Talán ha teszel rá egy fogyasztót ( jó nagyot) és így a nulla és a védőföld között mekkora feszültséget mérsz segíthet eldönteni. Gondolom lesz feszültségesés a fázis nulla között, elvileg ennek a felét kellene mérned a védőföld és a nulla között. ( márha ideális lenne a hálózat. Sajna ez biztos nem így van.)

Akkor nekem ilyen valami kellene.?

Ezt nem igazán értem.

Ugye hallottál már az érintésvédelemről. Az érintésvédelem egyik fajtájánál a föld felé folyik az az áram, amely másképpen a testeden keresztül is folyhatna, ha meghibásodik egy elektromos berendezés. Ezért van leföldelve a trafó csillagpontja.

380/220 (400/230) V-os transzformátornál ez a kitétel értelmetlen (vagy csak az előző hozzászóló? ).

Természetesen az utcán lévő közép/kisfeszültségű trafó földeléséről volt szó.

Persze, - hallottam az érintésvédelemről, és erre maximáisan oda is szoktam figyelni, de én, az említett esetben úgy tudom elképzelni, hogy a trafó vasmagját földelem, majd innen tovább a fogyasztókat, nem a csillagpontot. Lehet, nem jó a gondolatom.?

Meg kell követelni, a rendezvény megrendelőjétől, hogy legalább egy helyen legyen szabványosan kialakított öt pólusú csatlakozási lehetőség. Ez a 21. században minimum elvárható olyantól, aki rendezvényt szervez. Innen a saját öt eres kábeleddel és a saját igényednek kialakított szekrényeddel nyugodt lelkiismerettel dolgozhatsz. Különben állandóan problémákba/törvénybe fogsz ütközni. Egy szakembernek negyed óra felszerelni egy ötpólusú csatlakozót, oda ahol megvan a megfelelő keresztmetszet a nulla leágaztatására a PEN vezetékről.

És a leválasztótrafó az mitől teszi biztonságosabbá egy készülék használatát ?
Azt értem hogyha az ráz meg az nem ugyanaz mint a fázis, mert ott sokkal nagyobb áramok folyhatnak stb..., de csak ennyi ?
Mi ennek a fizikája ? Szóval az úgy mitől más, leválasztótrafóval ?
Kösz !

Nem valami jó tanácsok ezek...
A rajzodat legjobb lenne áthúzni pirossal, hogy így nem szabad.
A nullát és a védőt nem kötheted össze azon a hálózaton, ahol eddig nem voltak összekötve.
A nullát és a védőt nem kötheted össze azon a hálózaton, ahol egyszer már össze vannak kötve.
A védővezetőt nem használhatod nullavezető helyett.

Ha nem földeled a transzformátorod csillagpontját, akkor előállítottál egy szigetelt (csillagpontú) rendszert, aminek az érintésvédelmével kapcsolatosan a szürke agysejtek fokozott igénybevételére van szüksége még annak is, aki ezzel foglalkozik.
Közben Marone írta a leválasztó trafót, amit én azért nem említettem meg, mert feltételeztem, hogy nem egy készülékről van szó, hanem többről.

Csak ennyi.
Ha megérinted az egyik vezetőt (illetve az zárlatba kerül azzal, amit megérintesz), akkor az a kapacitív áram folyik át rajtad, ami a másik vezető és a föld között folyik. Ez meg kicsi, ha... ...ha kicsi. Régebben meghatározták a vezeték max hosszát is, 10 méterben. Ma nem, de ez nem jelenti azt, hogy ha pár száz méteres kábelféle vezetéked lenne, nem vágna agyon!
Valamint egy készülékre van korlátozva, ami egyrészt a kis hosszúságú vezeték irányába hat, másrészt meg van még egy veszélyforrás, a többszörös hiba, és minél kevesebb készülék, annál kisebb esély. Azt, hogy egy hiba se álljon fenn tartósan, szigetelési ellenállás méréssel ellenőrizni kell.

Sziasztok!
Lenne egy sürgős kérdésem:
Ez az elem záróelem, vagy csak elválasztó: Weidmüller ZEW 35 ?
Tehát ha a sínre pakolok pl. kismegszakítókat, és ha ezt rakom eléjük, "megfogja" őket?
Előre is köszönöm!

Szia!
Oda van írva, hogy "end bracket", tehát végzáró.

Ez jobb választás, mivel csavarral rögzíthető a sínen, jobb a mechanikai tartása:
Bővebben: Link

Weidmüller EW35 a csavaros végzáró elem.

Szia!
Köszi, láttam én is, csak még nem használtam ilyet.

Gozi: köszi, de most csak ez van, és mivel nem használtam még ilyet, ezért kérdeztem meg, nehogy elkezdjem pakolni, aztán kiderül hogy nem erre való.

Szerk.:
szamóca: akkor ez nem az?

Amire neked kell, ahhoz jobb amit gozi ajánlott, csak gyorsabb volt nálam.

Értem, és köszi, szóval akkor ez végülis jó, de nem a legjobb.

Más kérdés:
Tud valaki olyan helyet (lehetőleg Budapesten), ahol nagy mennyiségű (700db) földeletlen, blankolt végű, 2x0.75-ös hálózati kábelt lehet beszerezni pár napon (1-2) belül?

MILE vagy kérdezd meg a mentavillnél.

A mentavillt még nem ismertem, érdeklődök náluk is, köszi!

Vagy a somogyi.

Ha jól értelmeztem, nem az utcán levő közép-kisfeszültségű trafóról van szó
mraulajos problémája az, hogy egy művelődési házban a választék a hangosításhoz vagy egy bizonytalan 230 V -os konnektor, ami lehet, hogy egy nagyobb hangosításhoz kevés, és bizonytalan, vagy egy háromfázisú csatlakozó, amiben viszont nincs nullavezető.
Erre javasoltam, hogy a saját kapcsoló szekrényében legyen egy háromfázisú trafó, melynek primer tekercsei deltában, szekunder tekercsei csillagba legyen kötve. Így előáll a szekunder oldalon a nulla vezető, és ezzel együtt a 230 V is, ha szükség van rá. Ezesetben a nulla vezetőt helyben, a saját elosztó szekrényében, dobozában földelni kell. Nem lehet, hanem kell, mert különben előáll az ötfelezős fórumtárs által említett szigetelt csillagpontú rendszer, ami bonyolult helyzetet eredményez.
erbe: úgy gondolod, hogy a szekunder oldalon a csillagpontot nem kell földelni?

További leválasztó trafóra nem hiszem hogy szükség lenne.

mraulajos: Igen, valami ilyen trafóra gondoltam, a kapocsléc jobb oldalán van a 3×230, és a nulla.
Persze valamilyen megfelelő teljesítményű, ami még hordozható.

Én értettem félre, elnézést. De inkább ne trafózzunk, meg ilyesmi, hanem tessék normálisan kiépíteni azt az áramvételezési helyet, három fázissal, nullával és védővezetővel. Manapság ez igazán nem lehet túlzó követelmény.

Persze jó lenne, de azért egy hangosítás miatt nem építeném át egy művelődési ház elektromos hálózatát.
Viszont komolyabb hangosításhoz megrendelni szokás a szolgáltatótól a vételezést, és akkor már úgy építi ki, ahogy megrendelem. De nem ismerem az igényeket.

TV stúdióknál dettó ugyanezek a gondok adódnak. Két korrekt megoldás létezik. 1.) Saját szünetmentes áramforrás, ami "rendbe teszi" a vacak minőségű betáp gondokat. 2.) Generátor. Én nem mernék olyan trafót használni, amihez AD-HOC kell mindig földet kiépíteni. Ha nem megfelelő a ház hálózata - hát ki kell hagyni - és a ház betápjáról indulni - igaz az sokkal több kábel, de biztos csatlakozás.

Az már 2013-ban alapkövetelmény, hogy egy épületben normális villamos rendszer legyen kiépítve. Ne barkácsoljunk meg amatőrködjünk, pláne, ha veszélyes üzemről van szó!

Az lehet, ennek ellenére elég kevés olyan házat ismerek ahol ez így van. Gyakorlatilag csak azokban, amik nemrég épültek. Máshol mindenhol végigmegy a nulla és a fázis, zömében földeletlen aljzatokkal úgy, ahogy elkészült 40-50 évvel ezelőtt.

Jó dolog az a kompromisszum, de ebben nem. Ha felmerül egy igény, akkor azt korrekt módon ki kell elégíteni. Egy művelődési ház meg szerintem eleve legyen igényesebb ilyen szempontból is.

A generátorhoz nem kell föld?

Hali!
Összedobtam megint egy rajzot/elképzelést. Ez így megfelelne e? Kicsit kesze-kusza, de szerintem el lehet menni rajta.