Igen, ezt látom, hogy préselt, csak az nem egyértelmű számomra, hogy miképpen tekerem le a réz idomról.

A jelölt hollandert tudod letekerni és a csövet balra kihúzni vagy a T idomot jobbra lehúzni.

A könyök felől a hollandi oldható.

Erről beszélünk, ugye?

Igen, azon a képen van könyök és préselt idom.

A képen a felső hatlapfejű hollandert tudod oldani könnyen. A középső elem egy szűkítő közcsavar, az alsó, ezüst színű hatlapfejű idom pedig a préselhető csatlakozó része.

Tömítőgyűrűs?
Most már ez is le van festve, csak a képen látom, hogy nincs közte kóc.

Vagy igen, vagy nem, de az legalább biztos.
Ha radiátor csatlakozó lehet kúpos is, tömítés nélkül.

Értem, kösz!
Itt még nincs festve.
Szóval akkor ha jól következtetek, a lényeg az, hogy az 1-es képen a hatlapfeljel együtt az egész cső tekeredik, ha bontani akarom, valamint a 2-es képen is?

Igen a 2. képen a fényes hatlapfejű hollandi csavar oldható.

Sziasztok!

Megálmodtam az átalakítását a csőrendszernek, ahhoz, hogy a kádtöltő csaptelepen a nyomás szimmetrikus legyen a két ágban. A kép paint-os szerencsétlenkedés eredménye.
A nyomásszabályzó szelep annak esetleges meghibásodása miatt fönt marad, hollandikkal lesz megoldva a csőcsatlakozás, hogy könnyen cserélhető legyen, mert álfal fog a csövek elé kerülni.
Kapni fog egy olcsó vízszűrőt is, mert jelenleg nem tettek elé.
Az alumínium kerekes sarokszelep ki lesz véve, helyette könyök betéve, és arra a golyós csap, úgy vélem hogy ez így lenne a legmegbízhatóbb. Szerintetek is?
Csak a kádtöltő hideg ága miatt nem lesz külön szakaszolás, a jelenleginek sincsen értelme, már ha azt feltételeznénk, hogy még működik a sarokszelep, pedig valójában már beállt.
A kérdésem az, hogy ötrétegű csőhöz hajlítórugóm nincs, ezért könyök idomot használjak a csapkiálláshoz, vagy kézi erővel meg tudom majd hajlítani ekkora ívben a cső megtörése nélkül?
Illetve néztem belső menetes kulcsos fél colos "kezdőidomot", nem tudom, hogy abba tekerjem-e majd az excentert, mert rizikós lehet az utólagos állítás, ha az álfal mögött nem lehet majd megfogni az idomot elfordulás ellen. Vagy a másik opció, hogy használom az említett idomot, a cső pedig nem lesz fixen beburkolva, hanem lesz a cső minimális mozgásának tér hagyva, ha csapot kéne cserélni, és az excenteren nem kéne utólag állítani.

Még egy kérdés: Ez egy egész olcsó olló. Bővebben: Link Alkalmas lesz nekem ötrétegű cső vágásához?

Sziasztok!

Kulcsos idomnál a fehér gyűrű általában nincs az idom alján. Ez szándékos? A csővel kell teljesen letolni az aljáig, még a hollandi rátekerése és meghúzása előtt, ha jól sejtem?

Ha nem vagy biztos a dolgodban, mutatok egy elég jó videót :Bővebben: Link
A cső vágásához egy jó metszőolló is megteszi.

Van csővágóm, kalibrálóm is, csak elbizonytalanodtam közben, mert az a gyűrű nincs teljesen az idom alján, és ez a videó sem tér ki rá, már láttam.

A csövet elvágod, kalibrálod, sorjázod, ütközésig rátolod, hollandi anyát meghúzod.
Az O gyűrűk tömítenek. Több százat összeraktam, soha semmi gond nem volt.

Most jöttem rá, hogy ez a gyűrű valószínűleg amiatt van ennyire közel a második O gyűrűhöz, hogy igazolja azt, hogy használatlan, új idom? Valamelyik idomon ugyanis nehezen mozog ez a gyűrű, és megtévesztő lehet, hogy ennek ütközik, és nem tolható mélyen az idomba a cső.

Az egy szigetelő gyűrű, mivel az ötrétegű cső tartalmazza az alumínium csövet is.
Az idom pedig réz.

Az összes réz idomnak tartalmaznia kell az idom nyúlványának tövében egy szigetelő-karikát,
amelynek az a rendkívül fontos szerepe van, hogy a csővégnek a középső alumínium rétegét elszigetelje a fémidom réz anyagától. Elkerülve ezzel a galvánelem képződést a réz és az alumínium között, valamint a gyors elektrokémiai korróziót! Tehát a cső alumínium része nem érhet hozzá a fém idomhoz!

Galvanikus elválasztás, értem én, kösz!
De akkor a lényeg, hogyha nincs teljesen az idom tövénél, akkor is le kell nyomni, ha kicsit nagyobb erőt is igényel.

Sziasztok!

Ha egy kompresszor manométerével meg szeretném mérni, hogy mekkora a hálózati nyomás, ahhoz a legkézenfekvőbb talán a zuhanycső lenne, hogy elegendő levegő maradjon benne, hogy ne érje víz a nyomásmérőt.
Tudtok tanácsot adni, hogy milyen levegős kerékszelep csatlakozóhoz illő idomot lehetne összerakni akár forrasztható, akár menetes 1/2" KM idomhoz?

Szerintem csalóka lesz, a levegő összenyomható, a víz nem.

A levegőt a víznyomás nem tudja nagyobb nyomásra késztetni, mint amekkora a víz nyomása.

Sajnos van egy alaptörvény, miszerint "zárt rendszerben a nyomás állandó"..

Ennyiért nem érdemes a kompresszorról letekerni a manométert..

Késői válasz, de nem tudom miből gondoltad, hogy le szeretném róla tekerni.
(Mert nem is lehet.)

Jaj.. "Ha egy kompresszor manométerével" Te írtad. A manométer, az manométer. Nincs ráírva hogy kompresszorhoz, maximum a használható közeg van ráírva.

Magasabb hőfokon több vízkő válik ki a bojlerben, de kevesebb melegvíz kell, mert a hideg vízzel kádban higíthatom megfelelő hőfokúra.
Ha a kisebbre állítom a bojleren a hőfokot, akkor kevesebb vízkő képződik, viszont több melegvízre van szükség, mert kevesebb hidegvizet lehet csak hozzáadni.

Tudja-e valaki, hogy melyiket módszert érdemes választani, ha minél ritkábban akarom szétszedni a bojlert vízkőtlenítés céljából?

2 évente szoktam szétszedni, de volt, hogy 10 évest bontottam. Volt benne egy vödörrel legalább.
Anód csere, és nem lesz gond. Ne vessz el a részletekben!

Szia! Mindenképp a lehető legalacsonyabb hőfokot kell beállítani, a szükséges meleg víz igényhez. Biztos, hogy kevesebbszer kell szétszedni és a bojler élettartama is hosszabb lesz.

Érdemes a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre beállítani a bojlert. Ezzel energiát spórólsz és elvileg kevesebb lesz a vízkő. Viszont, nem árt havonta egyszer alaposan felfűteni fertőtlenítés címen.