A legnagyobb nehézséget talán a motor és a PIC illesztése jelenti, de a szoksától eltérően ezzel kezdem a részletezést. Íme a kapcsolási rajz, hogy aztán legyen mihez kapcsolni a leírtakat:

A kapcsolás a PIC tápját használja, tehát közös a +5V is és a GND is. Az elgondolás az volt, hogy a lehető legegyszerűbb legyen és ezt talán sikerült is teljesíteni. Ha a P1 - P2 pontokat összezárjuk, akkor megindul a vezérlőáram a Q2, Q1 és ezáltal a Q5 tranzisztoron is. Itt a korlátozást a 330 ohm -os ellenállás adja, ami kb 10mA áramot enged meg a körben, és így nem terheljük majd túl a PIC bemenetét véletlenül sem. A Hídban tehát a Q2 és a Q5 tranzisztorokon keresztül a főáram is meg tud indulni, ha a P3-P4 pontokra kötjük a motort. Ha a P1 pontot leválasztjuk a GND-ről ( szabadon lebeg ) vagy akár az 5V-ra kötjük, akkor a Q1 tranzisztor bázisáram hiányában lezár, de ezáltal a Q2 és Q5 tranzisztorok is lezárnak. Hasonló a helyzet a Q4 - Q6 és Q3 összefüggésben is. Mivel ez a két ág elektromosan nincs reteszelve egymáshoz, a két vezérlőbemenetet nem szabad egyszerre a GND-re húzni, mert akkor az áram nem a keresztágban, hanem a főágakban fog megindulni, s mivel ott csak a félvezetők belső ellenállása, illetve a tápforrás belső ellenállása korlátoz, igen nagy áram alakulhat ki, és a félvezetők tönkre is mehetnek ezáltal. A programban majd erre oda kell figyelni!

A gyakorlatban valahogy így állt össze az illesztő áramkör:

Mint az látható, a próba egy kis csíkozott panelre készült el, ami a szükségesnél három csíkkal nagyobb is volt. A pöttyözötthöz képest ezt a panelt előnyösebbnek tartom, mert általában kevesebb munkával elkészülhet a remekmű. Az alsó oldalon látszik, hogy mindössze három vágást kellett ejteni a csíkozáson, a többi helyre csak az alkatrészeket kellett beforrasztani. A papíron történő tervezés nehézkes a radírozás miatt ( és sokszor a radír is elbújik valahová ), de néha szórakoztató. A végeredményen látszik, hogy nagyon levegős, ezt számítógépes tervezéssel ( átláthatóbb ) optimálisabbra ki lehetne hozni. Próbához természetesen tökéletes ez is.

Elsőre BC212 és BC182 tranzisztorokat terveztem az áramkörbe, de összerakáskor a BC547 - 557 páros került a kezembe, úgyhogy ezeket raktam be. Valószínűnek tartom, hogy a BC327-337 párosítás is jó eredményt adhat, de az előzőekből vegyesen összeállítva is működhet a kapcsolás, ugyanis itt kapcsolóüzemben dolgoznak a tranzisztorok.

Alkatrészjegyzék:

NPN tranzisztor 2db ( BC182, BC327, BC547 )

PNP tranzisztor 4db ( BC212, BC337, BC557 )

dióda: 4 db ( 1N5819, de akár az 1N4007 is jó )

ellenállás: 2db ( 330 ohm )