Szerintem nem szerencsés elrendezés , a primer is mind 2 oldalra szétosztva van , most akkor az egyik cséve félig üres lesz , ha meghagyod az eredeti primert .
Vas asszimetrikus terhelést " lát" ami növeli a vas rezgését a terhelés hatására . Hatásfoka is csökkenni fog .
Teljesen szimmetrikusra kell tekerni , elosztva a csévéken a prim. és szek. tekercseket .
Legjobb negoldás ha egyik cséve a R a másik L csatorna szek. tekercsei , így külön tápot lehet csinálni a 2 oldal számára .
Ha ezt nem igényelnéd , akkor 1 cséve 1/2 szek. másik szintén és azokat sorosan kötni ...

El84 SE-mhez érdemesebb lenne fix előfeszt alkalmazni, mint katódellenállásost? Végülis az anódáramot precízebben be lehetne állítani, meg variálhatnék El84, 6p14p, 6p15p-k között, meg a szimmetriát is pontosabban be lehetne lőni sztem .. (mármint a két oldal között ) MInden ez mellett szól

Ezek a csövek elektrosztatikus eltérítéssel működnek, tehát nem igazán van tehetetlenségük. Utánvilágításra sem igazán van szükségük, mert a teljes felület aktív. Ha megcseréled, akkor is az adott cső a lassú? Szerintem nem igazán tud ilyet.

És még a kimenőteljesítményed is nő, valamelyest. Ha a fűtésvezeték egyik felét földeled, akkor a másik felén a 6,3V-ot egyutasan egyenirányíthatod. Ezt több RC szűréssel elegendő szűrni, és nagyjából elég is. Ha kevés lenne, akkor kétszerezheted is.
Egy dolog szól ellene, hogy a cső öregedését nem kompenzálja, így azt Neked kell.

Szerinted a gyárak miért nem az általad készített séma szerint tekercselik ezt a fajta magot?

Bocsesz, meg össze ne kapjatok már miattam ! Számomra teljesen világos, hogy az általam felvázolt séma messze nem tökéletes !
De, a trafók még nincsenek nálam, s az ábra alapján nagyon úgy tünt, a primer az egyik (jelen esetben a jobb) oldalon van, méghozzá osztatlanul ! A két oldali csévetest között nem látok átkötést ( ettől persze még lehet...), amiből feltételezhetném, hogy a primer szét van szedve a két oldalra. Annak ellenére, hogy tudom így lenne optimális!

Ennyire azért ne gurulj be !
Pontosan azért szóltam hozzá , mert tévedésben
vagy.
Ez a trafó gyárilag úgy van megtekerve , hogy a primer 2x110V ami azt jelenti amit fentebb írtam , csak nem olvasol figyelmesen .
Mind 2 csévévén van primer is eredetileg !!!!
Két primer sorosan van kötve = 220V

Zoli!
Erre a magra nem illik így rakni a tekercseket. Üresjárásban még nincs gond, de terheléskor már más a helyzet.

Én is tekertem át ilyen trafót! Egy két menetet tévedtem az egyik secunderen! Jóval a névleges terhelés alatt is tükörtojást lehetett volna sütni rajta!

Szerintem a Vaterás ember gondolt egy nagyot, és rakta egy oldalra a primert. Bekapcsolta, és lőn világosság, vagyis a trafó azt "tudta" feszültségileg, amit akart. (Az isibe is magtrafón magyarázzák a menetszám, és feszültségarányokat). Ha viszont így tekerte, akkor egy jó kis elektromágnest (is) csinált, ami azért csak másodlagosan trafó (mint ahogy a Lengyelek a motorból is csináltak trafót).

Köszi! Sztem így lesz, d elehet , hogy tekerek külön tekercset az előfesznek, ha ráfér. Végülis nem kell neki vastag dorót

A motorból trafót kifejtenéd bővebben?

A lengyel csöves magnójéban, a ZK140-esben egy 2800-as asszinkron motor volt. A motor tekercsei mellé besúvasztották a 6,3V-os fűtőtekercset, ill. az anódtekercset is, amire egy szelén grécet tettek. Ugyanezt a tranyós verzióval is elkövették, csak ott 1 tekercs volt alacsonyabb (tranyós) feszre. Ehhez, persze olyan mechanika kellett, ahol a motor állandóan forgott.

Ha már áthallást szeretnénk csökkenteni , akkor közös tápnál is lehet kicsit trükközni .
Legutóbb készített SE tápját lerajzoltam , 1db. fojtóval készült .

Félvezetős egyenirányítás ellenére az anódfesz.hasonló indulással jelenik meg , mint a csöves egyenirányítás esetén .

Stabilizált táp technikailag jobb lehet , de (főként) SE esetén keményebb hangot produkál , bár ez is ízlés kérdése , kinek mi tetszik

Egy-két nap, s itt lesz. Leírás szerint a primer gyári alumínium, de majd meglátjuk. Rendben, ha nem úgy lenne, akkor a primert szétosztom a két oldal közt. Az nagyon nagy szentségtörés, ha mindkét oldali csévét kettéosztom mondjuk egy lemaratott nyáklemezzel? Csak mert mivel első tekerés, szeretném a primert és a szekundereket a legtávolabb tudni egymástól.

ja, így már ismerős a dolog Akkor ment a Spór ott is

Én csak akkor tekerném át a primert is ha valóban aluminium , ( nekem gyárilag réz vezetékkel volt tekerve )
Cséve kettéosztása megoldható , de én nem tenném , megfelelően szigetelve is ok ...Csökkenn a használható helyed és nehetebben tudod a kissebb menetszámú tekercseket ésszerűen elhelyezni , csak a veszteségeket növeled
De tennék a primer és szek. tekercsek közé vékony fóliát (réz) , ami szigetelt nem okoz rövidrezárt menetet , vagy 1 sor kb. 0,2mm vezetékkel végigtekerném és ezeket a hál.csat. földpontjára kötném .Ezzel biztonságot is növeled ha földelt konnektort használsz , de ami fontosabb a hálózatból átszűrődő zavarokat is kivéded ....

nem jó az az alu drót! Törik, elengedi a forrasztás, sztem tekerj új primert! Nem kell elosztani a tekercseket, csak a primer, és secunder menetszámokat kétfelé. egyik csévére egy fél primer, és arra több réteg trafó szigetelő után mehet a secunder! De elmondták már előttem is sokan MSáik csévére ugyanígy, aztán sorbakötni a tekercseket

Nekem volt orosz zeneszekrényből ilyen mag hipersil trafóm, csak kisebb, és abban is aluminium volt a primer, és secunder. mikor tekertem le, öt menetenként elszakadt ....

Így kell tekerni ezt a trafót. Az oroszok életvédelmi alapelvei mások, de azért nem elsősorban a nagyszámú emberanyag okán, hanem náluk más a villamos energia elosztó hálózat kivitele, mint a miénk (náluk nem ismeretes a nullavezető, és nem tudják, milyen a 380V). Nálunk is van olyan üzem, ahol hasonló villamos energia rendszer van. Szerk: Kócos hozzászólása természetesen jó, nem feltétlen kell osztott tekercs, de mindenképpen el kell osztani az oszlopok között.

Nekem is volt alus , ki is dobtam , ha megbontod a kivezetéseinél , házilag lehetetlen forrasztani , de az oroszok megoldották ...
Az alu azért sem ok , mert kissebb a terhelhetősége is ...

Sziasztok.bár kissé megkésve-mert ritkán jutok net-hez-de a fojtótekerccsel kapcs-ban annyit tennék hozzá,h igenis van létjogosultsága,éspedig SE-végfokoknál elsősorban.mint ahogy CHZ is nagyon helyesen fejtegette,a fojtó bizony KEMÉNYEN benne van hangképben,nívós berendezésen azonnal hallható jótékony hatása.nálam is mindig jobb vele a hang,mint nélküle.PP-nél is érezhező,de mérsékeltebben.SE-nél sokkal hatásosabb szűrést biztosít szinte bármi más megoldásnál.elhelyezésénél a mágneses kölcsönhatásokat figyelembe kell venni.általános nézet,h az együtemű végfokot nehezebb ugyanolyan jóra összehozni,mint az ellenüteműt.a minőségnek ára van...

Bocs, de nem az együtemű végfok a jobb minőség? Már csak azért is mert pl. PP- be az egy csatornához tartozó végcsöveket illik válogatni, ami nem mindig megoldható... Ill. nem mindig sikerül tökéletesen. Ha a két cső nem teljesen "szimmetrikus", torzul a hangkép. Az együteműnél a két cső közötti különbség legfeljebb a két oldal közötti különbségben vehető észre, már ha észrevehető...

Az , hogy mi a jobb minőségű, elég szubjektív dolog! Méréstechnikailag az ellenütemű erősítő jobb minőségű! Az ellenütemű vezérlésnek köszönhetően a mérhető harmonikus torzítás sokkal kisebb, nagyobb telejsítmény érhető el, eleve nagyobb a hatásfok (AB, B .osztály esetén). A válogatás is elkerülhető, ha állítható az előfesz, és ki lehet balanszolni a két cső közötti különbséget. Azonban az ellenüteműnek van egy sajátos torzítása B osztályban : az átváltási, vagy keresztezési torzítás. Mikor az egyik cső lezár, a másik kinyit a nullátmenet nem pontosan következik be. Az főleg kis teljesítménynél, a "halk" erősítőnél zavaró, nagyobb kivezérlsénél nem (annyira) jelentkezik. Erre találták ki az AB-osztályt, ahol kis vezérlő jelnél mindkét cső "dolgozik" A osztályban, majd ahogy nő a vezérlő feszültség , az egyik cső lezár, és a másik vezet csak, így átmegy az erősítő B osztályba ..
Az más kérdés, hogy sokaknak a Single ended "kellemesebben" szól ...
J.L Hood írta a könyvében, hogy anno, mikor a tranzisztor technika oylan szintre fejlődött, hoyg már értelmes teljesítményű erősítőt lehetett belőlük építeni "alakult" egy "klikk", akik azt mondták, hogy ez az igazi zene, merthoyg a félvezetős erősítők sokkal kisebb torzítást produkálnak csöves elődjeiknl, íg yazoknál a torzításokat hallották, míg tranyósnál a "tiszta zenét"
Mindenkinek az a jobb minőségű, ami neki jobban tetszik Én Hifiben csövesből még csak Se-t hallottam, inkább hansgzererősítők teréről ismerem a csöves erősítőket!

Ja , a nem szimmetrikus csövek, illetve nyugalmi áramnak a károsabb hatása az, hogy az egyik cső "megeszi" a másikat ...De ez PSE-nél is igaz

a , a nem szimmetrikus csövek, illetve nyugalmi áramnak a károsabb hatása az, hogy az egyik cső "megeszi" a másikat ...De ez PSE-nél is igaz[quote]
Ez csak akkor igaz, ha a munkapontjuk egymástól is függ. Ha "semmi közük egymáshoz", akkor ez nem probléma.

Íme a számítógép erősítőm. pcl86 se. Egyenlőre deszkamodell de majd kap dobozt. Már jól haladok az el84 se dobozával.

Nekem így áll a káva. A lakkozás nagyon tré lett, azóta már csiszoltam rajta, holnap kap még egy réteget, aztán csiszolok , festek, amíg tükör nem lesz

A képen látható trafót egy rossz orosz akksitöltőből vettem ki. A kérdésem az lenne hogy lehet-e ebből jó kimenőt csinálni és hány wattra pp-ben? A két cséve miatt teljesen szimmetrikusra lehetne tekerni. Jó lenne mert tudok mégegy ugyanilyet szerezni. A töltő hátuljára 150w volt írva de gondolom agyon volt gerjesztve a trafó mert a vaskeresztmetszet 8cm2. Várom a véleményeket.

az lenne a kérdésem,hogy ellenüttemű csőves erösítőknél mint kell mérni hogy be tudjuk állitani a szimetriát,mert rajzon nem irja hol mi mekkor kellene legyen

Nincsenek itt a szakik de szerintem R12-R13-al lehet a szimmetriát beállítani. Az hogy mit kell mérni csak tippelek de szerintem a két anód között kell 0v-ot beállítani. Lehet hogy hülyeséget írok a méréssel kapcsolatban de majd kijavít valaki.