Üdv! Érdekelne, hogy a Nintendo-hoz való pisztoly működési elve és a gyakorlati alkalmazása. Lehet ezt használni valamire a NES konzolokon kívül? Akár számítógéphez is?

Ha szépen megadtad volna melyik alkatrész milyen értékű és az adott feszültség micsoda, akkor egy tizessel gazdagabb lettél volna. Voltak itt akik jól tippelték a dolgot. Mindenesetre tanulsz. Ugye azt nem lehetett tudni, hogy a 45V micsoda, a csomópont feszültsége a műszer méréshatára, micsoda. Így azért egyértelmű és egyszerű.

Hat jah....mikor tablahoz kerultem es megkaptam a szoveget is akkor mar egyszeru volt...de ha nem erdekelt volna akkor nem lepek fel ide hanem csak bevagtam volna a taskaba a fuzetet es kesz........

Üdv!

Ha én egy kapcsoló üzemű táp teljes disszipációját szeretném kiszámolni azt hogyan lehet? (100R-os ellenállás felhasználásával.)
Kimeneti bemeneti feszültség és az ellenálláson átfolyó áram is megvan.
A bemeneti és a kimeneti feszültség különbsége szorozva az ellenálláson átfolyó árammal?

P.dissz = P.be - P.ki
P.be = I.be * U.be
P.ki = I.ki * U.ki
Ha U.be DC, akkor egyszerűbb műszerek használhatók.

Akkor amit írtam az teljesen nagy ökörség?
U.be DC fesz.
Sajna a bemeneti áramot nem mértem egyszer sem. :S
Azt hittem úgy kell ahogy írtam.Valamit nagyon félrehallottam az órán.
Esetleg más módja nincs?
Egyébként a kérdés így szól:Számítsa ki a mellékelt 100R ellenállás felhasználásával a tápegység (4 pólus) teljes disszipációját.

Ha I.be == I.ki, akkor jót írtál. ==?

Az I.be áramot nem tudom. Csak azt az áramot tudom ami az ellenálláson átfolyik.

Képzeld úgy, mint egy egyenárammal működő transzformátort. Mert az is: oszcillál - transzformál - egyenirányít. Ha nem tudod I.be-t, akkor hagyd meg ismeretlennek. Valami P.dissz = I.be*U.be - 0.31415 watt alakú kifejezésed lesz. Vagy menj vissza és mérd meg.

Sziasztok!
Elektronika mintadolgozatban van egy kérdés, amit sehogy sem sikerül megoldanom:

"Zárt vasmagon levő 200 menetes primer tekercs hossza 30 cm, átmérője 20 mm. A szekunder tekercs 400 menetes, 10 cm hosszú és 30 mm átmérőjű. A vasmag relatív permeabilitása 2000. Mekkora feszültség indukálódik a szekunder tekercsben, ha a primer áram bekapcsolás után 0,02 s alatt egyenletesen 8 A-ra nő?"

Nagyon hálás lennék, ha valaki elmagyarázná, hogy hogyan lehet ezt a lehető legegyszerűbben kiszámolni!
Segítségeteket előre is köszönöm!

Szisztok!
Van egy feladatom, amit ki kellene dolgoznom, sajnos kifogott rajtam, de nagyon... Ennek szeretnék a végére járni, illetve meggyözödni az elgondolásaim helyességéről. A mellékletben látható az adott feladat. Van egy erősítő áramkör, azon kellene elmondani, megmutatni a felsorolt dolgokat. Bármilyen formájú segítséget szívesen fogadok.

Konkrétan melyik része nem tiszta? Darlington, túláram védelem, hőm.komp., határfreki, visszacsatolás...?
Ugye az alapok megvannak? (Pl egy közös emitteres A osztályú erősítő kapcsolást le tudsz rajzolni, és tudod méretezni?)

A munkapont beállítás egy földfelt emitteres erősítőnél megvan, persze, tranzisztorpárok is rendben vannak, a soros ellenütemű végfokozat is okés. Ami nem tiszta itt: a hőmérséklet kompenzálás és a túláramvédelem alatt mit értenek. Továbbá a visszacsatolás hatása erre az erősítőre, az sem tiszta. Elgondolásom van az áramkorlátra, azok a 7W-os ellenállások lennének a tranzisztorral kiegészítve? A meghajtó fokozat az a BC108B és a BC177B lenne?

Jól látod, az áramkorlát a végtranzisztorok emitter körében lévő 0R39 ellenállásokon eső feszültséggel hajtott T6, T7 és környéke. Nagy emitter áram esetén megnő az ellenálláson a feszej, ami nyitja a T6-ot (T7-et), amik a kimenő tranyók báziskörébe beterhelnek, lehúzzák.
Hőmérséklet kompenzálás a T3-mal épített áramgenerátor körben lévő termisztorral van megoldva. Növekvő hőmérséklet esetén csökkenteni igyekszik az áramot.
A meghajtó fokozat a T1-T2, és a visszacsatolást is ezek valósítják meg, de ebbe nem mélyednék bele, több mint 10 éve nem foglalkoztam hf erősítőkkel, és ilyenkor már kissé fáradt vagyok kilogikázni.

Köszönöm a válaszokat!
Az NTC eddig fel sem tűnt, nem néztem meg kellő részletességgel a rajzot. Így már egyértelmű a hőmérséklet kompenzálás is. Már csak a visszacsatolás nem egyértelmű.

Segítségetek kérném e feladat megoldásában:

Két tekercs kölcsönös induktivitása 0,1mH. Mekkora üresjárási feszültség mérhető a szekunder tekercsben, ha a primer tekercs szinuszos áramának effektív értéke 20mA, a frekvencia pedig 2,5MHz?

Előre is köszi!

Helló. Egy olyan feladatot kaptam, hogy grafikusan bizonyítsam hogy a dióda VA karakterisztikája exponenciális függvény. Nos annyit tudok hogy ez azt jelenti hogy a diódán arányosan nő a feszültség és az áram. Ebből kellene egy grafikont készítenem mely logaritmust ábrázolna. Ebben kérnék segítséget mivel nem nagyon foglalkoztam logaritmusos grafikonok megrajzolásával.

Először is, nem arányos. Az arányos azt jelenti, hogy az egyik jellemző egységnyi megváltozása, a másik jellemző egységnyi megváltozását vonja maga után. Lineáris X/Y koordináta rendszerben, ez egy egyeneset jelent, mint pl. egy ellenállás. A diódák karakterisztikája végképp nem ilyen. Erre akkor mondhatjuk, hogy logaritmikus, ha az egyik jellemző egységnyi megváltozása, a másik jellemző logaritmikus értékének megváltozásával egyenlő. Ez egy Lin/log beosztású koordináta rendszerben egy egyenest jelent.
Sajnos a félvezetők karakterisztikája egy törtkitevős hatvánnyal jellemezhető leginkább, ezért a Lin/Log koordináta rendszerben az egyenes sajnos nem mindíg egyenes. Ezekre láthatsz példát a csatolt dióda adatlapok nyitóirányú áram, és nyitóirányú feszültség karakterisztikái között.

És ha Lin/Lin koordináta rendszerben ábrázolsz egy log függvényt, akkor egy olyan hokiütő szerű ábrát fogsz kapni.
Még annyit a praktikumról, hogy ha az excel táblában használod a Log függvényt, kitűnő lin/log ábrát tudsz rajzoltatni.

Igen én is olyan hokiütős ábrára gondoltam mert a tanárunk is azt rajzolta fel. És ott hogyan tudom meghatározni hogy pl a 36mA hol található a 10mA és a 100mA beosztások között mert ott van valamilyen összefüggés de azt nem tudom.

Elég egyszerű a dolog. Fogod pl a BAV forward voltage vs forward current karakterisztikáját (Fig.5), és átrajzolod lin/lin papírra. A feszültség lin skálán van, leolvasod a görbéről a hozzá tartozó áramértékeket, amit lin skálán ábrázolsz, és megkapod a "hokiütőt". A feszültség értékeinek megválasztásánál arra ügyelj, hogy a 0.5 - 0.8 V tartomány a vízszintes tengely közepére essen. És cseréld fel a tengelyeket, a vízszintes legyen a feszültség, a függőleges az áram tengely, így a hagyományosan megszokott jelleggörbét fogod kapni.

A három görbét egymás után kell rajzolni, és megkapod a teljes görbét.
Az If áram tengelyen az értékek rendre 10, 20, 30, 50, 100 egységként követik egymást (ami jelölve van) a közbenső értékek 40, 60, 70, 80, 90 nincsen, mert nem fér ki az írás, de egyértelműen megállapítható. A két vonal által jelzett érték közötti értékeket interpolálással kell kiszámolni. A magasabb értékeknél, pl. 50 felett már a lineáris interpoláció nem hoz be nagy hibát, amit a görbe rajzolásánál vidáman korrigálni tudsz.

Erre senki

Megtaláltam ugyan a képletet, de attól sem lettem okosabb. U2=M*dI1/dt

Valaki segítene megfejteni? Lassan le kéne adnom. Köszi!

Sziasztok.
Segítene valaki nekem a HF ban? A kapcsolási rajzot megtaláljátok itt
A kérdést feltettem egy másik topicban is, de a szimulációs részét már megoldottam.Az eredményeket csatoltam.
A számításokban kérnék segítséget. Valahogy ezt a két lefolyást ki is lehet számolni. Sajnos én nem fogtam fel, hogy, hogy. Még elmondani sem tudom. Annyit tudok, hogy a tanár azzal kezdte, hogy felírt 4 lehetőséget. 2 dióda = 4 lehetőség (nyitva, zárva) És valahogyan feszültségekből és áramokból kiszámolta a lefolyást. Érti valaki, hogy mit beszélek? Mert nekem sötét a dolog. A kapcsolásban a diódák nem véletlenül vannak egy irányban.
Köszönöm szépen előre is a segítséget

Ha jól okoskodom:
A 2,5 MHz-es jel árama 0,1 microsec alatt növekszik meg 20*1,4142=28,284 mA -re, ez a csúcs áram.
(A szinusz első negyede 0-90 fok között)
A 0,1mH-s tekercsen ez 28,284 Volt csúcsfeszültséget jelent, ami 20V effektív.

Végül megkérdeztem a tanárt. Az ő válasza: U2=omega*M*I1=31,4V.

Amit gondolom ebből kéne levezetni:
U1=j*omega*L1I1+j*omega*MI2
U2=j*omega*L2I2+j*omega*MI1

Üdv!

Megkérek valakit, hogy a mellékletben szereplő kondenzátorról küldjön valami segédanyagot. Órára kell és itt az elektronikai jártassággal semmire se lehet menni ezért is vagyok tanácstalan. Hosszú töltelék szöveg lenne a lényeg és nem adatlapok. Abszurd de sajnos ez van. Google nem segített sokat. Alig kaptam valamit erről a kondenzátorról -ami pont a lényeg is lenne amúgy- de ez sajnos nem elég. Valami "lírai" hosszú leírásra lenne szükségem magyar vagy angol nyelven. Előre is köszönöm.

Mégis mi kellene róla? Az alkalmazásuk (megy elektronikai jártassággal), gyártásuk, működésük...?
Ha csak valami általános valami kell, akkor kiindulásnak talán ez jó, a nem szükséges részek kitörlésével.

Igen, ezt én is megtaláltam. Akármi ami erre a típusra vonatkozik jól jön. Amit küldtél én is megtaláltam elsőre de ott csak pár sorban tárgyalja ezt a típust. Ha elég lett volna nem kérdeztem volna. Épp az a baj, hogy én sem értem, hogy lehet oldalakat írni erről a kondenzátorról amikor a lényeg pár sorban elfér. Magyarul én sem tudom mit keresek de a lényeg az, hogy töltelék kell mivel a 10 sorba beleférő lényeget ki kell valamivel pótolni. Én sem tudom mivel lehet mert értelmetlennek látom. Épp arról szólna az egész elektronika, hogy a lényeg röviden és érthetően legyen megfogalmazva erre fel most regényt kell írni fölöslegesen és értelmetlenül.

Ez valami szakmai tantárgyhoz kell, vagy magyar nyelv és irodalomhoz?
Alapjában véve a fólia kondenzátorokról kell írnod, vagy külön valamelyik típusról? Első esetben lehet elég sokat írni a típusokról (MKS, MKP,MMKP, KP, FKP, FKS, MKT...), dielektrikum anyaga, fegyverzetek kialakítása, melyiket, miért, hol és hogyan használják, előnyök, hátrányok... Van olyan tanár, akik csak a dolgozat elejét meg esetleg a legvégét olvassák el, a közepe lehet bármilyen -lehetőleg magyar- szöveg. Az oldalak száma és a külalak alapján ad rá jegyet.