Fórum témák
» Több friss téma |
Igazad van... hmm.. nem akarom a hálózati feszt átvinni a kisfesz részre, csak szeretnék csinálni egy jó tápot ehhez az erősitőhöz, és olvastam valahol hogy ellenállással inditják a trafót (1mp). Ha elkészül a terv felteszem.
Más: A zénert nem érdemes kiváltani valami fesz.stab. icvel? Ill. gondolkodtam, hogy jó lenne valami védelmi áramkör a meghajtó tranyókhoz ami nagy kivezérlésnél leveszi a vezérlőjelet. Csinált már valaki hasonlót? Idézet: „...olvastam valahol hogy ellenállással inditják a trafót (1mp).” Ezt akkor szoktak hasznalni ha nagy teljesitmenyu trafo van az erositoben. Azert szukseges mert bekapcsolaskor egy nagyon rovid idore oriasi aramerosseg alakul ki a halozati oldalon ami leveri a szokasos kismegszakitokat. Ha ellenallas van a primer korben sorosan a primer tekerccsel akkor nem alakul ki hatalmas aramerosseg es nem veri le a kismegszakitot. 1-2mp utan pedig ki lehet iktatni az aramkorbol a soros aramkorlatozo ellenallast. Ezt hivjak lagyinditasnak. Neked valoszinuleg nem fog kelleni. Idézet: „A zénert nem érdemes kiváltani valami fesz.stab. icvel?” Nem szukseges, de ha tobb melot akarsz magadnak akkor megcsinalhatod ![]()
Csak nagyteljesítményű (1kW<) trafóknál kell ez a lágyindítás.
A zénereket nem kell mással kiváltanod. Az előerősítő kis áramfelvétele miatt használj 35V-ról stabkockát, csak a gerjedésgátló kondikat építsd bele. A stabkockát szereld nyugodtan a hűtőbordára.>
Teljesen feleslegesnek tartom hogy a stabilizatorokat a hutobordara szerelje. Csak a sajat eletet neheziti meg es plusz hibalehetoseget teremt vele a szigeteles miatt, hosszabb tapvezetekek miatt. Nem fog melegedni a stab kocka az elofok kis aramfelvetele miatt. Ha megis melegedne 1 picit akkor eleg neki kisebb meretu hutozaszlo is.
Már variálom..
![]() Én a szar tápegységre tippelek.. vagy olvasom a TL071 adatlapját hogy a max input 10mV (?) Szóval ha a CD kimenetére lett kötve (még letekert hangerőnél is) mivel az füllhallgató kimenet létezik hogy túlvezérelte és pukk?
Erősítő nem megy tönkre túlvezérléstől!
Inkább túlhajtottad a +/-35V-os táppal........ Végtranyónak ilyenkor BD249-250C páros kell. Azok 115V-ig bírják..... (jobb esetben....)
Az volt BD249/250C-s. Mind elszállt.. nem tudom mitől..
Szia!
Én régebben akkor jártam így egy hasonló erősítővel, amikor a panelról lefelejtettem a tápfeszültség szűrőkondenzátorát. Ha jól látom elég hosszú kábelekkel kötötted a panelokat a tápra. Én ilyenkor mindig teszek a végfok paneljára egy-egy kb. 100µF-es kondit a +- tápra. Szerintem is jó az eredeti zéneres megoldás, felesleges stabkockát alkalmazni.
A stabkockát onnan vettem hogy ott csak 1 alkatrész van, a zéneres megoldásnál pedig 3 (zéner, kondi, ellenállás) Kevesebbet kell forrasztani
![]() Most egy rendes tápot tervezek, rendes szürőtagokkal, egy stab15 V kimenettel az esetleges hangszinszabályozónak, hűtőventillátornak.. stb.és lesz rajta egy koppanásgátló is ami itt találtam. Annyi hogy sztereo lesz, 2 bemenettel.Bővebben: Link Még mindig aggaszt, hogy nincs a végfokban túlterhelés elleni védelem ami nagy terhelésnél leveszi a végtranyók bázisáramát. Már találtam egyet de még okositani kell magam. Te megépitetted már ezt az erősitőt végleges verzióban?
Régebben építettem, nem pont ezt a kapcsolást, tulajdonképpen csak egy-két dologban tért el(a végfok nyugalmi áram beállítása volt egy kicsit más).
Elfelejtettem a panelra tápszűrőkondit rakni, és gyönyörű gerjedés lett az eredménye. Idézet: „A stabkockát onnan vettem hogy ott csak 1 alkatrész van, a zéneres megoldásnál pedig 3 (zéner, kondi, ellenállás) Kevesebbet kell forrasztan” A stabkockában lényegesen több alkatrész van! Lehet hogy kevesebbet kell forrasztani, de a gerjedés hatványozott. Ha lehet akkor a stabkockát kerüld el. Nem tudom mitől szálltak el a végtranyóid, de szerintem vagy gerjedés, vagy túlterhelés. Bár túlterhelés esetén a védelemnek (sokan kétségbe vonták) meg kellett volna védenie a tranyókat.....
Na ja...
Arról nem is beszélve, hogy a stabkockát kötelező hidegíteni 1-1db 100nF-330nF kondival. Így máris 3 db az 1 db alkatrész... :yes: ![]()
Igazad van. Minél egyszerűbb annál nagyszerűbb.
Viszont találtam itt egy ötletes kis pár forintos megoldást amit szerintem alkalmazni lehetne mindenféle hátrány nélkül a végfokban. Ez tuti megvédi a végtranyókat. a tápom tervezés alatt, de ez +/-25Voltos lesz, biztonságosabb, és toroid ![]() Idézet: „Bár túlterhelés esetén a védelemnek (sokan kétségbe vonták) meg kellett volna védenie a tranyókat” Azt gondoltam mar sikerult tisztazni, hogy ebben az erositoben nincs tulterheles elleni vedelem!!! Egy nem kivant gerjedes hatasara siman el tudnak szallni a vegtranyok, illetve a kimeneti rovidzarkor sem zarnak le a vegtranyok! Szivesen demonstralom neked a jelenseget! Vegyel alkatreszeket, gyere el osszepakoljuk az erositot es elfustolom neked pikk-pakk a vegtranyokat ![]()
..most látom elfelejtettem belinkelni a képet a túlterhelés védelemről. A sötét rész. Szerintetek ?
De ez nem az a Texas amiről fórumozunk.
Sokszor leírtam, de most megint leírom. Az emitter ellenálláson nagyobb áram hatására eső feszültség az emitterpotenciált felemeli a bázis feszültségére és így a tranzisztor nem tud vezetni. Vagyis a tranzisztor lezár. Igaz ez nem a legjob védelem, de működik. Persze gerjedés, vagy termikus megfutás ellen nem véd, de a durvább rövidzárakat nekem kibírta. Lamalas! Igaz hogy nem mindenben értünk egyet, de szerintem jó fej vagy, és a vitánk építő jellegű! ![]() Még egyetlen(!) Texast sem sikerült "pik-pak" kinyírnom. Sőt! Sehogy sem sikerült kinyírnom....... ![]()
Csak nekem sikerült
![]()
Megterveztem az erősítő tápját. Eléggé brutális méretű lett 210*120 mm a panel, de van benne koppanásgátó, hangfalvédelem és egy stab 15 volt kimenet.
Idézet: „Az emitter ellenálláson nagyobb áram hatására eső feszültség az emitterpotenciált felemeli a bázis feszültségére és így a tranzisztor nem tud vezetni. Vagyis a tranzisztor lezár.” Na jo ... akkor abba gondolj bele, hogy a Te elmeleted szerint minel nagyobb kivezerlesen jar az erosito (tehat minel nagyobb az emitter aram) annal jobban lezarnak a vegtranyok tehat kisebb aramot engednek a kimenetre. Igy dinamika kompresszorkent mukodne az erosito. Igen nagy dinamika csucsokban pedig le is zarnanak a vegtranyok es elhallgatna az erosito. Szerinted igy mukodik? Szerintem nem ![]() Idézet: „Szerintem nem. Azok az emitterellenallasok azt akadalyozzak meg, hogy ne follyon korlatlan nagy aram ha vmilyen oknal fogva (pl. kimeneti rovidzar teljes kivezerlesen) szinte teljesen kinyitnak a vegtranyok.” Sajnos csak azt tudom erre mondani amit tanultam és tapasztaltam. Ha az emitter potenciál eléri a bázis potenciált akkor a tranzisztor lezár, mivel nincs nyitófeszültség! Ez korántsem dinamikakompresszor, hanem rövidzárvédelem. Mint írtam ez nem véd a termikus megfutás ellen vagy esetleges gerjedés ellen. Jó tervezéssel, és nem hiperszuper alkatrészekkel a gerjedést ki lehet védeni. Tehát ha ez kizárva, és a hűtőborda megfelelő akkor nem lehet rövidzárral leégetni az erősítőt. A kimeneti áramot nagyban befolyásolja a tápegység belső ellenállása is. "Kicsit" alulméretezett táppal meg lehet védeni a végfokot. Pl ha a táp kevesebbet tud mint a végtranyó. De itt is arra figyelni kell hogy még csak véletlenül se lépjük túl a megengedett BCE feszültségeket, mert akkor gallyra megy a tranyó és még csak áram sem folyt át rajta.
Nem akarok beleokoskodni, csak érdeklődés szintjén kérdezem. Az emitterpotenciál, és bázispotenciál között mekkora lehet a különbség teljes kivezérlés körül?
Az emitterellenállás ha rosszul van méretezve akkor semmit se ér? Hogy számoljam ki mekkora ellenállás kell ha mondjuk +/-24Volt a táp és 4 ohmos 40wattos a hangfal? Idézet: „Sajnos csak azt tudom erre mondani amit tanultam és tapasztaltam.” Ugy erzem, hogy a tanultakat rosszul ertelmezed/alkalmazod a gyakorlatban. Idézet: „Ha az emitter potenciál eléri a bázis potenciált akkor a tranzisztor lezár, mivel nincs nyitófeszültség!” A gyakorlati rovidzarvedelem ugy mukodik, hogy egy adott ellenallason eso feszultseget "figyelunk" egy masik aktiv elemmel (ez lehet tranzisztor v. epp muveleti erosito is) es ha eler egy bizonyos szintet az ellenallason eso feszultseg akkor vissza szabalyozzuk a nagyjelu aktiv elemet. Ez rendszerint egy tranzisztor szokott lenni es a szabalyozas ugy tortenik, hogy ennek a tranyonak a bazis-emitter feszultseget csokkentjuk egy olyan szintre amin a tranzisztor biztonsagosan tud mukodni. Ennel az erositonel nincs ilyen rovidzarvedelem. Az emitter ellenallasok csak a kialakulo maximalis aramot korlatozzak, es nem zarnak le a vegtranyok!!! Ha a kialakulo maximalis aramot a vegtranyok hosszu ideig el tudjak viselni a rajtuk eso feszultseggel, tehat a tranyok a SOA-n (Safe Operating Area) belul mukodnek es megfelelo a hutesuk is akkor a kapcsolas a rovidzarat korlatlan ideig elviseli. De ez nem olyan rovidzarvedelem amire Te gondolsz. A kapcsolas nem ugy mukodik ahogy gondolod!!! Valoszinuleg nalad is az a helyzet, hogy a tranyok hosszu ideig el tudjak viselni a rovidzar eseten kialakulo terhelest ezert nem ment/megy tonkre az erositod.
Ebben a kérdésben lamalasnak van igaza természetesen. A két ellenállás nem valódi rövidzárvédelem, legfeljebb áramkorlátozó. Ennél az áramköri elrendezésnél is csak áramkorlátozó szerepe van. A kialakuló zárlati áramot befolyásolja az értéke, valamint nem szabad figyelmen kvül hagyni a végtranzisztorok báziskörében lévő ellenállást sem, amely a maximális bázisáramot korlátozza. Olyan helyzet előfordulhat, hogy a bázisáram határolódása az emitterköri ellenállással együtt sikeresen megvédi a végtranzisztort egy pillanatszerű zárlat/túlterhelés esetén. Tartósan csak akkor ha a tranzisztor belül marad a biztonságos működésii tartományában.
"A két ellenállás nem valódi rövidzárvédelem,legfeljebb áramkorlátozó."Ez így igaz,annál is inkább,mivel szinte minden tranyós erősítőben van néhány tized ohm-os ellenállás az emitterbe iktatva,ennélfogva mindenfajta végfok automatikusan rövidzárvédett is lenne egyszersmind.Külön intézkedés nélkül...
Vettem új BD végtranyókat az elszálltak helyére. azt szeretném kérdezni, hogy élesszem újra a végfokot? Nem szeretnék úgy járni hogy kicserélem a végtranyókat, bekapcs, és újra szétmegy, mert valami más is tönkrement.
Hogy álljak neki? forrasszam ki az összes alkatrészt és mérjem le jóe? A TL071-et egyáltalán hogy lehet kimérni? Idézet: „TL071-et egyáltalán hogy lehet kimérni?” Úgy hogy nem rakod be a végtranyókat először. Műszerrel megméred hogy a két bemenet (invertáló/neminvertáló) egyforma feszültségen van-e a testhez képes. Pár mV nem gond, aztán megméred az IC kimenetét vezérlőjel nélkül. Annak a testhez képest 0+/- pár mV lehet a szintje. Ha már Volt nagyságrendet mérsz valahol is, akkor az IC-nek annyi. Persze mindezek előtt a zénereken megméred a tápfeszt! Ezután a műszert átkapcsolod váltófeszre és az IC kimenetére rámérsz, úgy hogy megérinted a bemenetet. Ha jó az IC akkor mutatnia kell valamekkora feszültséget, több voltot is. Kiveheted még a meghajtókat (ajánlatos) és azokat is ki kell mérni. Aztán nézd még meg a 0,5 Ohmos ellenállásokat nem szakadtak-e meg, mert ha szakadt akkor tényleg elszáll a végtranyó. Most ennyi jutott eszembe hirtelen. Persze szkóppal és hanggenerátorral, HF mV mérővel még jobb lenne, de gondolom még nem ruháztál be ennyit a dologba.
Értem köszönöm. Berendezéseim nincsenek, csak PC-s szkóp program, meg PC-s hanggenerátor program ami 20HZ-től indul. Gondolom a hangkártya be és kimenetét kell használni.
Ha az egyik tápág biztije kimegy, akkor a végfoktranyók elszállnak???
Újraélesztettem. Furcsa, csak a végtranyók mentek ki, de mindkettő.. vagyis összesen 4. Mindkét végfokban. Gondolom sokkot kapott.
Új tápról hajtom most. Azon gondolkodom, hogy bele kellene épiteni valami aktív védelmet. Nem tudom hova kellene határolni, de szerintem ha a tápág áramfelvétele eléri a 1,8-2 ampert le kellene venni valaminek a bemenő jelet. Hogyan lehetne ezt a kapcsolást kivitelezni? Most a tápágban 1 ampert mérek, egyáltalán mennyi áram mehet itt? Most +/- 24 voltot kap, és 4 ohmosak a hangfalak.
A texas-ban durva hiba elkövetése esetén(rövidzár!)ált.a végtranzisztorok hibásodnak meg,a meghajtók túl szokták élni."Sokkot"nem tudom mitől kaphatott.A védelmet felejtsd el magasról.Bármiféle védelem általában "belenyúl" a hangzásba is,és érezteti negatív hatását.A 2 amper meg amúgyis kevés lenne,egy igazán hatásos védőáramkör pedig bonyolultabb,mint maga az erősítő.Egyébként bármilyen korrektül tervezett és kivitelezett végfoknak stabilan és üzembiztosan kell működnie mindenfajta védelem nélkül is,az már RÉGEN ROSSZ,ha csak az az áramkör tudja "életben tartani" az erősítődet... a 2X24 volt amúgy sem "veszélyes" táp a texasnak,megmagyarázhatalan,látszólag ok nélküli meghibásodás esetén valami alattomos gerjedésre lehet pl.gyanakodni.Most látom csak...atyaég,1 amper a tápágban
![]() ![]() Idézet: „Ha az egyik tápág biztije kimegy, akkor a végfoktranyók elszállnak???” Amelyiknek a biztije kiment az nem biztos, de a másiknak tuti halál! Elméletileg annak a biztinek is ki kellene menni! Tedd fel a nyákrajzot és átnézzük nincs-e valami hiba benne! Így hogy nem látom nem nagyon tudok segíteni! |
Bejelentkezés
Hirdetés |