hello mindenkinek.Szeretnem megkerdezni,hogy a villanypasztor zsinorjanak az ellenallasa pl.az egyiknek 9.2ohm/m a masiknak 0.36ohm/m mi a kulonbseg a ketto kozt es melyik a jobb?elore is koszonom

Mindenképpen a kisebb ellenállású, de hogy miért van a kettő között ekkora különbség azt nem tudom.

Az ellenállás a különbség. Azon belül a beleszőtt fémhuzalok száma, vastagsága. Lehet, hogy a kisebb ellenállásúban rézhuzal van, ami jobb vezető mint a nikkeles, viszont oxidálódik, a nikkeles meg nem.
Minél hosszabb a drótod, annál több energia veszik el rajta. Ha kisebb az ellenállása, akkor ez csökken. Tehát, ha pár száz méterre kell, akkor jó a nagyobb ellenállású madzag is, ha kilométerekről van szó, akkor jobb a kisebb. Ha több sorban vezeted, akkor időnként érdemes függőlegesen összekötni a sorokat, így párhuzamosan kapcsolva a zsinórokat feleződik, harmadolódik az ellenállás az összekötésig.

koszonom a valaszokat.es itt a kovetkezo a 9.2ohm/m zsinorban van 3x0.20mm-es rozsdamentes acel huzal,a 0.36ohm/m-esbe pedig 2x 0.5mm-es vas huzal talahato.a bekeritesi terulet oszhossza 3000 meter ahol juhokat szeretnek tartani.ha lennenek szivesek segiteni a dontesbe.koszonom

Oda mindenképp a kisebb ellenállásút, 9x3000=27kOhm lenne a végén, jó eséllyel alig marad rajta feszültség, ha ott érnek hozzá. Még ha 3 sorban van, akkor is 9kOhm, az is sok, szóval ide mindenképp kis ellenállású kell.

Szerinted az inverteres pásztornál miért csökken le a feszültség ha rákötöm a karámra? Nincs 200 méter vezeték rajta. A kimeneten lévő kondi csak 250V-ra töltődik. Talán a trafót kellene 6/230V-osra cserélni?

Ha van több trafód, próbálj bele másikat, vagy az inverter két ellenállásának módosításával tudod változtatni a kitöltését, feljebb írtam, hogy kell számolni. Az is lehet, hogy túl nagy a freki a trafónak, ha az 555 időzítő kondiját megnöveled, akkor is lehet, hogy jobb lesz.

koszi szepen akkor te minden kepen a 0.36ohm/m zsinort ajanlod?

Azért gondoltam a 7,5V-os trafóra, mert az 50µF-os kondi ahogy írtam csak 250V-ra töltődik fel. Jelenleg 9V-os trafóval működik és talán ha 7,5-ös trafót teszek bele talán nagyobb feszültségre töltődne. Vagy inkább a kitöltéssel variáljak hogy tovább legyen nyitva a tranzisztor? Az 50u 250V-al csupán 1,5J energia, ami számomra igen kevés.

Igen, ilyen hosszra max. 1 ohm körülit érdemes.

Első körben próbáld a kitöltést, frekit, ha az nem hoz eredményt, lehet másik trafóval próbálni. Nem feltétlenül más feszültségű, lehet, hogy elég a más kivitel. A nyáktrafók rosszabbul szerepelnek, mint a kicsit nagyobb kiöntetlen EI trafók. A freki olyan 1khz környékén vagy alatta legyen, a trafókat ugye általában hálózati 50Hz-re csinálják, nagyobb frekiken rosszabbul szerepelnek.

Én összeraktam néhányat, ismerősöknek. A frekit mérve olyan 3.5 KHz volt, az R1 220 ohm, az R2 1.8 Kohm. Azt vettem észre hogy ha csökkentem a frekvenciát, akkor mindig kisseb fesz van a trafón.Bár én 12 v-os dugasztáp trafókat használtam.Műszerrel mérve a kondit olyan 350-400 v között töltötte fel.

És a C1 maradt 100nF? Nálam 600Hz-es frekit mértem, és csupán 60mA-es áramfelvétele van. Elképzelhető hogy kicsi a frekvencia? Tudom furán hangzik, de a trafó 230-as oldalán 230V-ot kéne mérni?

Az maradt 100nF.Az áram felvétele ha jól emlékszem, nyugalomban 100 és 130 mA között volt, de működés közben se ment 300 mA fölé. 500 mA-os dugasztápról mennek.

Milyen nagyfesz trafót használsz csak mert az az 50 mikró kicsit nem sok? 20 mikró bőven elég 350-400volton mert a sima motor indító kondik úgysem bírnak sokkal több feszültséget a kimenőtrafót kell jól méretezni és kivitelezni és működni fog.
" A gyári készülékekben se tesznek ekkora kondit ott is a trafókkal variálnak"

12V-os Lada trafó. Csak sajna az a kondi nem töltődik 250V-nál nagyobb feszültségre. Azért kérdezem, hogy az egyenirányító híd után mekkora feszültséget kellene mérnem. Mert szerintem sem a frekvenciával, sem pedig a kitöltéssel nem lehet gond. Ha nagy a kitöltés R1-et variálom (220Ohm+soros 1k poti) az áramfelvétel is megnő, gondolom azért mert tovább kap feszültséget a tranzisztoron keresztül a paneltrafó és ezért is melegszik nagyon ha nincs ott a dióda.

Próbáld meg kisebb kondival nekem Lada trafóval 16mikrós kondival üres járatban 1,5-2cm-es szikra jelentkezik 1km vezetékkel stabil 1cm.
Meg arra lennék kíváncsi milyen szigetelőket használsz,vezeted e föld alatt a kábelt.
Ha zárlatos a rendszered azt úgy tudod meg állapítani,hogy kikötöd a karámvezetéket és egy szigetelt fogóval közel tartod a nagyfesz kimenethez és ha vastag nagy szikra ugrik át akkor bizony zárlatos a rendszer. :yes:

Üres járatban nekem is áthúzza a csíptetős hangfal csatlakozót, csak ha a karám rákerül akkor csökken jelentősen. Gyári szigetelőket használok és föld alatt is vetetem (gumi gázcső KPE csőben), de van egy gyári pásztorom is ami jól működik a szóban forgó karámmal. Csak ami nekem nagyon furcsa az az, hogy a kondi nem tölt fel 400V-ig. Holnap lesz időm aztán próbálkozom.

Az 1N4148-ast is be építetted?

Ha nincs beépítve nincs gond a szikrával, a trafó meg a tranzisztor talán melegebb mint amikor benne van.

Sziasztok!
Megépítettem ezt a kapcsolást:
Bővebben: Link
Működik is szépen az áramkör. Kiépítéskor melyik ágát kell leföldelni?
Válaszotokat előre is köszönöm!

Szia!
Szerintem ezt nem érdemes kiépíteni. Max 6-8 m vezetékre jó, akkor is olyan 0,5-1 mm-t üt át. Amúgy pedig a GYT föld pontját szokták leföldelni, ami az 1-es.
uli

Köszi a választ!
Hát ha már megépítettem, akkor kipróbálom! Ha tényleg nem jó akkor építek egy jobbat.
Mégegyszer köszi!

Volna egy észrevételem: ha a nagyfesz kimenetet közelítem a karám vezetékhez áthúz rá. Olyan mint mikorüresen a kimenetet a föld felé közelítem. Elvileg a karám vezeték a "levegőben lóg". Akkor miért húz át? Talán itt lehet a kutya elásva?

A karámvezeték kondenzátorként funkcionál. Az áthúzás ezt a kondenzátort tölti fel, (ami idővel veszit a töltéséből) , mert a szigetelése levegő, ami a páratartalom miatt lassan kisüti. Ehez jön még az óhatatlan veszteség, amit a vezeték rögzitésén távozó áram jelent.

Tehát akkor ez a jelenség normális. Csak akkor már tényleg nem tudom hogy miért csökken le a szikra nagysága amikor rákötöm a karámra.

Sziasztok!
Megépítettem ezt és teljesen jól működik.(A nagyfeszen van egy soros 4mm-es szikraköz,földhöz képest pedig egy 9mm-es nagy alkó biztositékba.)

Szervusztok.Szeretném a segítségeteket kérni villanypásztor ügyben.Szükségem volna kb 5Km hosszú
vezetéken stabil,folyamatosan működő villanypásztor rajzára vadvédelem céljából.Lehetőleg 12V.-os nem túl drága ősze állításra,mert itt fogyóeszköz,egyszerűen ellopják.
Segítségeteket előre is köszönöm.

hy!
Mekkora szikrát ad üresjáratban? Mekkora területet fed le?Van olyan jó, mint az inverteres?Szerintem nincs.
hegusp

Szervusztok mindenki !
Végig olvastam ez a fórumot és a következő rajzot építettem meg. A rajz " SZAMY és MÓCSING " alapjain nyugszik engedelmükkel azért írtam mind kettőjük nevét mivel nem tudom ki az igazi atyja. A piros módosításokkal.A rajz világos és tiszta érthető működést mutat.Igaz az élesztés során problémák adódtak a tirisztor gyújtását illetően .A gate és a katód között levő ellenállás értékét megemelve ,és a led dióda típusát át cseréltem régi "izmos" ledre mely kb 2 voltra korlátozza a gate feszültségét (mert elsőre 1 mA -es ledet raktam bele).Az idő alapnak 1Hz +- 20%ra állítsuk be .Arra figyeljünk hogy a töltendő kondenzátor érték és az időalap összefügg . Nehogy túl nagyra válasszuk a kondit . Legyen ideje feltöltődni . Hogy mennyire ? Erre az időre állítsuk le a gate vezérlést.A töltő körbe be raktam egy 7,5k Ohm 15w ellenállást hogy a tirisztor mikor lerántja a töltött kondit , ekkor rövidzárba vinné a töltést is . Ennek az értékét a mindenkori trafó adatai határozzák meg ,hogy mennyit bír el károsodás nélkül . Állandó üzem és még süt a nap is .Asztalon végzett több órás járatás alatt nem melegedett semelyik alkatrész sem. Igaz a tirisztoron egy picike hűtés volt a biztonság miatt .De inkább hideg volt mint langyos!!A töltést lehet számolni
a feszültség és kondi értékből.Itt a fórumon volt egy link ahol joules-ba és coulombs-ba is számol .
A kimenő nagy fesz kb 2- 2,5 cm ívet húz szikraköz nélkül .Úgy ítélem a kondenzátor értéke az ív hosszát nem de a vastagságát befolyásolja .Kisebb kondi vékony ív , nagyobb kondi combosabb vastagabb ívet eredményez.
(1cm át ívelés az kb 20kv).Ha nincs szikraköz
akkor megkeresi a trafón belűl a leggyengébb pontot és ott üt át .Ezt senki sem szeretné, és ezért szikraköz nélkül ne használjuk !

Most pedig lenne kérdésem illetve kételyem .
Helyesen járunk el ha egy gyári 12 voltra méretezett autógyújtó trafóra 270-300 voltot sütögetünk online.Így 22-24 szer nagyobb feszt pumpálunk bele mint mire tervezték .Száz szónak is egy a vége műszaki vénám tiltakozik hogy szegény trafó ilyen nemű megerőszakolása miatt.
A szekunder meg a csillagos ég
Szóval ez az én dilemmám .Az nem győz meg hogy hurrá működik , van delej ,a puding próbája az evés. Szóval ha valaki tud valami jó elfogadható szakmai választ ,hogy ez így miért jó akkor kérem írja bátran .
Üdv wegg