Szerintem érthetően leírtam az elvét! Melyik pontját nem értetted?

Nem úgy néz ki mint ami JBC hegyhez készült, láthatólag olyan pákához ahol a termoelem és a fűtés független egymástól. Azért úgy könnyebb. Semmilyen védelmet nem látok benne túláram ellen, ha pedig a mérőbemenet és a 25V záródik össze véletlenül akkor annyi az IC-nek... Még egy nyamvadt védődiódára sem futotta. A rajzból nem derül ki mi a tápforrás, még az sem, hogy 50Hz-es trafó, vagy kapcsolóüzem. A FET meghajtás olyan amilyen, gyakorlatilag nincs, csak amit az MCU ad, jó lassú, de ha elég alacsony a pwm frekvencia akkor elmegy. JBC esetén ez a megoldás nem járható.
Ok. olcsó, egyszerű, és még a doboz is jól néz ki, de közel sem "bolondbiztos", hogy mennyire jó az a szoftverén is múlik. De ezzel semmi újat nem mutattál, egy primitív, minimalista hardver, ami JBC-hez nem lenne alkalmas, gyakorlatilag semmilyen JBC-nél felmerülő problémára nem ad választ, és különösebben ügyes megoldásokat sem látok benne, csak sablon szerint összekötve az MCU a kijelző az opamp meg egy kapcsolófet. Ahogy látom nem néztem én be semmit. Majd talán meglátjuk mit tervezel most, már ha közzéteszed, hogy abban milyen egyszerű de ügyes megoldásokat alkalmazol, ...ha meglátjuk....

most adtam el a welles wsp80-at 32 ezerért 10 vadonatúj potheggyel. az nem 60ezer. Amúgy direkt nem jöttem kapásból ezzel a típussal, csak a kattogóst írtam, mert az is fényévekkel jobb mint ezek a fahrenheit meg társai. Elnézést kerek, senki pénztárcájába nem szeretnek nyulkalni. Csak nem értem ezt a sok szenvedést ezekkel a vackokkal, amikor manapság használtan nagyon jó cuccokat ki lehet fogni akar itt is, hobbielektronikan.

Szerinted a te hangnemed makulátlan? Jössz itt, pattogsz naponta 1-2 hozzászólással, de se értelmeset nem írsz, se nem mutatsz, csak kötözködsz... Így is lehet, csak minek?!
Az a kapcsolás kiválóan működik, már vagy 4 éve. Ahogy az elődje is jól tette, bár annak még egyszerűbb volt a menüje, és nem is lehetett kalibrálni... A fotón valós, bekapcsolt állapotában láthatod... Ha ez neked nem elég, akár el is jöhetsz "megcsodálni" a szerinted durva hibás tervezés működését

Engedd el, látszik egy kilométerről, hogy felét sem érti meg annak amit írsz, a kínos kérdésekre meg valahogy sosem válaszol, de utána előjön valami baromsaggal. Tipikus troll. Ahogy írta T12es pákához készült ami ráadásul két vezetékes nem 3. szóval meg elméletileg sem működhet a megoldása jól.

Ember! Legalább próbáld értelmezni amit leírtam. Írtam én olyat, hogy nem működik? Azt írtam hibás. Attól, hogy működik, meg nem azt jelenti, hogy JÓL működik. Max te azt hiszed.

Nem elveket kérdeztem, azzal teli a padlás. 22...24V-os, 10A-es, flyback táp kimeneti kondijának méretezéséről volt szó, ami szerinted jelenleg túlméretezett, mert.....nem írom le megint.
Ok. akkor lássuk hogyan méretezed Te! Milyen kondit teszel bele, a gyakorlatban, ami nem n*1000µF hanem sokkal kevesebb kapacitású ahogyan írtad, és elbírja a 10A-t? Mondjuk egy TME-s, (vagy bármely hasonló oldalról) egy link a kondira, hogy létező megvehető típus, nem csak egy nagy arccal, elméletileg kiszámolt valami!

Igen, ez így van, egyáltalán nem mondtam, hogy ez a JBC-hez készült volna, SL-1 es pákával használom(igen, a 20 évessel ). Védelem nincs is benne, az is tény..., nem is volt szempont kezdettől fogva sem. A tápforrás egy 24VDC trafós táp..., ez volt itthon. A PWM valóban alacsony frekvencián jár, 100 vagy 250Hz lehet..., már nem emlékszem rá pontosan... Ezen a frekvencián indokolatlan ennél erősebb meghajtás ehhez! Hűtés nélkül sem produkál érezhető melegedést, pedig még a FET sem alacsony nyitófeszültségű(szintén ez volt itthon).
Nem is az újszerűsége miatt mutattam meg, hanem pl az egyszerűsége, de legfőképpen, mert kételkedtél, hogy valaha is készítettem bármit Ahogy már sokadszorra írom, a jelenlegi tervezés alatt állót akartam megmutatni, de még mindig nem figyelsz...

Elengedem. Gondolom a rajzán fordított polaritású elkó, csak a rajzon van elcsettintve Bár 4 évet talán elmegy úgy is, gondolom ritkán van 5V-ra felhúzva.

Miszter trollkodó, hát hajrá, szánj rá 1-2 percet, és add elő azokat a borzasztó hibákat, melyeket látni vélsz benne! Majd meglátjuk a szakértelmedet

Valóban el van rajzolva ) Bár, nincs jelentősége annak, hogy pár mV-on egy elkó milyen polaritással van bekötve egy termoelemhez )

Kivéve ugye, ha az ellenállás éppen fel akarja húzni 5V-ra mert kihúzták a pákát

Azt a kondi méretezést azért még várjuk, konkrét értékkel, és egy valós, létező, megvehető kondi linkjével... Bővebben: Link

Hát..., ám legyen...
Első nekifutásra 20mOhm-ban határoznám meg a szükséges kondi ESR-jét. Ekkor jó közelítéssel kb 2W disszipáció lesz rajta. Ehhez elkó esetén nem kell se túl nagy méret, se nagy darabszám, 5 db 35V-os, 105C-os, lowESR kondi teljesíti is ezt az igényt! Ez kapásból 500µF-et jelent, ami 40kHz-et feltételezve jóval kisebb reaktancia lesz, mint az ESR-jük.
Én ennyit terveznék bele. Első nekifutásban. Aztán beszereznék belőlük, lemérném az ESR-jüket, és annak függvényében döntenék arról, elég lehet e 5db, vagy több kellhet. Végül kipróbálnám és a ha a gyakorlat azt mutatná, túlzottan melegszenek, akkor növelném a darabszámot.

Kivéve, persze De ha szándékosan nyúlok a 230V-ba, akkor tudom, hogy megráz, tehát nem teszem..., ahogy bekapcsolt készüléknél sem illik le-fel dugdosni a pákát...szerintem )

A hozzászólásban említett kondenzátor (100µF/35V) adatlapja szerint (Bővebben: Link) 2. oldal aljánál szereplő adat szerint ripple current:350mA impedancia 100khz-en 0,18Ω.
Azaz 5db esetén kb. 2A juthat egy-egy kondira.
Ezek után bárki eldöntheti, hogy elegendő lenne-e 5db kondenzátor.

Ha a 350mA-t nem akarjuk túllépni, ahhoz kb 29db-ot kellene ebből beépíteni, ami összesen 2900µF kapacitást jelentene.

Véleményem szerint a korábban említett, kínai tápban levő 3x1000µF kondenzátort a gyártó jól méretezte.

Sziasztok
Ezt a 4x20 kijelzéső forrasztó állomást szeretném után épiteni, Ahogy van a kapcsolási rajza az úgy müködhet ? IRF540 re átalakitanám a 24v fűtés kapcsolását, az okozhat gondot ? Hakko 907 pákával használnám.

Szerintem 907-es pákánál annak nincs sok értelme, hogy egy NFET-tel kapcsolgatott PFET-tel kapcsolja a fűtést, pláne optón keresztül. Ha push-pull-t akarnék, akkor inkább 2 tranyóval csinálnám, de alacsony PWM frekihez az se nagyon kell. A uC PWM kimenete 100 ohm-on keresztül egy logic level N FET (pl. IRL540, IRLZ44) gate-jére és a gate és a föld közé 10k, és ezzel kapcsolod a pákafűtés GND pontját (tehát nem a 24V DC-t, hanem a GND-t).
(És szerintem fölöslegesen túl van bonyolítva a hőelemes rész is, de azt nem nagyon értelmeztem, csak ránéztem.)

Csodálom a türelmedet, hogy annak ellenére részletesen elmagyaráztad, hogy úgysem hallgat rád.

Mindenesetre hasznos volt a leírás a kapcs, táp kimeneti kondi méretezésről. Bár én minél többet olvasok a témáról annál újabb tervezési szempontok merülnek fel. Lásd pl: 2-es fejezet

A Ki mi építettben? vzoole felvetésére , hogy rossz a páka bekötése, utánnanéztél? Érdekelne mi lett a konklúzió.

Kicsit pontosítanék...
Amit én mondok az a JBC által kitalált és használt bekötési mód.

Attól, hogy sokan már máshogy kötötték be nem lesz rossz. Ahogy látjuk is szépen működik, tehát ugyanúgy jó.

Rossz attól lesz, ha a pákahegyen feszültséget lehet mérni a földhöz képest. Normál esetben ez 1mV alatt van, AC és DC is.

Szia!
Itt is leírom (korábban már más témában üzenetet váltottunk erről) az aggályaimat a PTC mérő résszel, hátha a többiek is hozzá szólnak;
-Az R8-as ellenállás túl nagy, nem lesz elég áram az LM336 működéséhez (0,4mA kellene legalább), és a Q2 meghajtásához. Egy nagyságrenddel kisebb jó lehet (12K).
-A műveleti erősítő kimenetére nem illik kondenzátort tenni közvetlenül (C3), könnyen gerjedés lehet belőle. Gondolom zavarvédelmi okokból tették be. Szerintem kellene elé egy ellenállás.
-C1 kondenzátor se tetszett korábban, mert ilyen nagy erősítés mellett ez is gerjedést okozhat. De végül is lehet, hogy egy másodrendű szűrőt akart összehozni a tervező.
-U2 stabilizátornak az 1 lábának a bekötését se tartottam jónak. Ebben valószínűleg tévedtem. Ez az IC nem úgy működik, mint az elterjedt 431-es söntstabilizátor.

Köszi a pontosítást.
Visszaolvastam a hivatkozott hozzászólásodat: ITT

Az ott feltett képeiden látszik, hogy a HAKKO-nál nincs összekötve a külső föld a hőelemmel sorba kötött fűtéssel. Gondolom a JCB-nél ennek technológiai oka van, hogy ott összekötötték, és ezért is van sok félreértés a bekötés körül. Így már értem. Köszönöm.

Igen van konklúzuió. Ahogyan vzoole is írta, van az a bekötés, ahogyan a forrasztóállomás és a pákabetét van összekötve, (és ennek több módja illetve lehetősége is van) és van magának a betét kivezetéseinek és a belső részeinek az összekötése.
Gyári JBC állomásom sosem volt, nem is tudtam róla, hogy a fűtőáramot átvezeti a termoelemen. Nekem sima józan paraszti ésszel ez alaphelyzetben nem tűnt jó megoldásnak, de ezek szerint tévedtem.

Itt jön a képbe a páka földelése. A gyári JBC esetében "mereven földelt" a pákahegy, azaz tizedohm nagyságrendű ellenállásion keresztül. A lebegő megoldást én is rosszabbnak érzem, hiszen ilyenkor mindenféle zavar és elektrosztatikus feltöltődés megjelenhet a pákahegyen, amit esetleg nem szeret az az áramkör amiben forrasztunk vele. Ugyanakkor a merev földelésnek is vannak problémái szerintem, ezért egy közbenső megoldást választottam, és párhuzamos RC tagot alkalmaztam. A kondenzátor nagyfrekvenciás és zavar szempontból földeli a pákahegyet, az ellenállás pedig meggátolja az elektrosztatikus feltöltődést - ugyanakkor nem folyhat hagy áram a pákahegyen akkor sem, ha véletlenül feszültség alatt álló ponthoz ér hozzá. Pontosan ez utóbbi miatt választottam ezt a megoldást. De van egy további dolog is (ami ugyan megoldható másképp is, de...) két páka esetén, ha mindkettő pákahegy mereven földelt, akkor pákahegyek a meghajtás negatív oldalát (DC-vel fűt az állomásom) leföldelik (mindkét páka), és így földhurok keletkezhet. A gyári állomás fotóiból kiindulva ott úgy kezelik a problémát, hogy a fűtés mindkét
vezetékét megszakítja egy-egy kapcsolóelem, a mérés pedig a földhöz képest történik. Nekem más volt a koncepcióm, így ez egy kompromisszum amiért cserébe hangyányit egyszerűbb lehet a hardver. A perióduscsoport szabályozás, amit a weller alkalmaz (és talán a JBC is, de ezt nem tudom biztosan) kisebb zavart termel illetve okoz, mint a pwm, viszont a pwm sokkal pontosabb/precizebb szabályozást tesz lehetővé. Bár a 10000 lépéses pwm felbontással kissé túllőttem a célon, de a tapasztalataim szerint 1000 lépés még simán indokolt lehet, illetve ez alatt már biztosan romlana a szabályozás precizitása. A perióduscsoport szabályozás sokkal kisebb felbontású, és vélhetőleg kisebb szabályozási pontosságot tesz lehetővé.

A kondira és a 2. fejezetre reagálva: igen pont a kondenzátorok impedancia-frekvenciafüggés görbéjéből kiindulva célszerű lehet többféle kondenzátor kombinálása (pl. kerámia+elkó), pl. ennél a tápomnál (Bővebben: Link) szinte kötelező volt így csinálni. Azonban van sok olyan táp aminek a stabilitása leromlik (sőt akár gerjedhet is) ha kerámiakondi van a kimenetén, mert a visszacsatolásába erősen beleszámít a kimeneti puffer ESR-je. Ezért egy ideje több kapcstáp célIC adatlapján, az első oldalon külön kiemelve szerepel a tulajdonságai között, hogy stabil a kimenetén kerámia kondenzátorokkal is. Ha ez nem szerepel az adatlapon, akkor ez nem garantált. Itt lehet visszakanyarodni ahhoz mivel a méretezést is kezdtem: nem mindegy a topológia, de nem csak ezért, hanem azért is, mert a topológiától függ a kimeneti puffert terhelő áram-hullámosság is. Ez történetesen a flyback-nál elég kedvezőtlenül alakul, az LC szürős kimenetű tápok esetében pedig a legkedvezőbb, mivel az induktivitás drasztikusan csökkenti az áram hullámosságát.

Teljesen jogosak az észrevételeid! De a 12k is túl sok oda, mivel a min 400uA még azzal sem jöhet létre! Legfeljebb 4.7k-t szabad oda tenni. Ezzel már teljesülnek a feltételek... Illetve, szerintem teljesen rossz az egész "áramgenerátor" úgy ahogy van. Már, ha az az akart lenni egyáltalán....

Csak a rend és a korrektség miatt...

Újfent megemlíteném, kiindulási alapként, két azonos kapacitású, feszültségű kondenzátor közül, egy általános, gyűjtő adatlapból nyilván nem a gyengébbiket választja senki sem, feleslegesen ragozod ezt a témát. Az általam választott kondi természetesen a 0.14Ohm ESR-jű típus volt.

ripple current:450mA. Mit is jelent ez? Konkrétan azt, hogy 100kHz-en, 105C-on, ekkora áramnál garantál a gyártó 2000h üzemidőt! Ekkor a kondenzátor hőmérséklete 3-5C-al megemelkedik a környezetéhez képest. Nem egy nagy érték ez! Mi történik, ha történetesen 450mA helyett 2A árammal terheljük meg? Max 5 helyett kb max 22C-kal emelkedik meg a hőmérséklete. Nem egy hatalmas érték ez sem. Még mindig durván 45C-nál járunk csak! Egy 105C-re specifikált kondenzátornál! Azt hiszem a számok önmagukért beszélnek...

Mivel, egyesekkel ellentétben én nem vagyok szakember e területen, így természetesen leellenőriztem eme számításokat gyakorlati alkalmazásban is. Mivel lehetőségeim korlátozottak, így nálam a teszt során 5V/2A terhelés és kimenőfesz volt beállítva. 50% kitöltés mellett kb 6V bemenő fesznél állt ez elő. A kondenzátor az első kezem ügyébe kerülő 100µF/35V, 8x11mm-es méretű volt, az az mechanikailag teljesen megegyező az eredetileg is kiválasztott típussal. Viszont ez csak 85C-kos volt(más gyártótól természetesen), és 0.16Ohm ESR-el rendelkezett mérések szerint. A számításaim szerint 2A-nél így kb 0.6W disszipációnak kellett lennie. Kb 30perc folyamatos üzem után kb 45-50C hőmérsékletet mértem rajta, a multiméterem hőszondájával. Ez nagyjából meg is egyezik egy ekkora felület hőemelkedésével, 0.6W disszipáció esetén.

Természetesen, mivel tudatlan, és béna mérnök vagyok, még ennek sem hiszek, így a szimulátorba is berajzoltam. Ott természetesen az eredeti, 24V-os tápfeszt is be lehet állítani, nem csak 5V-ot. A szimulátor szerint is 0.6W disszipáció volt a kondenzátoron, függetlenül a kimenő feszültségtől. Nyilván, hisz ez az érték csak a kondenzátoron áramtól függ...

Az eredeti táp csak 6A-es ráadásul, nem 10! Tehát oda még kevésbé indokolt a 3x1000uF. Persze, mivel nem tudjuk a konkrét kondenzátorok paramétereit, így ha kellően gyatra ESR-el rendelkeznek, még akár indokolt is lehet ez Viszont ehhez kb 0.1Ohm ESR-el kellene rendelkezniük(vagy még rosszabbal), ami 1000µF-es kondinál kb elég valószínűtlen, gyári paraméterként!

Nos, én azt gondolom elég egyértelmű ezek alapján, ki számolt rosszul, vagy sem, illetve, a választ is megadja, mennyire vannak hasracsapásszerűen túlméretezve egyes kínai(és mit látjuk, nem csak) tápok...

Közben kb kialakult az első körben véglegesnek tűnő kapcsolás az új állomásra. Kicsit változott 1-2 koncepció az 1 hét alatt, míg jóakaróim pihentettek(ezúton is hála nekik )

A lényegi változás, hogy ez az elektronika képes lesz olyan pákát is vezérelni, amiben nincs semmi, csak fűtőbetét! Illetve, alternatív módban pl a T12-őt a hőelemtől függetlenül vezérelni. Az eddigi mérések igen biztatóak voltak ezzel kapcsolatban...

Nincs igazad, de nem koptatom a billentyűzetet, nem akarok senkit meggyőzni. Bárki elolvashatja az előzményeket.

Gondoltam
Már megtetted! Olvastam is... A számok önmagukért beszélnek, nem kell itt semmit se magyarázni...
Részemről a téma lezárva. Ha mégis bárki szerint hibás a fizika, azt magánban szívesen várom némi továbbképzésre, kulturált hangnemben természetesen )

Erre majd akkor kellene visszatérni amikor működik, mert jelenleg még nagyon-nagyon messze van tőle...

Mi az ami szerinted nem működik benne, vagy nagyon messze van attól?
Valami konkrétum??