Következett a fedlap hajlítása, egy erre a célra készített eszközzel. Ez tulajdonképpen két keményfa lap, mely pontosan egymáshoz van rögzítve egy-egy M8-as csavarral. Mondhatni egy szorító (satu), mely stabilan rögzíti a lemezt, míg meghajlítjuk. A lemezt befogtam a hajlítóba, gondosan ügyelve arra, hogy a jelölés pontosan passzoljon a szorító élével. Odaillesztettem az asztallap éléhez, majd kézi erővel, és testsúllyal meghajlítottam a lemezt. Nagyon fontos, hogy a korábban ismertettet jelölési eljárás csak akkor helyes, ha a hajlítóba a “B” oldalakat fogatjuk be. (Kép melléklet.) Ahhoz, hogy kicsit túl tudjuk hajtani, mint 90°, az egyik fa lap éle néhány fokban le van gyalulva. Ez azért lényeges, mivel a lemezeknek van egyfajta rugalmassága. Ha csak 90°-ban felhajtanánk, akkor miután kivettük a hajlítóból, nem lenne derékszög, épp a rugalmasság miatt. Ha azonban kicsit túlhajlítjuk, (leküzdve a rugalmasságát) a végeredmény épp 90° lesz.