Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sziasztok! Na lassan meg lettek tekerve a kimenő trafók a 2X50W-os csöves erősítőmhöz, és sikerült be szereznem egy 400VA-es trafót is ami az alimentálása lesz az erősítőnek, ez még nincsen meg tekercselve, de erre is sor kerül majd!. Még meg kell vegyem az elektron csöveket és ki kell marassam a panelokat, és az alkatrészeket meg kel vegyem. De ami a fő az az hogy az erősítő lelke hála Istennek meg van! Amúgy EZ a rajz volna az, de szerencsére CIROKL segített nekem, és kissé át lett módosítva a rajz hogy könnyebb legyen a be állítása, és szebben szóljon. Remélem kedves CIROKL, mikor meg építem teljesen az erősítőt, segítesz még egy kicsit az erősítő be állításakor?
Vegyél egy ~110dB érzékenységű mélsyugárzót, és elég lesz oda pár watt is.
Egy kicsit átláthatóbb így az összefüggés, a kimenőteljesítmény és hangosság közt.
Azért nem ilyen egyszerű az összefüggés. A hangosság a fül által érzékelt hangerő, ami a fül sem frekvenciában sem aplitúdóban lineáris érzékenysége okán nem lineárisan függ a hangnyomástól. Ráadásul ez még személy függő is.
A hangszóró sem igazán a linearitás bajnoka, a meghajtó teljesítmény és a hangnyomás tekintetében. Mindenesetre a nagyobb érzékenységű hangszóró ugyanakkora meghajtó teljesítményre nagyobb hangnyomást produkál, amit természetesen hangosabbnak érzünk. Az előzők miatt olyan táblázatot összeállítani, mint amilyet csatoltál, elég bátor dolog, kb. laikusoknak jó, de elég távol áll a valóságtól. A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2014
Sziasztok!
Vásárolnék két öregecskerádiót. Az egyik egy Videoton R4300, a másik Vadásztölténygyár R443 Szimfónia De Luxe A Videotonról találtam is rajzot, nézelődtem is már neten, milyen megoldások jöhetnek szóba. A Szimfóniáról nem találtam rajzot, bár ahirdető leírása ésa mellékelt képek alapján 95%-ban megegyeznek, mindössze a hangoló mechqnikájuk tér el. Az lenne az elképzelésem, akét rádióból építenék egy sztereó erősítőt. A kimenő trafók maradnának az eredetiek, a fűtő trafó közös lenne, csöves egyenirányítással. Mely csöveket célszerű felhasználni, vagy csak elegendő a végcső? Minthohy az egy kettős cső. Vagy belehet vonni a rádió csöveket is? Egyáltalán érdemes-e hozzáfogni? Max a passzív alkatrészekre költenék, ha szükséges, mert a kondik igen csak megérettek a cserére. Az ellenállásokakár maradhatnának is, ha a gyári kapcsolást használom. Mi várható elettől azerősítőtől, hamegvalósul? Saját hangszóróival érdemes használni, vagy lehet egy 4, 8 Ohm-os hngdobozzal is? Frekvenciaátvitele, torzítása milyen? Köszönöm a segítő válaszokat!
A sztereóhoz két teljesen egyforma készüléket vegyél, ha erősítőt akarsz belőlük csinálni. Bár nem igazán jó ötlet ezért rádiót szétszedni. Eredetiben jobb megőrizni.
A helyedben vennék pl. egy R4932-t. Az sztereó is, alkalmas erősítőnek is, csöves, 2X 4W körüli teljesítménnyel.
Akkor mégsem annyira egyformák?
Tehát, nem jó sztereó erősítőnek. Másabb a szinfónia végfokozata?
Inkább újítsd fel őket szerintem. Bár ha megnézed a két készülék rajzát, és a kapcsolástechnika egyezik, beleértve a kimenőtrafókat, akkor jó lehet. A szebbik dobozba beépíted.
Az a baj, hogy a szimfóniáról nem találtam rajzot, a videotonról kapásban dobot rajzot a google.
Még távolvan kicsit a vásárlás lehetősége, ezért kérdeztem meg inkább. A hirdető szerint meg vannak a csövek a rádihóhoz, max vászon éspolitúr felujítást igényel, és egy kis tisztítást Legfeljebb cső foglalat csere, ha bakelitek. A hirdetés képeit nézve, valóban szinte azonos a két készülék. De még sem bízok annyira a dologban ,hogy gondolkodás nélkül meg merjem venni. A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2014
Nem tudom, majd az okosabbak megmondják. Még egyikkel se találkoztam a kettő közül.
Időközben kicsit kiadósabb keresés után kiderűlt, hogy a Szimfóni típusszámából lemaradt egy nulla. Tehát az R4430.
Valóban más a két készülék, de a ádió fokozatát illetőleg csak. A szimfónia kapott egy plusz csövet egy ECC85-öt. Az audió rész első ránézésre megegyezik a két rádióban. Továbbra is várom a javaslatokat, hogy mit érdemes bűvészkedni velük, érdemes-e az eredeti kapcsolást használni, vagy érdemes újabbat alkalmazni?
Ha elfogadjuk a régi jó csöves szakirodalom iránymutatását*, még mindig marad egy nem éppen húszezer forintos kérdés. Honnan és mennyiért szerzel a 14 wattos csöveshez 3% hatásfokú, azaz 97 dB/W/m érzékenységű, jóminőségű hangsugárzót?
* egyes szerzők megengedőbbek, de ott vagy hibás a kiindulási adatok becslése, vagy nem a kiváló minőséget tartották szem előtt Idézet: „Olyan hangos volt, hogy azt hittem kiszorít a szobából a hangnyomás. És ez csak 2W volt.” A wattok illetve a hangsugárzó-érzékenység éppen azért kellenek, hogy eltűnjön a "szobából kiszorító érzés", amit soha nem tapasztalni kihangosítatlan élőzenén. Pedig egy szimfonikus nagyzenekar közelről hallgatva akár az emberi hallás fájdalomküszöbéig is mehet (egy-egy pillanatig). Túlhajtott minierősítőkön sajnos a nagyzenekar fortisszimója is másképpen: mesterségesen és kényelmetlenül hangos. Miközben a hangnyomáscsúcsok messze elmaradnak a koncertteremben mérhetőtől... A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2014
Én RFT L3402-t használok(2-2). Ezek 98 dB-t, 15 VA-tudnak. 5000-10000 ft darabja. Ecl 86 fél hangerőn sok volt.
De az egy gitárkombó hangszórója, azért olyan.
Arra használom őket.
4khz-ig rendben is van, vegyünk hozzá még két 98dB érzékenységű magasat, a ládák költségét... ez van, ha valaki a triódás, vagy ECL86 SE-vel nem csak háttérzenélni szeretne, minimum ilyenekben érdemes gondolkodnia.
Ez már PA. A kolléga hangszórója mély tartományban, +/- 3 mm-es lökettel cca. 110 dB hangnyomást tud produkálni ZÁRT dobozban, átlagos lakószobában. Ez gyakorlatilag majdnem a fájdalomhatár. Ehhez elvileg 32W erősítőteljesítmény szükséges. Ezek objektív adatok. Függetlenül hogy csöves- nem csöves.
A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2014
Szomorúan tapasztalom, hogy kérdésem oly bagatelnek tűnik, hogy a nagyok még szóra sem méltatják.
Kicsit belelapoztam a topikba, és nem is kellett sokat vissza lapozni, máris egy ismerős csőtipus került témába, elég jó megítéléssel. Ez az ECL86, és onnan ismerős, hogy ilyen csövek dolgoznak az R4430 és R4300 audio végfokozatában is, amely rádiókat megvenni készülök. Ezekszerint a csövek kellően jó fajták. Amire kíváncsi vagyok, hogy az eredetikimenőtrafóval milyen minőség várhatónel? Egyáltalán mi múlik a kimenőtrafón és mi a csövön? Röpke visszalapozásom azt engedi sejtetni, hogy nem lenne rosz vétel a két rádió.
Már ne haragudj, mit lehet erre válaszolni?! Mihez képest? Hallottál-e egyáltalán régi csöves rádiót? Ha igen, akkor nincs miről beszélni, ha pedig nem, akkor hiába ecsetelnék oldalakon keresztül. Az a szomorú, hogy a XXI században középhullámú rádióba méretezett, kb. 100-6kHz átvitelű végfokok "hangminőségéről" kell társalogni... ECL86 esetében a viszonylag magas belső ellenállás miatt kifejezetten sok múlik a kimenőtrafón. [Együtemű végfoknál a kimenőtr. szerepét gondolatban a négyzetre emelheted.]
Hali! Végigolvasgatni, szemezgetni a fórumot olyan téma után keresgélve ami téged érdekel.. hát elég emberes kihívás a fórum és az adott topic méreteit tekintve. Erre van a kereső.. írd be a keresőbe pl.: hogy ECL86 ,majd keresésre katt.. utána pedig a keresés módja: "Intelligens keresés" helyett "Hozzászólások keresése". Ekkor ki fogja gyűjtögetni neked a rendszer mindazon hozzászólásokat ,amelyekben benne szerepel a pl:ECL86-os kifejezés.. illetve bármire rá tudsz így specifikusan keresni, ami éppen érdekel. Én most beírtam és mivel sokan készítettek már közülünk ilyesmit ezért rengeteg fórumbeli értekezés, és anyag van a témában. Ilyen régi rádiókból való építkezés is sok van.
Hogy a kérdésedre is válaszoljak.. Nagyon sok múlik a kimenőtrafón. Az a "lelke" neki. A cső és a körítés csak ezek után jön.. Szerintem elég jó hangzás érhető el ezekkel a kissé sávhatárolt rádió és televízió gyári kimenőtrafókkal is. Ez az én szubjektív véleményem. Sokunk épített már itt belőlük.
Idézet: „110 dB hangnyomást tud produkálni ZÁRT dobozban, átlagos lakószobában. Ez gyakorlatilag majdnem a fájdalomhatár.” Ahhoz objektíve rendesen bele kellene bújnod a hangszóróba Dehát ki hallgat ilyet akár csak 1m közelségből? A fájdalomhatár 130 phon, ami a fül legérzékenyebb tartományában kb. 120dB hangnyomásnak felel meg. 10dB SPL emeléshez pedig tízszeres teljesítmény vagy 10dB-vel érzékenyebb hangsugárzó szükségeltetik. Hangerőérzet a freki és hangnyomás függvényében (Fletcher-Munson g.sereg) (A fenti diagramon hibásan van megadva a "limit of pain" - az bizony 130phon!) A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
A helyedben megtervezném a kimenőt, szereznék 2 db EI 84/28-as vasmagot, (vagy amilyen kell) osztott csévetestet, huzalt, szigetelőt. Ha nem állsz a matekkal hadilábon, illetve tudod használni a számológépet, akkor menni fog. Ehhez el tudom küldeni Kádár Géza Hangerősítők c. könyvét, ahol tervez kimenőtrafót. Ha tudsz szépen dolgozni, illetve van türelmed, időd, magad is megtekerheted a trafót. Egyébként erre alkalmas műhelyet kell keresned. Ha jobban visszaolvasol, mindent megtalálsz.
A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
Szia!
Elküldheted a könyvet, biztos vagyok benne, hogy nagy hasznomra válik. És köszönöm szépen! A matek nem a legnagyobb erősségem, de nem is nagy ellenfelem. Tanúltam annó TV-videotechnikát, és nem rég végeztem egy villanyszerelőiütanfolyamot, mindkét esetben elő kellett venni olykor a matekot elég szépen! Na meg próbálkoztam már kapcsolóüzemű trafó méretezéssel is (papíron). Tehát ha kell, neki ülök és számolok. Időm az relatív... Munkából eredően elég sokat vagyok távol, de amire kell és fontos, szakírok időt! Ami nehézség és akár akadály is lehet, az a műhely. Ilyen tevékenységre nemóvagypk berendezkedve, hogy trafót tudjak készíteni. Pontosabban kimenőtrafót, minek azért nagyságrendileg precízebbnek kell lennie, mint egy hálózati trafó. Van ismerős, ki e tekintetben segítségemre lehet, tehát van esély arra, hogy ki vitelezzem. Gergely: mit értesz szávhatárolton? Nincs akkora sávszélessége mint a hi-finek? Az egyik adatlapban olyan adat van feltüntetve, miszerint a szávszél 200-16000kHz hangszedőről. Akkor ez a trafó szávszélessége gyakorlatilag?
A gyári kommersz trafók (régi rádióban, televízióban) nem túl kimunkáltak. Nincs osztott tekercselés.. max ketté van osztva a primer egyes rádióknál. Szóval egyszerűek. Ott nem ez volt a "cél". Nem kellett átfogni a teljes sávot. Habár sokkal jobb hangja van egy akkori készüléknek, mint bármelyik mainak.. A szint ilyen téren csak "csökkent". Igenis szépen szólnak, de csodát ne várj tőlük. Direkt ECL/PCL-re illeszt, s az EL84-hez is kb használható bármelyik. Enyhe visszacsatolással szerintem szépen szól az. Kezdésnek jó lesz, és jó élmény.
Sok-sok évvel ezelőtt volt szerencsém hallani egy házi készítésű csövest. A hangjára már sajnos nem emlékszek, de az élminy mit hagyott bennem, örök marad szerintem!
A mostani TDA-s hanghoz viszonyítva mindenképp klasszisokkal jobb lesz, kiegészülve azzal, azzal, hogy az én alkotásom produkálja. Kezdésnek szerintem is tökéletes, később meg majd fejlesztem, új trafókat készítve. Kissé előre örülve, már fülig ér a szám, úgy örülök! 10 éves álom válik valóra!
Idézet: „Igenis szépen szólnak” Attól is függ, mit hallgatsz. A zenészek átlalában kevésbé kényesek a lejátszóberendezésre, ehhez képest Kocsis Zoltán a következőt nyilatkozta anno: "A hegedűhang reprodukálásához létszükséglet a minél pontosabban visszaadott felhangtartomány; a hegedűt megöli, ha 10 kilohertz fölött már nem halljuk a hangokat. A zongorára viszont ez kevésbé áll." Legalább ekkora baj, hogy a túlzottan leegyszerűsített, kevésfokozatos, alig visszacsatolt pentódás erősítők hallhatóan torzítanak, ráadásul nem kedvelik a lágy felfüggesztésű hangszórók többségét. Mégis, ki lehet hallani, hogy a Tungsram ECL jóhangú cső. Az orrunk előtt heverő kihasználatlan lehetőség pedig nagyon bosszantó tud lenni... Idézet: „A zenészek átlalában kevésbé kényesek a lejátszóberendezésre” Ezt alá tudom támasztani. Fiatal koromban készítettem felvételt a zeneakadémián egyik ismerősőm zongora koncertjéről egy meglehetősen felturbózott M8 magnóval, és egy BEAG mikrofonnal. A felvétel szerintem igen gyatrára sikeredett, de a zenész ismerősőm szerint nagyon kiváló volt. Azóta gyanítom, hogy a zenészek nem azt hallják, ami a fülükön jön, hanem a fejükben hozzá társított zenét. A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |