akkor is, ha az a valószínűség majdnem 0. Egyébként ez a vita erősen elméleti síkú az elejétől.

Idézet:
„Én meg röhögök, hogy egyesek min tudnak fingot reszelni, oldalakon át...”


A téma tartozéka. Ez van. Monduk én is vigyorgok ezerrel, amikor látom, mekkora gyönyört képes nyújtani egyeseknek egy régi izzó birtoklása... Meg bilik fotózása (jujj, perverz!). Bocs, nem hagyhattam ki!
(#) Moderátor hozzászólása Őrült Ödön hozzászólására (») Júl 1, 2007
 
Idézet:
„Molnár Zsolt: Nyugodj meg, az izzód nem termelt röggenyt, nem is tudod sehogyan sem rávenni erre. Feldobtál egy témát, amire páran rávetették magukat, összehablatyoltak mindenfélét elméleti fizikából, amivel neked most nem kellene hogy dolgod legyen!”


Ebben teljesen igazad van...és megutálni emiatt senki sem fog...viszont olyanok biztos lesznek páran, akiknek a következő pl. csípi a szemét:

Idézet:
„honnan a f*szomból tudod hogy van???”


Ui: mindent meg lehet finomabban is fogalmazni...
(#) Őrült Ödön válasza (») Júl 1, 2007 /
 
Egyébként totál igazad van, sajnos ha hülyeséget látok, akkor paraszt vagyok!
Sorry, majd legközelebb visszafogom magam!
(#) Őrült Ödön válasza lgyk hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
"meg röhögök, hogy egyesek min tudnak fingot reszelni, oldalakon át...” A téma tartozéka. Ez van. Monduk én is vigyorgok ezerrel, amikor látom, mekkora gyönyört képes nyújtani egyeseknek egy régi izzó birtoklása... Meg bilik fotózása (jujj, perverz!). Bocs, nem hagyhattam ki! 2

Nem v.ok sértődős! (perverz az igen, de az nem ide tartozik, ugyebár... )
(#) Stanford válasza vega55 hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Szia!

Elnézést, ha kioktató volt az utolsó mondatom, de igazán nem annak szántam!

Azért néha veled is előfordult, hogy nem voltál hajlandó semmilyen más (még képlettel alátámasztható) tényt sem elfogadni, még akkor sem, ha hárman mondták, hogy nem úgy van.

Alapvetően különbözik a világról alkotott látásmódunk, és ez így van jól, de én sem degradáltam a te általad tanult mérnöki tudományokat "baromságnak", ezért te se tedd.

Az elődeinket (akár mérnök, akár fizikus) tisztelhetjük annyival, hogy a munkájukat megbecsüljük.

De remélem, azért nem lesz köztünk harag.

ui.: Amiket leírtam, arra minden álításomra kísérletileg is igazolt tényeket tudnék felmutatni, de sajnos idő hiányában és hely hiányában nem tehetem.) Ha esetleg érdekel az elektromágneses sugárzások kettős természete, akkor szívesen ajánlhatok hozzá irodalmat (csak látókör szélesítés képpen)

üdv!
(#) Stanford válasza Skori hozzászólására (») Júl 1, 2007 /
 
Szia!

Hát alapvetően nem annyira bonyolult egy ilyen "csövet" csinálni nem kell, hogy cső formája legyen, lehet piskóta forma is, csak a lényeg, hogy legyen benne valami, ami körül inhomogén elektromos tér tud kialakulni.

Úgy láttam az oldaladról, hogy konyítasz valamennyit az esztergáláshoz. A testét meg lehet csinálni vörösrézből (amit aztán még forrasztani is lehet) a középső szál, az mindegy, hogy miből van, csak vékony legyen (mondjuk akár lehet egy rotring bél is, de lehet valamilyen kihegyezett tüske is, vagy wolfram szál), a gáztöltetnek pedig használható bármilyen a kerskedelmi forgalomban kapható öngyújtó töltőgáz.

Legfeljebb ilyen esetben egy kicsit játszani kell a feszültséggel, hogy mikor indul be a lavina effektus.

üdv!
(#) vega55 válasza Stanford hozzászólására (») Júl 2, 2007 /
 
Lassan tenyleg kezd szocseplesbe atmenni az eszmecserenk..., de meg utoljara nehany elgondolkodtato eszrevetel...igerem tobb nem lesz!!

Idézet:
„Azért néha veled is előfordult, hogy nem voltál hajlandó semmilyen más (még képlettel alátámasztható) tényt sem elfogadni, még akkor sem, ha hárman mondták, hogy nem úgy van”


Eloszokott fordulni..., sot gyakran is! De azert mar ne haragaudj, honnan veszed az ős-tudast, amibol kiindulva el tudod donteni, hogy azoknak van igaza, akik tobben allitanak valamit ??! Tobbszor probaltal onjelolt biro lenni a vita folytan..., nem kene...!! Talan elismert fizikus tisztelhetunk szemelyedben ?

Idézet:
„Az elődeinket (akár mérnök, akár fizikus) tisztelhetjük annyival, hogy a munkájukat megbecsüljük”


Az elodeink kozott ott voltak azok a nagy es elismert fizikusok, akik nem osztottak ezeket a ma tobbnyire(vagy inkabb csak a tobbseg altal) elismert allitasokat. Oket vajon nem kell tisztelni ?? Talan ok hujek voltak, hogy ketelkedtek ? Gondolod ma nincsenek ugyanannyian ?

A vak hit az altalanosan(?) elfogadottban, az onallo gondolkodas teljes hianya, a bemagolas aran szert tett tudas - na ez jellemzi a legtobb tudost(mar ha megerdemlik ezt a szot egyeltalan) manapsag. Es itt nem csak a fizikara gondolok...de ott fokepp erzodik!

De nem akarok belemenni ujra a vitaba, neked meg van a velemenyed, nekem is megvan, masnak is megvan..., tenyleg jo is ez igy, es ne dontsd mar el kinek van igaza(ha elfogadsz egy tanacsot)...

Na, eldugulok ebben a temaban.
(#) Stanford válasza vega55 hozzászólására (») Júl 2, 2007 /
 
Szia!

Idézet:
„Talan elismert fizikus tisztelhetunk szemelyedben ?”
Nem. Elismert még nem vagyok, fizikus viszont igen, de már lassan 5 éve tanítom a fizikának pont a hullámokkal, és a részecske hullám kettősséggel foglalkozó részét diákoknak, ráadásul nem elméleti szinten, hanem labor gyakorlat formájában, ahol maguk is meggyőződhetnek a képletek hitelességéről/helyességéről.

Idézet:
„A vak hit az altalanosan(?) elfogadottban, az onallo gondolkodas teljes hianya, a bemagolas aran szert tett tudas”
Sajnos valóban kezd kialakulni egy ilyen tendencia, de azt hiszem nem mondok újat, ha azt írom, hogy nem csak a fizikusok területén, hanem a mérnök szakmákban is. (azért remélem ezzel egyet értesz )

Öszpontosítsunk szerintem is a felvetett problémára!

üdv!
(#) lgyk válasza Stanford hozzászólására (») Júl 2, 2007 /
 
Nem néztem, mekkora nyomás és feszültség kell a csőhöz, de az öngyújtógázzal (bután vagy PB) vigyázzatok, ha marad a csőben levegő, akkor pukkanhat egy nagyot szikra hatására.

Bután alsó robbanási határa 1,8%, felső robbanási határa 8,4%.
(#) Isti válasza Őrült Ödön hozzászólására (») Júl 2, 2007 /
 
"Ha olyan csekély mennyiségben keletkezik, hogy kimutatni sem lehet... akkor honnan a f*szomból tudod hogy van???"
Izzíts vasdarabokat! Kísérletezz! Nem úgy fog a vas se, izzani, hogy na elértük a hőmérsékletet és világítunk.
Van egy ilyen termikus kibocsátási görbe, arról mindent láthatsz, a garfikon formája elárul mindent (sehol sem 0! a kibocsátás)

Van egy gázhalmazod például, és abban a részecskék nem ugyanakkora sebességgel mennek, hanem valamelyik gyorsabban, valamelyik lassabban. Arra is van esély, hogy egyes részecske nagyon nagy energiára tesz szert.

Ha minden részecske ugyanakkora sebességgel menne például a folyadékban, nem párologna!

(#) Isti hozzászólása Júl 2, 2007 /
 
ilyen alakja van a grafikonnak.
(#) Isti válasza Isti hozzászólására (») Júl 2, 2007 /
 
kár, h a színek fordítva vannak... X tengely hullámhossz, y intenzitás
(#) Stanford válasza lgyk hozzászólására (») Júl 3, 2007 /
 
Szia!

Igazándiból mi p90-es gázt használunk töltőgáznak, ami 90% Ar, és csak 10% tiszta etán, esetleg metán. Ezt akár be is lélegezheted. Csak nem tudom, hogy kereskedelmi forgalomban lehet-e ilyet kapni. (már úgy értem, hogy kis mennyiségben)

A másik probléma az az, hogy fogalmam sincs, hogyan kéne feltölteni a sokszorozó csövet atmoszférától kisebb nyomásra, úgy, hogy a gázba más ne kerüljön be.

Az biztos, ha atmoszférán akarja az ember üzemeltetni, és nem alacsonyabb nyomáson, akkor olyan 2000-2500 V feszültség kell neki.

üdv.

ui.: Tudom, hogy nem a legjobb megoldás, de találtam csövet készen. Itt lehet megnézni.
(#) Stanford válasza Stanford hozzászólására (») Júl 3, 2007 /
 
Sziasztok.

Még régebben én is akartam építeni egy sugárzás mérőt, otthonra, bár én szilárdtest detektroban gondolkodtam.

Az a baj, hogy a röntgen tartomány méréséhez le kéne hűteni a detektor anyagát úgy kb -40 fokra.

De ha ezt valaki meg tudja oldani, akkor ez itt, egy elég nagy méretű PIN diódával alkalmas lehetne akár röntgen sugárzás mérésére is.

(Ha neadj isten valaki meg tudná mondani, hogy honnan lehetne szerezni PIN diódát, azt én is szívesen venném)

üdv.
(#) Őrült Ödön hozzászólása Júl 4, 2007 /
 
Nekem volt valahol otthon 2db szovjet GM detektorom, SZTSZ-20 asszem?
De nemtom hová kevertem el őket....
Ezek gamma-érzékenyek, valszeg a röntgent is "veszik". De nem próbáltam még sose.

Isti: Amit írtál lentebb a hősugárzós vasdarabról, az ugye tudod hogy nem állja meg a helyét? Ezen az alapon az összes kohásznak űrhajósruciban kellene járnia, ésne a hő miatt...
Tessék kérem gondolkozni, mielőtt kijelentünk vmit!


Egyébként használt GM-cső valszeg beszerezhető, és a Rádiótekknyika 83 körüli évekbeli példnyaiban komplett detektor kapcsrajzok is vannak.
GM cső házilagos készítését nem tudom javasolni.
(#) lgyk hozzászólása Júl 4, 2007 /
 
PIN diódát lehet kapni elektronikai boltban, pl. SFH 203-as dióda is ilyen (114,4 Ft+ÁFA az Elektrokonthánál).

Idézet:
„Amit írtál lentebb a hősugárzós vasdarabról, az ugye tudod hogy nem állja meg a helyét? Ezen az alapon az összes kohásznak űrhajósruciban kellene járnia, ésne a hő miatt...
Tessék kérem gondolkozni, mielőtt kijelentünk vmit!



Hát, lényegében megállja a helyét. Majdnem 0 valószínűségről hallottál már? Amikor csak elméletileg számítható, hogy keletkezik-e az adott sugárzás?

Gondolom meglep, ha azt állítom, hogy az alacsony nyomású nátriumlámpa pontosan 590 nm-es fotont 0 valószínűséggel bocsát ki. Pedig ez a Gauss-eloszlásból és a valószínűség definíciójából (a sűrűségfüggvény, vagyis a Gauss-görbe integrálja két pont között, jelen esetben határértékkel értelmezve) logikusan következik.

Idézet:
„A vak hit az altalanosan(?) elfogadottban, az onallo gondolkodas teljes hianya, a bemagolas aran szert tett tudas - na ez jellemzi a legtobb tudost(mar ha megerdemlik ezt a szot egyeltalan) manapsag. Es itt nem csak a fizikara gondolok...de ott fokepp erzodik!”


Ez valóban erősen érződik a mérnökképzésben is. Viszont ugyanakkor nem jó átesni a ló másik oldalára sem; attól, hogy kikövetkeztettél valamit önálló gondolkodással, az még egyáltalán nem biztos, hogy a valóságnak megfelel. (Sőt!) Ugyanakkor ahhoz a bizonyos "önálló gondolkodáshoz" kell egy alaptudás, amit elfogadsz, tehát szükségszerűen lesz egy vak hited az általánosan elfogadottban.

(#) Őrült Ödön válasza lgyk hozzászólására (») Júl 4, 2007 /
 
"PIN diódát lehet kapni elektronikai boltban, pl. SFH 203-as dióda is ilyen (114,4 Ft+ÁFA az Elektrokonthánál). "
Erről jut eszembe, kicsit OFF, de sztetek teljesítmény-diak létezik?
Vagy mi lehet az a kétpólusú, nem polarizált, vastag diódatokos izé, amely vhogy önmagában alkalmas egy 50Hz-ről működő impulzustrafó triggerelésére? Gázkisülőlámpa gyújtókban láttam ilyet, méricskélni viszont nem volt már idegem...


„Amit írtál lentebb a hősugárzós vasdarabról, az ugye tudod hogy nem állja meg a helyét? Ezen az alapon az összes kohásznak űrhajósruciban kellene járnia, ésne a hő miatt... Tessék kérem gondolkozni, mielőtt kijelentünk vmit! ” "


Hát, lényegében megállja a helyét. Majdnem 0 valószínűségről hallottál már?"

És miért is? Most akkor a kohászok meghalnak védőruha nélkül, vagy ezek a manuszok génmódosított droidok, akik elenállnak a kohóból és az olvadt fémből kijövő gammasugárzásnak???

de bissztosan én v.ok a hülye már megint...
Következő: »»   5 / 52
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem