Mármint úgy értettem hogy tennék a huzal alá kartonpapírt

Azért úgy csináld, hogy a doboz kihúzható legyen a kartonpapírból, rögtön megérted miről beszéltek az előttem szólók.

A kartonpapír nem árnyékolja a mágneses teret..

értem,köszi,akkor csak formának jó a konzerves doboz *,*

Érdekesség,hogy most volt egy kis időm otthon,és lett egy nagyon nagy felületű antennám,nagyon magasan(háztetőnk 'élzáró alu lemeze,ami zárja a cserépsorok végét és védi a deszkát is),így 'üvölt' a Kossuth,pedig csak 5cm átm. légmagos csévetesten van kb 3cm tekercs szorosan.Mostanság a miniatürizáláson vagyok,minél kisebb,minél kisebb legyen a rádió,nemsoká építek újat rakok fel képet is majd,a 'mini' detektorosról.

Aztán a végén olyan kicsi lesz, hogy nem fogod megtalálni...

Attól nem kell félni

Hát ez úgy látom bevált! Bedobozolva ugyan nincs, de kiiválóan működik.
Diódaként 2 db AA143 szolgál, a két tekercset sorba kapcsolva kb 150 pF kapacitással jön Solt, a 2 tekercset párhuzamosan kötve, elvileg a 3,5 MHz-es amatőrsáv is jöhetne, de nem jön, szerintem ehhez egy kicsit nagy a tekercsek önkapacitása.
A jó működés feltételei:
- minél nagyobb jóságú rezgőkör
- minél nagyobb L/C viszony
- a dióda záróirányban minél nagyobb ellenállású legyen
- a hallgató impedanciája minél nagyobb legyen
Persze ezek olyan okosságok, amit bárki, akit kicsit konyít a rádióhoz, az tud, de ennél a magoldásnál kiemelt jelentősége van.
Érdekes módon az URH forgó teljesen kiforgatott állapotában is meglepően jól jön a kh sáv alsó része is.

Így néz ki egy asztali rádió

_De hát ez hordozható is, igaz kell egy másik asztal, ha újra üzeme helyezed. De jó egy camping asztal is.

Ferritmagos tekercsekkel, trafóval, Jó Lett!

Tetszik az "asztali" rádió megoldásod. A háttérben pedig a régi kiherült konnektor dugó amiből a réz csatlakozókat kibányásztad

Üdv!
Szeretnék kérni egy kis segítséget. Előre bocsátom, hogy csak lelkes utánépítő és amatőr vagyok főleg a rádió témában. Szeretnék építeni egy kristálydetektoros rádiót. Az lenne a cél hogy a Bartók rádiót tudja fogni. Nem tudom ezzel a szerkezettel ez lehetséges-e. A kislányom(3éves) kérte amikor szerelgettem egyik este, hogy csináljak neki rádiót (elsősorban ő a komoly zene rajongó) Az lenne a kérdésem hogy melyik kapcsolást ajánljátok illetve minden egyéb jó tanács is érdekel. (a topikot is olvasom, de idő hiányában lassan haladok vele)

Mostanában lapozgattam a rádiózás hőskorában írt lapokat 1928-ból és azokban is láttam egy-két cikket a két hangolt körös detektorosokról. Majd még átvizslatom miként is emlegetik.

Bartókot elfelejtheted detektorossal, szerintem. AM-en már nem sugározzák.

A Bartók rádió műsorát sohasem sugározták AM -en. Pontosan az átvihető minőségi korlátok miatt.

Hoppá, ezt nem is gondoltam volna.

Nem hiszem, hogy mostanában ismét két hangolt körrel fogok kísérletezni. A belinkelt "legújabb" kapcsolással várakozáson felüli szelektivitást sikerült elérni, hála a ferritnek a litzének, meg a nagy L/C viszonynak. Annyira, hogy a Kossuthnál érezhetően vágja a magas hangokat.
Az antenna kapacitását, meg induktivitását bajosan tudnám szimulálni a második körben úgy, hogy a teljes sávon néhány kHz hibával egyezzen a két rezgőkör rezonancia frekvenciája. Arról nem is beszélve, hogy a két kör közötti csatolást a teljes sávon a kritikus közelében kéne tartani. Biztos, hogy két-háromkezes lenne a dolog.
Az antenna és a föld közé kapcsolt hullámcsapdával igen jól sikerült kiszűrni a hely adót, ami eddig teljesen rátelepedett az 1 MHz körüli tartományra. (Tulajdonképpen ennek kiküszöbölése céljából kísérleteztem a kéth hangolt körrel).

Sziasztok.Lenne egy kérdésem:még pár oldallal előbb írták,hogy ha egymás mögé kapcsolok két tekercset 1:10 arányban,akkor kilyukadok rövidhullámon.Namost ez sikerült,mint ahogy pár oldallal előbb írtam,viszont érdekelne,hogy ezt hogy,meg mi alapján működik.Jó lenne,ha valaki le tudná írni
Köszi!

Ez a "mögé kapcsolás" nem egészen tökéletes kifejezés. Tekercseket, ellenállásokat, kondenzátorokat lehet sorba vagy párhuzamosan kapcsolni. Mögé kapcsolás nincs.(honnan nézve mögé?) Magyarázat helyett helyesebbnek tartom ha ezekre a kifejezésekre rákeresel interneten. Sokkal érthetőbb, rajzokkal illusztrált magyarázatokat olvashatszBővebben: Link.
Bővebben: Link
Egy egyszerű megközelítése a kérdésednek még: a tized akkora tekercs már valószínűen rövidhullámon megy de ez tekercs adataitól függ. Ha ezzel a tized akkora tekerccsel párhuzamosan kötünk egy középhullámú tekercset akkor ez még csökkenti a kisebb tekercs induktivitását és ezzel növeli a frekvenciát ami foghatsz vele.

Ha már itt a soros-párhuzamos kapcsolásnál tartunk. Kis asztali rádiómon elegánsan yaxley kapcsolóval tudom a tekercseket sorba kötni - csak egy tekercset beiktatni - vagy párhuzamosan kötni a kettőt.
A helyi 1116 kHz-en üzemelő helyi adóra mindhárom üzemmódban rá tudom hangolni a rádiót.
Érdekes módon, a sorba kapcsolt esetben 2,4 V-ot szolgáltat a készülék, míg egy tekercs esetén 4,1 V a kimenő feszültség párhuzamosan kapcsolt tekercsekkel meg 4,7V-ot tudok mérni.

Ha ilyen erős helyi adó van a közeledben akkor érdemes neked kísérletezni az antennajelből táplált erősítős, esetleg visszacsatolt kapcsolással.(bár ez másik topik) Prívátban adok tippet.

Hát azért ezt a feszültséget a trafóval sorbakötött 150 kohm ellenálláson mértem.
Érdekesség még, hogy a trafóval sorbakötött és persze 68 nF-dal söntölt 470kohm-os potméter nem befolyásolja a hangerőt, mindössze a helyi adónál lehet a torzítást minimalizálni vele.

Újab érdekesség, amit esetleg más is hasznosíthat.
Az antenna és föld közé kapcsolt ferriantennéra tekert litzéből meg zsebrádióforgóból rögtönzött szívókörrel itt Miskolcon, az 1116 kHz-es helyi adó mellett majdnem zavarmentesen fogom Szolnokot 1188 kHz-en.

Gratula!

Jaj igazán... Nem az elismerésért írtam, hanem azért, mert magam sem hittem benne, hogy egy rezonanciagörbe ilyen "hegyes" tud lenni.

Egyszer már kérdeztem, most megismétlem: minek kapcsoljátok sorba illetve párhuzamosan a tekercseket? Vagyis mi hasznot gondoltok ebből? Miért nem csak egy-egy a hullámsávhoz megfelelő tekercset alkalmaztok egyszerre?

Ha megnéztek mindenféle akár csöves, akár tranzisztoros gyári készülék kapcsolást, ilyet sehol sem használnak.

Az én esetemről tudok nyilatkozni.
Maximális energiát akarok kiszedni az antannából. Ezért a mostani aktuális rádióm olyan, hogy az antenna-tekercs-forgókondenzátor egy soros rezgőkört alkot.
Az antenna kapacitáasa -ami sorba kapcsolódik a forgókondenzátoral - teljesen esetleges, nehezen méretezhető és mérhető, ráadásul korlátozza a forgókondenzátorral elérhető frekvencia átfogást. Ezért szükség van az induktivitás változtatására. Lehetne variométerrel, azt elég macerás elkészíteni, lehetne vasmaggal -az nem elég elegáns. Lehetne a tekercs leágazásainak kapcsolgatásával. Ennél a megoldásnál ha mondjuk, a tekercsnek csk 1/3-a dolgozik, a fennmaradó tekercsrész káros kapacitást és veszteséget transzformál a rendszerbe, ami nem kívánatos.
Mivel eredetileg 2 hangolt körös készüléket terveztem adva volt két, zárt vasmagra tekert tekercsem. Az induktivitást 3 lépcsőben tudom változtatni, a többit a pontos hangolás a forgóval megoldható.
A párhuzamos kapcsolás amellett, hogy felére csökkenti az induktivitást, egyben az ohmos ellenállást is megfelezi, így nem romlik a tekercs L/R viszonya, ami befolyásolja a rezgőkör jóságát.

Nem kötözködésképpen, hanem tényleges kíváncsiságból kérdem: a Te rádiódban hol van az a rezgőkör, amivel állomásra hangolsz? (Ugye a "legujabb"-ról beszélünk?)

Ahogy én látom: az antennáról érkező jel egy LC osztóra, vagy ha jobban tetszik, aluláteresztő szűrőre érkezik. Ennek a szűrőnek a töréspontját tudod a forgókondival változtatni. Hogy ebből hogy fog kialakulni az a rezonanciagörbe, ami az állomásra hangolást lehetővé teszi, az nekem nem világos. Tényleg érdekelne, hogy hogy is működik ez a rádió.