Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   760 / 983
(#) kendre256 válasza pucuka hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
A wire-wrap és a "sima" sodrott kötés között nagyon nagy különbség van!
A wire-wrap esetén egy kemény, élekkel rendelkező tüskére feszítéssel csavarnak rá egy kör keresztmetszetű huzalt. Ennél a kötésnél sok kis felületen nagy nyomással érintkező anyag van, ami a nagy nyomás miatt összeheged. A sodrott kötésnél szó sincs ilyesmiről.
Kb. az első 15 oldalig van erről szó.
Egyébként ha nem megfelelő anyagokkal és szerszámokkal végzik a wire-wrap kötést, az is vacak tud lenni. A BRG-ben voltak olyan célműszerek, amelyeket ilyen technológiával készítettek (nem kellett panelt tervezni, rengeteg huzalt lehetett egymás fölé rakni könnyen). Na azokban százasával forrasztottam át az ilyen kötéseket, mert valamelyik mindig kontakthibás volt.
(#) pucuka válasza kendre256 hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Mi a különbség? Ha két kör keresztmetszetű huzalt megfelelő erővel tekersz össze, ugyanez a helyzet. Sem a wire wrap, sem az összetekerésnél nem egy menetről van szó, ugyanúgy a kis felület, nagy nyomóerő működik. Természetesen a wire wrap profibb kivitelezés, de a lényeg mindkettőnél a prés kötés.
Azt is írtam, hogy nagy hibája, hogy könnyű elrontani, ahogy tapasztaltad is, a nem kellő feszítés (sodrás) alkalmazásával.
A BRG -ben elég sokmindent sikerült honosítani, ami máshol működött, náluk nem.
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) szs válasza kendre256 hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Szerintem csak félreértetted Pucuka szavait. Az én kérdésemre válaszolt, mivel előtte már kaptam vàlaszt, ezért ő már nem emelte ki, jogy a hupolfix-be sodort kötésről beszél.
(#) szs válasza VIM hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Köszönöm, csak nem bírtam ki, megálltam Szolnokon, megnéztem hármat. Az első a leglényegretörőbb, most már értem, hogy nemcsak a felét láttam, hanem az az egész. És már értem, hogyan és mire jó. Köszönöm mégegyszer.
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) szs válasza pucuka hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Ó, szóval egy rugós spirál az, amit én tegnap csak egy sima menetnek néztem.
Ez, hogy tulajdonképp hegesztett kötés ezt úgy értelmezzem, hogy a nyomásra "összefolynak" a vezetékvégek?
Vagy úgy is, hogy a nyomásra, és az áram hőhatására együttesen?
Köszönöm néked is a választ, ezt olvastam el a videók előtt, sokat segített a megértésében.
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) szs válasza Gafly hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Én eddig nagyon pártoltam a Wago-t, de ezt a kf-tnem is ismertem. No, majd beszerzfk néhányat, aztán megvitatom -magammal is , (meg itt is)
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) pucuka válasza szs hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
A 70 -es években a csillárokban találkoztam ilyenekkel, ott viszont nem igazán voltak nagy áramok. A spirális rugók adták a megfelelő nyomóerőt gondolom.
(#) Zsolt 73 hozzászólása Jún 8, 2020 /
 
Sziasztok !

Ilyen Kínai kötőelemeket találtam. Szadán egy komplett lakóparkot szereltek ilyenekkel.
(#) szs válasza Zsolt 73 hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Ilyenem volt, használtam itthon. Tömör "drót"-hoz tök jó.
(Ha nem akarod többé szétszedni. Bár némi ügyeskedéssel néha sikerült)
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) gyuszo válasza szs hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Az, hogy melyiket milyen célra használod sok minden közbeszól.
A helyigénye, mérhetősége, gyors szerelhetősége, bonthatósága, napi mennyisége, megbízhatósága és az ára. Persze az elérhetősége, hogy az adott boltban melyik kapható.
A hozzászólás módosítva: Jún 8, 2020
(#) gyuszo válasza Zsolt 73 hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Ez a kínai kötőelem Szada mellett egy Gödöllői boltban kapható, szinte csak ez és jó áron.
(#) proba válasza szs hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Szétszedni azt igen, de bővíteni normálisan, kb mint a sodrott kötést reménytelen.
(#) dc001 hozzászólása Jún 9, 2020 /
 
Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mi történhetett:

A villanyóránál 3 fázis 3x16A kismegszakító
Utána van kötve egy 40A/30mA 3 fázisú EV relé
Az EV relé után a 3 fázisra túlfeszültség levezető
Innen van szétosztva a lakás többi része 16A vagy 6A kismegszakítókkal

Az történt, hogy a villanyóránál 1 fázis ment le és az EV relé, az összes többi maradt.

Ezt nem igazán értem:

- ha zárlat lett volna, akkor lecsapta volna az adott kismegszakítót, a villanyóránál az adott fázis, de az EV-nek gondolom fenn kellett volna maradni (40A>16A).

- ha valamelyik eszközön "szivárog" a föld felé az áram, akkor csak az EV-nek kellene oldania

- ha a túlfeszültség levezető billentette volna meg az egyik fázist, akkor meg úgy gondolom a villanyóránál nem kellett volna, hogy oldjon a megszakító (30mA<16A)

Visszakapcsolás után minden működött tovább néhány napig, majd újra "áramszünet".

Szerintetek mi történhetett?
A hozzászólás módosítva: Jún 9, 2020
(#) VIM válasza dc001 hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Szia! Mindenképpen azt a fázist és az arra kötött áramköröket kell megvizsgálnod amik ehhez a fázishoz tartoznak. Az FI leoldása az földzárlatra utal. Ilyen leoldásokat okozhatnak a kapcsoló üzemű tápegységgel ellátott készülékek ha meghibásodnak. Ha más elektromos eszköz használata közbeni leoldással nem hozható kapcsolatba a leoldás, talán az ilyen tápellátású készülékeket kell számításba venni (kapu csengő, mozgásérzékelős világítás kapcsoló, PC tápegység, elektronikus előtét fénycsőhöz, stb.). Az ismételt leoldás teszi érdekessé a történetet, hogy mi okozza néhány nap elteltével ugyanezt a hibát ugyanazon fázison. A szolgáltató automatái (általában "B" típusúak) mindig érzékenyebbek a leoldás tekintetében mint amiket a lakás áramköreihez szoktak használni.
(#) dc001 válasza VIM hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Idézet:
„Az FI leoldása az földzárlatra utal.”


Igen, épp ezzel van gondom. Ha zárlat miért oldott az EV, ha föld fele borult a "delej" miért oldott a szolgáltatói megszakító. A kettő együtt nem kerek nekem.

Egyenlőre más ötletem nincs, mint a fogyasztók egyik felét átteszem másik fázisra és meglátom mi lesz.
(#) ötfelezős válasza _BiG_ hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
tapasztalatok szerint a HU-POL-FIX összekötő elemeket csak 10A-ig szabad igénybe venni
Ez olyan, mintha a Hámory-féle könyv szövege lenne. De abból meg 79-es volt az utolsó, ha jól tudom.
(#) ötfelezős válasza fulcsii hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Nem tudom, miről beszélsz... Én a csavaros kötésre mondtam, hogy az tilos volt mindig, erre te meg azt írod, hogy a trakon gyártja.
(#) szs válasza dc001 hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Te is beidézted a földzárlatos mondatát...
Ha a föld felé zárt össze a fázis, akkor nemcssk a FI-relé kapcsol le, hiszen a 16A-nàl sokkal több is azonnal kialakult, tehát mindkettőnek le kellett kapcsolnia.
Olyan gyorsan nem tud lekapcsolni a Fi-relé, amilyen gyorsan ki tud alakulni a túláram, ha földre kerül a fázis.
(#) Gafly válasza szs hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Van olyan FI relé, ami egyben túláram védelmet is képvisel.
Aki akar, linkelhet adatlapot, most lusta vagyok linket keresni...

Nagy flex nálunk az épitkezésen a FI relét oldotta ki, nem a kismegszakitót (és nem szivárgó áram miatt).
(#) szs válasza ötfelezős hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Nem a csavarosra mondad, esetleg a csavartra
Nem is mondhattad a csavarosra, hiszen azt idézted be, hogy "forrasztott vagy csavaros, vagy azzal egyenértékű lehet"
(#) ötfelezős válasza szs hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Igen. Ezt elírtam. A sodrottra gondoltam, kösz!
(#) yulo5310 válasza szs hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Nem mindegy,csavaros vagy csavarós!
(#) szs válasza yulo5310 hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Bizony, nagyon nem
(#) ötfelezős válasza szs hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Egyébként ez a hupolfix-szerű kötés Magyarországon a 3 M meg egy eléggé ismeretlen kanadai cég gyártmányaként is megjelent 80 körül - vagy ezek jöttek előbb.
(#) szs válasza Gafly hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Úgy látom az írásából, hogy az övé is olyan lehet (40A/30mA), azonban előtte van a 16A-es szolgáltató által felszerelt biztosító (kisautomata). Az leoldott a túláramra (a FI-relé 30mA-jével együtt), és valószínűleg ő volt a gyorsabb -a 40A-es túláramvédelműnél.
De én nem vagyok szagember, csak igyekszem logikázni...
A hozzászólás módosítva: Jún 9, 2020
(#) gyuszo válasza szs hozzászólására (») Jún 9, 2020 / 2
 
A Fi-relénél a 40 A nem a túláramvédelem jelölése.
(#) Kinka István válasza dc001 hozzászólására (») Jún 9, 2020 /
 
Szia!
Nem tudom milyen túlfeszültség levezetőd van, de meghibásodása esetén fázis-föld közötti átvezetést adhat. Mivel a ÉV-relé után van így leoldja azt és kismegszakítót is.
(#) _BiG_ válasza dc001 hozzászólására (») Jún 10, 2020 /
 
Idézet:
„- ha zárlat lett volna, akkor lecsapta volna az adott kismegszakítót, a villanyóránál az adott fázis, de az EV-nek gondolom fenn kellett volna maradni (40A>16A).”

Az a 40A a fi-relénél nem kioldási áram, hanem üzemi áram, tehát ennyit tartósan elvisel. Pl. 32A-re biztosított betápnál ne tegyél 25A-es fi-relét, mert megsínyli.

Idézet:
„- ha a túlfeszültség levezető billentette volna meg az egyik fázist, akkor meg úgy gondolom a villanyóránál nem kellett volna, hogy oldjon a megszakító (30mA<16A)”

A biztosítékok (kivéve a nagyon lomhákat) előbb képesek megszólalni, mint a fi-relé, annak 0,2 sec a max késlekedése. Az áramfelfutás gyorsaságától függ, hogy melyik lesz a gyorsabb.

Túlterhelés nem lehet azon a fázison? Tehát nem zárlat.
A másik, hogy milyen régi és milyen állapotban van az óránál levő biztosíték? Lehet akár az is elöregedett. Találkoztam már sok kapcsolgatástól megpurcant biztosítékkal, azt fel se lehetett kapcsolni már, cserélnem kellett.
(#) fulcsii válasza ötfelezős hozzászólására (») Jún 11, 2020 /
 
A hupolfix utódját. Már csak azt kapni boltban. A többi kötőelem vagy csavaros, vagy wagó rendszerű.
(#) Tyutyu 49 hozzászólása Jún 11, 2020 /
 
Tisztelt fórumozók! A mai munkám kapcsán találkoztam egy érdekes esettel.Adott egy műhely elosztó,tűzeseti főkapcsolóval,napi áramtalanítóval,FI relével. Az eset a következő.Ha a világítást lekapcsolom ad-hoc jelleggel beműködteti a FI relét. ÉS CSAK KIKAPCSOLÁSNÁL!.Tudom az armatúrákban van a baj,ezek jövő héten cserélve lesznek. Csak érdekességként tettem föl. Amit tudok a FI leoldási árama 25,5 mA., leoldási ideje 23 ms.,A kábel szigetelési ellenállása 200-300 MOhm. Tehát idáig tökéletes. Ha kikötöm a védővezetőt /próba erejére/ akkor ugye nem tud kialakulni ott hibaáram. Akkor is leveri a FI-t.Semmi más fogyasztó nincs ilyenkor bekapcsolva. Ezt a lekapcsolást bármelyik kapcsolóval reprodukálni lehet / világítás,tűzeseti.napi áramtalanító/,de csak random esetekben. Az armatúrák induktív gyújtásúak,tehát az sem lehet,hogy az elektronika bekavar. Szerintetek?
Következő: »»   760 / 983
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem