Általában a nagyobb feszültségű kondenzátorok ESR értéke rosszabb, mint az alacsonyabb feszültségű kondenzátoroké. Sok helyen valóban mindegy, mert van annyi tartalék a rendszerben, hogy nem gond a kicsivel magasabb ESR sem. De ha az alaplap ki van centizve ilyen téren, akkor ezen múlhat a stabilitás.

Ahh, igazad van, az ESR-re pont nem gondoltam!

Az hogy miért történt nemtudom megmagyarázni, énse találtam rá racionális magyarázatot, de vadonatuj LOW ESR 105fokos kondik voltak, és mégse volt jó a lap azzal :no:

Nemnem, az 100% jó volt minden, és mégse volt jó. Nemtudom mi volt. Lényegtelen azóta müködik és kész. De eredeti pozicióban volt. Mind1, csak irtam hogy előfordulhat. A technika ördöge sosem alszik

Potyo: Ez tényleg lehet magyarázat

Egyik munkatársam is cserélt már kondit pisztolypákával, de egy gombostűt drótozott a végéhez és azzal olvasztotta ki a kondit, nyílván azért mert így könnyebb volt hozzáférni, és a panel sérülésére is kissebb az esély, de nagyon nehéz volt még ezzel a módszerrel is kiszedni.

Ha a gond valóban a pisztolypáka, akkor egy hobby weller forrasztóállomás cserélhető pákaheggyel:
Bővebben: Link
megfelelő a célra ?
Ha nem túl drága ez a cucc, akkor veszek ilyet és a munkatársammal beforrasztatom a kondikat.

A szervizek azért nem vállalják mert csak pisztolypákával rendelkeznek ?

Tulajdonképp bármilyen páka jó, aminek van akkora hegye ami nemhül vissza ha odanyomod a lábhoz. Én spec. egy sima 2000 Ft-os nevenincs pákával cserélgetem, és a páka hegye olyan 1-2mm között van. Nemnagy ördöngösség

Nekem is volt egy kis kondi probléma az alaplapomon, de ez 8 év után (ABIT KG7 Lite 2001-es alaplap).
Nagyritkán nem kapcsolt be. Egyszer hallottam egy pukkanást - ekkor kezdtem el gyanakodni.
Az alaplapon nem látszott semmi, de a tápegységben 3-4db kondi felpúposodott (szerencsém volt, hogy nem szállt el). A tápegység csere után 2-3 héttel belenéztem, mert egy passzív hűtőt akartam betenni az alaplapi chip-re, mert zörgött a venti.

Na ekkor már fel volt púposodva az egyik 4700µF/10V-os kondi. Ezt kicserélve ismét minden a legnagyobb rendben.

Itt hívnám fel a figyelmet arra az egyszerű tényre, hogy a 4700µF-os kondi 8 évet ment!!! Hiába veszített az évek folyamán a kapacitásából, bőven volt benne tartalék.

-Láttam már jónéhány döglött alaplapot kondi hibával.
Az összesben ilyen kis szutyok 1000-1500µF-os kondik voltak. Lehet, hogy nem ért velem mindenki egyet, de én bármit javítok ami kapcsolóüzemben gyilkolja a kondikat, oda 2200µF-nál kisebbet nem vagyok hajlandó beletenni.

Legutóbb egy Technika márkájú DVD "játékos" volt nálam, ami úgy sípolt, hogy öröm volt hallgatni.
Nem volt semmi zárlat, csak a puffer kondi kiszáradt.
Mondanom sem kell, hogy egy 1000µF-os kínai szemét volt (kiforrasztva nem volt 1 gramm a tömege...).

Az alaplapra visszatérve, egy tűhegyes Weller pákát használok, aminek 0,4mm a vége (SMD-hez használom). Ezzel simán kiforrasztottam a kondit az alaplapból, a lényeg a türelem. Ahogy mások is írták nem szabad erőltetni, pedig elég passzentos a furat. Ki kell várni, hogy átmelegedjen. (Ez kb 5-10 másodperc is lehet).

-A pillanat pákát viszont NEM ajánlom, mert a páka hegyén folyó 100Amperek könnyen indukálhatnak az alaplap vezetősávjaiban egy kis feszültséget, amit a CMOS áramkörök lehet, hogy zokon vesznek

-Még egy FONTOS dolog: Műszálas ruhát hordani tilos!
Az alaplap megérintése előtt fogjuk meg a konnektor földelését, vagy a számítógépházat, ha kapcsolós konnektorba van dugva (mint nálam), persze kizárólag kikapcsolt állapotban
Sikeres javítást mindenkinek.

Üdv!

Én kezdő vagyok ilyen téren, viszont van két alaplap itthon , aminek kondibaja van. Most meg az én lapomnak is ez lett a baja.
Szóval a kérdésem az hogy hőfokszabályzós pákával hány fokon érdemes nekikezdeni a ki- és beforrasztásnak!

A régi alaplapokon tudnék gyakorolni, mielőtt nekiesek az enyémnek.

Köszönöm a válaszokat előre is!

Szia!

A - többnyire ezüsttartalmú - forraszanyag, amit alaplapoknál használnak, személyes tapasztalat alapján meglehetősen nehezen kezelhető; 400°C alatt nem valószínű hogy eredményes leszel. Egyébként érdemes próbálgatni egy kicsit, hogy milyen hőmérsékletnél kezd el rendesen megolvadni az ón, de vigyázz vele, mert ha túl sokáig melengetsz egy adott forrpontot, azzal még sokkal nagyobb bajt is csinálhatsz.
Egyébként én alaplapot 450°C-on szoktam forrasztani (a 'szoktam' mondjuk erős túlzás, eddig három vagy négy alkalommal volt ilyen), és mindig teszek valami jóval alacsonyabb olvadáspontú (pl Sn60Pb) ónt is a pákahegyre, hogy jobb legyen a hőátadás a hegy és a forrpont közt, ezzel is csökkentve a melegítési időt.
Ha agyonmelegíted lapot, szétválhatnak egymástól a rétegek; továbbá a furatokra is nagyon vigyázz - ne erőltesd az alkatrészeket, mert a furatgalván igen sérülékeny.

Ezek ismeretében szerintem próbálkozz egy kicsit a régi alaplapjaiddal, és ha már úgy gondolod, hogy ráéreztél, akkor jöhet a mindennapos használatban lévő is. Ha vigyázol a leírtakra, akkor tuti menni fog!

Köszönöm a gyors választ!

Még az a kérdés merült fel közben bennem, hogy ugye az egyik lábat tudom egyszerre melegíteni. Ha az egyik megolvadt könnyen kijön a furatból? vagy a másik láb még tartja tehát az először megolvasztott forrpontból könnyek ki kell jönnie a kondi lábának?
Nem tudom mennyire érthető.

Nade, szerdán jön a pákám, akkor majd kipróbálom a régi PI es lapon hogy hogy is van ez.

Köszönöm a választ, sokat segített!

Elég szorulósak szoktak lenni, de kicsit billegtetve a kondenzátort és felváltva melegítve lábait ki szoktak könnyen jönni.

Úgy csinálnám, hogy ha alá lehet nyúlni a kondinak, akkor levágnám az egyik kivezetését, és azt másodikként forrasztanám ki. Ha teljesen felfekszik a nyákon, akkor is az egyik lábat melegiteném, kissé megbillentve a kondit, majd ezt a lábat levágnám, és a többi megegyezik az előbb irtakkal.

Ne kombinálj ennyit, magadat szivatod vele-rendszerint hozzáférni sem tudsz a lábához így. Nekem nem szokott szorulni, illetve elég baj az, ha szorul, mert olyankor tudja kiszedni a furatgalvánt. Hevítés során adjál alá ónt, így a gyárilag takarékos forrasz könnyebben áthevül, egy-két másodperc elég egy 50W-os wellernek 350 fokos heggyel. Ha ügyes vagy, mindkét lábat tudod egyszerre hevíteni, de ha nem megy úgy, akkor hintáztatva óvatosan két-három hevítéssel kint az alkatrész.
Kolléga írta, hogy 400 alatt kezelhetetlen a forrasz: Nekem a 350 fokos hegy még ón hozzáadása nélkül is elegendő kis felületű vezetősávokkal kötött forrpontoknál.

Ez így nem igaz, kondit sose méretezünk így. Minőségi 1000µF túléli a lézert, vagy az alaplapot, és bár a nagyobb doboz miatt tartósabb a nagyobb kondi, de a tönkremenetelhez a kapacitásnak semmi köze, az a hiányosan lopott recept és a vacak minőség miatt következik be. Méretezéskor, csere alkalmával az adott terhelőáramhoz (és ha már élettartam, adott forrásimpedanciához!) szükséges kapacitásértéket rakjuk össze olyan kondikból, hogy a kívánt ESR meglegyen és az egyes kondikra jutó áramterhelés ne lépje túl a maximált értéket. Ész nélkül meg ne növelünk kapacitást, pláne tuningra hivatkozva, mert a félvezetőket nagyobb terhelésnek teszi ki bekapcsolás során, és mert a stabilitás nem lineáris a kapacitással.

Ehhez annyit szolnék hozzá, hogy azért egy két extrém tuning esetén lehet nagyobb órajelet elérni, mindössze annyival, hogy növeljük a kapacitást, miáltal a feszültség simább lesz, kevesebb tüske lesz benne. Ezt egy szkóppal lehet nagyon jól szemléltetni. Persze egy normális szüréssel rendelkező táp se árthat neki

Arról mit gondolsz, csak úgy általánosan beszélgetve, hogy érdemes-e egy működő alaplapon a hosszú élettartam és a stabilitás megőrzése érdekében mittudomén, például 2-3 évente ELKO-cserét beiktatni? Gondolok itt a nagyobb ELKO-kra, valamint amelyek melegedősebb alkatrészeket öveznek. Vagy ha már csere, akkor a létező összeset érdemes számításba venni?

Hát ha már cserélsz, akkor nembaj az ha az összeset cseréled, de amúgy nagyobbra, nem érdemes, kivétel az előző hozzászólásomba leirtakat. Már csak azért sem, mert ezeket az alaplapokat nagyon kihegyezik, az összeállitásnál, és ha egy nagyobb kondit raksz be, akkor annak ugye nagyobb a ESR értéke, amit viszont már nembiztos hogy elbir az alaplap, és instabil lesz.

Felhívom figyelmed az "ész nélkül" szavakra.

Ha TMK kapcsán kerül képbe egy elkózás, akkor hogyne. Alkalmazásfüggő. Meg márka. Rubycon, Nippon, Matsushita, egyéb japán kondiknál jobbat a boltban sem kapsz, azokkal kár kesztyűzni, leszámítva pár ritka baltát, sose lesz velük gond egy alaplap életében. A többit, ahogy írtad, pláne melegedő, nagy áramok járta pozíciókban érdemes cserélni, de én 5 évet adok a Yageo-knak a legtöbb, nem extrém hőmérsékletű pozícióban. Létező összessel nem kell foglalkozni, a 100µF-os aprókkal rendszerint sose lesz gond például.
Kolléga megállapítását a nagyobb kapacitás=nagyobb ESR dologra nem értem, ez pont nem így van, hanem fordítva, de jellemzően két 1500µF-os kondinak kisebb a párhuzamos eredő ESR értéke, mint egy 3300µF-osnak-ezért (is és pár más, lényeges paraméter miatt) szokás sok kicsibőlkirakni a szükségeset.

Most jól meglepődtem. Nem azon, amit írtál, hanem azon, hogy megnéztem hirtelenjében néhány Bp-i bolt árukészletét és nagy pislogások közt tapasztalom, hogy Rubycon-t nemigen lehet venni semelyikben. Te ismersz boltot, ahol még beszerezhetőek?

Lomex-ben is néhány éve még kapni lehetett, rendeltem tőlük, de az árlistájukon manapság már nincs ilyen márka...

Sziasztok!
Én úgy tudom, hogy a nagyobb feszültségtűrésű elkónak nagyobb az ESR értéke.

Rosszul tudod, folyékony elketrolitos kondiknál kisebb az ESR.

HQ-nak van/volt, horror áron. Lomexnek pár régről beragadt készlete volt, én is vásároltam zacskószám YXF/YXG-ből, mert a hasonló területre való Yageo SX-et megeszi reggelire. Mellesleg megjegyegyzem, hogy az SX gyártásával leállt a Yageo, pedig tápegységbe, diódák után és meleg helyekre az SC-nél sokkal inkább való, strapabíróbb kondi.

Igen, köszönöm a helyesbítést! A Wikipédia is megerősítette, hogy a nagyobb feszültségű kisebb ellenállású.
ESR
De miért van ez? Az ember azt gondolná, hogy a vékonyabb szigetelés jobb ilyen szempontból, de mégsem. Talán a vastagabb szigetelés több elektrolitot fogad magába, és ezért jobb az ESR-értéke a nagyobb feszültségűnek?

Üdv!

Alaplapba milyen elkókat érdemes rakni. Rubycont olvastam itt jónak, de azt nem találtam csak 10V-osat vagy annál nagyobbat.
Milyen márkákat ajánlanak/ajánlotok még, amit érdemes alaplapba tenni.

Ha egy félvezető nem bír el egy alaplapban egy nagyobb kondenzátort, az már régen rossz. Gondolj bele mekkora áramok folynak üzemszerűen. A kondi meg egyébként is csak simítja a feszt. Az egyedüli rövid idejű + áramot a bekapcsolásnál lehet észlelni.
Nemrég javítottam egy sokcsatornás router (talán 48 kimenete volt, már nem emlékszem). A lényeg, hogy a HQ-nál is vannak különféle gyártmányú és minőségű elkók.

Én a LOW ESR típust választottam hosszas adatlap böngészés után. Ugyanis volt két típus: az egyik 105°C-on 2000, a másik 3000 üzemórát garantált... Nyilván a jobb minőségűt vettem meg. Szerintem a következő 5 évben nem lesz vele gond.

A ventillátorokat is cserélni kellett, mert 4-ből 3 beállt!!! (valószínű, hogy ezért melegedtek túl a benne lévő kondik).
-Még valami: itt is több helyen kettesével voltak a kondik párhuzamosan. 4db volt felpúposodva, de 5-öt cseréltem, mert a párja is biztosan kapott a "fejére".
Gyakorlatilag az összes nagy pufferkondi felpuffadt. (már tudom miért hívják "puff"-er kondenzátornak)

Szia Megtudná Nekem Valaki Írni hogy az Msi 865PE Vneo2-es Lapokon a Processor Körül milyen Kondik találhatóak ? Előre is köszönöm ! Esetleg ha tudna róluk képet készíteni valaki az tökéletes lenne ! Pl: Milyen Volt és ľF számuak ?

2200µF/6,3V, Rubycon MBZ., vagy Matsushita valami jobbik fajtája. A FET-ek tápjában Rubycon Zl vagy MBZ, 2200µF/16V.

Felhívom figyelmed az "ész nélkül" szavakra. A simításról meg annyit, hogy nézz meg egy ilyen kondibank alacsony ESR kondijainak áram-idő görbéjét, valamint gondold végig, miért kell ide alacsony ESR: Nem véletlenül vannak itt ekkora FET-ek, és hidd el, a tömegipar nem az extrém túlméretezésről híres.