Soros bekötés

Váltakozó áramú áramkörben a kondenzátor folyamatosan feltöltődik, majd kisül, mint az egyenáramú áramkör két fázisában. De itt a kondenzátornak nem feltétlenül van ideje a folyamatokat (feltöltődés/kisülés) véghezvinni. Ha nagy a kapacitása vagy nagy a tápfeszültség frekvenciája, a kondenzátorban mindig marad valamennyi töltés, ami a kondenzátor által kifejtett ellenállást csökkenti. Ha növeljük a kapacitást vagy a frekvenciát, a kondenzátor ellenállása még kisebb lesz. Minthogy a kapacitást a kondenzátornál nem lehet megváltoztatni (illetve vannak változtatható kapacitású kondenzátorok is, de egy normál kondenzátor nem olyan), a frekvenciával tudunk csak manipulálni. Lényegében azt mondhatjuk el, hogy a kondenzátor soros bekötésekor egy olyan frekvenciafüggő ellenállást kapunk, melynek ellenállása a rákapcsolt váltakozófeszültségű feszültség frekvenciájától függ.
Tehát ahogyan a kondenzátor ellenállása a frekvencia függvényében változik, R ellenálláson ezeket a feszültségeket kapjuk:

Xc-vel jelöljük a kondenzátor ellenállását, amit kapacitív reaktanciának hívunk. Számítása:

Xc =          1        _
         2 * p * f * C

Mint látható, a kondenzátor ellenállása egy konkrét ponton megszűnik. Hogy hol, azt az alábbi képlettel kapjuk meg:

f =         1          _
     2 * p * C * R

Észrevehető, hogy a sorba kapcsolt ellenállás is beleszól abba, hogy hol törik meg a kondenzátor ellenállása. Ez logikus, hiszen ha belegondolunk, az ellenállás csökkenti a feszültséget.

A kondenzátorokat általában akkor kötik sorosan a bemenetre, ha egy jelforrás csak váltakozó áramú lehet és ezért az egyenáramot ki kell szűrni. Ezt majd a tranzisztorok alapkapcsolásainál látni fogjuk.