Ha már a tápoknál tartunk: anódfesz kapcsolásán gondolkodom, 300V DC felett nem szívesen kötögetném ki előlapi kapcsolóra (mégiscsak 230V AC van ráírva). (Vagy tegyem nyugodtan?)
Amiken elgondolkodtam: mindenképp optocsatolós megoldás a leválasztás miatt (ha van egybetokozott, akkor az). Lehetne rögtön a táptrafó szekunderét szakítani triakkal, a graetz hídba épített 2db tirisztorral, vagy a végső nagyfeszt MOSFET-el. Valaki foglalkozott már ilyesmivel? Vagy tudtok egyéb biztonságos ötletet 4-500V és fölötti feszültségek kapcsolására? (Amiket találtam, nagyon ipari megoldások, mind overkill lenne az itt folyó max ~4-500mA áramokra, és nem is olcsó.)

Mások példáin látva:
Lehetőleg egy főirányból leágazott fűtés vezetékek, a lehető legvékonyabb - aminél nem fűt a kábel még - és nagyon szorosra tekerve. A jelenlegi állapot inkább csak olyan jelzés szintű.

Én az anódfeszt relével kapcsolom az egyenirányító előtt, így a relét sem gyilkolja a magas dc feszültség.
Előny:
Galvanikus leválasztás biztosított.
Mikrovezérlős megoldással távirányítható is akár.

Hátrány:
Kell egy pici készenléti trafó, ami a relét működteti.

TME-nél nincs is 400V AC-nél magasabb feszültségre relé.

Nem is kell.
Pl 310V AC lesz egyenirányítás pufferelés után 437VDC.
Kell ennél magasabb?

(400VAC = 564VDC (gyök 2-vel szorozva)

Igen, most 440V AC-t szeretnék kapcsolgatni, de felmennék 600V AC-ig, hogy legyen 800V anódfesznek.

Csak pár ötlet, aztán a Te dolgod hogy megfogadod, vagy nem:
-A sasszi kábelátvezetéseknél használj gumi kábelátvezetőket.
A sodrott fűtésvezetékek jók, de így kusza, szépen rendezd el, függőlegesen/vízszintesen, szépen hajlítsd meg, ahol kell.
A Wago nem kell ilyen helyre, nem villanyt szerelsz. Kidobni.
Használj kapocsléceket, forrasztás, kötés ne legyen a levegőben.
Sasszit földelni, előirás szerint.
A fölösen fúrt csőhelyet takard le egy alu/műanyag dugóval, vagy használd fel más funkcióra.

Elég régóta foglalkozom elektronikákkal, szakmámból adódóan, napi gyakorlatban, de ilyen hibrid egyenirányítóval még nem találkoztam a közel 50-éves pályám alatt.
Eszement ötletnek tartom, hogy így oldja meg valaki a "késleltetett anódfeszültség" megoldását.
Mint kiderül, nem is jó, a cső nem félvezetős dióda és a dióda pedig, nem viselkedik csőként, előbb, vagy utóbb, valamelyik megadja magát egy ilyen kapcsolásban, vagy más kárt okoz az ilyen megoldás.
-
A magas anódfeszültség kapcsolásához egyedül a jelfogó(Relay) ad megoldást, amihez fel lehet használni a fűtőtekercs feszültségét, csak a relét biztonságosan, megfelelően szigetelten kell szerelni.

Üdv!

Az újabb idők hozadéka ez a hibrid.
Az idő pénz, és egy középleágazású trafót csinálni több idő, ugyanazért a pénzért. Arról nem is beszélve, már szinte csak nosztalgiából csinálunk csöves egyenirányítást. A félvezető nem öregszik, nem fűt, etc. A hexfred diódák meg beváltak.
Késleltetésre van olyan orosz egyencső, ami jó neki, majdnem 1 perc a felfűtési ideje...
Nekem is van és pontosan ezt a célt fogja szolgálni, meg egyébként is kuriózum.

Nekem van olyan vákuumrelém aminek olyan 30-40mp a fűtési ideje, van benne egy bimetál, ami meghajlik és utána zárja a kontaktust, az is nagyon jó késleltetésnek

Szia!
Én a 2x100W-osomban nem az 500V anódot kapcsolom, hanem a 150V-nyi g2-t! Triódásnál ez persze nem működik...

Ez remek ötlet! Nálam épp 250V, de jó lesz az.
Vagyis, attól még bemenetre éppen lesz anódáram, csak a végcsövekben nem. Működhetne, hogy a végcsövek katód-föld kapcsolatát szakítom?

Pontosan. Akár jó is lehet. HIFI/Higend alkalmazásnál is.

A katódkört még véletlenül se akard megszakítani, abból több baj lehet, mint gondolnád!
Egyébként én simán kapcsolnám azt a feszkót 400V-os relével, mert áram alig folyik rajt. Esetleg sorba kötnék két érintkezőt...

Csak a 400V-os relé >2200Ft, ami amúgy is több, mint amennyiért mondjuk optotriakot vagy mosfetet kap az ember.
Igazából gondolkodtam, és arra jutottam, hogy az egész anódfesz megszakítósdi egy szép szokás a gitárerősítő gyártóknál, de sajnos az egyik hátránya, ha katódáram nélkül van fűtve a cső, akkor szép lassan felépül a katódon egy nagy ellenállású réteg, amit eltávolítani nem lehet, és úgy viselkedik, mint egy katódellenállás.
úgyhogy oda jutottam, hogy végül is lesz std by kapcsoló a power mellett, de jobban járok, ha az a végfok bemenetét szakítja meg, és sehol sem akarom gátolni hogy legyen legalább nyugalmi áram.

Régen ezért máglyahalál járt volna. Ilyet kimondani ebben a topikban. A félvezető is már határeset, no de az a másik szó. Ki se mondom.
Most komolyan. Mindent elkövetsz, hogy felcsendüljön a tökéletes hang. Az Andok titkos ércbányáiból származó, a Föld mágneses irànyába évezredek óta beálló szemcséjű vasmag. Háromszor lepárolt, teliholdkor nyújtott, nagytisztaságú egyenárammal előkezelt, ezüstözött rézhuzal, milliméter pontosan elrendezve. Szűzlányok combján éjfélkor sodort sorszigetelés. Mindez méhpempőben légüres térben megforgatva.
Erre ezt a műremeket megtáplálod ezzel a kimondhatatlan nevű borzalommal.
Mondd ki: elektroncső. Kellemes, meleg, lágy, simogató.
És most mondd ki: Hexfred. Borzalom.

Sziasztok,

igyekszem mindenki tanácsát megfogadni,hiszen ezért is jöttem hozzátok!
A fűtéseket újrakábeleztem,az irányelveket figyelembevéve.

A GU50 fűtés kábelei vékonyabbak lettek,máshogy vezettem el őket. Kaptak biztosítékot is.

A kábelátvezetőknél 1 db hasonló méretű gumidugóm volt,amit felhasználtam. Ezután improvizálnom kellett,de szerintem elég jó lett,végleges megoldásnak gondolnál. Jó szoros.

Felesleges cső kivéve,bekapcsológombot tervezek odatenni.
(Hátul lesz egy hálózati kapcsoló,ami átbillentve a fűtések üzemelnek,anódfeszültség viszont nem lesz. Az első kapcsoló pedig az anódfeszültségért fog felelni. )

A Wago-k kidobva. A fűtések fixen beforrasztva,a többi szerelés pedig 2 db kicsi kapocslécen lesz megvalósítva,terveim szerint.

A földeléssel a tervem : A sasszit a trafórögzítő M8 csavarnál hálózati védőföldre fogom kötni. Ezen kívül a táp-GND a kérdés : Ki kellene alakítani egy csillagpontot valahol a sasszi közepén,szigetelve a fém részektől? Ide pedig bekötni az összes egyenfeszültség GND-t minél rövidebb kábelekkel?

Szia!
A szabvány szerint rögzítő csavaron nem földelünk. Van olyan hely, ahol fentről nem látszik +1 csavarfej (trafótakaró alatt, ha az nincs, akkor kimenő trafó alatt elrejtve, biztosan találsz neki valami helyet), egy 3-as, vagy 4-es csavarral, szemes saruval tudod földelni a sasszit.
A kábelátvezetés teljesen jó így, a lényeg, hogy a furat éle ne tudja kidörzsölni a vezeték szigetelését, ezt maradéktalanul teljesítetted.
Én személy szerint nem szoktam mindent a csillagpontba testelni, van, amikor nem célravezető. A kisebb jeltől a nagyobb felé szoktam haladni, pont úgy, mint a kapcsolási rajzon. Persze a két oldal és a tápegység testjét össze kell hoznod valahogyan, ez a legjobb helyen a pufferkondi kivezetésén van.

Ha már itt tartunk, van esetleg valami gyűjteményed, hogy milyen szabványok vonatkoznak ilyen elektronikai készülék gyártásra? Hátha beindulna a biznisz...

Igazad van. Olvastam is egy mélylélektani feltárót még régebben: Piszkos Hexfred a kapitány.
Megtérítve vagymuk...

Egy apróság. A jobb oldalon látható csőfűtes ok, a másikat is így lenne jó vezetékezni.
Ne legyen a nagy Y, hurok, ami szennyezheti a környezetét 50 Hz-el.
Meg találtam még régebben egy földelés brummkiller sémát.

Ne feledjük el, hogy ezen felül az igazán telt, testes hangzáshoz varánusz vérével impregnált hálózati trafó szükséges.

Szia!
Azokat a nyákba való biztosíték tokokat, ilyen módon én nem használnám. Ha hozzá ér a sasszihoz, rögtön megvan a baj. Vannak erre a célra lengő biztosíték aljazatok, vagy rögzíteni kell egy nyákon.

Szia!
Azok az élesztés idejére vannak szabadon. Ha összeáll az egész,akkor egyesével megmérem a fűtési áramokat és ezek tudatában gondoltam szigetelni őket. (Műanyag kupak a felső felére és utána szigetelőszalag ) A legvégén pedig,a párhuzamosan futó fűtési és egyéb nagyobb feszültségű kábeleket összebandázsolnám 1-2 helyen.
Ez a nyákos megoldás viszont tetszik,következő hasonló helyzetben gondolok rá.
Sajnos most az erősítő nem lett 100 %-ig megtervezve előre,így sok dolog az építés közben derül csak ki.

Szigetelőszalag helyett használj zsugorcsovet. Előbbi idővel elenged leesik.

A fűtés bekapcsolási áramfelvétele elég nagy lehet, azt szerintem nem fogod kimérni. Ha a fűtött állapot áramfelvétele a kérdés, adatlapokról nézd ki. Ha csak arra méretezed, vigyázz, nehogy a bekapcsolási áramlökéstől elszálljon. Ha valahol, akkor szerintem ezen a helyen kihagyható a biztosítás (már ha nincs félvezető a körben, ami vezetőbe átmehet), bár baj sose lehet belőle.
Kicsit GU50-re számolva, közelítsük ohmikus ellenállással a fűtőszálat: egy reflektor lámpán mért adatból - meleg/hideg ellenállás=13. Becsüljük csak 8 nak. GU50 12,6V-on felvehet 0,85A-t, az ~15 ohm. Akkor hidegen ~2ohm. (nincs a kezemben, de mérd le magadnak, hátha jól tippeltem. ) na, ebből lesz párhuzamosan 2, szóval indulásnak ~12A mászkálna arrafelé, mondjuk soros fűtéssel még két ECC83-at ráraksz, az simán 14-15A el indulhat. (ECC83 fűtés hidegen 2*6ohm, melegen 2*20)
Átlagos felvétel meg 2A. Bár, kicsit limitál a szekunder belső ellenállása. Nem is tudom 20A fölé készül e 5x20 as biztosíték.
TIPP: trafó primer oldalra kvarchomok töltetű, HBC biztosítékot rakj, ami ne legyen nagyobb mint a hálózati fesz/trafó primer ellenállás, de legyen magasabb mint a várható max. átlagos áramfelvétel.

Építés előtt, nézelődj, hogy ki, hogy oldja meg. Vagy gyári megoldásokat alkalmazni. Egy biztosítéknál az sem árt, ha hiba esetén gyorsan rá lehet mérni, melyik áramkör hibásodott meg.
Sok siker az építéshez. Kérünk majd képeket.

A transzformátor oldalát értem, a cső-dióda oldalt nem, mert tisztán diódás egyenirányítással és a fűtőfeszültségről megtáplált késleltető áramkörrel jobb paraméterekkel rendelkező anódfeszültsége lenne és a késleltetés bekapcsolás is megoldott így.

Üdv!

Jó!!!

Tévedtem. Nem jó, hanem nagyon jó