Édesapámnak volt egy régi Philips N4414-ese. Ünnepekkor mindig szólt róla valami zene. Nem kellett sok nekem se, hogy beleszeressek az orsós magnókba. Van valami csodálatos abban, hogy valami forog és zene lesz belőle. Egy pár évvel ezelőtt került hozzám egy Revox A77 Mk IV, amit egyszerűen imádok. Bár rengeteg baja volt, szép lassan, egyenként mindegyiket sikerült kiküszöbölni. Ugyanakkor volt valami, ami nem hagyott nyugodni. Mindig is szerettem volna egy csöves magnót, így kapva kaptam az alkalmon amikor egy barátom mondta, hogy lenne egy ős Revox C36, aminek ő nekifogott, de beleunt, már nincs kedve, és hogy nem kellene-e nekem. Fülig érő szájjal mentem utána, de a mosoly nem tartott sokáig. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy lesz ami lesz, belevágok. Ennek a történetnek a kalandjait szeretném most megosztani veletek.