Mert olcsó.Ha szétkapsz egy magnetronhibás mikrót, ott van benne egy bivaly trafó.
Meg lehet nézni mennyibe kerül egy géplámpatrafó a vaterán,itt ott.
De sajnos úgytűnik hogy ez rövid üzemre van tervezve.Lehet maradok a kapcsolóüzemű megoldásnál.
Köszönöm az észrevételeket,és tanácsokat.

Ha elkezdesz barkácsolni egy gyári (mikró) trafót, akkor mi lesz a garancia az érintésvédelmi és tűzvédelmi követelmények kielégítésére?

Ha ragaszkodsz az érintésvédelmi előírásokhoz, ne házilag buherált mikrotrafót használj!
Ez úgyis az ágyúval verébre eset, mert a mikrotrafók bemenete 800-1600 VA között van, géplámpába meg 24 V 100 W-os égőt szokás tekerni. Ha egyedül dolgozol, nem fogod minden gépeden egyszerre égetni a géplámpát, max. 200 W-os kimenetű biztonsági trafó megfelel.

Mert minden mikrotrafó más. A régebbieket még nem hajtották ennyire túl.
Ha mégis mikrotrafóból akarod készíteni, minél kisebbet keress! A primerhez tekerj hozzá legalább 25-30 menetet azonos huzalvastagságból. Belefűzögetve ez nem megy. Az E és I találkozásánál belevágsz a hegesztésbe mindkét oldalon, majd kisebb ütéssel szétpattintod. Finoman síkba reszelve majd csiszolva a találkozó felületeket, újra össze lehet majd hegeszteni CO2 hegesztővel. Fontos!!! Pálcás hegesztésnél túl sok hőt kap.
A primer toldását kisebb tekercstestre tekerheted, amit akár vastagabb prespán vagy jobbfajta kartonpapírból is készíthetsz. Alapos lakkozás után teljesíti a szigetelési követelményeket.

Köszönöm a segítséget!
A mikrotrafó mint két különálló tekercsből állótranszformátor kielégíti az MSZHD 60 364 SELV PELV feltételeit.
Tudom,mert az egyik szakmám villanyszerelő.
Ráadásul a lemezeléshez ki van vezetve a 2000 voltos tekercs egy vége ami ugyancsak szabvány,ezáltal megvédik a középfeszültségű testzárlat létrejöttét,ezt átalakítva a 230 voltos fázisfeszültség is a trafón leföldelhető.
Szigetelési ellenállásmérővel mérve 1000 voltal 20 gigaohm felett mértem a primer vas,primer szekunder,és szekunder vas között.Tehát ahhoz komolyan le kell égnie ahhoz,hogy testzárlatos legyen a trafó.Mivel beépítve használom,így a véletlen érintés ellen is van védelmem.Géplámákba 60-100W körül raknak izzót. P/U az áram cos fi=1 ohmos trhelésen.számítása,tehát60/12 V on 5 ampert jelent. A géplámpa trafók 24 voltosak ezeknél már csak 2.5 amper egy izzónál.

Nem csoda, hiszen több mikrotrafóban láttam csillámot is tartalmazó, üvegszálas,... szigetelést, de még a műanyagosok is jobb fajta anyagokat tartalmaznak. A primert viszont mindenképpen meg kell toldanod, ha folyamatos üzemre akarod használni és nem akarod a kivett energia többszörösét elhűteni.

Szerettem volna elkerülni a trafó lemezeinek szétszedését,nem a lustaság,hanem mert félő nem tudom impregnálni vagy hogy mondják a lemezeket.
Tudom,hogy a lemezek ohmikusan nem érintkezhetnek az örvényáramok miatt.
Méretezéséhez nem értek,de látom,hogy a primer ablakban már nem fér el több menet,esetleg kisebb keresztmetszetből lehetne megoldani.Talán megpróbálkozok a hűtéssel,de van egy olyan érzésem hogy egy ilye nszintű melegedéssel már nem lesz kielégítő egy állandó mágneses motor,hanem egy nagyfordulatú univerzális motor kellene.

Ezzel azt akarod mondani, hogy nem hegesztették össze a lemezeket?
Mert ebben az esetben nyugodtan szétszedheted, de arra számíts, hogy újra kell méretezned, teljesen új primer kell, ami vékonyabb huzalból készül, több menettel.
Viszont lesz egy igazi, használható trafód.

Nincs olyan, hogy primer ablak vagy szekunder ablak. Ha úgy látod, akkor még nem vetted ki a mágneses söntöt. Ha rendes trafóként akarod használni, legelőször azt a két lemezelt vastömböt kell kiütni, ami a primer és a szekunder között van. Utána lesz bőven helyed.
Ha elvágod az E-I-t összekötő hegesztéseket, attól még a lemezek együtt maradnak, mert több helyen is össze van hegesztve. A külső felületen futó hegesztések nem befolyásolják a vasmag működését. Mint már korábban írtam, síkba reszelve, csiszolva újra össze lehet hegeszteni. Hibátlanul működni fog ha továbbra is jó a két tömb illesztése.

Körülbelül mennyi menet? Mehet vékonyabb huzallal is,vagy ugyanez,esetleg összekötéssel? Mondjuk ez jelentősen lerontja a szigetelését.
Mi van ha nem reszelek a végén,hanem a sarkainál lévő furatokban csavarozom össze a lemezeket?
Az atrakció során nem sérül a lemezek szigetelése?

hegesztettek a lemezek 4 helyen.

Pénteken 21:02-kor már írtam.
Csavarozgatva nem az igazi. Hegeszteni is úgy kell, hogy satuban összeszorítva a csiszolt felületeket. Takarással védeni kell a fröcsögés ellen.

Miért nem az igazi csavarozgatva?
Rengeteg trafóm van gyárilag csavarozva,és ezen is van csavarnak furat.
Nincs CO hegesztőm sajna pálcásom van az meg szerinted túlmelegszik,sajnos a hegesztéshez fel kell hevíteni az anyagot,ezért is próbálkoznék a csavarozással.

Csavarozva akkor jó, ha felváltva következnek a lemezek és ezzel minimalizálódik a légrés és a rezgés. Ezeket a lemezeket gyárilag szigetelték, összeragasztották majd síkbaköszörülték. Megfelelően összeszorítva, meghegesztve nincs légrés, mint a hiperszil magoknál. Hogyan tudod biztosítani egy csavaros kerettel ezt a tökéletes összeszorítást? Nem lehetetlen, de precíz kivitel szükséges.

Gyárilag van a lemezeken a trafó minden sarkán furat.Köszönöm a segítséget!

Üdv! Folyamatos üzemre milyen áramsűrűséget szoktatok választani a vezeték méretezéshez?

Ha nem akarod végigolvasni a témát, akkor a téma képei közt is többször szerepel, hogy milyen üzemmódhoz, mekkora áramsűrűség javallt (szokásos).

kb. 3 A/mm2

Én is csak futólag olvasom a témát, ezért megkérlek segíts egy linkkel, ami eligazít a szokásos áramsűrűség témájában (végigszaladtam a képeken, de nem akadt meg rajta a szemem).

A hozzászólása utolsó két szava a lényeg. A hagyományos EI vasas trafókat úgy méretezték régen, hogy a belső tekercs 2,5, a külső 3-3,5A/mm².
De ez semmit nem jelent, mert a trafó fajtájától, méretétől, teljesítményétől, kivitelétől és attól is függ, hogy milyen feladatra készült.
Lehetne erről oldalakat írni de felesleges. Máshogy tud hűlni a huzal egy EI vason ahol egy kupacban van és máshogy egy toroidon ahol az egész gyűrűn vagyis a vas teljes hosszában szét van terítve, mint ahogy máshogy hűl a szükséges szigeteléssel és máshogy ha impregnálva van, vagy éppen ki van öntve műgyantával, szellőzik-e majd a dobozban vagy sem, fogja-e hűteni ventilátor vagy sem, szakaszos üzemben megy vagy napi 24 órában stb, stb, stb.
Az SMPS trafókról nem is beszélve, ahol ha alaposan becsomagolom a trafót és áthajtok rajta 8A/mm²-t fél órán keresztül, akkor sem megy 50 fok fölé a hőmérséklete.

Mégis milyen képletnek kellene léteznie erre?

Üdvözlök mindenkit! Volna egy kb. 160V/A EI vasmagos transzformátorom, elöregedett benne a hő biztosíték! Sajnos minden információ lepirult róla, igy nem tudom hogy milyet tegyek be helyette! Ez a trafo egy Pioneer a-402 ben van! Minden infot köszönök!

Szó sincs semmilyen képletről. Granpa tud egy képről (fotó, vagy beolvasott táblázat lehet), amin gondolom néhány alapvető esetre vonatkozóan fel van tüntetve a szokásos érték. Csak egy erre való hivatkozást kértem tőle.

Leginkább semmilyet, zárd rövidre. De ha nyugodtabb vagy tőle, akkor 130°C-ost keress.

Szia!
Ez a hsz. valamiért ki volt írva nálam, ebben pl.van szó a szokásos J-ről. Gee Lee megírta amúgy a 'frankót'. Óriás trafóknál (MW) 1-1.3 a J pl. Én 3.55A-ral kezdtem '63 körül, mert azt mondta egy szaki. Aztán még tanutam róla 9 évig. A képeket most nem tudom megnézni (nem saját gép), de a régebbi oldalakon van többször erről szó.
Bővebben: Link

Valamit félre érthetően fogalmaztam. A méretezési gyakorlattal, és a szerintem indokolt áramsűrűségekkel is tisztában vagyok.
Csak az utóbbi témában rendkívüli különbözőségeket lehet látni akár maszek, akár gyári trafóknál, ezért szeretném látni összefoglalva mások mit gondolnak erről.
A sok, egymással összefüggő paraméter hatása ellenére, adott körülményekre konkrét értékek alakultak ki, és én éppen ezeket szeretném látni. Pl. egy kis táblázat formájában, amiben néhány általános alapesetre vonatkoztatva rögzítve lenne az ajánlott értéktartomány.
Nagyon meg lennék lepve, de örülnék neki ha tudnál mutatni egy ilyet. Természetesen türelmesen kivárom amíg a saját gépedben is meg tudod nézni.

Vacuumschmelze katalógus egy lapja hipersil hálózati trafó méretezéséhez.

Köszönöm. Nem vitaindítást akartam, csak arra voltam kíváncsi, hogy a vezeték méretezéshez képest merre kell gondolkozni.

Azért ne gondold, hogy most már mindent tudsz. Az áramsűrűség az egyik legingatagabb paramétere a rendszernek. Esetenként jelentős mértékű eltérésekkel lehet találkozni.

Azt nem mondtam. De nekem jelenleg nem egy "hagyományos" esetre kell jelenleg, nem egy kapcsolóüzemű tápegységet szeretnék.

Semmivel sem ingatagabb mint a többi, mint pl. gerjesztés, vagy szórási induktivitás (csatolási tényező).

Nehezen értelmezhető, hogy mi, mire is kell, ahogy írtad. Mivel én is csak a saját (és üzemi) gyakorlatból tudnák javaslatot tenni (és semmi kedvem most egy táblázatot eszkábálni), ezért csak az alapok: kis-és közepes teljesítményre, állandó üzem, zárt tér; 2-2.5 J. Szakaszos üzem, hűtés (és esetleg szükségből) 3-3.5 J. Ez lefedi a mi általános szükségleteinket. Egy pillanat pákánál, ponthegesztőnél ennél nagyobb áramsűrűség a standard; akár 4-6 J. A pálcás hegesztőt, mikrót ne vegyük ide, az nagyon más. Írd meg; mihez kell, mid van hozzá, és 'saccolunk'.
Ha vezetékméretezés alatt hálózati vezetékre gondoltál, az nagyon más. Annál alap a J 10, de ott is van elég változat.