sziasztok van egy Yamaha AX-500_500U erősitőm nem tud valaki egy beültetési rajzot a az elektr tanyások nkivül mert az nagyon elvan mosodval ami ott van és mikett cserélnem kellene nem láthatok mik voltak ott ha tud valaki segiteni elöreis köszönöm!!!

Szia! Amit építettél az +/- tápot igényel, és ha jól értelek neked 1x19V-od van. Ebben az esetben is van megoldás, a témájában megtalálod. Ott szívesen segítek.

Köszönöm,felteszem ott is a kérdésem

Betettem az általad javasolt tápszűrést a nyákra. Semmi változás. A bemeneti és a kimeneti földet próbálgattam még máshogy kötni (panelon kívül kapcsolódjanak, panelon belül kapcsolódjanak, csak a kimeneti csatlakozónál kapcsolódjanak...) Egyáltalán semmit nem értem el vele. Végigmértem az alkatrészeket, mind jónak tűnik. Arra gondoltam, hogy a bemeneten lévő NE5534 okozhatja a problémát. A megadott nyákterven a tervező a balace (1-es láb), comp (5-ös láb) és a comp/bal (8-as láb) lábakat nem kötötte be sehová. Nem kéne valamelyiket földre húzni, vagy épp pont a +VCC-re?

Közben most megnéztem, és HQ-n van ilyen fajta ic.

A Vf2 témában érdemes böngészni, vagy felvetni ezt a problémát.
Először is meg kéne bizonyosodni arról, hogy valóban gerjedés áll-e a probléma hátterében. Ilyen esetben
lehet testeletlen hűtőborda, árnyékolatlan jelkábel.
Ki kéne próbálni más típusú műveleti erősítővel.
Amennyiben nem gerjedésről van szó az egyenfeszültség szinteket kéne célirányosan ellenőrizni.

Rendben, akkor majd ott is érdeklődöm. Szkóp hiányában nehezen tudom megnézni, hogy gerjedésről van-e szó. A hűtőborda testelve van, és a jelkábel is árnyékolt. A leírásban szerepel, hogy az 51Kohmos ellenállással lehet trimmerelni a kimeneti feszültséget, sajnos ez az én esetembe nem így van. Ennek az ellenállásnak a változtatásával nem értem el semmit. Köszönöm a segítségedet, majd próbálkozom még!

Nagyon szépen köszönöm és Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok neked és minden fórumozónak.

A kimenetre köss 10ohm 220nF soros terhelést. Ha jel és hangszóró nélkül a 10ohm melegszik, az gerjedés. Az is lehet, hogy ettől elmúlik a probléma, próbáld ki.

Közben méregettem egy kicsit egyenáramilag. A csatolt rajzon feltüntettem a mér értékeket (természetesen a 0 potenciálhoz mértem).
Úgy érted, hogy kössek sorba egy 10ohm-ot egy 220nF-al és ezzel terheljem a kimenetet? Mekkora teljesítményű legyen a 10 Ohm? Csak mert most van itthon 10W-os is.

Az IC +3V tápja a ludas! A TL431-et és a hozzá kapcsolódó három ellenállást vizsgáld meg. Ott kb. 11V-nak kéne lenni.

Rendben. Szerintem ez már holnapra marad. Köszönöm a segítséget!

Otthon előkukáztam egy régi Magnat autóerősítőt..

A ráírt teljesítménybe nem hiszek, annak ellenére, hogy 60 Amperes biztosíték van benne.

Megmértem a belső tápfeszültséget és +- 35 Voltot mértem.
Egy ilyen feszültségértéktől kb. mekkora névleges teljesítményre lehet számolni?

Szia! Kb. 100W/4ohm.

Hacsak nem terhelhető 2 ohmra is, autós erősítőnél már láttam ilyet, de sajnos a legtöbb amivel találkoztam igen felülspecifikált, messze nem tudja amit ráírnak

Szívesen! A kísérleteket valamilyen áramkorlátozó beiktatásával végezd, a trimmert vissza kell tekerni max. ellenállás felé.

Legjobb tudomásom szerint: U=gyök2 x gyök(PxR), ahol U a féltápfesz, P a teljesítmény, R pedig a terhelés ohm-ban. Ez a képlet semmilyen veszteséggel nem számol, szóval 100% hatásfokot feltételez. Ha átrendezed a képletet, akkor megkapod, hogy erről a tápfeszről 8 ohm mellett abszolút maximum (veszteséggel nem számolva) 77W-ot tudsz kicsikarni.

Köszi a segítségeteket!

Közben rajzot is találtam erről az erősítőről.
Tehát ez egy Magnat Crusader 600 típusú erősítő, amire a gyártó 300W RMS-t ír.

Van bele elszántság tervezve. Tudja az 1ohm-ot? Erről nem találtam infót.

Még a kettőt sem!
Nekem ebből kettő van és akkoriban hidalva használtam őket.
Elvileg akkor tudhatta erősítőként hidalva a 200 Wattot névlegesben, igaz?

Azért nagyot szólt ám...

Ellenben az 1 ohmos terhelés csak végtranzisztorok, meg táp kérdése igaz?
Vagy nem ilyen egyszerű?

Hali!

Úgy látom megint fellángolt a vita a B osztályú erősítők teljesítményviszonyai körül, pedig már egy párszor volt szó erről itt a HE-n.
Először egy-két alap:
-Egy B osztályú erősítő hatásfoka közel sem 50%-on a legrosszabb, semmi köze nincs az 50%-hoz. Ez egy rossz beidegződés, csak az illesztett terheléskor van szerepe. Aki esetleg nem tudná, akkor beszélünk illesztett terhelésről, ha az erősítő kimeneti ellenállása megegyezik a terhelő ellenállással. De egy végfokot nem illesztetten használunk: Általában az erősítő kimeneti ellenállása egy nagyságrenddel kisebb a terhelő ellenállásnál.
-Ugyanígy felesleges egyenáramú viszonyokat ráapplikálni egy hangfrekvenciás végfokra, nem egyenáramot hallgatunk, hanem javarészt szinusz alapú zenét. Nem is lehet a kimeneten üzemszerűen egyenfeszültség, elég ha a jelútban egyetlen soros kondenzátor van, illetve R-C kör, már nem lehet egyenáramú összetevője a jelnek.
-Sokan a tranzisztort egy egyszerű ellenállásnak képzelik, ami nem is baj, de elfelejtik, hogy üzem közben változik az ellenállása, ami miatt nem egyszerű a disszipáció számítása. Gondoljunk bele: Ha az erősítő terhelő ellenállásán nő az áram, akkor értelemszerűen nő rajta a feszültség is(U=R*I), Ha a feszültség szinuszos, akkor nyugodtan számolhatunk effektív értéket, nem hibázunk. De ugyanebben az esetben a tranzisztorral már baj van! Nő a kimeneti áram, és mivel a tranzisztor sorba van kötve a terheléssel a tranzisztoron is nő az áram. De a tápfeszültség az állandó(Jószerivel), a kimeneten csak akkor nőhet a feszültség, ha a tranzisztoron csökken(Huroktörvény). Itt már nem egyszerű a teljesítményszámítás, mert nem állandó a tranzisztor ellenállása, nem tudunk effektív értékkel számolni.
-Ha valamilyen jel folyamatosan változik nem lehet egyértelműen egy vele egyenértékű egyenfeszültséggel helyettesíteni, mert a teljesítményviszonyok változnak(ez is le lett már írva egy párszor). Egy egyszerű példa: Ha van egy 1V-os egyenfeszültségem, amire rá kötök egy 1 Ohmos ellenállást, akkor 1A folyik az ellenálláson. Nem nehéz kiszámítani, hogy a teljesítmény 1W lesz. Ha ide Beépítek egy 2W-os ellenállást akkor nem fog elfüstölni. Ha viszont ide olyan négyszögfeszültséget vezetek, aminek a kitöltési tényezője 1/3(a periódusidő 1/3-ában van feszültség, kétharmadában nincs), akkor, hogy az idő-feszültség szorzat egyenlő legyen 3V-os négyszög feszültség kell(3*1/3=1). Ennek a teljesítményét ha számolom, az ellenálláson 3V hatására 3A folyik, de egyharmados kitöltési tényezővel, ezért P=3V*3A*1/3=3W. Ami éppen háromszorosa az eredeti 1W-nak, és a 2W-os ellenállás szépen el fog füstölni.

Ezek-után hogy számoljuk a B-osztályú erősítő hatásfokát és disszipációját?
Aki tanult integrálni és határértéket számítani annak nem lehet gond, de nézzük az elméletet.
Ha abból indulunk ki, hogy a zene, amit hallgatunk javarészt szinuszos jelekből áll, nyugodtan számolhatunk egy szinusz jellel. Illetve elég egy negyeddel, mert utána csak ismétlődik az egész, a szinusz fel-le futása egyforma, illetve az is mindegy, hogy negatív vagy pozitív félperiódusban vagyunk.
Első lépésben tételezzük fel, hogy az erősítőt 100%-ig ki tudjuk vezérelni, a tápfeszültségünk nem ingadozik, és a terhelés tisztán ohmos jellegű.
Ha az erősítőt teljesen kivezéreljük a kimeneti szinusz csúcsértéke megegyezik az Ut tápfeszültséggel, ekkor a kimeneti pillanatnyi feszültség az
Uki=sin(X)*Ut-vel számoljuk ki.
A kimeneti áram, illetve teljesítmény:
Iki=Uki/Rt=sin(x)*Ut/Rt
A felvett, illetve a disszipációs teljesítményt pedig
Pfelv.=Ut*Iki ill.
Pdissz=(Ut-Uki)*Iki képlettel számolható ki.
A hatásfokot pedig a Pki/Pfelvett képlettel számolhatjuk ki.
Ha az erősítőt nem 100%-ig vezéreljük ki, akkor a kimeneti feszültséget még meg kell szorozni a kivezérlés mértékével(0-100).
Ha ezt a számítást minél sűrűbben megcsináljuk, annál közelebb kerülünk az eredeti görbe alatti területhez(ezt csináljuk az integrál számítással).
Ha a veszteségi teljesítményre határértéket számolunk megkapjuk, hogy mekkora kivezérlésnél legnagyobb a disszipáció. Ez az érték kb.63%-ra esik,és ekkor kb. 50% a hatásfoka az erősítőnek.

Hogy hogy lehet ezt ellenőrizni?
Aki tud integrálni, annak nem gond, de aki nem tud már annak sem egy ördöngösség, mióta van számítógép.
Csinálni kell pl. egy excel táblázatot, ahol pl. 0-90°-ig fokonként, különböző kivezérlésekhez ki kell számítani a kimeneti, a veszteségi és a tápegységből felvett teljesítményt.

Akik nem hisznek a integrálásnak, és nincs kedvük számolni, annak csináltam egy táblázatot, 5%-os kivezérlési léptékekben vettem fel, kivéve 60-65 fokig százalékonként beraktam a táblázat aljára, hogy lehessen látni a határértéket.
Próbáltam minden sor fölé írni egy képletet, hogy abban a sorban mi található. Annyi a különbség, hogy az excel alapban radiánban kérte az értékeket, ezért a táblázatban is ezzel számoltam. Remélem átláthatóra sikerült. Mindenesetre az elméleti maximális hatásfok és a disszipáció jól kivehető belőle(szerintem).

Mellesleg a Rádiótechnika 2011-06 és a 2011-07-08-as számában részletesen foglalkoznak ezzel a témával, a teljes számítás leírásával(ezért is koncentráltam inkább a manuális részére).
Lehet a szerző is olvassa a HE-t
Aki akár közepes szinten is foglalkozik hangfrekvenciás erősítőkkel, annak kötelező olvasmány!

Remélem pár embernek hasznos lesz a leírt információ.

Sziasztok köszönöm a gyors válaszokat. Leltem ezt a rajzot, és ugy gondoltam, hogy tudnám vele helyettesiteni az STK-át csak kéne nekem ehez egy panel terv ha valakinek van segithetne egy kicsit.

Ezt a rajzot delete enterrel használd. :no:

Szervusz!
Részemről örömmel olvastam a tudományos művet, amire az emlékeim szerinti 50% körüli kivezérlésnél fellépő legnagyobb disszipáció is "ráhúzható".
Ha nem nagy fáradság, szeretnék megtudni valamit.
Az "A" osztályú erősítőt megépítvén azt a beidegzést hallom, olvasom - villanykályha, általános felmelegedés, fúj, abcug...
Nos, egy "A" osztályú 2x10W 8 Ohm-ra dolgozó (legyen 30V, 1.2A nyugalmi) erősítő hogyan viszonyul egy 2 x 100 W +/- 50V 8Ohm, 2 x 50mA nyugalmival dolgozó "B" ("AB") erősítőhöz.
Mindkettőn otthoni viszonyok közt hallgatunk 1 kHz-et 10W-al, mennyivel fizetek többet a villanykályhával...?


Van mindkét típusú erősítőm (JLH & HK PM665) és magam szórakoztatására a 2x10 W több is, mint elég.
(színuszból meg töredéke, ami csak a tréfa kedvéért van feltüntetve természetesen)
Megtisztelő soraidat előre is köszönöm!

Szia! Micsoda ravasz, beugratós kérdés Még azt hinné az ember, hogy hasonló pazarlás egy 10W-os A-osztályú erősítőn 10W-ot hallgatni, mint 100W-os AB-osztályún.
Sőt egy tisztán szinuszos jelre még az is igaz lehet, hogy adott felállásban az AB-s többet fogyaszt.
Először is a műsor anyag egy része csend. A példában szereplő A-osztályú erősítő 36W-ért (30V*1,2A), míg párja 5W-ért (100V*0,05A) nyújtja ezt a szolgáltatást.
A "Hang" nevű melléklettel szemléltetném, hogy a 10W-os csúcsokat tartalmazó jel - melyet az A-osztályú aligha tud túllépni - átlagértéke annak harmada, jó estben fele. A jobb oldali ábrába képzeljük bele a +/-50V-nak megfelelő görbét. Ha ezt mondjuk (önkényesen) 4W kimenő teljesítménynél metsszük, akkor cirka 28W meddő teljesítmény olvasható le a grafikonról. A hasznost a haszontalannal összegezve 32W-ot kapunk eredményül, mely - ha szerény mértékben is, de - alul marad az A-osztályú teljesítményigényének.
A végeredmény meghatározásához ismerni kéne a hanganyagot, ezen belül elsősorban a jel és a szünetek arányát. Ez olyan szélsőséges értékek között változhat, hogy nem mernék becslésbe bocsátkozni.
Egészen más volna az eredmény, ha mindkét erősítő azonos tápfeszültségről működne. A csendet például 20x drágább lenne A-osztályú erősítővel előállítani.
Az AB osztályú erősítő disszipációja pedig egy nagyságrenddel csökkenne. (Ez nem volt része a kérdésnek, de gondoltam illő megemlíteni, hogy ez az az üzemi körülmény, ahol az A-osztályú erősítő hatásfokával szembeni kritika megfogalmazódik.)

Heló! Ez megfelel?

Szervusz!
Hálásan köszönöm a szakmai segítséget, és bocsánatot kérek, hogy azt az egyszerű végkövetkeztetésemet, miszerint nem tapsolok el a családi ezüstből feleslegesen - villanyszámlában - megtestesülő élvhajhászást, levontnak tekinthetem... Na aki eddig tudott követni, gratulálok.
Röviden: nem került többe igazán az "A" osztályom...
Dinamikában és egyebekben jobbnak vélem, mint a másik rendszeremet, de még tesztelés alatt van.
A szobahangerő a kor kívánalmainak megfelelő. Mármint az én koromnak...

Nyugodtan megépitheted,mert nekem is működik,és elég ütős kis kapcsolás.A nyák méret 80x80mm.Üdv.

Szereztem a Philipshez távot. Sajnos nem megy vele. Minden más készüléket megtalált a táv csak a házimozi erősitőt nem. Nos akkor kilehet valahogyan kerülni benne a készenléti módot?

Bővebben: Link Tán ezt vetted? Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem ez processzoros, és nyekk van neki. Olyat én még nem láttam, hogy táv nélkül egy működő erősítőt ne lehessen bekapcsolni.