Bővebben: Link

Valóban, elektromos szigetelésnek használhatták

Köszi szépen! Sanyesz5-nek is köszönöm! A foglalatot, hogyan szoktátok megoldani, vagy rá szabad forrasztani?

Én ezt az ebay-en rendeltem, de elképzelhető, hogy dobálták a postán. Ahogy Sanyesz5 metszetén látom túl sok baja nem lehet a dobálástól sem..

Sima 5x20-as bizti tartó teljesen jó. Bővebben: Link

Köszi, ez eszembe nem jutott volna.... Kíváncsi lennék még, hogy a mellékelt konstrukcióról mi a véleményed? Ez egy francia magazinból való(mellékeltem a hex-et is). Azért tetszene ez az áramkör is mert egyszerű, de van kijelzése. Sajnos franciául egy mukkot sem tudok, és még kitallózni sem lehet, hogy lefordítóznám, az alapvető hiányosságaimról nem is beszélve, hogy mi az a "CPM". Kösz előre is!

a jo minosegu kep fajlbol OCR progival vagy online OCR weboldalon a felismert karaktereket megkapod txt vagy rtf esetleg doc fájlba . Az inputja a képfájl output pedig a felismert szovegfajl

lehet lesznek benne hibak 1 2 karaktert nem ismer fel jol azokat ellenorizni kell ... kb 95-99 % jó lesz
ezek utan lehet konnyebben kezelni a kepi tartalmat.
Hmm egy kis reszecske / atommag fizikai ismeretnek utana kellene nezned .

a jo minosegu kep fajlbol OCR progival vagy online OCR weboldalon a felismert karaktereket megkapod txt vagy rtf esetleg doc fájlba . Az inputja a képfájl output pedig a felismert szovegfajl

lehet lesznek benne hibak 1 2 karaktert nem ismer fel jol azokat ellenorizni kell ... kb 95-99 % jó lesz
ezek utan lehet konnyebben kezelni a kepi tartalmat.
Hmm egy kis reszecske / atommag fizikai ismeretnek utana kellene nezned .

ocr webes 1


ocrweb2

Köszi a választ! Valóban utánna kellene néznem dolgoknak ez nem vitás, de annyira nem vonz az atomfizika mélységeiben. Megtaláltam a CPM mit jelent.

A shance félével jobban jársz, a neten gk-b5 néven fent van, nyílt forráskódú ingyenes.

Lehet megpróbálok többféle áramkört, igaz csak 1 csövem van (és az is zörög), de ahogy olvastam a fórumot az jött át, hogy ti is többfélét próbáltatok anno. Valahol szempont volna az egyszerűség, és technikailag sem tudok kivitelezni egy IC láb között 2-3 szálat a nyákon vasalással. Még esetleg erre(melléklet) is vethetnétek egy pillantást. Ez alfát is mér, USB-n kommunikál, viszont a cső elég drága.

Igen ez a cső baromi drága, testvére a philips 18504, de ha már ennyiért vennél csövet akkor orosz cső is van ami alfát még és nála sokkal érzékenyebb. Pl sbt-10a vele is építettem már számlálót.

Bővebben: Link

Majd ránézek a tiédre de egy elég régi projekt, én inkább avr párti vagyok, amit linkeltem annál egyszerűbb letisztultabb nem tudom van e, de ízlések és pofonok, és ezt lényegében bármilyen csőhöz tudod állítani.

Én ugyanazt mondom mint Sanyesz5, inkább AVR. Veszel egy Arduino nanot, feltöltöd rá a kódot, egyszerűbb, jobb. A táp se az igazi, nincs semmilyen stabilizálás. A katódra meg kellene egy jelalak formáló tranzisztor, mert a cső nem egyforma jeleket ad, így előfordulhat,hogy néhány impulzust nem érzékel, vagy esetleg többnek számol.

Néztem ezt a GK-B5 AVR-es verziót is a honlapján, ahogy itt a fórumon is láttam a te és még más tollából is egy átalakított verziót, de sajnos én hex-et nem találok ezekhez. Igaz 2015-ös volt a hozzászólás és a link, de azóta letakarították a weblapról.

Valaki meg tudná osztani (aki utánépítette) velem ezt a GK-B5 AVR-es projektet kapcsolási rajzzal és a működtető hex fálj-al esetleg panel tervvel? Sajnos a fórumban amit itt találtam nincs kapcsolás, a közölt tervek is hiányosak, és tartalomra az eredeti oldal hivatkozásai vannak megadva ami nem él már, mert a szerzője átalakította.

Itt a kód. Hex nincs és nem is kell, az Arduino ide-t kell letölteni, és azzal feltölteni egy Arduinora.
Ebben a hsz-ben van rajz is. Ha hex kell fordítás során létrehozza az arduino amit a windows temp mappájából ki tudsz másolni. De ha nem akarsz nagyon belemenni itt egy hex.

Köszi! Arduinot nem akartam használni .

Egyébként írd már le légyszives a véleményed is a készülékről. A hugom egy izotópos laborban dolgozik és kértem kölcsön néhány amatőr készüléket, hogy tesztelje le. A legtöbbjük valótlan értéket mért pl egy pet ct közelében, magyarán csak kb 1 tizedét a valós sugárzásnak.

Az hogy mit mér az a csőtől függ. Ahány számlálót tesz oda mindegyik mást fog mérni. És azt honnan tudjátok menyi a valós érték? A számláló semmi mást nem csinál, mint megszámolja a impulzusokat ami a csőtől jön, és ebből számol dózist egy képlet alapján. Vagyis a működése megint csak cső függő, azt fogja mutatni amire a cső képes.

Ezt ott onnan tudják, hogy mennyi az annyi, hogy hitelesített műszerek (atomki által)mérik az aktuális értéket folyamatosan, és személyi dózismérő is van.
Egy orosz oldalon olvastam, ha a cső komoly sugárterhelésnek van kitéve a tápja lefullad egy bizonyos dózis után. Nem tudom igaz e ez, de az ottani hitelesített műszerekhez képes a legtöbb amatőr mérő kb 1 tizedét mérte a valós értéknek. Beleértve a Bella és egyéb orosz gyári készüléket is.
Azért érdekel ez a téma, mert a ház amiben élek a pince sugároz, és a padlásban is a salakbeton.

Hívtam egyszer egy ősi katasztrófavédelmis bácsit. Egy IHM5 vagy valami ilyesmivel "bemérte", hogy nincs semmi baj, aztán egy tűzoltó haverom hozott valami gurut egy profi digitális műszerrel, aki nem volt annyira optimista már. A gyerekeim már elköltöztek, de az asszonnyal se szeretnénk megdögölni itt. Ezért szeretnék egy normális mérőt épteni, mert 400-as orosz cementből készült az egész ház, ami lehet egy bombatámadást túl él, de sugárzás van.

Igen az lehetséges, ezért sem jó az a táp ami a francia újságból van mert nincs stabilizálva. Amit én csináltam az az anód ellenállás utáni rövidzár esetén is tarja a 400V-ot. De ha meg is csinálod az SBM-20-nak a beton stabil 400 V-ot, akkor se fogja ugyanazt mérni mint azok a műszerek, mert
azok biztos, hogy nem ilyen csővel vannak szerelve. Két különböző GM számlálót akkor sincs értelme összehasonlítani ha azonos csővel vannak szerelve. Például a Inspector ami LND-7312-es csővel van szerelve 330 CMP/usv/h-val számol. A Mazur 9000 szintén, de az már 350 CPM/usv/h-val számol. Ha a pince sugároz, vagyis magas a radongáz koncentráció, akkor neked radongáz detektor kellene. GM számlálóval ezt nem lehet mérni.

Milyen számláló volt ,és pontosan mit és hogyan mért?

Köszi a választ! Az döbbentett engem meg, hogy anno a legjobb kapható anyagokat vettük, és kiderült, hogy egy radioaktív szar az egész. Már cseszhetem, mert nincs annyi anyagi kapacitásom, hogy még egy életre szóló hitelt kifizessek, örülök, hogy ez letelt. A pince és a felső szint ami kritikus. Igyekszünk oda nem járkálni, csak elképesztő, hogy hány ilyen lakás üzemel. Köszi a segítséget! Megépítem ezt a mérőt amit már a segítségeddel sikerülni fog reményeim szerint. Sajnos a gyári mérőkkel sem vagyok elfogult, mert a bácsi egy katonai IHM-el megnyugtatott. Még azt megköszönném, ha írnál néhány gondolatot a gyári mérőkkel kapcsolatban.Üdv

Nem figyeltem meg a tipusát, de azt mondta, ha a pincében ülnék egy széken egy fél évig, akkor sok nyugdíjat nem kéne felszedni. Az IHM-es méréssel az öreg azt mondta biztonságos.

Jó lenne kideríteni a típusát, meg hogy pontosan mennyit mért, mert ez így elég erős. Ha tényleg akkora a sugárzás ahogy mondta, akkor a katasztrófa védelmis bácsinak is mérni kellett volna valamit. Amúgy ez az egész honnan jött, vagyis a gyanú, hogy sugárzás van?

Ezt csak kiegészítésképpen írom, mert elsiklottam egy "apróság" felett. A PET-CT sugárterhelése kontrasztanyag nélkül is 2-6 msv/h, amitől egy sima GM számláló már kiakad, azaz telítődik a cső. Ezért mérhettek a valóságnál jóval kevesebbet.

Helló.

Helyedben nem félnék annyira attól a cementtől.
Inkább van ott radon gondolom én mint bármi más. Az meg alfa sugárzó. Átlagos gm cső nem méri ám!
Szelőztetni kell a pincét. az a leg jobb lehetőség.
A radon nem biztos ám hogy a cementből /betonból/ jön!
bocsesz nem tudom jobban el magyarázni!!!

Köszönöm szépen a segítséget mindenkinek! Ha jól értelmezem akkor más mérő alkalmazandó a háttér és gyenge béta-gamma sugárzáshoz, más az erős (mint a ct)sugárzáshoz és más az alfa sugárzáshoz is, ez utóbbihoz végablakos cső?

Alfához végablakos(csillám) cső jó, ugyanis egy papírlap elnyeli már. A ct röntgensugárzás , ami légyegében majdnem megegyezik a gammával.

"A röntgensugárzás hosszabb hullámhosszú (így kisebb energiájú) része az elektromágneses spektrumban az ultraibolya sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük lágy röntgensugárzásnak. A rövidebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) - kemény röntgensugárzásnak nevezett - tartomány a gamma-sugárzással szomszédos, részben át is fed azzal" wiki

Igen. Az alfa sugárzás darabos anyag mert élium atommagok. Vannak benne. A végablakos csövön jól írta a Sanyesz Úr ez még át mászik.
Az alfa érzékeny csövet olyanra készítik. hogy ne álljon útjába. Mert amúgy meg jól ionizál.
Csak már a papír is meg a bőr is vissza tartja!
Béta sugárzás meg elektronok nagy sebességgel. Ez is anyagból van. DE!! Kicsi az elektron kisebb mint a hélium atom mag. Ez úgy ahogy át mehet a gm cső anyagán.
A gamma meg elektro mágneses rezgés. ez át mászik szinte mindenen csak a vastag vízen ólmon betonon nem igen!

A rohadék radonnal meg tudod az a baj. Hogy ő alfa sugárzó. És gáz. Beszívod tüdőre és ott rákosít. Ha nem jutna be a tüdőbe nem tudna ártani se.
Meg hát bomlik is. A bomlása bonyolult. Ami képződik már nem tiszta alfa sugárzó és hát ezek mire stabilak lesznek addig ott vannak ezek is. És sugároznak. Mást is nem csak alfát.

Szóval igen. Más féle eszközkell az alfa és más a béta - gamma mérésekhez. Az szbm 20 jó cső de azzal radont nem lehet mérni. Te ugye hívtál két szakit mindkettő mást mért. Más féle műszerrel. Itt a baj!
Mert azt nem mondták meg hogy mit mértek és mivel! Csak -mértek_. Valamit. Mind ketten mást. Ez így nem segít neked semmit!

Javaslom. Keress valakit aki tényleg szakember. Méress alfát és radont. Pincét szellőztesd de ne a mérés előtt.

Remélem le jött amit akartam mondani mert sajnos én úgy írok meg olvasok mint a füligjimmy. Többiek meg segítsenek már ki ha el b.....tam volna valamit..

A sugárzásmérés nagyon összetett dolog. Általánosan az mondható el, hogy háttérsugárzás mérésére érzékeny műszer kell, mert szerencsére elég alacsony a háttérsugárzás értéke. A háttér szinte teljesen gamma sugárzás, ezt elég könnyű mérni, csak nagy hasznos térfogatú cső kell hozzá.
Alfa sugárzást mérni nagyon bonyolult, lassú nagy tömegű részecskékről van szó, hatáskeresztmetszete alacsony ezért az anyagban hamar elnyelődik (bőr felhám rétege, vékony lemezek, papírlap) de levegőben sem jut általában 3-4cm-nél messzebbre. Mérésére csillámablakos GM-cső kell (pl. SBT-10).
Lágy-béta sugárzás mérése megegyezik az alfa sugárzással, fizikai természete más, nagyobb a hatáskeresztmetszete mert elektronsugárzásról van szó, sokkal kisebb és fürgébb az alfa részecskéknél.
Kemény-béta sugárzást már lehet mérni olyan műszerrel ami gammára van (itt kerül képbe először az SBM-20) de korrekciós tényezővel kell számolni, mert a cső fém köpenye elnyeli.
Egy érdekesség a béta sugárzásról, a műanyagok jelentősen csillapítják, pl. 1cm plexi majdnem tejesen lefogja.
A gamma sugárzást mérni a legegyszerűbb, ez nem részecskesugárzás, hanem ú.n. fotonsugárzás, hullám természetű ( erősen sarkítva valójában olyan mint a fény, csak sokkal rövidebb hullámhosszal), hatáskeresztmetszete nagyon nagy pont ezért könnyű mérni. Általában az "átlagos sugárzásmérők" ezt mérik. A röntgen valójában ugyan olyan mint a gamma, csak a keletkezése más, ez alapján is van megkülönböztetve a kettő (energiájuk átfedésben van, tulajdonságaik megegyeznek (apró eltérésektől eltekintve)).
Ezen kívül van még egy csomó részecskesugárzás amibe most inkább ne menjünk bele (proton, neutron, neutrínó, müon...)

Amit fórumtársak említettek radon gáz az ami valós veszélyt jelent az emberre, alfa sugárzó gáz, könnyen felgyülemlik zárt terekben, pincékben, barlangokban, sajnos nagyon nehezen mérhető, a csillám végablakos csővel sem lehet normálisan mérni, ú.n. levegő mintavevős detektorral lehet valós képet alkotni mennyiségéről.
Honnan is kerül a levegőbe a radon. Nos ez természetes forrásból ered, a földkéregben lévő urán bomlási sorának egyik leányeleme, mist gáz keresztül szivárog (valójában átdiffundál) a kőzeteken és a betonon, ezért jut be a házakba, pincékbe.
Önmagában a radon nem veszélyes, mivel gáz kilégzéskor gyorsan távozik a tüdőből, nem tölt bent elég időt, hogy jelentős dózisterhelést jelentsen. gond az, hogy "hozzátapad" a porhoz, és különböző aeroszol részecskékhez, amik a hörgőkben megakadva "bent tartják" a radont is, így hosszú időn keresztül éri a tüdőt a roncsoló alfa sugárzás. Valójában az alfa az egyik legveszélyesebb sugárzás, nagy tömegű és ezáltal nagy energiájú részecskékből áll, ahol becsapódik ott nagy pusztítást végez. Nagyon nagy felbontású mikroszkóppal láthatóvá lehet tenni azt ahogy az alfa részecske lyukat üt pl. a vékony alumíniumfólián.