Gondolom most viccelsz. A használhatóságot én azzal mérem, hogy pont ugyanazt tudja mint a másik az akkuval. Egy ekkora trafóhoz még messze nem kell talicska, és mivel ezt mindig a műhelyben használom a mobilitás is "megmaradt", mert a műhely bármely szegletébe odaér a zsinór. Nyilván olyan helyre az akkusat viszem, ahol sehol a környéken nincs áram.
Csak az van, hogy az akkupakk felújítása, meg a töltő átalakítása még így, - hogy kamionról lepottyant akkuim vannak - is nagyobb összeg volt, mint a gép új korában (5000 körül volt ha jól emlékszem). Szóval kb. jobban jöttem volna ki belőle ha veszek egy másikat, csak hát ilyet már nem kapni, ami olcsó is és a mellet jó is, mert ezek már sok éve mennek.

Ha csak a mühelyedben használod, akkor még ugy ahogy elmegy, de egy akkus tekeröt az ember nem azért vesz, hogy a mühelyben botladozzon vele, hanem ott dolgozzon, ahol kell, igy a trafo hurcolását nem lehet nagyon elkerülni. Az meg mindenképpen joval nehezebb mint maga furogép. (Arrol nem is beszélve, hogy kapni hasonlo gépeket egyenesen 230V-ra, amihez trafo sem kell ( igaz nem olcsok)

Á, feladom. A trafó le van téve középre (kb. 2-3kg), a kábel meg körben mindenhova elér. Szóval a fúró mivel az akkutartója üres, nem nehezebb hanem jóval könnyebb. Vagy úgy gondoltad hogy a trafót is tartom közben?
Minek vennék hozzá drágán akkut, ha úgysem viszem ki a műhelyből? Amit kiviszek, abban meg van. Érthető, vagy még most sem?

Sokan használnak akkus fúrót/behajtót úgy, hogy nincs szükségük igazán az akkus üzemre. Viszont óriási előnyük, hogy ezek racsnisak és esetleg pl. bitfejet fogadó gyorstokmányuk van. Ezek a fontosabb funkciók egy műhelyben, nem az akku. Viszonylag kevés barkácsgép van ezekkel a funkciókkal 230V-osban. Nagyon jó vételem volt anno egy Black&Decker Kr2000k 230V-os behajtó. Imádom, sajnos már nem kapható, annyira nem is volt drága. Mostanában csak gipszkarton behajtókat látok, ami talán hasonló.
Közben rákerestem, hasonló van pl. B&D MT350K Multievo 20e, vagy EXPERT XES450 13eFt-ért.

Mühelybe az utobbi idöben a biztonságosabb és olcsobb légmotorost nyomják ( süritett levegövel megy).
Abbol több tipus is van.

Söt ha felszereld a trafot a plafonra a csillár helyébe, akkor még kényelmesebb vele dolgozni de azért mérd le a trafot még egyszer, mert egy 300W-s már inkább 8-10 kilo lesz. - de ez mellékes.

Trafó ügyben eléggé le vagy maradva. ~30 éve készült 12 V 20A / 24 V 10A akkutöltőm alu dobozban diódákkal, hűtőbordával ~4 kg.
Egyébként MÉH telepen csak azért vettem egykor hiányos akkus fúrógépet, mert 0,8 mm-es fúrót is megfog a tokmánya, ami 230 V-osoknál már nem szokás. Azóta is notebook töltőről használom. Kicsit túlterhelem, hát kattog.

Üdvözlet Uraim

A segítségeteket szeretném kérni.Akkus fúrót átalakítanám trafósra.A gép 9,6 voltos(skil),a trafó 12V / 8,75A / 105W .
Itt a fórumon olvastam,hogy elég neki a 10A-es egyenirányító.Nosza én vettem is 20A-eset(200V),biztos ami biztos.Működik is,csak forró az egyenkocka.Ahogy mértem a kocka után a fúró 10,1 Voltot kap.Üresjáratban felvesz kb 2,5Ampert. Erőltetve,kb 5,8A stb.Lefogva indítva kb 17,(bár ezt nem tudom hogy mérte a sima multiméter,mikor csak 10A állás van rajta) Mindegy.A kérdésem: a 3-8-10 amper egy 20A-es kockán ekkora hőt kell termeljen ?(Üres forgatáskor is elég hamar felmelegszik) Tudom ami dolgozik,az melegszik,hőt termel,de a forró az normális? Vegyek még nagyobb amperes kockát? Vagy ezeket mindenképp hűtőbordára tervezték? A fúró markolatába tenném a kockát.Tudom,télen kész előny,,de mégis mit tanácsoltok ? Ja,már kb 3 perc után is forró.
A másik kérdésem,ez a trafó tízezer mikróval pufferelve kb 14,5 Voltot ad.Ha egy 12 voltos akkusfúrót hajtok így,tartósan a kondi működik használható igy ampertól függetlenül ?
Kérdeztem villanyász ismerőst,de gőze nem volt hozzá.. (Ja a trafó,és a fúró sem melegszik,tök jó mind a kettő.)
Köszönöm előre is a segítséget

Gondolom nem középcsapolásos a trafód, azaz kénytelen vagy graetz-et használni, ami annyit jelent hogy 2-2 diódán esik egyszerre a fesz üzem közben. Ezeken a diódákon 10A körüli áramon 1,1V feszültség esik (adatlap), ami ugye sacc/kb 20W-nyi disszipáció abból a kis kockából.
Szóval nem meglepő ha forró, hűteni kell őket rendesen. Csak hogy legyen mihez viszonyítani, ha rácsavarozol egy proci cooler-re egy félvezetőt, venti nélkül olyan 15W-ot tud eldisszipálni az a hatalmas borda anélkül hogy komolyabban felmelegedne a félvezető.
A kondit akkor kell csak bekötni ha muszáj. Próbáld ki nélküle, ha kellő nyomatékot ad a fúró akkor nem kell beletenni a kondit, az enyében sincs.

Köszönöm

Akkor végülis,érdemes másik diódahidat nézni,erősebbet? Nagyobb ampernél kevésbé fog melegedni,arányosan?Vagy ez mással van összefüggésben,más adatot kell figyelnem?
Csak annyi kéne hogy mégse forró,hanem csak jó meleg legyen mondjuk..Kb ilyen otthoni kis barkácsra jó legyen,modjuk egy konyhaszekrény összecsavarozgatását azért kibírja,ne kelljen attól félni hogy belül leolvad a forrasztás..vagy a kábel szigetelés...
Ehhez nem tettem kondit,csak esetleg egy másikra majd ami 12 voltos.

Ez az egyenirányító ami forr...
http://www.tme.eu/hu/details/kbpc2502/egyfazisu-diodas-negyzetes-hi...nents/

Valami azé' nem stimmel ott; nem kéne ilyen melegnek lennie. Annyi hely biztos van, hogy egy darabka (~2 mm-es) alulapot rácsavarozz; sokat segít, de adatlapja szerint >100 C° felett is tud még 10 A-t (50 C° a kéznek már forró).

Nem értem miért akarod az egyenirányítót a nyélbe tenni? Trafó úgyis kell hozzá. Az olyan kb. 20 A-es úgyis elég nagy, én az egészet alu fémházba szereltem, de ezt a graetzt simán fel lehet csavarozni egy hűtőbordára. Igaz, nekem számítógép tápból bontott 20 A-es shottky van a + oldalon, a - ban meg autó akkumulátortöltőből való, szintén hűtőre szerelhető diódák. Végül is a shottky-kon kevesebb esik, mint a sima diódákon, még ha én csak 50 Hz-en használom, akkor is kevésbé melegszik. Már több éve használom azt a tápot, igaz, nem csak fúráshoz, de köszörűt, körfűrészt is használok vele, sőt, ha úgy adódik autó akkut is töltök vele. Nálam a gép nyelében nincsen semmi, csak egy táp csatlakozó, azért is szeretek vele dolgozni, mert sokkal könyebb, mint akkuval volt, és 100x könnyebb a 230 Voltos gépeknél, ereje meg ennek is majdnem annyi, mint egy 230V 250 Wattosé.

Hiába teszel be nagyobb amperes hidat, ugyanakkora fesz fog rajta esni és a V*A szorzat, vagyis a watt marad.
Nagyáramú schottkykból pedig nem tudsz 4 db-ot benyomorítani kis hűtőlemezek nélkül.
Abban az esetben már kb. fele lenne csak a melegedés, de ezt kivitelezni nehéz olyan kis térfogatban.

Mindegy,holnap veszek egy 50A kockát,nem egy komoly összeg kipróbálom.Kis alulemeznek nem sok a hatásfoka,főleg nem a markolatban..Legfeljebb a fúrótalp hűtőborda lesz.
Csak gondoltam hátha van valami megoldás erre a melegedésre,ezért érdeklődtem itt.
Mindenesetre legyen itt tapasztalatként,mert itt valaki évekkel ezelőtt linkelt 10-15amperes egyenirányítást....Szóval azt meg se próbáljátok,,,hűtés nélkül legalábbis.

Köszönöm a válaszokat

Igazából sokkal jobb lenne egy csendes kisteljesítményű hálózati fúróra ráhekkelni egy komolyabb akkusnak a mechanikáját,,,,,,,csak bonyolultabb is.

Felesleges. Itt van az 50A-es adatlapja, ezen is esik 1V diódánként. Nagy áramokon a kétutas egyenirányítás a nyerő.

Hali!
Látom, alszik a téma, de azért próbálkozom. 14,4V os csavarbehajtót próbálok trafóról működtetni. Az a kérdésem, hogy a diódára kondenzátor szükségeltetik e, és milyen értékű?

Szia!
Nem igazán van értelme a kondenzátornak,én nem raktam az enyémbe egyikbe sem.Az sokkal lényegesebb,hogy a trafó bírja és erős legyen a gréc is.PC szünetmentesből bontott trafókat és KBPC3510 hidakat használok (ezek voltak a fiókban),a hidaknak van hűtőbordája.Nálam évek óta megy így két gép is alkalomadtán.

Köszönöm, én is ezekre a dolgokra/alkatrészekre koncentráltam, működik is.

Bolhapiacról származó Budget BAS48 típusú csavarbehajtó üzemképessé alakításán fáradozok. Szerencsére csak a 4 db beépített NiCd (1,2V, 700mA) akku ment tönkre benne. A NiCd akkukat nem szeretem, ezért akkucsere helyett inkább átalakítanám vezetékesre.

Legelső ötletem az volt, hogy a 4x1,2V akkufeszültség helyett egy combosabb (2A-es) USB-s töltőről hajtanám. Elég lehet a 2A?

Második ötlet egy LM2596 alapú 3A-es buck konverter beépítése. Elvileg 3A-ig hűtés nélkül is elmegy.

Nem. Inkább 10 A-es kell hozzá, de ennél több áramot is felvehet.

Akkor milyen tápot érdemes költséghatékonyan használni. A 10-20 A-es 5V-os vagy állítható tápok már több ezer forintosak. Ennyit már nem ér meg a projekt.

PC táp. Bolhán ~500.-.

Óóóóó
Eszembe se jutott. Valahol a lomos cuccaim közt van még régi, kapcsolós AT tápom. Köszi a tippet.

Az LM2596 elég lehet. Talán az indító nyomaték kisebb lesz, viszont közepes terhelő nyomaték mellett kevésbé esik a fordulatszám, sőt szinte 0-ra csökkenhet a fordulatszám-esés az áramhatárig, ha IxR kompenzációt is beiktatsz. Van fent ilyen rajzom valahol.

Érdemes lenne lemérni a motor ellenállását, ebből kiderül hogy mekkora áramú tápot érdemes keresni bele.

Na meg neked is tudnod kell, hogy mire akarod használni, mennyire fontos a nagy nyomaték. Ha van labortápod, ki kell próbálni azzal, mérni az áramot.

Ha szerencséd van akkor menni fog vele, ha meg nincs akkor ki fogja nyírni a PC tápot. Az enyém az átalakított PC tápokat is kinyírta, amiben volt söntös átlagáram szabályozás. Mondjuk ez 25A-t is felkap ha rendesen meg van terhelve.

Bocs, de lehet, hogy én nem értek valamit. Ha 4x0,7A, azaz 2,8 amper a maximális kivehető áram a telepekből, akkor annál nagyobb nem is kell neki. Vagy tévedek?

Triplán is tévedsz. Egyrészt azért mert nem 0,7A, hanem 0,7Ah (amperóra). Másrészt azért mert az Ah az a töltéstároló képesség, nem pedig az áram mértékegysége, így semmi köze a terhelhetőség kérdéséhez. Harmadrészt azért mert soros kapcsolásnál fenti mennyiségek egyike sem adódik össze.

I=U/R képlettel lehet meghatározni a max. áramot. Ohm törvénye. De akkor valószínűleg R (motor belső ellenállása) mérése is nehézségekbe fog ütközni...

Hogy mennyi az akkukból kivehető áram azt akkuja válogatja, mert van amelyikből csak 4A, meg olyan is van amelyikből akár 35A is. Az a gép gyerekjáték az enyémhez képest, de az is felvesz több A-t terhelés alatt. Mint már írtam ami nekem van az 25A-t is felvesz ha rendesen meg van terhelve.
A PC tápra visszatérve az meg elvileg bírja, gyakorlatilag meg nem mindegyik. Induktív terhelés van, másrészt a csúcsáramok értéke sokszorosa (negyvenszerest is mértem) az áram átlagértékének, amitől előfordul hogy a primer tranyó kilukad.

Én egy egyhétköznapi akkumulátoros fúrógépet használok autó akkumulátorról a műhelyben. ( Inditásra már nem jó, de üzemelteni még tud készülékeket) Eleinte PC tápról akartam üzemeltetni, de az indítási csúcsáram leállította a Pc Tápot. Mivel az akkumulátorok ott vannak a műhelyben ezért az egyiket kivettem a sorból és azal kezdtem méregetni. Inditáskor csúcsban 20 A-t jelzett a műszer, nagyon terhelve 8-10A -t.(acél lemez fúrásnál 10-s fúróval.) Nyilván a + 12 V-s oldal folyamtos terhelhetőségét figyelembe véve Tehát, ha Pc táp áramkorlátját magasabbra állítom vagy kiiktatom akkor működhetett volna arról is. Nem volt kedvem a PC táp "piszkálgatásához" ezért a fúrót az akkumulátorról használom.