Végül is ez volt a szakadás egyik oka: M. Banzi a Kínában (SeeedStudio) és USA-ban (Adafruit) történő gyártást szorgalmazza. Bővebben: Link

Érdekes a szakadás, amiről írtál, nem is tudtam róla, hogy van arduino.org és arduino.cc is.

Mindenesetre vegyük a Leonardo panelt:
arduino.org - 19.8 euro
arduino.cc - 18 euro + VAT
ebay - 5 euro

Kettéváltak, pereskednek, a végén meg Kína röhög.

Ti hogyan oldanátok meg a következőt? Van egy lcd és a háttérvilágítását kiszeretném kapcsolni, ha nincs megnyomva egyik gomb sem ez konkrétan 2 gomb ami megszakításként van benne a programban és azis kellene, hogy loopban egyszer fusson le a dolog éscsak addig van fennt a háttérvilágítás

millis!

az okés, de megszakításnál nemúgy van, hogy amikor teljesül a feltétel ugrik és amikor már nemteljesül a feltétel akkor kilép belőle?

millis tudja azt több feltétel egyszerre de független időben is akár!

Valaki próbált arduino és modbus kommunikációt együtt?
Van könyvtár is az adott modbus eszközhöz és teljes protokol le irás de nem jön össze az adott address regiszterek kiolvasása!

Szia
Igen próbáltam a serial és ethernet változatot is. Mind a kettő működött, bár az ethernetnél csak ez a könyvtár vált be: Ethernet
Sorosnál, pedig soros ez.

Vegyük alapnak a "Lamp" példaprogramot:
Ha pl PC szoftverrel akarod vezérelni az arduinot akkor:
Mode: RTU
SlaveId: 10
Starting address: 100
Itt maga a 100 lesz a "Coil" regiszter

Van két eszköz SDM120 ehez van kész kód is arduinora meg könyvtár is ami per pillanat nekem van eszköz SDM220 ami ez a könyvtár támogat is de konfigurácios fájl van a könyvtárba amit be kellene állítani ez nem megy nekem tudnál benne segiteni?!
Bővebben: Link

Most egy rs485/232 usb pcvel megy az eszköz SDM220 register is látszódnak!

Szia!
Én a digitalwrite-val használom, egy tranzisztoron keresztül. Ha kell, akkor HIGH, ha nem akkor meg LOW. Ennyi az egész.

Sziasztok!
Meg lehet oldani azt, hogy egy Atmega328P adatokat ír egy sd kártyára. (ez eddig sima ügy).
Ezeket az adatokat kellene kiolvasni USB-n keresztül úgy, mintha egy pendrive lenne. Tehát ha csaltakoztatom az áramkört egy PC-hez, akkor látom a fájlokat, amik az SD kártyán vannak. Milyen megoldások vannak erre?

Olyan mikrovezérlő kell hozzá, ami
1. Beépített USB perifériával rendelkezik
2. Van hozzá kidolgozott USB mass-storage eszközosztályt megvalósító firmware (vagy neked kell írni egyet).

Az ATmega328P nem rendelkezik USB perifériával, s a RAM is elég szűk keresztmetszet. Az ATmega32u4 esélyesebb.Bővebben: Link Bár USB kártyaolvasót fillérekért is kaphatsz az Ebay-en...

Ha esetleg arra vonatkozott a kérdésed, hogy az Arduino maga is kezeli az SD kártya fájlrendszerét (ír/olvas) és emellett még a PC-nek is kiajánlja USB-n, akkor az nagyobb (erőforrás-igényesebb) falat. Olyan mikrovezérlő kell hozzá, amely az USB periféria mellett lényegesen több memóriával (RAM) rendelkezik, mint az ATmega328.

A notebook-omba beépített kártyaolvasó van. A Raspberry Pi kártyáját kiveszem és berakom a notebook-ba. Minek kell USB egyáltalán?

Ha pedig nincs USB-s kártyaolvasód, akkor 1000 Ft-ért vehetsz egyet és fellógathatod a gépre, vagy asztali gépen slot-ba is teheted.

Szerintem semmi többletet nem ad az USB esetedben.

Szia. Ez egy eszköz, ami logol az SD kártyára. Jelenleg mindig ki kell venni belőle a kártyát, és kiolvasni kártyaolvasóval PC-n. Macerás. Azért gondoltam arra, hogy USB-vel egyszerűbb lenne. Gondoltam arra is, hogy az adatokat átküldöm bluetooth modullal, ez működik is, de az sokáig tart, mert bájtonként küldi át a fájl tartalmát, amit aztán még PC-n le kell menteni a terminál programból.
Utánaolvasok a dolognak, tényleg nem olyan egyszerű. Köszi a segítséget.

Igen, a kínaiak...
Nekem most szakadt ki a micro USB aljzat a leonardomból, mert a két oldalán lévő furatszerelt tartóláb nem volt rendesen beforrasztva.

A kínaiak azt mondják, hogy 1 áráért adnak 3 hármat, abban már legyen benne a garancia is, ha elromlana.

Mellesleg egy furatszerelt láb visszaforrasztása nem egy nagy durranás.
Nekem a 7 ezres magyar Arduino UNO-mból szakadt ki a mini USB egyik érintkezője, de nem voltam mérges miatta, mert igencsak széthajtottam. Az első 3-4 évet rendben átvészelte, pedig hoztam vittem, a rákapcsol, leszed naponta,.... Ez felületszerelt volt, a forrasztása nem volt annyira egyszerű és azóta is megy, de már kétszer kellett buherálnom.

Sajnos a csatlakozások, pláne ha széthajtod őket, előbb utóbb elszállnak.

Ha veszek valamit a kínaiaktól, amit csak rá kell rendesen forrasztani, azért nem reklamálok. Refundot sem kérek, semmiből nem áll rácseppenteni egy kis ónt. Ha ez kell a boldogsághoz,...

UART-on is átküldheted, de az sem lesz túl gyors. Nem kell kivenni a kártyát, az Arduino olvassa és tolja UART-on.

Ha jó az USB-UART átalakítód (nem Atmega16U2-es szofteres UNO-s vacak), akkor nincs más dolgod, mint MAX-ra felvinni a sebességét 2000000 baudra. Az Arduino Nano-m képes 2 mbps-re, ami 200 kbyte/s 1 stop bittel paritás nélkül. Elvileg az UNO-n kívül az összes átalakító átviszi.

Természetesen 200kbyte/s-et nem fogod elérni, mert nem elég kiküldeni, de be is kell az Arduinonak olvasni. A sebességet az SD kártya kiolvasása fogja meghatározni, amennyire gyors, olyan gyorsan mennek át az adatok.

Nem hiszem, hogy 50-100 kbyte/s fölé fogsz menni.

Igenis, egy kicsit mérges vagyok. Ha beforrasztanak ennyi alkatrészt, akkor már a legsérülékenyebb részre, a csatihoz is juthatott volna.
Ha tudom, akkor megcinelem, amikor megjön, de nem gondoltam volna, hogy ilyen.
Ez is felületszerelt, csak a tartó lábai(árnyékolás) furatszerelt. Amiért ennek a forrasztása elengedett, ezért a felületszerelt "lábak" is letörtek.

Furcsa módon a telefonomban lévővel nincs baj, mióta megvettem (3év).

Nem baj, rendeltem 250Ft-ért 5db aljzatot.

.

(Örülj, hogy csak a csatlakozó lába tört el, nem pedig a réz vezetősáv szakadt fel...)

Én is erre gondoltam, amikor leszakadt, de szerencsére a panel bizonyult erősebbnek.

I2C-vel kapcsolatban kérdeznék.
Több eszközt fűznék fel (egy OLED kijelző és egy levegőnyomás érzékelő) egy controllerre. Kell valami különleges mókolás ilyen esetben, vagy csak simán fűzzem fel egymás után az eszközöket?

Neten láttam olyan, hogy 10K-s "felhúzó ellenállást" raknak rá. Igazából azt se tudom az mire jó és miért kell(het), esetleg ezt is felhomályosíthatná valaki nekem
Bővebben: Link

Az I2C open collectoros, azaz a kimenete egy mezei tranzisztor.

Van az SCL, SDA lábak. Ezekre 5-10k felhúzó ellenállás kell, vonalanként 1 db (én 5k-t használok).

Az összes eszköz open collectorosan csatlakozik a vonalra, bármelyik képes alacsonyba állítani. A vonal akkor magas, ha senki sem húzza alacsonyra.

Neked 2 felhúzó ellenállás kell (SCL-re és SDA-ra), utána annyi eszközt lapátolsz fel, amennyi jólesik. A vezeték hossza max 2m lehet, hosszabb hálózatot ne építs belőle.

Köszi, a 2m-t nem tervezem elérni, 4x6cm-es nyákon lesz az egész reményeim szerint de jó tudni mi a max távolsága. Akkor kell az ellenállás, szerencsére az még akad itthon! Köszi!

Egyetértek az előttem szólóval, viszont ahogy én csináltam, úgy is működik. Az Uno A4-A5-ösére simán felfűztem mindkettőt. A szenzor épp a kijelző felett van. Nálad nem érzékeny a napsugárzásra?

A modulok általában tartalmazzák a felhúzó ellenállásokat, az szerintem neked nem fog kelleni.

Szia! Gondolom bmp180-al mérsz, ez kompenzálja a légnyomást a hőmérséklettel, így a közvetlen napsugárzás befolyásolhatja a mért értéket.

No igen, ezért kérdeztem, mi a tapasztalat, mert ha a modul tartalmazza pl a felhúzó ellenállásokat, akkor minek. Persze kárt nem tesz az ember, ha berak kettőt nyilván, csak hát kicsi a nyák, ha nem fontos nem pakolok rá semmi feleslegest.

Más. Azt tervezem, hogy a kijelző nem lesz rajta fixen, csak fejlesztésre, meg ha hiba van akkor dugom rá. Okozhat az gondot, hogy be lesz vezetékelve de nincs rákötve? Mivel párhuzamos kapcsolás, szerintem nem, de nem értek hozzá, ezért kérdem.

Medve: Még nem tudom mennyire zavarja majd, egyenlőre asztalon van, még fejlesztem. Gondoltam már amúgy rá, be lesz tokozva és lehet szigetelem is emiatt a dobozt, mert a nap fogja sütni a nap egy részében az biztos. Egyenlőre még csak ott tartok, hogy átmókolom az arduinon működő kódokat ESP8266 alá, mert végül azt használok MC-nek arduino kóddal.

Szia!
Az i2c protokoll szerint választ vár a slave-től, a program addig állhat, amíg nem válaszol. Ez elkerülhető, ha timeout-ot használsz (nem ismerem az arduino könyvtárait, lehet, hogy bele van építve a timeout). Egyébként egyszerűen tesztelhető, csak ki kell húzni egy slave-t és megnézni mi történik. A kijelzőt nem ismerem, ha inicializálni kell használat előtt, mint a karakteres lcd-t, akkor azt is figyelni kell, hogy mikor csatlakoztatod, és írás előtt inicializálnod kell. Ha érdekel az i2c, Fizikus írt egy részletes cikket a használatáról.

Aham, jogos. Valószínűleg bele fogok rakni egy ágat, hogy ha az eszköz nem érhető el, ne használja. Menet közben nem dugom rá, inkább csak arra lenne ,hogy ha valamiért nem működik a kóceráj, akkor rápattintom és debug infókat látok (van-e wifi, valami szenzor bekrepált stb).

Más. Jótanács, i2c ügyben. Ne bízz a netben, használj scannert Azt hittem döglött nyomásmérőt kaptam, végül kínomban ráküldtem egy scannelést és megtalálta, csak épp más címen mint a mindenhol ajánlott library használta volna. A jó címmel rögtön beindult a móka.

Bővebben: Link