Emberi információátvitel, a hangképző és a hangészlelő emberi szervek útján. A beszéd összetett hangokból áll. Az alaphangok frekvenciatartománya kb. 80 Hz-től 1000 Hz-ig terjed. Felhangokkal együtt a beszéd frekvenciatartománya eléri a 8000 Hz-et, de a 4000 Hz feletti összetevők nagyon gyengék. Információtartalmát túlnyomórészt a 800 és 3500 Hz közötti frekvenciasáv hordozza. A 800 Hz alatti és 3500 Hz feletti összetevők elsősorban a beszéd természethű csengését adják, az informáciáótvitelben csak kisebb szerepük van.
A magánhangzók úgy jönnek létre, hogy a tüdőből jövő levegőáram rezgésbe hozza a gégében levő hangszálakat. Az így gerjesztett hang közelítően zenei hang, alap- és felhangokkal. Végső magánhangzói alakját a szájüregben fellépő rezonanciák által nyeri el. Másképpen keletkeznek a mássalhangzók. Az ajakhangokat (p, t) az ajka hirtelen nyitásával keletkező nyomáscsökkenés eredményezi. A nyelvhangok (l, m, n) képzésekor a nyelvnek van a legnagyobb szerepe. Végül a sziszegőhangokat a szájrésen kiáramló levegő súrlódási zaja okozza.
Lásd még:
