De használtak, például a néprádióban...

Középhullámon reális méreteket figyelembe véve, az antenna leginkább kapacitásként viselkedik. Egyik fegyverzete az antenna maga, a másik a föld.
Ilyenformán a "legújabb" vevőnél a forgókondenzátor , a vele sorba kapcsolt föld-antenna kapacitás eredője a rezgőkör kondenzátora, a tekercs meg az induktivitása.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a földelési ellenállás is sorba kapcsolódik ebben a rezgőkörben, így nagyon fontos a jó minőségű földelés.

Nyertél!

Halleluja

De másutt is beleszaladhat az ember, lásd mellékelt képet.

Bizony igaz, RH-n ezért sávnyújtóként is működik.

ha nagyon nagy átmérőjű légmagos solenoidot nagyon sok tekercsesre(több száz méter huzal) csévélek,abból mi sül ki?

Valamekkora induktivitású tekercs...

Amit írtál, abból semmi sem számítható (pl. milyen "sok" tekercs?).

Mire lennél kíváncsi?
Ha picit pontosabban tennéd fel a kérdést, biztos kapnál érdemi választ is.

A kérdés stílusából, és abból, hogy azóta be sem szagolt, hogy kapott-e rá választ, azt gyanítom, hogy inkább ez ízetlen tréfa áldozatai vagyunk. A kedves kérdező összekeverte a hobbielektronika.hu-t a gyakorikerdesek.hu-val.

Először építettem egy 3cm átmérőjű csévetestre 80-110 menetes tekercset leírás szerint,de itt iszonyat gyengén szólt a Kossuth,a szelektivitás is rossz volt.

Aztán következőnek egy 6cm átm.-re tekert légmagos tekercset kb: 20cm 'hosszan'. Ezzel a detektorossal fogok 5-6db adót+ persze a Kossuth-ot,erősebben.

Minél nagyobb az átmérő,és minél több a(huzal) tekercs,annál gazdagabb a befogható adók száma,vagy nem?

A jó vétel feltétele, hogy minél nagyobb legyen a rezgőkör jósága. A jóság többek között függ a rezgőkör L/C viszonyától, a tekercs ellenállásától.
A vételi frekvenciát a tekercs induktivitása, és a rezgőkör kapacitása határozza meg.
A kapacitás a rezgőkörbe épített forgókondenzátorból, az antenna kapacitásából, meg a tekercs önkapacitásából adódik.
A tekercs induktivitásának növelése egy határig növeli a rezgőkör jóságát, de ha túl nagy, akkor már nem lehet behangolni a kívánt frekvenciára, mert a menetszámmal a tekercs önkapacitása is nő, ez az antenna által bevitt kapacitással- vagy akár anélkül- a venni kívánt frekvencia "alá" hangolja a rezgőkört.
A tekercs induktivitásának számítása kicsit bonyolult, függ a tekercs méreteitől alakjától a menetszámtól.
A cél az, hogy adott induktivitást minél kisebb ellenállású vezetővőből hozzunk ki. A képletekből az jön ki, hogy nagyméretű, vastag huzalból készült zömök tekercs közelíti meg leginkább az ideális állapotot.

Azért nem lenne baj ha a tekercsed minden adatát megadnád: átmérő,tekercselési hossz, menetszám, huzalátmérő. Ezen adatokkal ki lehet számolni a tekercs induktivitását és a használt forgókondenzátor kapacitásától függően a vétel frekvencia átfogását. "minél több a (huzal tekercs" ez nem mértékegység! Az már korrekt, hogy hány menet van(hányszor tekerted körbe a huzalt)? Így már tudnánk irányítani egy jobb detektoros készítéséhez.

Nem is kell a bonyolult számításokba belebonyolódni a kezdőknek, nagyobb segítség ha interaktiv számolókkal ismertetjük meg. Pl.:Bővebben: Link

Nem számoltam meg menet közben,majd megpróbálom,nem használok forgókondit ebben az elrendezésben.

Említettem már, hogy ennek a cikknek a hatására áttekercseltem két lengőnyelves telefonhallgatót. Azután a projekt elhalt, mert nem találtam alkalmas "karosszériát" a hallgató betéteknek. Tegnap Müller drogériában láttam valami háromszázegynehány forintra leakciózott kézápolót. Milliméterre jók a méretei!
Rövidesen kész lesz a mű, nagyon kíváncsi leszek, hogy működik, mert a cikk vége felé található összehasonlító táblázat szerint igen jó érzékenység várható.
Az én hallgatóim egyenáramú ellenállása 6 kohm lett darabonként, az 50 Hz-en mért impedancia pedig 15 kohm. (A tekercseléshez használt huzalt egy kiszolgált mikrohullámú sütő kapcsolóórájából termeltem ki)

Ez nagyon nagy ötlet, Gatulálok, jó lett!

Le a kalappal előted!

Na, készen lett az "új" hallagató. Egy régi, NDK-s HIFI hallgató kengyelét használtam fel, meg egy gagyi mikrofon vezetékét.
Megdöbbentően érzékeny lett. Impedancia "mérést" is végeztem az általam használt hallgatókon. Nem egy egzakt módszer, de teljesen jó közelítés.
A módszer: Zsebrádión az URH sáv üres helyén veszem a fehérzajt. A mérendő hallgatóval sorba kötöttem egy 470 kohmos potméter, így kapcsolom a hallgató kimenetre. A hallgatóra kapcsolt multiméterrel mértem a hallgatón lévő hf feszültséget. A potméter ellenállását nulláról növelem mindaddig, míg a hallgatón mérhető feszültség felére csökken. Ekkor a potméter ellenállása nagyjából megegyezik a hallgató impedanciájával. Az eredmények a mellékelt képen láthatók. A trafó- fülhallgató kombinációnál a trafó adataiból is kiszámítottam az impedanciát, a mért 146 kohm helyett 183 kohm jött ki.

*

Nagyon szép lett Gyantáscin,mintha gyári lenne!!!

Köszönöm az elismerő szavakat, de nem ezért publikáltam, hanem inkább a saját örömömet kívántam megosztani Veletek.
Legtöbbünk számára nehéz manapság a detektoroshoz megfelelő antennát építeni, ezért detektorosunknak többnyire nagyon kevés jellel kell beérnie. A diódák jelleggörbéjéből adódóan minél kisebb a jel, annál nagyobb a dióda ellenállása. A 2000 ohmos hallgató ideáli esetben megfelelő, azonban gyenge jelnél érdemes ehhez is illesztő trafót használni. Nálam érezhető javulást eredményezett, amikor 1:3 arányban letranszformált jellel tápláltam. (Ez 1:9 impedancia arányt jelent). Na végülis ezért örültem annak, hogy a telefonhallgató áttekercselésével sikerült ilyen nagy impedanciás, immár használható hallgatót előállítani.
Tapasztalatom szerint a walkman hallgatók nem rosszak, de nem is kiemelkedően jók. Megfelelő illesztéssel teljesen jól használhatók. Valamilyen kis, 220/akármi feszültségű adapter transzformátorának a szekunder tekercsét érdemes áttekercselni 2-3-5 V körüli feszültségre és akkor elég jól használható illesztő transzformátort kapunk.

Pedig ha már fáradozol a sokmenetes tekerccsel akkor érdemes lenne egy forgókondenzátort alkalmaznod főleg ha a szelektivitást is óhajtod növelni. Vagy fix kondenzátort de több helyen megcsapolt tekercset. A lehető legjobb antennát és jó földelést alkalmazni! A múltkor én is ellátogattam az egyik börzére és nem tudtam ellenállni a jó kis Vernieres forgónak, a kis PVC forgót meg grátiszba kértem mellé. Valamint lomtalanítások alkalmával régi rádiók 2x500 pF-es forgókondenzátorai is előfordulnak csak ne legyünk restek lehajolni érte!

Alapos és szép munka, megérte a bele fektetett időt! Csatlakozom az előttem gratulálókhoz.

Szép példány!

Szép munka sok örömed legyen benne!

Szia!
Nagyon jó lett! Nekem eszembe se jutott volna!
Gratulálok a munkádhoz!
Madzagos

Kíváncsi voltam, volt-e értelme a barkácsolásnak, ezért összehasonlítottam az általam elérhető hallgatókat érzékenység szempontjából.
A mérés kicsit rendhagyó volt. Riportműsort hallgatva addig csökkentettem a hangerőt, amíg a beszélgetés éppen még érhető volt. A kb. 100 mV-ra beállított hangfrekvenciás feszültséget potméterrel változtattam. A potméter ellenállás értékeiből, meg a hallgató impedanciájából számoltam a hallgatóra jutó teljesítményt.
Két dolgot szűrtem le belőle.
1. Nem véletlen, hogy a detektoroskedvelők vadásznak a lengőnyelves (sound powered)elemekre.
2. Az elektrodinamikus hallgatók között érzékenység tekintetében igen nagy a szórás, így nem igazán lehet általánosságban kijelenteni, hogy a nyitott-zárt, illetve a fej- vagy fülhallgató a legjobb.

Helló.Azt szeretném megkérdezni hogy a sima detektoros rádiómra hogyan tudnék ráerősíteni?

A fejhallgató helyére tégy egy 10 kohmos ellenállást és erre egy egyszerű számítógép hangrendszer(2.0) jack dugójával csatlakozz!