Négynek ? Ez "csak" 20W-os, de van 200W-os változata(elöször én sem akartam elhinni)ahhoz mekkora trafo kell?

A B-400 hibája: a karbantartás teljeskörü hiánya.Én egy Akai-t (1973) használok(kéretik szo szerint venni)

A karbantartás bizony hiányzott.
Jólesett volna ha működik, valszeg kicsit piszkálni kellene csak és elindulna. Talán valami kontakthiba lehet, dugig van kapcsolókkal meg efféle bigyókkal. Már nincs kedvem hozzá hogy piszmogjak vele.

Nekem is AKAI-m van, GX-4000 res. A lejátszóerősítő első két tranyóit kellett eddig cserélnem, meg majd pár elkót kell, mert az egyik oldalon kevesebb a magas, meg nem megy a törlés rendesen. De amúgy szuper gép

Az enyém GX 210-es.Halgattad már a csöves erösitövel? A képkimenö teljesen megfelel kis teljesitményü erösitöhöz fojtonak.

Nem hallgattam még csövessel, a csöves még csak az asztalon van összerakva Ő a nagytoronyba lakozik a többi hangforrással együtt. De majd ki kell szednem szíjcsere és elektronika felújítás céljából. Akinek eddig megmutattam, nem hitt a fülének, hogy jobban szól mint a CD

Az nem baj, ha rajta is marad. Audiofil körökben általános az a nézet, hogy a fojtó javítja a hangminőséget. Az mindenképp igaz, hogy egyenáramúlag kevesebbet buksz vele, mint R taggal, és a brumm szempontjából is előnyösebb. Tulajdonképpen a fojtó is légréses lenne, tehát egy (SE) kimenő primerje erre a célra jól megfelel.

Nekem a folytórol mindig a neonok trafója jut eszembe. Az milyen? Vagy az nem légréses? Na majd délután megnézem.

Valaha nem nagyon lehetett a fojtók használatát kikerülni, mert elég kis kondik voltak csak. Meg sok esetben 1 utas egyenirányítás. Egyébként nekem meg a villamosenergia ipari alkalmazások ugranak be.

Sziasztok ismét.
végigfutva eddigi hozzászólásaimon majdnem kisebb félreértés alakult ki körülötte-talán én nem fogalmaztam elég szabatosan,avagy mások értelmezték rosszul-mindegy.
ezért módosítom az ominózus kijelentésemet olyképpen,hogy:együtemre a pentóda nem ELÉGGÉ jó,legalábbis egy bizonyos minőségi szint felett semmiképp.alatta nyilván elfogadható a használata.
remélem,így már minden oké,téma ezen részét lezártnak tekintem :yes:

Szerintem inkább az volt a gond, hogy túl magasra raktad a lécet. az átlagember manapság "félvezetősökön él", ezért ezt tekinti etalonnak (Ráadásul azért itt is megvannak a lépcsőfokok, amit szépen hallani is). Amennyiben ezeket a "drótkupacával" felül tudja szárnyalni, máris elégedett. Szerintem, okkal. Sajnos a lehetőségeink valahol behatárolják a megcélozható magasságot. Amit találunk, csereberélünk, azzal tudunk dolgozni.

Ígértem,h írok a kimenőtrafó tekerésről,de előtte egy kis filozófia.
a k.trafó-mint olyan-egy szükséges rossz.ő a csöves erősítőkben jelenleg az a "bibi",melyet sem átugrani sem megkerülni nem lehet.és talán nem is érdemes.
bár működése igencsak komplikált helyettesítő ábrával szemléltethető,az alkatrész a maga fizikai valójában gyötrelmes kompromisszum.
viszont senki ne gondolja,hogy nem lehet kiváló trafót készíteni házilag,ha a szükséges feltételek adottak.
jelenlegi nézeteim szerint szóbanforgó erősítők pont azért szólnak úgy,ahogy...mert egy trafóval illeszkednek a hangszóróhoz,ezért én is azt vallom,h a trafó ellen nem kell/szabad küzdeni.
a tr.elhagyása egy csöves erősítőben sokkal több műszaki problémát vet fel,mint amennyit megold,ergo az első ránézésre olyannyira kívánatos OTL-kapcsolásokat ált.NEHEZEBB realizálni a hagyományos megoldásoknál.a csöves korszak ideje alatt sokan sokszor tettek arra irányuló kíserletet,h kikerüljék a trafót,és néhány(nem sok)használható kapcsolás fenn is maradt,ezek inkább az érdekességek kategóriába sorolhatók.
s végül:egyszer alkalmam nyílt összehasonlítani egy OTL-végfokot egy hagyományos erősítővel,igen jó,átlag feletti körülmények között.mindkét nasina amatőr-inkább úgy fogalmaznék:házilagos építésű volt,de profi kivitelben.kétségem sem volt afelől,h mindkét készülék konstruktőre kihozta a maximumot a kapcsolásból.száz szónak is egy a vége:az OTL-végfok labdába sem tudott rúgni a trafós mellett,az valósággal leradírozta a porondról.gyakorlatilag úgy szólt,mint egy kommersz tranzisztoros eősítő a 70-es évekből...
ehhez a hangminőséghez viszont NEM KELL csöves erősítő.ez volt az a pont,mikor az OTL-végfokokat végleg leírtam"...
...a kimenőtrafót bizony meg kell tekerni...
Legközelebb ne rakjál be 200 entert!--vicsys

Kedves nagygyeviz!
Tényleg, lehet, hogy csak a fogalmazási stílusoddal van gond (legalábbis nekem), ezen szerintem kicsit változtatnod kéne. Nekem úgy tűnik, kicsit "lóhátról" beszélsz. Szerencsére nem mondasz butaságokat, csak a mondandód nagyrészt le van írva a szakirodalomban, amit azért mi is olvasgatunk. Arra kérlek, ne úgy fogalmazz, mintha az volna az egyetlen, és örökérvényű igazság. Tudod, kinek a pap, kinek a papné, kinek meg a sekrestyés...
Egyébként örülünk, hogy megpróbálod a tudásodat megosztani velünk.

Sziasztok!

Az elmúlt években megjelent egy építési leírás a rádiótechnikában csöves erősítő hypersil tranzformátorokkal. Sajnos nem emlékszem melyik példányban volt. Ha esetleg valaki emlékszik hogy melyik lapban volt, legyen szíves írja meg. Ezenkívül ha valakinek már sikerült megépíteni és tanácsa van szívesen venném.


előre is köszönöm
pc.buher

Lépj át a csöves erősítők építése topicba. Itt nem válaszolunk.

Zoli! Levágtam neked bakelitből a kért darabokat 6x30cm és 7x30cm. Adok még neked olyan átlátszó vászonszerű, (olyan mintha üvegszálas lenne) fóliát amivel a tekercseket betekerheted. Meg találtam egy tekercs olyan vékony barna papírt amivel a soronkénti szigetelést csinálták. Csak 4cm széles ezért csak kis trafóhoz jó. Ha kell adok abból is. De úgy tudom csak a hálózatit kell soronként szigetelni de nem mindenki szokta.

:yes:

Nomost: annyit azért szeretnék tudni,hogy hangfrekis avagy rádiófrekis az a "csöves erősítő-hypersil trafóval"? merthogy mindkettőből jelent meg leírás, és nem ugyanazon lapszámban.

Szia !

A Rádiótechnika (nem teknika)
Évkönyvek 4-5 évvel régebbi számaitól a 2008-as
évkönyvig bezárólag mindegyik közölt csöves
erősitő épitési leirásokat.
Csak fel kell lapozni őket....

Sziasztok! Találtam ma egy lemezjátszónak látszó valamibe egy 6Ф5П csövet. Ránézésre ECL82. Ismeri valaki?

djhans: áttekertem a trafót, meghagytam a te fűtéstekercsedet is, meg abszolút saccra tekertem rá picit vékonyabb drótból még, aztán pont 15V ra sikeredett, egy soros 10ohmos ellenállással, ideális a PCL86nak

egy hangfrekveniás sztereó erősítőről lenne szó


amugy Rádiótechnika bocsánat ... a szövegben már jól írtam és tudom hogymindegyik ben van de én ezt keresem és nem akartam hat órát tölteni azzal hogy kersem gondoltam valaki tuja

üdv Pc.buher

Pl. 2002. ÉK/122. oldal , sztereo, 2x12 watt, hiperszil kimenővel.

Én inkább visszatekerném 14v-ig. Ja és azért remeg a trafó mert az oroszok szeretik csontra kigerjeszteni a trafóikat. A primerhez nem nyúltam.

Én építettem Rádiótechnikában közölt csöves erősítőt hiperszil kimenővel.Az a 98-as évkönyvben volt.
De gyere a "csöves erősítők építése" topikba.

üdv.

ECL85-nek írja ez az oldal. http://www.geocities.com/dmitrynizh/6f5p-set-impl.htm
Itt találtam rajzot is, ez valószínűleg a PCL85-re is igaz.

Na kérem!
SK bilincssel összehúztam a trafót, előtte zsírtalanítottam at érintkező feleket, össze is ragasztottam, már csak hangyányi zaja van, de még mindig hallatszik, viszont a bilincseken lehet még húzni! És még majd meg is mártom, hátha jó lesz

Remélem jó lesz és nem jársz úgy mint én egyszer. Én is megoldottam hogy a trafónak ne legyen hangja de amint a dobozba raktam elkezdte rezegtetni a dobozt ezért filcet kellett a trafó alá tenni.

Én a hál. trafók alá , akár zúg akár nem parafából készítek alátétet , nagyon jól csillapítja a rezgéseket .
Könnyen beszerezhető , edények alá árúsítják kerek illetve négyszögletes formában , kb. 2-3mm vastag , szikével jól darabolható , minden alakzat kiílakítható ...

Kár volt, a ragasztóval légrést vittél a trafóba szerintem

Az a trafó 315VA-es, amiről beszéltünk. Ha jó, akkor jelezd.