Régi hiányt pótol.

Ejha! Mi volt az a lötty? CNC van - szívesen megnéznék én is egy-két chipet közelebbről !

Finom, meleg kénsav (sulfuric acid). Szükség lesz még néhány vegyszerre, készülékre, elektromikroszkópra, védőruhára, stb és a melléktermékek ártalmatlanítására. Nem olcsó és eléggé környezetszennyező mulatság. Bővebben: Link

Köszi! A kénsav az arany szálakat nem bántja az rendben van, de a chipet?

Ez nagyon tetszik!

Kitokozás után már nem akarták használni... Ezt már belinkeltem, de aztán kaptam a fejemre....

Régen komolyan gondolkodtam, hogy a kis kínaiak hogyan vágják le 10-es darabokra az ellenállás készleteket, ez rengeteg meló, akárhogy is nézem. Bővebben: Link Ezekre még az érték is rá van írva, kézzel! Na az a nem kis meló... Napi 8-12órában ellenállás értéket írogatni. Vannak még szép melók. Láttam videót hogy gyártják indiában az ellenállásokat: Bővebben: Link 90%-ban csak nők dolgoznak, ez azért jelent valamit. Mint Tunéziában is a nők melóznak (hotel, takarítás, konyha, stb), a férfiak meg kávéznak, vízipipáznak egész nap a vendéglőben (kocsma?). És oda a nőnek tilos belépnie... Szörnyű dolgok ezek, és ott ez a normális.

De ahhoz, hogy megnézzük, egyben kell maradnia. Gondolom így koppintják/koppintották a gyárak egymás IC-it.

Régen nálunk is nők csinálták ezeket (trafótekerés, nyákrajzolás stb.). Minden politikai és hímsoviniszta felhang nélkül a nők erre jobban megfelelnek. Jobban bírják az ilyen molyolós és repetitív munkát. Ettől függetlenül nem kell tetszenie a dolognak.

Lebegő hangfal...
Bővebben: Link

Hangsugárzó. Az értelmét nem látom, de érdekes szobadísz lehet.

Szia!
Ez érdekes! Tehát ha egy DY86-os egyenirányítóra nagyfeszültséget kapcsolok akkor röntgensugárzás keletkezik. Gondolom az anód és a katód között kell lennie a nagyfeszültségnek és eközben nem kell fűtést rákapcsolnom. A nagyfeszültség lehet váltakozó feszültség (20kHz) is vagy fontos az egyen?

Lyukkártya, nanotechnológiával:WebmesterKE

Furcsa belegondolni, hogy ez az összeállítás, ha megmarad, harminc év múlva forrásként szerepelhet a valahol, a maga hibáival, hiányosságaival együtt.

Sziasztok!
Nagyon cselesek ezek a kínaiak! Van ez a feszültség mérő: Bővebben: Link. 10V alatt 9.99 formátumban írja ki a feszültséget, felette 10.1-ként. 10bit-es analóg bemenete van az processzornak, ezért a legkisebb feszültség különbség, amit mérni tud kb. 0.03V. Ezt a kis kínaiak szépen elkenik, és már meg is van a nagyobb felbontású mérőeszköz A legviccesebb, hogy ha nézem a számokat, 3.80-nál vár kicsit, majd szép lassan leszámol 3.77-ig, tehát minden számjegy látszik, ott megint vár kicsit, és így tovább. Pedig a feszültség lineárisan csökken.

Talán nem a kínaiak cselesek, hanem nem érted a konverzió (A/D) lényegét. Például a pontosság nem engedi meg, csak a 3 digites kijelzést. Ez nem csak az A/D felbontásától függ.

Azt nem írtam, hogy 30V-ig mér, tehát 30/1024=0,0293V.

Természetese fűteni kell, különben honnan lennének gyorsítható elektronok? (Fűtés nélkül is működne, csak jóval nagyobb anódfeszültség kell...)
Lehet váltófesz is a táp, a dióda egyenirányít, fordítottan nem vezet.

A régi röntgengépekben elvileg nincs is külön egyenirányító. A 220-at feltranszformálták adott feszültségre, és ment is a csőre. Csak az egyik félperiódust hasznosították, a cső egy diódaként viselkedett elektromos szempontból. Maga a röntgensugár is vibrált, mint egy diódára kötött izzó. Persze a csontfényképezkedést ez nem zavarta, mert a filmnek mindegy.

Az interneten fellelhető videók mind fűtés nélküliek. Olyan 15-30kV-ot használnak. Akkor fűtéssel lemehetnék az anódfeszültséggel olyan 1000-2000V környékére is?

Le. De akkor röntgensugárzás nincs

Tehát kapcsoljak a DY86-ra fűtést (1.4V) és kezdjem el emelni az anódfeszültséget addig a szintig amíg nem kezd el röntgensugárzást kibocsájtani. Ezt a bizonyos feszültséget kísérletileg kell megállapítani. (Egyébként miért pont 1.4V a DY86 fűtőfeszültsége?)

Azért 1,4V, mert a TV-ben, ahol nagyfeszegyenirányításra használják, a katód a pozitív nagyfesz potenciálon van. Nem lehet csak úgy odavinni akárhogy a fűtőfeszt. Ezért egy úgynevezett fűtőhurok van a sorkimenő vasmagján, ami egy menet, és nagyfeszültségű kábel. Macera lenne 6,3V-osra tekerni a nagyfeszültségű vezetéket, ezért egy menet, és így ad 1,4V-ot.

Add a feszt, amikor a G-M cső egyre többet számlál, akkor kezd sugározni. De a helyedben nagyon vigyáznék az ionizáló röntgensugárzással. És a cső is elég hamar tönkre fog menni, ha túlhajtod. Röntgenfilmed van?

Tehát a katód közösítve van a fűtés egyik kivezetésével, ezért van a nagyfeszültségű vezeték fűtésnek. Így már minden világos. Ez a cső egy speciálisan TV-hez gyártott típus. Tehát a sorfrekvencián egy menet a fűtés terhelésével pont 1.4V. Legjobb lesz ha megépítem ugyan azt az áramkört ami a hajdani csöves TV-kben volt természetesen modern félvezetőkkel és használni fogom a egy menetes nagyfeszültségű vezetékes fűtés ötletét is.

Nagyon szolíd vagy. A röntgencsöveknél bizony 40 - 300 kV körüli feszültséget használnak, típustól, felhasználástól függően.

Nekem bőven elég lesz. Tranzisztoros sorkimenő csöves egyenirányítóval.

Szerencsére azzal nem sok röntgensugárzást fogsz tudni előállítani.

A röntgensugárzás nem olyan, hogy egyszer csak van. Hanem fokozatosan erősödik.
Ugyanis az erőssége összefügg az elektronok statisztikus sebességeloszlásával. Tehát kisebb feszültségen is van röntgensugárzás, mert vannak olyan elektronok, ami termikusan is már eleve gyorsan mennek. De kevés van belőlük. A feszültségnövelés növeli a gyors elektronok arányszámát, ezzel a rövidebb hullámhosszú röntgenfotonok számát is.

A röntgensugárból nyel el az üvegbúra is, a levegő is. Egy rossz nagy képcsőből csinálj magadnak pajzsot (vágd le az elejét és tisztítsd meg) és mögé tedd a hóbelevancot.

Az 1,4V szabvány. Az ilyen csöveket (D-sorozat) telepes készülékekhez készítették, nem akkus, hanem szárazelemes fűtéshez. Az elem 1,5 V. De ahogy merül, csökken a feszültsége. De ezzel a méretezéssel biztosítható, hogy elég széles határok között működik a készülék.
A kis fogyasztás miatt csináltak ilyen fűtésű nagyfeszdiódát is. De egyáltalán nem kötelező ekkora fűtésnek lennie, lehet nagyobb is. Létezik EY86-os cső is, 6,3 V-os fűtéssel.

Létezik EY86-os cső is, ugyanaz, mint a DY, csak 6,3V-os fűtéssel. Valakinek nem volt macerás
Mellesleg az 1 menet az a trafótól, a frekvenciától és az áttételtől függ. Nem biztos, hogy egy menet kell. Láttam 4 menetes diódafűtést is.

Nem a katód van közösítve, hanem közvetlenfűtésű a cső, azaz a fűtőszál maga a katód.

Létezik közösített is, az a félközvetlen fűtésű (vagy nevezhetjük félközvetettnek), ezeknél a fűtőszál egyik vége van kivezetve, a másik vége a katódcsövecske felső végére van kötve és a katódkivezetés a másik pólusa.

Egyébként, ha az adott kapcsolásban lehetőség volt rá, tehát a katód közvetlenül is a földpotenciálon volt, akkor összekötötték a fűtés egyik felét a katóddal. Csökkentve a fűtésbrummot, illetve megelőzték a potenciálkülönbség miatti esetleges átütést, vagy az úgynevezett galvanikus hatást, mikor a fűtőszál anyaga bediffundált a katód-fűtés szigetelésbe és zárlatot okozhatott.