Sziasztok!

Vagy 10 éve lomis piacon szembe jött egy primo gép, ilyen:
A jobb oldali, zöld "billentyűs"...

Eltettem, hogy majd egyszer, hátha lelek hozzá gyári tápot.. Hát ez is eljött, szintén lomis piac, lett hozzá táp is, igaz, szétbelezett, törött, de rendbe tettem. Már szép. 10/9 állapotú. Ebben nincs 723, hanem 7805 van, nagy bordával. A -5V zeneres, a 12V meg 7812. A kábelek le voltak vágva tőben, de mellette volt, és színhelyesen bekötve, ahogy volt, nekem nem nem stimmelnek a tápfeszek. Minden meg is van, de sajna nem azon a lábon a dominó dugón, ahol kellene. Legalábbis szerintem.

Itt ez a két rajz:
Bővebben: Link
illetve 5. oldal

Na nekem egy harmadik csavar van benne. Az közös, hogy a közepe a GND

Létezik, hogy volt más kiosztás is más primo gépekhez? Mi a helyes? Ha mind azonos, akkor vajon mi miatt lehet ezen a gyári tápon más a sorrend?

Természetesen, amíg nincs 100000% biztos, addig rá nem dugom

Köszönöm!

Érdemes visszaolvasni a fórumban. Az egyik EM-1 a másik LPSU néven fut.
LPSU kapcs rajz: Bővebben: Link. Ha nem 50V-ra építed meg hanem csak 30-ra akkor még egy áteresztő FET is elég lehet. Ha a trafódnak csak egy szekundere van akkor zenerrel is működik ugyanez a kapcsolás: Bővebben: Link. Az LPSU online (Falstad) szimulátorban: Bővebben: Link
EM-1, meg 723-as táp: Bővebben: Link

Sziasztok!
A jó öreg 723-mal építek egy tápegységet, ami valamennyire működik is. Az lenne a kérdésem, hogy megoldahtó valahogy, hogy a beállított áramkorlátot kijelezzem egy Arduino alapú LCD-n? A skála alapú kijelzés nem jó, mert többfordulatú potmétert használok. A kimeneti feszültséget és áramot tudom mérni, kijelzőre íratni, de jó lenne a beálított áramot is kijelezni. Két napja nem találok rá megoldást. Már megfordult a fejemben, hogy beállításkor relével a kimenetre kapcsolnék egy 10 ohmos ellenállást, így lehetne mérni az áramot, de ezt legvégső esetben alkamaznám.

Ez most melyik METEX (VOLTCRAFT) kapcsolási rajza? Ahonnan a kapcsolást leszedted nem írták, hogy melyiket rajzolták vissza?

Majdnem minden labortápjukhoz a 723-ast használják.
Csak tudnám, hogy mi kerül egy 0-30V és 10A lineáris labortápon több mint 550 euróba..

Nyilván, hogy én sem épitenék ma egy 723-l tápot, ( nekem már régen használatlanul porosodnak), de amikor a 723-s megjelent, akkor nem volt jobb és egyszerübb, és a mai napig működik. A stabilitással sem volt különosebb gondom, egy Moog kopiát épitettem abban is 723-s volt a tápegységben ). Semmivel sem volt rosszabb a stabilitása mint a gyárinak).
Emlékszem akkor a Tesla még hordos fémtokban gyártotta és vagy 3x olyan drágán, mint a magyar DIL tokos 723-st. Persze akinek lehetösége volt Bécsböl meg olcsobban hozhatta.

Utoljára kb. 30 éve építettem 723-as IC-vel tápot, de már abban is FET volt az áteresztő-szabályozó (IRF540: mert azt lehetett kapni a Gömb utcában - ami a "Lomex elődje" volt).. Ez egy low-drop stabilizátor volt 13,5V/2A-re. Amire akkor kellett, arra jó volt.
Manapság szerintem egy dual (vagy 4-es) opamp-ból, TL431 refereciával, és néhány tranzisztorral sokkal jobb tápot lehet csinálni.
A 723-as gyenge pontjaira már akkoriban rájöttek. Voltak olyan megoldások amiben a 723-as csak a referenciát adta, a benne levő tranzisztorok pedig fűtötték a tokot, ha jól emlékszem az áramkorlát tranzisztora pedig hőérzékelőként funkcionált. A köré épített áramkör feladata az volt, hogy stabil hőmérsékleten tartsa a belső a félvezetőlapkát. Profibbak még be is burkolták hungarocell lapocskákkal a tokot. Így már akár valamivel jobb is lehetett, mint egy filléres TL431. (Később persze kidobták az egészet, és bekerült helyette egy normális feszültség referencia.)

Itt a fórumban is előfordultak egész használható táp rajzok. Ha lineáris szabályzós tápot akarnék építeni, akkor sem jutna eszembe 723-as IC-t tervezni bele... Kommersz cuccokba (értsd: nem precíziós laborműszerbe) teljesen jó egy TL431 referenciának, a szabályzáshoz meg szinte bármilyen normálisabb (értsd: nem elavult, jó paraméterekkel rendelkező, de nem drága) opamp.

Soha semmi gondom nem volt a 723-s tápokkal. ( igaz egyik sem volt “labor” tápnak épitve, meg használva). Nekem nagyon tetszett benne a teljesen megbizhato átmenet az áramgeneratoros üzembe meg vissza. A stabilitása is tökéletesen megfelelt a mindennapos mühelyi munkához. (2-30 V/3-10A-s tartományban).
A nagy áramoknál inkább a trafo volt a korlát, mint az elektronika.
Éppen ez a beszélgetés inditott el a fejemben egy gondolatot, hogy az egyik (vagy 40 éves) 723-s tápot ujra elöveszem, mert amiket most használok ugyan sokkal komfortosabbak, többet tudnak, de a kezelésük nem olyan egyszerü, mint a régieké.

Nagy baj lenne, ha az az 1 tranzisztor nem lenne képes egy néhány százszoros bétával gyorsan kapcsolni mondjuk 30mA áramot, mert többet nem nagyon kell neki. A 723-nak nem ez a gyengéje mert az áramkorláttal semmi baj nincs, leszámítva hogy az is hőmérséklet függő. A 723-nak a gyengéje a referenciája ami a tokban van és azzal együtt melegszik. Amíg be nem áll elég sokat mászik a referencia feszültsége, többet mint egy mezei stab IC-é.

A 723-asnak éppen ez a "gyengéje", az áramhatárolásnak mindössze 1 tranzisztor van benne, ami elég ahhoz, hogy szépen "megfogja" a kimeneti áramot, de ez nem fog hirtelen megtörténni, mert az áramhatárolásnak kicsi az erősítése. Más tápegységekben a feszültségszabályzással egyenértékű - nagy nyílt hurkú erősítésre beállított - műveleti erősítőt alkalmaznak az áramkorlátozásnál is, így értelemszerűen a beállított áramreferencia feletti feszültségesésnél (a figyelő-ellenálláson) azonnal belép az áramhatárolás.
A 723-as tápegység-IC, áramhatárolással.
A neten fellelhető olyan kapcsolás, ahol pl. egy 741-essel kiegészítve az áramgenerátoros üzem is a kívánatosnak megfelelően alakul.

Az enyémen pedig van és 723-al megy. Még a BHG-ban rakták össze a módosításokat, ott készült a doboz is. Van rajta távolság kompenzáló bemenet is. Ha 4 vezetékkel kötöd be, akkor akár 20m-es kábel végén is tartja a kimenő feszültséget. Az áramkorlát pedig piros leddel jelez, ha zárlatba megy a kimenet, illetve ahogy nő az áram, egyre erősödő fénnyel jelez. Külön állítható 50k helipottal a feszültség és külön 1k-val az áramkorlát.

Erősen kétlem, hogy a 723-hoz tudsz olyan kapcsolást mutatni amiben ugyanígy állítható a feszültség mellett az áramkorlát értéke is, és ennél egyszerűbb lenne, de lássuk...

Azért az felettébb érdekes, hogy igy jo 40 év után még mindig léteznek ilyen rossz kapcsolási rajzok, és még mindig léteznek emberek akik ezt utánnaépitik. Már az 50 éves datasheetben is ott volt a müködö kapcsolás ( ami soha nem garantált 2 V nál kisebb indulo feszültséget, de azt tökéletesen tette, és mind a 2 poti azt tette, amit az ember elvárt töle. 3-4 van a mühelyemben -igaz már mind csak a port fogja, mert az ujabb megoldások jobbak, komfortosabbak, és azok valoban tudnak 2 V alá is menni).
Ahogy nézem a mostani ST adatlapbol már ki is vették az ajánlott kapcsolást, mert az már sokaknak a könyökén jött ki, igy a szerencsétlen ujszülöttek kénytelenek mindent nullárol kezdeni.
A kérdesedhez csak annyit, ahogy irták, amint a current limiten kb 0,7 V van abban a pillanatban a 723-s áramgenerátoros lesz. Esetleg oda tehetsz egy prezizios trimmert a pontos beállitáshoz, majd az ott nyert feszültséggel egy erösiton keresztül ( tranzisztor) kapcsolhatod a LEDet. De erre millio jo kapcsolás van s mielött nekifogsz valaminek, akkor kell érdeklödni, nem utánna a rosszat javitgatni. Meg az is igaz, hogy egy ilyen táphoz 2 müszer kell külön az áramhoz meg a külön a feszültséghez, és azon sokkal jobban látod a müködést.
Bocs a kicsit talán keményebb hangvetelért, de az utobbi 2-3 napban 3 ilyen konfliktusba kerültem amikor a tervezö a közismert dolgokat ignorálta (sokkal komolyabb drága berendezésben), és a gép gyakorlatilag müködésképtelen lett

Elbizonytalanodtam. Amire válaszoltál ott egy LM324-el működő tápról van szó, de a 723-at említed.
Szerintem ha egy tápegység képes stabil és állítható kimeneti feszültséget szolgáltatni (feszültséggenerátoros üzem), illetve képes áramgenerátoros módban is működni (állítható a kimeneti árammaximum), akkor már hívható labortápnak.
De! és ez egy fontos DE. Nagy különbség lehet abban, milyen szélesek a határok, és milyen stabilak a működési paraméterek.
Nyilvánvalóan az igények is eltérőek, de az amatőrök körében sok esetben nincs szükség nagy pontosságra, és komoly előny lehet az olcsó elkészíthetőség.

Azért ezeket a 723-as kapcsolásokat a legeslegjobb indulattal sem lehet labortápnak nevezni, maximum tápegységnek. Elég baj, hogy ilyen kapcsolások keringenek a neten.

Az én 723-s tápegységeim is majdnem ilyen felépitésüek. Az elsö még a 70-s évekböl valo és a mai napig müködik.

Azért az, hogy 723-as táp elég relatív. Én ezen a klasszikus 723-as tápot értem, nem azt amihez itt feljebb panelt mutogatnak mert abban ugye a 723-as semmi mást nem csinál, mint ő a referencia feszültség.
Nekem a klasszikus van, abban mindent a 723 csinál, annak azért annyi szépséghibája van, hogy egyrészt a belső referenciájának kell pár perc míg beáll, addig a kimeneti feszültsége mászik, illetve az áramkorlát első szabályozó eleme egyetlen tranyó a tokon belül, aminek a nyitófeszültség változása szintén beleszól az áramkorlát értékébe.

Az alaptulakdonsága a 723-snak, hogy 2,0 Volttol indul. Ezt csak ugy lehetne kiküszöbölni, ahigy a kinaiban is van meg talán Alkoto kolléga megoldásán is, hogy eltolod a tápot minusz 3-4 V-ra.
De a sokéves gyakorlatom alatt alig kellett 2 Voltnál kisebb feszültség.

Igazából működik, terhelésre is szépen tartja a feszültséget és az áramkorlát is működik.
Viszont üresjáratban nem lehet 0-ra állítani a feszültséget csak terhelve. A feszültségállítás lomha várni kell 2-3 másodpercet mire beáll. A legnagyobb baja az volt, hogy kikapcsoláskor a teljes 30V megjelenik a kimeneten amíg ki nem sül a kondi. Lehet a 723 hamis, mert olvastam ilyet is, fémtokos lenne a jó. Illetve közre játszhat a tapasztalatlanságom is, mert igencsak kezdő vagyok. Hiába végeztem elektrotechnikusként, mást dobott az élet és 23 évig nem foglalkoztam vele, most pár hónapja kezdett el érdekelni.

Eddig soha semilyen gondom nem volt a 723- s táppal. A jelenlegi is már vagy 30 éves. Az elödje még a 70-s évekböl származik az akkor kaphato magyar 723-ssal DIL házban ( a TESLA csak fémházas verzioban volt. )
Akkor még nyugatihoz nem igen lehetett hozzájutni.

Ha kötődsz a 723-hoz, akkor a régi Elektorból átvett Rádiótechnikás labortáp is véleményezhető a választásnál.
Most már ehhez is tudok a melléklet szerinti panelt adni ha az szükséges.

A bss-es rajzok nem éppen vannak a helyzet magaslatán. A 723-ashoz találsz a topikban egy rajzot, amit én tettem fel nyáktervvel és egyebekkel együtt, az gond nélkül működik évek óta több példányban.

Sziasztok!
Megépítettem egy 723-ra alapuló 30V 1A tápot amit a BSS-en találtam. Sajnos nem vagyok vele teljesen elégedett, a fesz.szabályzás is lomha, lehet a 723 is hamis. Szóval inkább hanyagolom.
Visszalapozva találtam itt egy kapcsolást ami nagyon szimpatikus az egyszerűsége miatt. Lásd csatolt kép.
Viszont olvasom hogy ezzel is voltak problémák.
Igazából csak az lenne a kérdésem hogy most melyik az utolsó Alkotó féle táp? Mert már teljesen elvesztem a revíziók között.
A 2.7.4-v2 lenne az utolsó? Vagy ennek is van javított változata?

Sziasztok!
723 IC alapú labortápoknál van-e lehetőség a kimenő feszültség lekapcsolására ? (Bevallom, nem olvastam végig a topikot, inkább csak a kapcsolási rajzokat nézegettem)

Nézd az elvárásaim a labortáprol eléggé egyszerüek. Adjon megfelelö stabilitásu kimenetet, megfelelö áramot és azt mutassák a müszerek. Ha ettöl több kell, akkor már elö kell venni a sokkal pontosabb müszereket - szkop, precizios feszültségmérök stb. De hányszor kell ilyen?
Ráadásul a labortáp csak a fejlesztéshez kell, a kész cuccban amugy is más táp lesz, más jellemzökkel stb.
A 723-s a kora ellenére meg mindig szerintem nagyon jol müködik, akár áramgenerátoros üzemben is. Az egyetlen gond, hogy csak kb 2V-tol indul, de eddig nem igen kellett 2 Volt alatti kimenet.

Egy szoval sem vontam kétségbe ilyen eszközök létezését, de gondold el mennyi nyüg van ilyesmikkel, mindegyiket valahol be kell épiteni a táp áramkörébe ( anélkül, hogy azt befolyásolná), mindegyiket ujra kell kalibrálni, és mindig megmarad a kétség ha rosszat mutat, hol is a hiba. Végül odajutsz, hogy megbánod minden ilyen cuccot meg idöt amit erre költöttél.
Az én tápom már jo 20 éves. Még 723- sokkal. A mérések már abban is 4 digitális müszerrel történnek, eredetileg 4 mutatos volt). Valamennyi müszer külsö dugasztáppal megy. És elég megbizhato, habár az elsö digitális müszerek LCDk voltak, annak minden nyügével - panelmüszerekröl van szo amik nagyon érzékenyek a panelba vágott lyukra. Végül olyan nagyra reszeltem, hogy szorulás nélkül menjenek a panelba és egy egy csepp ragaszto tartja. Késöbb LED müszerekre cseréltem.

Igen én is átmentem itt ott az SMDbe, de azt is nézd meg mennyi gonddal jár föleg amatör körülmények között az SMD használata. Sok alkatrészen még az értéket, tipust sem lehet leolvasni. Amig megveszed öket a gurtnin addig nincs is baj, de amikor kisérletezni kell, alkatrészt cserélni, akkor már gyakran olcsobb a maradékot a szemétbe dobni, mint kideriteni mi micsoda.
Szoval messze nem annyira rózsás a hobbi jövöje, mint aminek sokan gondolják. (Föleg ha a fiatalabb hobbistákra gondolsz.
Az SMD nagyon jo ha sorozatgyártást tervezel, de a hobbi ritkán szol a sorozatgyártásrol. ( csak a beültetö gép programozása akár több napos munka is lehet, söt gyakran kell kisérletezni is. ).
S mondjuk meg öszintén valoban kell-e a hobbikészülékek sokaságába az SMD méret?

Értem.
Ráraktam 1, majd 3,3uf os fóliakondit. Kissé csillapította és széthúzta a színuszt.
Ezután megpróbáltam egy 22uf elkót nem értem de jó lett. Más 723 as rajzokon láttam 47uf elkót a kimeneten. Lehet nálam kevés volt az a 4,7 mikró. Lényeg hogy megszünt a zaj. 4 amperos terhelésen kb 2,5-3mV ot hullámosodik a kimenet.
Első fotó 1V 200mA, második 4A 11,8-9V.

Manapság a 723 sem a régi, szerezz egy békebeli példányt belőle, jobb lesz. Ujaknak zajos a referenciaja.

Sziasztok.
Összedobtam egy 723-as tápot. Pontosabban Ge Lee paneltervével (a proci hűtős változatot). Egyből indult, semmi gubanc. Áteresztönek 2SC3856 2darab meg BD140 es meghajtó. Ez volt itthon, bontott erősítőből gazdálkodtam. Minden alkatrész adott volt. Kimeneten terhellésre van kis hullámosság, csúcstól csúcsig 400mV - 1MHz. Ez gondolom nem vészes. Nem kezd fűrészelni a Low esr kondira ha rárakom a kimenetre mint az LM324 es tápom. Egyenlőre kísérleti verzió és jónak mutatkozik. Később lessz rendesen összerakva, dobozolva.

Elvileg a pwm-es szabályzónak működni kellene. A fet meghajtása ami valószínűleg nem elégséges, amin változtatni kellene. Viszont ebben a pwm-es szabályzóban túlterhelés esetében nem korlátozza semmi az áramot, ami lehet, hogy a te felhasználásodban nem jó, mert a motor vagy fet tönkremenetelét fogja eredményezni.
Ha viszont egy áramkorlátozott tápegység kellene, és nem áteresztő, mint a 723-as, akkor legegyszerűbben talán valamilyen UC384x IC-vel lehetne ilyet készíteni. Az áramkorlátja alap esetben nem a legprecízebb ebben a felhasználásban, de mégsem engedi el a "végtelenbe". Például itt találtam valami olyasmit, mint amire gondolok.

Mértél is valamit?
Nekem egy kicsit gyanús a visszacsatolás. Ha valoban 10 A körüli áramokrol van szo, akkor egyszerübb lenne, ugy mint a 723-s áramkörben, egy 1-2 Ohmos ellenálláson mérni a motoráramot, és azt némi integrálás után felhasználni a komparátor szintjeinek a automatikus beállitására.