Szerencsére nem! De az övék annyira negatív volt, hogy az én át házam átlagát is lerontotta volna (ha én személy szerint nem kompenzáltam volna)...

24mm x 42 mm a cella (kb. 4,5 vastag) ...de ez elem, nem akku.
Külön lítium elem cellákat még nem láttam árusítani...

Szinte valamannyi gombelem ilyen ( CR20xx stb).

Hát én ilyen "tasakos" példányt nem látok közöttük...

Nem mert, azok gombformaban vannak. De ma már mindennek annyi alakja van amennyit megrendelö igényel. Nézd meg mennyi LiPO akku alak van.
Söt a gombelemek között is vannak szinte ugyanazon a számon akkuk, csak a CR helyett VR a betüjele, és laptopokban fordul elö.
Most én is harcolok egy alkatrésszel, amire gyárto elfelejtette ráirni a tipust. Valami akkuszerü alkatrész, egy cellával, de amikor töltik ( áram alatt van) akkor 3,4 - 3,6 V van rajta, ha az ora ki van kapcsolva, akkor viszont csupán 1,5 V -t mutat.
Na mi lehet ez?
Az ezért nem divat, egy 1,5V-s cellát több mint 3 volttal tölteni.

Na ki tudja, elméletileg milyen magas lehet egy drotkötelekkel müködtetet lift?

Olyan 2m lehet mert ha beszállok könnyedén elérem a tetejét

Az nem a lift, hanem a kabinja.

Elméletileg nem tudom, de gyakorlatilag olyan ezer láb a jelenlegi legnagyobb.

A jelenlegi legmagasabb lifttorony a Burj Kalifa Dubaiban kb 550 m. Mi korlátozza a lifttorony magasságát? Elméletileg több km magas épületeket készülnek épiteni. ( már épül az elsö majdnem 1000 m magas épület.)

Lesz lépcsőház is benne?

Gondolom a drótkötelek tömege a meghatározó és a menetidő , a magasabb épületekben azért van inkább több gyorslift átszállással mert így lecsökkenthető a menetidő .

Van, kérdés, hogy lesz-e valakinek ereje azt használni..

Gakorlatban nem tudom
Elméleti megközelítés:
A drótkötélnek van egy rugalmassági szilárdsága (ha ez jó kifejezés), ha a drótkötél (és a ráakasztott lift) összes súlya ezt meghaladja, akkor megnyúlik, közelít a szakadás felé. Még liftszekrény nélkül is van az a hosszú drótkötél, ami felfüggesztve elszakítja magát.
És itt helyénvaló a "súly" megnevezés, mert (pl) a holdon hatszor oly hosszú felfüggesztett drótkötél fog elszakadni a saját súlyától. Az űrben (jó közelítéssel) végtelen hosszúságú sem -de az nem létezik, hogy végtelenül nem lesz egy tárgy sem, aminek van vonzása.

Igy van. Drotkötéllel maximum kb 26 km magas lehet a liftakna. Az acélkötél tömege kb 26 km hosszban éri el a szakitási határt..
A Dubai toronyban egyböl vissz a lift kb 660 m magasságba, igaz nem egészen a földszintröl,és elképesztő gyorsasággal és szinte hangtalanul. Biztos, hogy jo sok agyzsir kellett hozzá.

A drótkötél már elavult! Megy az anélkül is : Bővebben: Link

A wiki szerint a tajvani Taipej 101 még attól is gyorsabb, igaz, "csak" 448 m. A Burj Khalifa liftje 504 m-es.

Ez olyan mint a csőposta, csak nagyobb átmérőjű.

Csak nem ilyen magasságba meg messze nem olyan gyorsan.
Ha megkapja a tanusitványokat, akkor a müanygszálbol font kötélel akár 100x magasabb lehetne a liftakna. A gond azzal van, hogy az anyag gyulékony és höre sokkal érzékenyebb, mint az acélsodrony.

És akkor még csak álló liftkabint vettünk figyelembe... Ha emelni kezdik ( = gyorsítják ), akkor az nagyobb terhelést jelent, hiszen a gravitációs gyorsuláshoz hozzá kell adni még gyorsítást is. (És itt már a tömege számít, nem súlya... )
Kb. ugyanez a probléma akkor is, amikor lefelé halad és meg kell állítani ( = negatív gyorsulás ).
A hangtalan mozgást talán a mágneses lebegtetés 90°-os elforgatásával érik el: Vagyis a kabin a faltól mágnesesen van távol tartva.

De az igazi megoldás a grafén lesz! Azzal egy geostacionárius pályán lévő űrhajót is el lehetne érni...
https://gobertpartners.com/can-space-elevator-be-built[/url]

Egy videon kerekeket látni, meglehetösen nagy átmérövel ( majdnem bicajkerék átméröjű), gumibevonatu kerék láthato a filmen, és azok futnak az akna sinjein, s ha jol számoltam 10 acél sodrony mozgatja a kabint. Persze erre a hosszra még elég a tartalék a 26 km-hez viszonyitva.
Már az egy komoly teljesitmény, hogy ilyen hosszú egyenes sineket tudtak beépiteni, ha belegondolunk, hogy a mi toronyházainkban, hogy mozognak a liftek.
Valoszinü, hogy ez a lift, csak a két szintet köti össze (azaz nincs közben megállás). A közbülsö szintekhez más liftek vezetnek.

A grafent én is olvastam, igaz, hogy ott az irták, hogy egyetlen atom hiánya ( a 6bol nanorétegenként) komoly problémát okozhat, és eddig még nem találták meg a technologiát ennek a kiküszöbölésére).

Az igazi probléma, hogy nem tudnak elég hosszút készíteni... A µm még nagyon messze van a 100.000 km-ektől.

Meg az is, hogy a vezetékes technológia elavulni látszik, amikor már itt a küszöbön a wireless.

Ezek ki is löttek valamit, vagy csak a jo szokás szerint pofáznak, majd elmennek egy vastag bugyellárissal Bajkonurba, könyörögni az oroszoknak.

Van amiből soha nincsen elég fent, és nem törik csontja a durva kilövésnél, ilyen például a víz.
Kicsit hosszú és már csak részben érvényes, de felettébb érdekes.

Ha vegignezed a ket perces videot, akkor lathatod, hogy igen, kilotttek valamit.
A fejlesztes ilyen. Melesleg az oroszok pedig mar nem tudjak milyen a fejlesztes...

Nem tudom miböl következtetted ki az utolso állitásodat, de ez legyen a te gondod.
Sok amerikai csucstechnologia nem menne orosz fejlesztés és alkatrész nélkül.

Erre hol található forrás?

Az első fokozat megspórolásával sokat lehet nyerni, és ugyan nem annyira látványos technológia, de régen létezik: Űrcsaj