Fórum témák
» Több friss téma |
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Nem csak a tanulás a cél, hanem a bővíthetőség is. Lehet venni 230V-os bedugós időzítőt is és azzal kapcsolni a világítást. Arduino-ra viszont könnyen lehet később rátenni valami mérőpanelt (hőmérséklet, ph, stb) is. Vagy épp PWM szabályozni a világítás fényerőt.
Arról nem tudtam hogy többet fogyaszt a beépített RTC mint a külső RTC, de egy akvárium vezérlésnél ami 0/24-ben 230V-ot kap bőven belefér a többlet fogyasztás. Meg nem is orvosi műszer, bőven belefér a belső órajelről működés is. Hátránya inkább az hogy panelt kell tervezni, gyártani, tesztelni.
Nem akarok lemondani a timerről és nem akarom számolni a kvarc rezgését (és nem is akarom jobban bonyolitani a dolgot), úgyhogy marad a DS3231
![]()
Üdv! Szeretnék kérdezni az Arduino-ról pár alapvető dolgot!
Egy relétmodult (5V) szeretnék kapcsolgatni, elbírja az Arduino UNO vagy NANO ennek a relének a fogyasztását? Ha nem bírja el, akkor például egy UNO-nál külön kell 9-12V az Arduinonak és 5V a relének? Ha mondjuk usb 5V 3A tápot használok egy NANO-hoz, akkor az 5V kimenet is hasonlóan terhelhető lesz? Egy UNO esetében a 9-12V az lehet kicsit hullámos is? (trafó+graetz híd+kondenzátor igénytelen tápegység) Az eredeti és klón között mi a künönbség? Ha már előzőleg rátöltöttem a programot az Arduinora, akkor később a táp rákapcsolásakor mennyi idő múlva fog működni? --------- A projekt meg az lenne, hogy van egy garázsvilágítás két rugós kapcsolóval amik egy mechanikus impulzus-relét működtetnek, egy gombnyomással felkapcsol, egy gombnyomással lekapcsol. Sajnos nagyon gyakran égve felejtjük a villanyt, erre szeretnék egy Arduinos megoldást ami egy negyed óra múlva lekapcsolná az impulzus-relét, amihez egy harmad/fél másodpercig zárnia kellene a kapcsolók áramkörét Üdv: domel
Egy egyszerű időzítő nem jó (1 tranzisztor+relé), vagy egy 555?
Bovithetosegnek is van ertelme, de nem is az arduino volt itt a kerdes hanem az RTC. Persze ha az akvarium orajat akarja nezegetni akkor rendben van, de a halak miatt tok folosleges. Mindegy is, csak egy kerdes volt ami felotlott bennem, hogy minek a halaknak a pontos ido.
"minek a halaknak a pontos idő"
Mert ránéznek az órára, "Hoppá! Hol a kaja"
Természetesen ha csak egy "mezei" reléd van azt nem tudja kapcsolni az arduino (kimenetenként max 30mA/láb). De vannak olyan modulok amit közvetlen arduino-ra lehet kötni pl EZ , de a modulnak is kell adni tápot.
Idézet: „Ha mondjuk usb 5V 3A tápot használok egy NANO-hoz, akkor az 5V kimenet is hasonlóan terhelhető lesz?” Nem! Az output lábak csak max 30mA -ig terhelhetőek. A relé kontaktjait meg DC 30V 10A-rel lehet terhelni. Idézet: „Egy UNO esetében a 9-12V az lehet kicsit hullámos is? (trafó+graetz híd+kondenzátor igénytelen tápegység)” Elképzelhető, de inkább kapcsolóüzemű tápot szoktak ide használni. Viszont nagyon érzékenyek lehetnek a panelek, az a 12 Volt inkább csak 7-11 V legyen. Idézet: „Az eredeti és klón között mi a künönbség?” Ha nincsenek túl nagy igényeid akkor csak az ára. Idézet: „Ha már előzőleg rátöltöttem a programot az Arduinora, akkor később a táp rákapcsolásakor mennyi idő múlva fog működni?” Általában 0 és 600 ms közt be tud tölteni. A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2023
Az akvárium általában központi jól, látható helyen szokott elhelyezve lenni. Így adja magát, hogy legyen odatéve egy jól működő óra is
![]()
Nem lenne egyszerűbb valami időzíthető mozgásérzékelőt feltenni?
Hogy az Arduinohoz-hoz is hozzászóljak. relé panel-ból sok féle van. Terhelhetőségi és tápfeszültség adatok fel vannak tüntetve. Arduino lábai kb. 25-30 mA terhelhető, de nem egyszerre. Az egyidőben átfolyó áram összértéke nem haladhatja meg a 100mA-t. Ha tápod brummos tegyél rá nagyobb kondit szűrésnek, de ha teheted ne az Uno-n lévő stab ic táplálja a relét, mivel az kb 100mA áramra és kb 0,5 W-ra van méretezve. Érdemes a tápod mellé betenni egy TO 220-as 5V-os stab ic-t és így ellátni árammal az egész rendszert. De nyugodtan használhatsz usb-s telefontöltőt is, működni fog arról is (mivel hosszútávra tervezel egy jobb minőségűt érdemes választani).
Köszönöm a válaszotokat (robis01-nak is), látom a linken hogy optocsatolós relét kell hozzá venni és akkor nem lesz gond
Köszi mégegyszer!
Reléből egy projekthez én bistabilt szereztem a hestore-ból. Ebben az a pláne, hogy csak addig fogyaszt, ameddig állapotot vált. Ráadásul 40mA-rel működik, van olyan MCU, például az ATTINY1624 aminek a lábáról elvileg közvetlenül meg lehet hajtani 5V-os táp esetén! Az Arduino UNO-ról sajnos nem lehet. De ezt még nem próbáltam, mi két FET-en keresztül hajtottuk meg, mert 3.3V-os mikrokontrollerünk volt a projektben. Szóval ha elegendő egy bistabil relé teljesítménye, azzal sokat lehet egyszerűsíteni és olcsósítani a projekten, csak egy kis teljesítményű FET és egy védődióda kell mellé. (És igényeseknek egy áramkorlátozó ellenállás és egy fel/lehúzó ellenállás is kell gate-re.) Ha 230V-ot kapcsolsz, akkor az érintésvédelem nem játék persze, talán biztosabb egy jól megtervezett modult használni! Ez a típus vált be nekünk: https://www.hestore.hu/prod_10030014.html
A hozzászólás módosítva: Aug 31, 2023
Idézet: „Sajnos nagyon gyakran égve felejtjük a villanyt” Ez elkerülése végett én épitettem (vagy 15 éve) egy OMRON időrelé és egy RELÉ2 + két kapcsoló segitségével egy áramkört , ami az első gomb nyomásra behúzott az időrelé és a relé2 is, eközben a relé2 öntartásba került és felkapcsolta a villanyt . A 2-es gomb oldotta fel a relé2 öntartását (ezzel elaludt a villany) vagy ha úgy lett felejtve a villany akkor az időrelé oldotta a relé2 öntartását és a villany elaludt. Az időrelét 0,1 s -től 120 óráig lehet időziteni , tehát van lehetőség bőven.
Kapcsolhatsz párhuzamosan két kimenetet is, ha több áram kell.
Üdv! Esetleg nem ismer valaki olyan projektet, amivel W39V040FA BIOS IC-t lehet programozni?
Sajnos szomorúan tapasztaltam, hogy a CH314A programozóval nem lehet. Egyébként az IC nevére rákeresve se nagyon találni sok mindent. ![]() Fel kellene programozni egy ABIT GD8 BIOS-t rá.
TL866II Plus
No álljunk csak meg egy szóra, én azt hiszem, akkor tévútra tévedtem.
Mivel így nem ide való ez a téma, folytassuk inkább itt.
Lehet , hogy hülyeséget kérdezek de ha egy arduinonak kevés a flash (nem tudunk hosszabb programot írni) nem lehet olyat csinálni , hogy kiegészítjük egy memoriakártyaolvasóval + kártya és arról olvassuk pl az egész programot?
Képet azt be lehet olvasni
Nem lehet. Válassz nagyobb flash memóriájú mikrokontrollert.
Az AVR az Harvard architektúrájú, tehát külön van a program és az adat memória. A RAM az adat memória, onnan nem tud utasítást végrehajtani.
Köszi, KB erre számítottam. STM-nek melyik a legnagyobb?
A hozzászólás módosítva: Szept 3, 2023
Egy darabig elodázható a dolog ha a sztringeket átrakod eepromba, bár gondolom ezen már túl vagy!
Azt nem írtad melyik arduino board az aminek kevésnek találod a memóriáját.
Az STM32-ben 2MB belső flash és 1MB belső RAM a maximum. Viszont köthetsz rá 4 bites külső FLASH memóriát, amit tud memóriába ágyazott módon is használni, tehát ha jól tippelek, akkor akár kódot is lehet belőle futtatni belőle. A 144+ lábúaknál meg párhuzamos memóriákat is lehet hozzáilleszteni memóriába ágyazott módon. Ez lehet párhuzamos FLASH, SRAM, néhány típusnál meg akár SDRAM is. Viszont ezen STM-ek nem feltétlenül programozhatóak arduino keretrendszerből. Ha ehhez is ragaszkodsz, akkor nézz körül az ESP-k között inkább.
Van nekem több tipus arduinoból is meg stm 32-ből is , de egyik se több 64 kb-nál. Hogy érted hogy "Viszont ezen STM-ek nem feltétlenül programozhatóak arduino keretrendszerből"? Én azzal programozom de itt most nem tudom mire gondolsz. 1 mega fölött már elég lehet a flash de az esp-ket nem szeretem .
Az stm32h743 között pl. van olyan típus, amiben van 2MB flash + 1MB ram (igaz, hogy a ram nem folytonos területen, hanem több részre szétszórva). Az persze kérdéses, hogy találsz-e hozzá arduino integrációt.
Határ a csillagos ég.
Beépítve valahol 2MB a határ jelenleg. Sok MCU-ra lehet SPI/QSPI/OSPI flasht kötni, és onnan kódot futtatni. Némelyikre párhuzamos ROM-ot is lehet kötni.
Valószínűleg úgy érti hogy az Arduino a belső memória kezelésére lett megírva. Persze ha megírod a külső memóriakezelés rutinját akkor menni fog.
De ha elengeded az Arduino-t akkor választhatsz Rasberry-t, Stick Pc-t, de akár egy régebbi laptop, pc, vagy akár egy mobil is elég lehet. Ezekbe akár Gb-ok is rendelkezésedre állhatnak. Persze ehhez más programozói felület kell de abból is sokféle van (pl. C, Python, Basic, stb.)
Na gigabájtok azért nem kellenek. Az egy-két mega elég lehet.
Maximális elérhető tárméret függ az adatbuszok szélességétől. Ez sokféle lehet 16, 20, 24, stb Bit.
Esetleg megpróbálhatod több Arduino-ra szétosztani a feladatokat, amit egy központi egység koordinálna. Elárulod hogy mit építesz amihez ekkora Flash kell? |
Bejelentkezés
Hirdetés |