Fórum témák
» Több friss téma |
Subwoofer!
Tökéletesen igazad van, én sem szoktam ennyire túlméretezni a trafókat, de ha valaki azt szeretné, hogy a zenei és a szinuszos között kicsi legyen a különbség, akkor mégis szükséges a túlméretezés! Szerintem is ez szükségtelen, hiszen tényleg nem szinuszt fogunk hallgatni (viszont a rövid túlvezérlések teljesítményét jókora pufferekkel biztosítani kell), de azért megemlítettem a rend kedvéért. Na persze ehhez az is hozzátartozik, hogy ugyanakkora névleges teljesítményű trafót az egyik gyártó ekkora, a másik akkor droppal (feszültségesés) gyárt (pl. 600 W-os trafónál az általam tapasztalt szélső értékek 3,5 és 10 %!), és valójában lehetetlen pusztán teljesítmény alapján trafót választani. A primer és szekunder ellenállás a döntő AB (és D) osztályban. És igen, a fázisfordító is szinte kötelező, ha valaki optimálisan akarja kihasználni az erőforrásokat.
Sziasztok
Fontos az, hogy tullegyen méretezve a tápegység-1.Ha jól tull van méretezve a trafó kisebb a szorás, mert nincs akkora teljesitményen igénybe véve-2.Ha egy transzformátoról használjuk mindkét végfokozatot akkor megint fontos a tulméretezés, jobb lesz a dinamika, a csatornák jobban szétválnak (nem motiválják egymást a végfokok a tápegységen keresztül, szebb teret kapunk)-3.Az erősítő az egyenfeszültséget alakitja át váltakozó feszültségé tehát nagyon fontos, hogy megfelelően tiszta, és minden zavaroktól mentes legyen és kellő tartalékkal rendelkezen a tápegység (az üstdob helyet ne egy aluminium kondér szolajon meg).
Egyetértek veled. Én a kimenő teljesítményt duplájára méretezek ezen okokból. Mivel a 100Hz alatti tartomány zabálja a kakaót, főleg igaz ez a szeparált rendszerek basszus erősítőire. :yes:
Én is ugy szoktam ha B osztályú duplájára.2*100W erölködöt épitek akkor abba min 400VA-es trafo de ha nagyobbat sikerül szerezni azt is gondolkodás nélkül belerakom.
Persze, ha jó minőségű kütyüt akar az ember akkor fizetni kell. Te mondtad anno! A gyári "HI_FI-k" nagyrésze a tápegységen bukik el. Az nem látszik, csak "hallik". Nehéz pénzt kérni érte.
Szia
Igen a jo cucc pénzbe van.Ja jól mondod.A gyári erősítők(also kategoriás) ott buknak meg hogy fika tápegység van benük és rákamuznak olyan W-okat.Szoval a gyári(also kategoriás) erősítőkből ami rá van irva abbol tartosan kb fele jön ki.De a gyárto megvan gyözödve hogy az ő erősítője leadja a ráirt teljesítményt, igen leadja de csak 1Khz-en csucsban ahhoz meg semmi energia nem kell.
Hát igen a gyári cuccok ilyen szempontból nagyon ratyik! pl.: a 2x120W "HIFI-ben
 " van egy 170W-os trafó! Nem,hogy nincs túlméretezve még a kimenőteljesítményt sem éri el a trafó teljesítménye. De hát annyi pénzért amennyiért ezeket megkapod nem is kell sokat várni...Visszatérve a trafókra benne van az is amit a Pafi mond,hogy különböző gyártok trafói más droppal dolgoznak.. De ha az ember már megfizette a tanulópénzt és tudja melyik gyártó trafói korrektek utánna ezzel már annyira nem kell törödni... 2x túlméretezést meg még mindig nem értem minek.. Lehet nekem 5x akkora trafóm is ha lomha puffer van mögötte. Pufferen nagyobb hangsúly van! sok legyen belőle és nagyon gyors legyen! Mivel amikor a trafó éppen nem dolgozik(50hz) akkor addig a pufferból megy az anyag! Szval sztem ha nagyobb ha a puffer nagy terheléseknél kisebb a feszültség esés!
és a gyári cuccok leadják ami rá van írva
 Csak azt elfelejtik oda írni,hogy tűimpulzusba és maximum a másodpercnek egy ezred idejére! De ha csak 2x20W lenne ráírva senki nem venné meg. Ilyen üzleti fogás a THD szétdicsérése! Nagy valami... Miért nem az intermodulációs torzítást adják meg??? Hát azért mert nem 0.00.. valamennyivel kezdődne..  Gyári cuccokról felesleges beszélni! ne is OFF-oljuk tovább szét a témát! Idézet: „jól tull van méretezve a trafó kisebb a szorás, mert nincs akkora teljesitményen igénybe véve” Ez a kijelentés nélkülözi a transzformátor működésének ismeretét. Nincs ilyen összefüggés. Sőt inkább fordítva, azonos felépítés mellett a nagyobb trafó szórása nagyobb (egy kicsit)! Idézet: „a csatornák jobban szétválnak (nem motiválják egymást a végfokok a tápegységen keresztül, szebb teret kapunk)-” Egy normális PA erősítő egészen addig nem érzékeny a tápra, amíg a kimeneti feszültség el nem éri a tápfeszültséget. Ráadásul gondolj bele: a trafó 100 Hz--es táplálást ad! Rég rossz lenne, ha bármi befolyása lenne a hangra, mert az kizárólag 50 vagy 100 Hz-es zavarként, modulációként nyilvánulhat meg, ami viszont eleve megengedhetetlen! Javasolom, hogy vegyetek elő egy szkópot, feszültségmérőt, és mérjétek meg, hogy mennyit csökken a táp egy nem túlméretezett toroid trafóval, ha valódi hangfalakkal, és nem túlvezérelt zenével hajtjátok! Aztán mérjétek meg ugyanezt szinuszjellel, műterheléssel! Idézet: „2*100W erölködöt épitek akkor abba min 400VA-es trafo” Jó tudni, hogy a kisebb teljesítményű trafók dropja nagyobb, mint a nagyoké, ezért azokat kicsit máshogy kell megválasztani! Idézet: „azt is gondolkodás nélkül belerakom” Hát igen, gondolkodás nélkül. Pont ezt hiányolom. A mérésen kívül. Na mindegy, mindenki azt épít, amit akar... Csak a szokást ne minősítsük szabálynak!
Pafi teljesen igazad van!
Meg azt is sokan elfelejtik,hogy 3dB dupla akkora teljesítmény! érzékeny hangfalakat illik rárakni az erősítőkre!  Tessék venni autós mélyhangszórókat azokra lehet akasztani a sok ezer watt-ot! Nagy a légrés,hogy jobban szellőzzőn a cucc!a sok-sok wattól!!! Kicsi a mágneses fluxus! és fos az érzékenyég! Igazi PA cuccoknál nagy az érzékenység nem kell akkora végfok neki! Szval nem a teljesítmény számít!
Erre csak anyit mondok, egy erősítőt nem jóra kell mérni hanem jora kell épiteni.
Csak a szokást ne minősítsük szabálynak! én nem minösitem annak, szóval nem mondtam senkinek hogy amit én leirtam az alpján terveze meg az erősítője tápegységét, csak elmondtam a véleményem.
Igazad van szamóca
Bocsi de módósítás helyet véletlen töröltem.
Tedd fére a szkopot és vedd elő a legjobb müszert a FÜLED.(egy erősíő minőségét nem a mérés fogja eldönteni hanem a füled).Vedd meg az Audiofil erősítők épitése cimű könyvet ITT és olvasgasd.Hidd el ők tudnak erősítőt épiteni
Lehet tőlük tanulni.
Ha megkérlek kifejtenéd hogy mit értesz azon hogy gyors legyen a puffer? És mialapján lesz egy pufer gyors vagy lassú?
Én a kérdésedre a választ nem tudom, de az ugye nyílvánvaló, hogy ha a tápodban van egy bazi nagy pl. 20.000 µF-ost kondi, akkor annak idő kell míg feltöltődik teljesen... De ha te párhuzamosan hazsnálsz pl 5 db 4.000 µF-osat, akkor azok hamarabb tudnak feltöltődni és gyorsabban reagálnak.
Idézet: „A másik meg,hogy sztereo esetén berakok egy fázisfordítót és máris nem dupla akkora áramokat kell kilökni a trafónak.. és azért az nem mind1” Ezt elmagyaráznád? Nem építek erősítőket, csak szimplán érdekel. Eddig csak hídkapcsolásoknál találkoztam fázisfordítóval.
de az össz kapacitásuk akkor is ugyan annyi nem??
tehát ugyan olyan gyorsan töltődnek fel mint ha csak 1 lenne belőlük. Vagy nem?
Minél nagyobb keresztmetszettel csatlakozol, annál annál jodd. Úgy képzeld el nagyvonalakban ,minha egy 1liter vizet kellene kiöntened egy 1cm2-es üveg száján keresztűl, vagy 4cm2 keresztül. Azert jobbak a csavaros csatlakozású tápelkók, vagy a több kivezetésesek.
Idézet: „mit értesz azon hogy gyors legyen a puffer?” Gondolom (persze nem beszélhetek az ő nevében) azt, hogy kicsi a soros ellenállása (ESR) és induktivitása (ESL). Nem a töltésnél, hanem a kisütésnél számít, de nem azt jelenti, hogy gyorsabban merül, hanem pont hogy kisebb rajta feszültségesés. Na ez jó kis paradoxon!  Pedig igaz. Más, érthetőbb megfogalmazásban: a gyors kondi azonnal képes biztosítani az erősítő által fölvenni kívánt töltést. Gábor! Idézet: „Tedd fére a szkopot és vedd elő a legjobb müszert a FÜLED.(” Már elővettem, és pont azért kezdtem el műszerrel méregetni, mert füllel épp hogy csak az érzékelhetőség határán volt a túlméretezés hatása teszt körülmények között. Normál körülmények között meg semmi különbség. Idézet: „Vedd meg az Audiofil erősítők épitése cimű könyvet ITT és olvasgasd.” Már olvastam, de annyit nem ér hogy megvegyem. Egyébként meg már 5 éve nem építek lineáris üzemű erősítőt, csak kapcsoló üzeműt. Idézet: „Normál körülmények között meg semmi különbség.” Ja, igen: akkor tapasztaltam jelentős különbséget, ha valaki durván túlvezérelte az erősítőt. Az ilyen ember meg ne nagy trafót vegyen, hanem dinamikakompresszort, meg PA hangfalat! Ja, meg akkor is tapasztaltam az alulméretezés hatását, amikor véletlenül bekapcsolva maradt a lágyindító, és ettől 20-szorosan alulméretezett lett a táp. De még ekkor sem volt teljesen egyértelmű, hogy a táp nem kóser. A pufferekből még elviselhetően eldolgozgatott a végfok (élő zenével). Igaz, ez már kapcsoló üzemű végfok volt. Leginkább az tűnt fel, hogy a hűtőborda jéghideg maradt. Mondtuk is, hogy mi van, ez nincs bekapcsolva? És csak otthon jöttem rá, hogy tényleg nem volt!
D-osztály, azokat tényleg kár tulméretezni ugy se lesz belölük profi cuc.A minőségi cuccok ugyis az analog erősítők csoportjába fognak tartozni.
D-osztályt ma csak azért használják mert sokat tudnak rajta sporolni (nem kell akkora borda,trafó ebből adódoan kisebb dobozban elfér).
Még pontosan most se értem
 Akkor az a lényeg (mintahogy Peti 85 mondta) hogy inkább kisseb kapacitású kondit használjunk de abbol sokat?
Azt aláirom, hogy hangosításra megfelel, de ott is a profi holmik, pl:QSC akik már nem most kezték.
Én ezzel nem értek teljesen egyet. Például a Crown K2 igencsak jó szerkezet. Egy darabig keresgélhetsz az analóg erősítők közt hogy találj egy annál jobbat. De hifi-ben persze lehet hogy igazad van, csak a D osztályúakat általában hangosításra gyártják.
Mint ahogy irtam hangosításra oké de azért a hangosításnál is számit a minőség.
Idézet: „ugy se lesz belölük profi cuc.” Valóban nem lesz, mert már most az. De azért High-End-ben is egyre sűrűbben előfordul.  Az előítélet jó dolog, csak időnként frissíteni kell, mert ami az előző évezredben igaz volt, az ma már nem! Gery! Jobb a sok kicsi elkó (minél rövidebb összeköttetésekkel), de ezt sem kell túlzásba vinni. A sok nagy meg még jobb, csak drágább! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
