katt a kapcsolással csak a sorba kötött CE átmenetet akartam szemléltetni mert ez az egyetlen ilyen rajzom de régi orosz erősítőkbe a KD-k nem 250v-osak pl az orosz Krok rx-500 volt így megoldva. Egyébként ha azt a 4 tranzisztort nem vegyesen hanem mind a 4et párhuzamosan kötjük nem ugyanott jön ki az SOA? 2xfesz de 1/2áram per darabn nem beszélve a fele akkora szaturációs feszről.

Ez az erősítő 2000-ben született. Azóta kicsit fejlődött a világ... Ennél sokkal egyszerűbbet is lehet csinálni, keresd pl. Bruno Putzey munkáit, van egy-két ötlete. És, hogy a minőség? Ha ez nem lenne jó, akkor nem használnák. Nyilván nem a PKN-re gondolok. De van ebből nagyon komoly is. Ahogy elnézem pl. a B and O termékeit, meg egy-két céget az északi területek fejlesztőitől, pl: Lab.gruppen hát szóba sem jöhetnek az analógok a hangosítás területén, de lassan a high end-ben sem. A probléma inkább ott van, hogy nagyon sok gagyi D class van a piacon. Nem olyan nehéz akár kW-os tartományban megcsinálni őket. Aztán mindenfélét ráírni az adatlapra... de azért vannak nagyon jók is.

Ha ismernéd a pwm erősítőket, akkor ugyanolyan gyorsan tudnád javítani, mint pl a H osztályt. ( Ez ugyanolyan, mint kicserélni az autóban az olajat. Ha van hozzá szerszámod, akkor le tudod tekerni az olajszűrőt. Ha nincs, akkor gondolkozhatsz rajta, hogy mivel szeded le. Aztán vagy rájössz magadtól, vagy valaki megmondja, hogy verj bele egy jó nagy csavarhúzót, aztán máris megy a dolog... )

Nem, mert a SOA pont azt a területet jelenti, ahol a tranyó biztonságosan üzemel. A bipoláris tranyóknál van a másodlagos letörés jelensége, ami azt jelenti, hogy pl a 100 W-os tranyó 10 V-on kibír 10 A-t, de 100 V-on nem bír ki 1 A-t, hanem csak mondjuk 0,2 A-t. 200 V-on meg mondjuk csak 20 mA-t. Tehát, ez nem lineáris, a veszteségi teljesítményt drasztikusan kell csökkenteni a collektor-emmitter feszültség növekedő igénybevétele esetén. Nézd meg pl az MJ 15024-et, ott van a SOA görbéje is. Az első korlátozás az áramban, a tranyó maximális kollektorárama, a második, ami már egy ferde vonal a disszipációs teljesítmény, a harmadiik törés, vagyis még meredekebb lesz ez a görbe, a másodlagos letörés.

( szerencsére a FET-eknél már nincs ilyen probléma )

Az lehet, hogy a KD tranyók nem bírták ezt a feszültségigénybevételt, ezért sorbakötötték őket. De te egy olyan rajzot linkeltél be, aminél nem ez volt az ok. De megkérdezem alkalmasint a Kaszab Bélát a Castone-tól...

Ez így igaz is nem nagyon hajlok a digitális fele mert nem ismerem de nem is 1500w-ost fogok elsőnek megcsinálni mint amire nekem jelenleg szükségem van mert egy LAB.GRUPPEN szintűt nem egyszerű habár gondolkodtam a D osztályon azt meg szerintem úgy lenne érdemes ha kommutációs táppal készíti az ember de nekem a tápom adott és ha már cipelek egy 30kilós dögöt tudjon nekem 1500-at legalább. Szerinted mennyiért csinálná nekem meg valaki D-ből csak a véget?

Igen igaz

Na ezt a második letörés dolgot sokat hallottam de sose értettem most végre választ kaptam erre is hála neked. Köszönöm.

Én 500 W-ig csináltam meg deszkamodellben, de nem látok benne üzleti lehetéséget, bár mindenféle egyedi, kapcsolóüzemű izét csinálok. Inkább csak a kapcsolástechnika érdekelt, meg az, hogy milyen minőséget lehet elérni. Nagyon egyszerűen is meg lehet csinálni és mondjuk a THD 0,007 %. De nem látom értelmét néhány darabért komolyabb fejlesztési munkát beleölni, legalábbis ennél sokkal komolyabb munkáim is vannak. Privátban küldök neked egy címet, megbízható a minősége, főleg, ha a tápot te csinálod hozzá. Ugyanis, a D class is ott kezdődik, hogy végy egy JÓ! tápegységet. Ebből is van analóg, meg kapcsiüzemű. Ebbe ne menjünk bele. Mindkettőből van jó, meg rossz. Nézd meg a labgruppen 14 kW-osnak a belsejét. Van benne egy komoly trafó, pedig nagyfrekis...

Leírtam hogy mit is szeretnék amikor kezdtem a topikot, az első hozzászolást olvasd el légyszives hogy ne kelljen mégegyszer ide bepötyögnöm. Azzal szeretnék valamit kezdeni ha már van belőle 2db.

Elnézésed kérem, de ehhez túl sok időre lenne szükségem, ami nincs!

El van nézve. Talán máskór

Ha lehet kérni, akkor a Válasz gombot nyomkodd annál a hozzászólásnál, amelyre választ akarsz adni, ahelyett, hogy az Új kérdés felvetése gombot használnád. Köszi! :yes:

miért mi a különbség?

Tehát akkor ennek semmi köze a H-osztályhoz . Vajon házilagosan épített-e valaki egy H-végfokot?

Az egyiknél látható, hogy mire reagálsz, a másiknál meg az égvilágon semmi sem látható, mintha senkinek sem beszélnél konkrétan, hanem a levegőbe csak úgy...

Szia!

De az H osztályú erősítő.
Illetve talán G osztályú.
Az elnevezés tekintetében igen nagy keveredés van a NET-en. Elméletileg a switched G osztályt nevezik H osztálynak, de néha pont fordítva olvastató a Neten az elnevezés.

Akkor nem azért van sorba kötve páronként két-két végtranzisztor az említett kapcsolásban, mert egy nem bírja a nagy tápfeszültséget? Az előttem szólók kételkedtek ennek a kapcsolásnak a H-osztályúságában.

Szia!



Egyszerű: Hatásfok növelésre.
Ha az erősítő csak részterheléssel jár, kisebb feszültségről működik a végfok, csökken a disszipáció.

Itt van egy használható leírás: Bővebben: Link

A 20KW-os erősítőt meg lehet építeni, de nem fog működni..
Nincs rajta feszültségerősítő fokozat sem, és ha jól emlékszem a többfokozatú feszültség átkapcsoló is hibás benne.

Ha összehasonlítod a castone rajzával lehet látni, hogy a castonnál a teljes tápfeszültség tartományban mindkét sorba kötött tranzisztor azonos vezérlést kap, az RT-s rajznál a felső tranzisztor csak nagy kivezérlésnél vezet.
A két tranzisztor közös pontjára diódán keresztül bekötött segédtápfeszültség a lényeges különbség.
Az előző hozzászólásomban lévő linken van részletes leírás.

Igen, látom már! Köszönöm a magyarázatot. Közben kimásoltam az RT ÉK ominózus kapcsolásához tartozó magyarázatot. Tanulságos.

A szkennelt kapcsolási rajzok.

Így legalább magyarul is itt van(és a rajz is látható).

Érdekes, hogy a cikk szerint a TIM torzítás alacsony értéken tartása miatt fejlesztették ki ezt a megoldást. A végtranzisztorok pn-átmenetei így kisebb impulzusszerű hőterhelésnek vannak kitéve, ezért kisebb lesz a rövid ideig fennálló munkapontvándorlásból adódó torzítás.

Ez lehet, de ettől függetlenül gyári erősítőben csak nagy teljesítményűben láttam ilyen megoldást.
Ott viszont szerintem lényeges szempont a gazdaságosság is. Kevesebb teljesítmény-tranzisztor kell hozzá, főleg ha a tápátkapcsolás komparátorral plusz egy FET-tel van megoldva. Ráadásul a hatásfoknövekedés miatt kisebb transzformátor is elég hozzá.

Igen, a disszipáció csökkenés is jelentős. Nem véletlen, hogy a nagyágyú-kategóriában terjedt el.

Így van!
A Castone-nál a tranyók azért voltak sorba kötve, mert 2x100V-ról üzemelt, és egyből az iskolarendszerű 100V-os rendszerbe volt beköthető...

Én egy YAMAHA keverőerősítőben láttam hasonlót, ott fix feszültségű kapcsolóüzemű tápja volt a végfoknak, és áteresztő MOSFET-ekkel PWM-el szabályozták a végfok tápfeszültségét, le lehetett venni 2x200w-ra a 2x 600w-ról. Gondolom hangfal kímélés volt a célja...

Nem, a 250 V-os tranyók simán elmennek a 2 x 100 V-ról. Ahogy korábban írtam, az a gyenge SOA miatt van sorbakötve. Egyébként meg a 100V-os hangrendszerhez sem kell 200 V-os betáp, hiszen a kimeneti feszültség 100 V eff. Ennek a csúcsértéke mondjuk 142 V és az ehhez szükséges betáp mondjuk 150 V. És még az sem gond, ha a hálózati feszültség plusszos. Természetesen, teljes hídban, különben nem jön ki belőle a 100 V eff.

Kedves EcoPityu az egy olyan megoldás amit a Yamaha használ elég sok erősítőjében gyakorlatilag a H-osztály ötvözése a D-vel hatásfok a D osztály-éval hangminőség a H-éval egyenlő ebből a megoldásból is eléggé kitűnik hogy a Yamaha ragaszkodik az analóg erősítéshez mert itt a jel útja a bemenettől a kimenetig analóg szerintem ők is tudják hogy miért. http://www.yamaha.com/yamahavgn/CDA/ContentDetail/Text_WithCatMenu_...=12184
http://www.yamahaproaudio.com/downloads/documents/data/white_papers...en.pdf

http://www.yamahaproaudio.com/topics/leading_technology/learn_more_...x.html

Szerintem minden komolyabb cég kitalált valami ilyesmi megoldást. Végül is ez valahol azt szolgálja, hogy legyen valami elmélet, hogy az övék miért jobb, mint a többi. Ettől még nem fog jobban szólni, viszont drágább lesz. Kis hazánkban ez nem jön be. Itt a legolcsóbbat veszik... És az nem biztos, hogy olyan rossz. Van azért egy-két cég, ami ezért tevékenykedik. Biztosan vannak silány termékek is, de biztos van jó is, hiszen különben éhen haltak volna.

Ennek a - valamelyik Yamahának - rezonáns tápja van. igen, alig van EMC probléma vele. De ne akard utánnaépíteni, mert jóval nagyobb tranyók kellenek bele, mint egy közönséges hardswitch-be. Persze, nekik nem gond a több, nagyobb tranyó. Próbáld meg te - vagy akár egy magyar cég - beszerezni ezeket, mindjárt kiderül, hogy annyira drága, hogy nem éri meg vele foglalkozni. Ennek ellenére lehet csinálni olyan tápot, ami még itthoni beszerzésű alkatrészekkel is felveszi a versenyt egy ilyen rezonáns izével. Mondjuk ne rezonáns legyen, hanem szimpla ZVS. Ehhez jóval kevesebb tranyó kell.

Sziasztok! Felteszek néhány dolgot a H és G osztályú erősítőkkel kapcsolatban.Ebben az erősítőben lévő step drivert megépítettem más erősítővel és kitűnően működik! Van még sok kapcs.rajz csak már nem fért ide! Ha valakit érdekel írjon!