A lábkiosztásokat 4* néztem át előtte szóval azok is jók, kerámiakondit is beraktam, AVR is megkapta a tápfeszt.
RESET lábon mi ez a 10k felhúzó? Oda csak simán rádugtam a programozó kábel megfelelő végét, nem raktam semmilyen ellenállást... És programozás előtt is tudtam mérni a RESET-en az 5V-ot.

com-okkal nem variáltam, majd kipróbálom, kiolvasni sem olvastattam ki belőle semmit. Ott mit kellene látnom?

Találtam egy programot atmega128-ra amivel az sd kártyát kezeli, viszont nemtudom hogyan írjam tovább hogy mondjuk txt fálj jelenítsen meg egy kijelzőn, mondjuk egy 3310-ének.

10k felhúzó ellenállás mindenféleképpen kell a reset lábra!!!

A chip signature a chip azonosítója, a te procidnál:
0x1E 0x92 0x06. A program ezzel azonosítja hogy mit szeretnél programozni. A felhúzó ellenállás a reset lábon egy sima mondjuk 0.5W-os ellenállás ami általában 10KOhm. A kondi azért kell a tápra hogy szűrje a tápból bejövő zajokat de mondjuk az USB-n ritkán jön be. Én akkor is tudom programozni az atiny45-öt amikor nincs semmi rákötve csak a programozó és kész. A signature-ét minden írás elött ki kell olvasni, mert akkor tudsz róla meggyőződni hogy rendesen csatlakoztatva van a programozód mert ha nem teszed meg bizonytalanul írsz rá és még a fuse biteket is elállíthatod vele. Ha nem tudod kiolvasni akkor cseréld meg a mosi és miso lábakat hátha bejön.

Ez lenne az első projekted AVR-rel?

Nem ledekel már játszottam meg sikerült alfanumeratikus kijelzőre kiírnom. Eet az alap programot a feltelepített code vision avr-ben találtam és szeretném továbbfejleszteni. Miért? Csak neten eddig nemsokmindent találtam erről.

Csupán azért kérdeztem, mert próbáltam elképzelni, hogy hol akadhattál el a dologban.
Szoktam találkozni itt olyanokkal, akik egyből fejest ugranak mindenféle másoktól átvett kódokkal, anélkül, hogy tudnák mit is csinálnak. Mások példa kódjait olvasni jó a tanulásra és ötletszerzésre, de én erősen javaslom kezdőknek, hogy nulla segítséggel csináljanak egyszerű programokat és ne csak copy pasteljenek bonyolult dolgokat.

Ha jól látom a kódod, akkor ez a Codevision-nek valami beépített SD kártya funkcióit használja, mivel ez van linkelve: #include .

Én azzal kezdeném, hogy áttúrnám a codevision dokumentációt, hogy milyen lehetőségek vannak az sd kártya kezelésére. Érdemes megnézni az ff.h headert is, abban biztos van valami kommentezés a rendelkezésre álló parancsokról.

Ami a nokia kijelzőt illeti, hogyha annak külön nekifutsz és sikerül beüzemelned, akkor már nem lesz egy nagy mutatvány az sd kártya tartalmát kiírni rá.

Kipróbáltam, amiket írtál, újraépítettem a kapcsolást, de nem javult semmi, mert mint rájöttem, a hardver tökéletes volt.
A probléma a mellékelt lcd könyvtárral van, rosszul kezeli az időzítéseket. 4MHz-n működik a legjobban, de az is távol áll a használhatótól. Azóta kipróbáltam a Fleury féle könyvtárt is, de az semmilyen formában nem volt hajlandó működni. Végül találtam egyet, (SA Development) ami tökéletesen működik minden órajelen.
A hétvégén megépítem a sakkórát a gyerkőcömnek

Ezt az examples nevű mappában találtam és ez a sd kard monitor. Onnan indultam ki hogy áttúrtam. Én ebbe nem írtam bele ez így készen ott volt.

Sziasztok!

Valakinek van már komolyabb tapasztalata a "Level Translator" IC-kkel kapcsolatban? Ezek az IC-k arra jók hogy közös földponttal, de különböző tápfeszültséggel rendelkező egységek között kvázi-szimmetrikus logikai kapcsolatot létesítsenek push-pull módban(tehát nem open-collector/open-drain módban. Azaz a két oldalon nincs kimondottan be/kimenet, egy csatorna mindkét vége lehet ki/bemenet, ez attól függ hogy melyik oldal "erősebb".

Engem főképp három, Magyarországon is beszerezhető típus érdekel amik különböző gyártóktól származnak, persze további típusokra is kíváncsi vagyok. Ők lennének:
Maxim: MAX3002
NXP: GTL2003
Texas: TXB0108

A terhelhetőségre, hibatűrésre, megbízhatóságra lennék nagyon kíváncsi, például az is érdekelne
hogy egy ilyen picike IC-nél mi történik ha valamit rövidre zárunk az egyik kimenetén, stb.

Ezek közül kettőnél(MAX3002 és TXB0108) láb-kompatíbilitást fedeztem fel, legalábbis a TSSOP tokozás esetében a kétfajta IC ábrája szinte tökugyanaz csak a csatornák elnevezése más.
Ráadásul az alacsonyabb feszültségű rész is mindkettőnél az 1-10 lábas oldalon van.

GTL2003: jól érzem hogy kilóg a sorból? Nemcsak a lábkiosztás(szintén a TSSOP tokot nézem),
de az sem stimmel hogy ennek az adatlapjában felhúzó ellenállások is kellenek, míg a másik kettőnél nem. Hogy is van ez?

Az lényeges hogy mekkora tápfeszről használod, mert minél kisebb a tápfesz annál zavarérzékenyebb lesz. Abból az okból kifolyólag hogy a kimenő jel csúcsértéke megegyezik a tápfeszültség értékével. Szóval ha 1,2V-ról használnád akkor előfordulhat hogy nem lesz tökéletes. Minél nagyobb feszről használod annál jobb, de 2-3V körül már nem rossz. Rövidzár védelme meg ezeknek nem szokott lenni, kicsi rá az esély hogy túlél egy rövidzárlatot. Kivéve ha 2 kimenetet zársz össze mert akkor elvileg nem zárod az áramkört.

A tápfeszen ugye a "magasabb" oldali feszültséget(Vcc vagy VccB) érted?
Ez az én esetemben fix 5V, míg a másik, alacsony feszültségű oldalon(VL vagy VccA) pedig 1.2V-5V között.
Természetesen most MAX3002-ről és TXB0108-ról beszélek, a GTL2003 ahogy látom kicsikét más állatfaj...

Rövidzár alatt pedig azt értem hogy a nagyfesz oldalról meghajtja egy AVR, a másikon pedig a földre vagy az azoldali tápfeszre zárják az áramkört. Úgy emlékszem mintha 25-30mA-t bírna egy ilyen cucc csatornánként, tehát a szitu olyan lesz mintha az AVR kimenetét zárnánk rövidre. Ilyenem már volt és még egyetlen AVR sem füstölt el pedig órákig kerestem a hibát és addig feszültség alatt volt...

A kompatibilitás is érdekel MAX3002 és TXB0108 között, mert egy MAX3002-re retvezett
áramkört építek de van a sufniban pár TXB0108 és ezért a MAX-ot inkább nem rendelném meg...

Sziasztok! Most szeretnék elkezdeni AVR-ek programozásával foglalkozni, de még semmit sem tudok.
Keresgéltem már a neten, de nem nagyon találtam értelmes oldalt.

Megkérlek titeket, hogy vagy linkeljetek ide oldalakat, vagy ti írjátok le értelmesen, tényleg a legkezdőbb dolgokat az AVR-ek működési elvéről, magáról az AVR-C programozási nyelvről, és az ehhez kapcsolódó dolgokról!

Ha nem találtál semmit, az elég nagy gáz...........
Komolyan gondolod, hogy szájbarágósan kellene kérdezned?

nyilván nem.. csak a segítségeteket kértem... közben én is keresgetek..

Nos röviden és tömören:

Ha AVR-GCC fordítót használsz, akkor gyakorlatilag ANSI C kompatibilisen programozhatsz. Hogy ez pontosan hogyan is kell, azt itt tudod elolvasni: C.

A legjobb amit tehetsz, ha ezeket végigolvasod AVR Tutorials

Amúgy az avrfreaks fórumon böngészgetve rengeteg infót gyűjthetsz be.

Amennyiben német a te nyelved, akkor itt néz körül: mikrocontroller.net

Ha nem beszélsz se angolul, se németül, akkor neked lőttek.

Nagyon köszönöm Pont ijen választ vártam és megkaptam )

Azért nem annyira vészes a dolog! Lehet találni magyar leírásokat (majd összeszedem amit én találtam), illetve lehet találni pár mintaprogramot a hardverek kezeléséről. De ha mélyebben akarsz elektromossággal, programozással foglalkozni akkor kelleni fog az angol!

Ha már nem találtál az HE-n Bővebben: Link (közepe a négy részes sorozat, szinte neked szól) Cikkek is foglalkoznak az AVR-kel.

Google f(o|e)rdítő

Van egy problémám a Nyolc lábbal AVR III. rész, hőmérő kapcsolásával, hogy csak akkor világítanak a ledek ha a 7-es láb lóg a levegőben, azaz nincs termisztor bekötve. Valaki tudja mi lehet a gond?

Nem lóghat a levegőben a 7es láb ha nincs ntc, mert ugyanoda megy az R2 ellenállás is! Mekkora az ntc-d ellenállása szobahőmérsékleten?

Sok minden van de magyarul elég kevés. Nézd meg ezt nem sok minden van benne de szerintem kezdésnek jó. De ezen az oldalon is találsz 1-2 dolgot. Kapcsolások-->AVR-->3. oldal: nyolc lábbal I,II,III

Nézd át ezeket is.

smd alkatrészek le es föl szerelése nyákra hölegtechnikás foraszto apparát nélkül . Sütöben elméletileg müködik . De hányfokon meg ilyesmi? Milyen módszerek léteznek ?

Hidd el nem egyszerűbb az sem, ha nincs meg a háttér eszköz parkod. Mi levegős kinyomóval tettünk forraszpasztát a padekre (1206), de eléggé macerás, mert a forraszpasztát hűtőben kell tárolni és úgy is pár hetet bír ki utána kész vége mehet a kukába. 0805 még tán megy, de 0603 elég esélyes hogy nem ilyen módszerrel.

Jó öreg forrasztópáka és durr bele hadd menjen.

Hali!
Egy ATMega16A-t szeretnék hajtani nagyobb órajelen, mint a gyári 16MHz. Mennyi az amit még biztosan hibázás nélkül elvisel? Tápfeszültség: 5V
A cél frekvencia 20MHz. Megoldható? Szeretném elkerülni a véletlenszerű hibákat ami rejtélyesen jelentkeznek.
Üdv Kiborg
(ok: nincs 16MHz kvarcom jelenleg,de kellene a 14,75MHz-nél nagyobb frekvencia)

Ha nem szeretnéd, hogy jelentkezzenek számítási hibák, akkor 16MHz-en járatod és kész.
Természetesen nincsen kőbe vésve ez a frekvencia. 16,1 MHz-nél nem fog szarul működni, csupán nő a hibázási valószínűsége.
De, ha rossz dolgok történhetnek (teszem azt felfűti a lakást 30 fokra, mert termosztátnak üzemel, vagy bármi egyéb), hogyha elszáll a program, akkor nem javaslom.

20MHz-en még rendesen megy ha a tápfesz 5V, de ne vezérelj vele termosztátot vagy olyan cuccot amivel
kárt okozhat ha mondjuk kifagyna. Én ATMega48-al(max 20MHz) VGA vezérlőt építettem, 25MHz-es kristállyal.

Grillsütőből számos utánépítésben működtem közre...
Az időzítéseket 2 helyen találod: a paszta adatlapjában, illetve a chipgyártók technológiai leírásában...

Egy körbejárása a problémának - SMT kemence

De láttam már teflon sütőből, vasalóból is megvalósítva....