A csőben keringő vízet, vagy glikolt gondolom valaminek fel kell melegítenie fűtés esetén, vagy lekkel hűteni hűtés esetén, hogy átttudja adni a hőenergiáját a levegőnek.
Ez, hogy történik? miaz ami ezt végzi? Valamint, ha szabályozni szeretnénk a hűtést vagy a fűtést akkor azt, hogy oldják meg?

Fűteni kazánnal, hűteni folyadékhűtővel lehet. A szabályozást motoros szelepekkel oldják meg, amelyeket szoftveresen optimalizálnak.

Ezt a kijelentést gondold újra.
Ugye te sem úgy gondoltad, hogy 100% glycol?

Hogy egy kicsit tovább bonyolítsam a dolgot.
A kérdésedre két irányú választ lehet adni.
Bár a kérdés sem egyértelmű mert egyszerre beszélsz légcsatornázható klímáról és légkezelőről. Az előbbi elég egyszerű jószág utóbbi elég komplex.
De mindkét esetben az első kérdés: direkt vagy indirekt párologtatási rendszer érdekel?
Mind két rendszer használatos és mindkettőnek megvannak a maga korlátai.
Egy biztos a direkt párologtatóké a jövő. Aki ezt cáfolja az a környezetének az ellensége.

Rossz szleng. Persze, hogy nem tömény, de minden vizes így hívja a keveréket. Van benne csomó adalék felhasználástól függően.

És itt a baj!
Én találkoztam már olyan esettel, hogy a vizes a 30 kW rendszer vízkörét elkezdte 100% fagyállóval tölteni és még én voltam a hülye mikor megkérdeztem, hogy mit csinál.

Amúgy csak azért tettem ezt az észrevétel mert egy laikus kérdezte akinek nem biztos, hogy egyértelmű, hogy te oldatról beszélsz.
A másik, hogy nem minden esetben kell glycol. A kérdező nagyon nincs tisztában azzal sem, hogy pontosan mit szeretne tudni.

Ez kb. olyan kérdés volt a részészéről mit a 6 éves fiamtól, hogy kell megoldani olyan összeadást (egyenletet) amiben betű is van.
Szóval komplex a téma.

Még egy megjegyzés:

Ez megint féligazság mert fűteni folyadékhűtővel is lehet és sok helyen alkalmazzák is. A hűtés miatt amúgy is fan-coil van vagy felület hűtés. Igaz gazdaságosság szempontjából nem a legjobb. Ezért is szorulnak ki egyre jobban az indirek párologtatású rendszerek.

Akkor segíts neki... az alapokról egyszerűen...

Fukushima meg egy vízforraló, fűteni is lehet vele. Sőt ha az elektromos energiát átalakítod, akkor meg hűteni... Attól még a kazán a fűtő készülékek mintapáldánya egy AHU-nál, mert lefedi a jelenlegi installok 80 százalékát...

A 30 KW-os rendszerbe elvileg pumpálhat tömény fagyállót, akkor ha már volt víz a rendszerben és csak részben ürített. Feltéve, ha utána beméri a végeredményt. Mindenképpen keringetnie kell a közeget egy órát ahhoz hogy eredmény legyen.

Rendben nevezzük fagyálló hűtőközegnek a dolgot, de az eredeti kérdés nem folyt bele ennyire a dolgokba, lásd feljebb.

Ezen most kár megsértődni.
Lássuk be, hogy a folyadékhűtő+kazán páros nem gazdaságos. Ha egy kezdő kérdez akkor jobb, ha tudja, hogy merre megy a világ.
De tényleg nagyon tág határok között kérdezett. Nem kell összeveszni.
Amúgy tartottam oktatást/előadást a témában és ez a hely nem alkalmas arra, hogy ezt teljes körűen megvitassuk. Csak részterületeit.

Már nem tudom min szívtam fel a zagyot.

Fűteni lehet millió féle módon, íme néhány példa válaszolva kérdésre:

Elektromos patronnal, DX el, gőz hulladékhővel (kondenz),gőzzel, melegvízzel, Gázlánggal (rooftop), termál vízzel stb.

Hűteni abszorbciós géppel vagy kompresszorossal jellemzően. Majdnem mindenhol víz (kezelt) vagy fagyálló keverék a közeg.

Kazán vs folyadékhűtő? Szerintem ez megy a mai napig főleg A1 osztályú irodáknál, ahol télen is hűtünk fűtünk meg nyáronis...

A hőszivattyú humbuk amig gázból van a villany, a gázmotor abszolút pénzügyi manőver, ebből fakadóan az abszorbernek meg rossz a hatásfoka.
Marad a hőszigetelés.

Röhögsz, de 10 év automatikázás és hűtőzés után én magamnak cserép kandallót építek.

Ezt a vitát napestig folyathatnánk különböző érvek és ellenérve alapján.
Az én tapasztalatom sem több 13 évnén, de...

Ezzel egyet értek. Na meg azzal is, hogy a villamos energia nagy részét honnan is nyeri a világ. Pedig lenne alternatíva.

Sziasztok
Lenne egy kérdésem, bár lehet, hogy itt volt már róla szó, de nem olvastam végig
Már sokféle módot hallottam arról, hogy lehet le szerelni egy működő klímát!
Arra lennék, kíváncsi hogyan lehet le szerelni szakszerűen egy klímát úgy, hogy megmaradjon benne a gáz, és utána máshova fel tudjam szerelni?
Ha valaki részlet essen, leírná, akkor azt megköszönném.
:nezze:

Elindítod (hűtő üzemmódban) járatod 15-20 percig
hogy a csőben pangó olajat is "visszahordja " az áramló gáz . Majd elzárod a nyomó oldali szelepet (ez a kisebb)
majd járatod még a gépet kb 30-40 másodpercig és elzárod a másik szelepet is . Kikapcsolod áramtalanítod a készüléket ,és elkezdheted a vezetékek csövek megbontását .

Köszönöm

Ezt hívják leszivatásnak. Ne felejtsd el utána összeszerelés után vákuumolni az elpár részt és a csőszakaszt.

Sziasztok!
Egy kicsit más a téma,de azért ide vág. Járművek klima berendezésével kapcsolatban lenne pár kérdésem. 2 darab traktornak a klimáját kellene rendbe tennem. Nos az egyikkel megpróbálkoztam, eddig kevés sikkerrel.Elsőre ugy tűnt kevés a gáz(R134), igy hát kezdtem beletölteni, kb 2 kilót tettem bele ami utólag soknak bizonyult, szét robbant a gumicső a kompresszor és a kondenzátor között.Nem világos hogy mi dugulhatott el mert úgy gondolom erről lehet szó, a száritó edény, vagy pedig más. Utólag szét bontva mindent, könnyen át lehet rajtuk fújni. Ami még nem világos hogy mi végzi a párologtatást, adagoló szelep vagy más, mert semmi ilyesmit nem találok.
A segitséget előre is köszönöm.
Vince.

Nem éppen zöld megoldás...

Nos ha ledugulás gyanú van érdemes két helyen megbontani a rendszert és átfújni nitrogénnel. Mindenképpen tisztázandó, hogy van-e szelep vagy kapilláris cső, illetve hogy szárító szűrő van e az szokot ledugulni.
Van elég cuccod( vákuumszivattyú, nitrogén, szervízcsaptelep) a melóhoz? 2 kg elég sok gáz, fele a reális, meg kell nézni nem dzsuvás e a kondi, jó e a ventilátora, elpáron dettó. Mérni kell a fejnyomást a kondenzációs hőmérsékletet és az utóhűtést töltés közben.
Tegyél fel képeket a darabjairól, hátha kiderül több.

A hibát az is okozhatja hogy nem tud lekondenzálni a forró közeg, és a túltöltés miatt durrant el a cső. A kondi körül nézz körül.

Szia!
Nitrogénen kivül minden megvan. Nos azért lett túl töltve mert nem sikerült elérni a legalább 2 bár szivónyomást, a fej nyomást tudom hiba volt nem mérni, de a csonkba bele van törve a fedőkupak csavaros része. A hiba eredeti oka az volt hogy a kompresszor be se indult, kiderült hogy a csatlakozók össze lettek cserélve. A hiba elháritása után elinditottam, de a kompresszor ki-be kapcsolt, a nyomás 1 és 3,6 bar között ingadozott. A rátöltés után annyit változott hogy emelkedett 1,6 és 3,6 közé. Arra gondolva nem-e levegő van a rendszerben kicsit megnyitottam a hollendereket a száritó edény elött és után, de mindkétt helyen lötty formában volt jelen a gáz. Hol kellene legyen az adagolója, mert sehol nem találtam? A száritó után a csatlakozó gumi cső bemegy a fülkébe, a párologtatóba amire egy hollenderrel csatlakozik, esetleg a cső belsejében van egy düzni? A szét durranás után bontottam meg a rendszert, könnyen át tudtam fújni, a száritón keresztül a párologtató felé, és a szivó csonktól át a párologtatón.

Vákuumolás nem is volt? Akkor az idegen gáz miatt durrant szét. A csonot javítani kell, ha már szét van szedve. Forrassz valahova a nyomó oldalon egy schradert, ha pont itt nem javítható. Mindkét felét vákkuumolni kell, vagy gondoskodni az összenyitásról. Szárító szűrőt immár cserélni kell összeépítés elött.

A gépkönyvek mondani kellene a töltet mennyiségét, mérleggel bele tudod tölteni. Ha nincs adatr akkor az utóhűtés és a túlhevítés a mérvadó, a szívó nyomás csak ellenőrző adat.

Hogyan lehet összecserélni a szívó és a nyomó oldalt a kompresszoron? ATZ adagoló szelep az elpár elött van, ha van, ha nincs akkor kapilláris csöves. Ezért kellenek a képek.

A kompresszort gondolom kuplungon keresztül hajtja a főtengely? Mire kapcsol be elektromos jel?

Vákumolás nem volt, mert volt benne bizonyos mennyiségű gáz, ezek után azt is lehetségesnek látom hogy nem gáz hiány hanem dugulás okozta a rendellenes működést.Gépkönyv már nincs, és egyébb adatot sem találtam a gépen a gáz mennyiségét illetően. A neten keresgélve rájöttem, valszeg csak egy szűkitő van beépitve az elpárologtató elé adagoló gyanánt. A kompresszor szijtárcsájába van beépitve egy elektromágnes ami kapcsol ha kapja a feszültséget.a hőmérséklet és a nyomások fügvényében. A magas és az alacsony nyomású oldalon is van érzékelő. Az elektromos kábelen lévő csatlakozók voltak összecserélve. Már csak a száritó szűrőre gondolok hogy dugul, pedig igy szabad állapotában nagyon könnyű átfujni, a rendszerbe viszont nem képes a gázt átereszteni. Képeket nincs honnan mert gépek vidéken vannak.

Sziasztok. Csak egy kis érdekességet szeretnék megosztani Veletek. Voltunk gyárlátogatáson, Zalaszentgróton, a Coca-colánál. Ásványvizet gyártanak (Natuaqua). A kútból 33°C-os víz jön fel, amit le kell hűteni kb 18°C-ra legalább, mert úgy kevesebb energiával tudják elnyeletni benne a CO2-t. Régebben simán levegővel, hőcserélőn keresztül hűtötték, a hulladékhő nyáron a termálfürdőt melegítette, télen pedig távozott a szabadba. Aztán beruháztak 2 hőcserélőre. Ami azért érdekes, mert darabonként 1.37MW-os, 130kg azthiszem R134a gáz van benne. Elég nagy masinák, jó nagy hőcserélőkkel. Legalábbis az én 3.5kW-os klímámhoz képest elég nagyon Most úgy csinálják, hogy azt a hőt, amit elvonnak az ásványvízből, azzal télen melegítik az épületet, nyáron HMV-et csinálnak, illetve ha felesleg van, adják a strandnak, mert nem elég meleg a vize. Engem elsősorban a hűtőközeg tömege, a hőszivattyú teljesítménye, és a COP-je lepett meg. Azt mondta az Igazgató, hogy a COP-je a rendszernek majdnem 10-es, mivel a hőszivattyú mindkét oldalát kihasználják. További érdekesség, hogy 3 soruk van, egyiken üveges ásványvizet gyártanak, másikon PET, és harmadikon is PET palackosat. Első sor azthiszem 20ezer db/ óra, második is, harmadik pedig 25ezer db/ óra. Ez kb 65e db/ óra. Jó sok. 2x8 óra műszakban dolgoznak. Továbbá elég jól automatizálva vannak, ahogy láttam emberi munka csak ahhoz kell, hogy a kész raklapokat targoncával elszállítsák. Az egész gyárban 50-en dolgoznak, ebből 3 takarítónő, 12 biztonsági őr, a többi a tényleges munkát végző ember. Remélem valaki érdekesnek találta Ja, amióta beüzemelték a 2 hőszivattyút, évi 14millió forinttal csökkent a gázszámlájuk.

Műjégpályáknál azt hiszem ammóniát használnak hűtőközegnek, és ott is van 1-2MW. Csak a kapilláris cső slag vastagságú. Megnéznék én is ilyet közelebbről.

Alul volt a 2 hőcserélő, kb 30cm átmérőjű, 2méter hosszú tartályokba, ebből volt ugye 2db. Felette ráépítve a kompresszor, kb 1m hosszú, az is kb 30cm átmérőjű. A hűtése szerintem a hőszivattyú hideg oldalával volt megoldva, mert semmi ventillátor nem volt rajta, csak 2 cső jött ki belőle. Ja, és elég hangosak voltak, valamint nagyon magas fordulatszámon üzemelhettek. A 2 alsó tartályba ment be a víz, ami kb 10cm átmérőjű csöveken volt ki illetve bevezetve.

A 10 es az az abszolút csúcs segédenergiák nálkül. Legyen mondjuk 6 de inkább 5. Igen 14 misivel csökkent a gáz, de mennyivel lett több a villany? Nagyon sok ilyen projekt a támogatások felszívására jó alapvetően, bár persze nagyon érdekes látogatás lehetett.
Sajnálom a negatív hozzáállásomat egy USA céghez.

Mobil klímában mennyira vagytok otthon? Mert én max 20 ezret adnék érte használtan, ennyiért a vaterán már lehet kapni. Vásárláskor mire ügyeljek, mit kérdezzek meg feltétlenül?
Sajnos a kútklíma felejtős, kutam van de szivattyúm nincs, és mire vennék egy házi vízművet (hogy felnyomja a tetőtérbe a vizet) stb stb addigra lehet drágábban jövök ki mintha vennék egy mobil klímát....
Egyáltalán mennyire tartósak a mobil klímák, tehát használtat érdemes belőle venni?
Vélemények?

Más kérdés, nem az előző hozzászólásomhoz kapcsolódó:
mi az a maximális vízhőfok amivel kútklímát (autó hűtős) megéri csinálni?

Még 2 éve én is használtam vettem mobil klímát 30-ért vaterán. 2,6kW hűtés, 690W teljesítményfelvétele van. Mondjuk a szobámba legalább 6kW kéne, hogy ne kelljen folyamatosan járatni, de forró nyári napokon nélkülözhetetlen. A kútklímán én is gondolkodom, csak nálunk a kút száraz, lejjebb kéne fúrni, ami nem tudom mennyibe kerül. A szivattyút napenergiával hajtanám, akár a villamosság kihagyásával (gázturbina+tengelykapcsoló, ami közvetlen a vizet szivattyúzza), hiszen a napsütés és a klímateljesítmény közt gyakorlatilag lineáris kapcsolat van, minél jobban süt a nap, annál jobban kell hűteni.