Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » H osztályú erősítők
Témaindító: andre.zsolt, idő: Júl 18, 2010
Témakörök:
Sziasztok. Ezt a témát első sorban azért nyitottam mert van egy kb. 30 éves már nem működő RAUCH angol gyártmányú 2x525W-os erősítőm régi mosfet-ekkel volt gyárilag 2SK226 2SJ82 párossal korának megfelelően AB-osztályban. Van benne két istentelen toroid 4 db 15000µF persze a két oldal külön táplálva amiknek kb 2x75V-os a terhelésmentes tápfeszültsége. A tápot át lehet kötni úgy hogy 150-75-0-75-150 legyen amiből elvileg H-oztályban ki lehet hozni 1600-2000w-ot 4ohm-on monóban. Ez a mélyeknek jol is jönne és gondolom az eredeti hűtőborda, trafók meg kondik is maradhatnak. ehhez szeretnék segítséget kérni főleg kapcsolási rajzokat leginkább 2SC5200 2SA1943-al építeném meg. Másodsorban meg nagyon érdekelnek a H-osztályú erősítők, eddig csak AB-vel volt szerencsém max. 2X200W-ost építettem BD249 BD250-el. Szoval minden ami H osztály jöhet ide.
Hali!
Elég sokat kerestem de találtam a wikipédián Mellékelek egy alap kapcsolást.
Csak éppen a betett kapcsolás nem H osztályú.
Valaki leírhatná, hogy mi az a H osztály. Az A, B, AB és D osztállyal tisztában vagyok, de mi ez a H?
Van még C osztály is, folyásiszög vezérlés. Többnyire RF végfokozatokban használják, a jó hatásfok miatt.
A H osztály viszont én sem ismerem. Biztos valamilyen új találmány.
Szia!
Egy integrált megoldás kis magyarázattal: Bővebben: Link Topikja is van ennek a típusnak: TDA1562Q Végerősítő
Hali
Angolul esetleg: Idézet: Nagyjabol annyi, hogy a G osztalyban a nagyobb amplitudoknal atkapcsoljak az AB osztalyu erositok tapjat magasabb feszultsegnel, mig a H osztalyunal modulaljak a tapot a kivezerles fuggvenyeben. Kaphato H osztalyu vegfok IC : TDA1562Q„Class G operation involves changing the power supply voltage from a lower level to a higher level when larger output swings are required. There have been several ways to do this. The simplest involves a single class AB output stage that is connected to two power supply rails by a diode, or a transistor switch. The design is such that for most musical program material, the output stage is connected to the lower supply voltage, and automatically switches to the higher rails for large signal peaks [thus the nickname rail-switcher]. Another approach uses two class AB output stages, each connected to a different power supply voltage, with the magnitude of the input signal determining the signal path. Using two power supplies improves efficiency enough to allow significantly more power for a given size and weight. Class G is common for pro audio designs. [Historical note: Hitachi is credited with popularizing class G designs with their 1977 Dynaharmony HMA 8300 power amplifier, however it is shown much older by GRS: "Class G - I have been searching for the proper inventor of this class, but have not been able to find a reference older than 1965 when I first encountered it in a college text "Handbook of Basic Transistor Circuits and Measurements" by Thornton et al., SEEC vol. 7. The method is introduced without references or fanfare. One is led to believe that it was common knowledge in 1965 and earlier. This is not the first known use of extended quasi-linear methods (beyond class B), as there is a dual found in Fisher U.S. 2,379,513 from 1942."] Class H operation takes the class G design one step further and actually modulates the higher power supply voltage by the input signal. This allows the power supply to track the audio input and provide just enough voltage for optimum operation of the output devices [thus the nickname rail-tracker or tracking power amplifier]. The efficiency of class H is comparable to class G designs. [Historical note: Soundcraftsmen is credited with popularizing class H designs with their 1977 Vari-proportional MA5002 power amplifier, however like class H above GRS finds precedence: "Class H - The apparent inventor of class-H in full-blown multi-level form was Manuel Kramer of NASA in 1964 U.S. patent 3,319,175. Class H optimally applied to a full-bridge was invented in 1987 (Stanley) U.S. 4,788,452. Classes G and H are all members of a class of amplifiers that has articulated rail voltages to improve the efficiency of class B power stages. Examples are available of tracking using binarily weighted segments, (Stanley) U.S. 5,045,990. Continuously variable tracking with switch-mode PWM appears to have been first done by Hamada in 1976 U.S. 4,054,843. The ultimate rail tracker using interleaved technology is found in (Stanley) U.S. 5,513,094. Only with interleave is the converter fast enough to meet the needs of full-bandwidth audio and yet have low switching losses."] ” Udv Vili
Hali
De meg van. Csak azert ideztem be, mert ez egy referencia lista, es nem direkt erre a reszre mutat a link. Pro Audio Reference A. Udv Vili
Hát, ahogy én elnézem, ez egy teljes hidas végfok. Szerintem, ez nem osztály, hanem csak egy kapcsolási elrendezés, amivel elméletileg a kimeneti feszültség csúcsértéke a betápfesszel egyezik meg. Ettől ez még ugyanúgy működik, mit egy akármilyen analóg erősítő.
ez az egész egy nagy marhaság, és teljesen felesleges. sima dupla tápfeszröl ugyanigy müködik minden. söt. mivel itt két-két félvezetö van sorba kötve, dupla a maradékfesz, a disszipácio, és még vezérlési gondok is lehetnek. inkább minél kisebb belsöellenálásu félvezetök használatára kell törekedni.
aztán meg mi van a végtranyok elött? mert szerintem ez sokkal fontosabb a hangminöség szempontjábol, mint a tápfeszek száma. ugyhogy: felejtös! Idézet: „A Philips mérnökei más oldalrol közelítették meg a problémát, és megoldásnak ezt a H-osztályunak nevezet tokot tervezték. A tok úgynevezett "Supply lift" áramkört tartalmaz, melynek segítségével a kimeneti feszültségcsúcsoknál a szükséges többletfeszültséget a tokhoz kapcsolt két darab nagykapacitású kondenzátor biztosítja. ” Ebben van a lényeg.
Azért csak nem olyan nagy marhaság ez. Gyári, zenekari erősítőkben is alkalmazzák ezt a megoldást. GX3 | GX5
persze. meg még ennél sokkal nagyobb örültségeket is. de attol még nem biztos hogy ez a követendö irány. az erösitönél az a legfontosabb hogy a tápáram minél kisebb akadájon keresztül juthasson el a terhelésbe. ez meg pont az ellenkezöjét valositja meg. sokkal jobb eredményt lehet elérni mondjuk ezekkel: MNT-LB32N20 MNT-LB32P20
Igen, személy szerint támogatom, sőt! Jó lenne látni egy nem teljesen integrált megoldást is, kapcsolási rajz formájában.
Köszönöm a magyarázó linkeket! Ezek után már csak egy házilagos "gyártmányra" lennék kíváncsi.
egy kis ohm törvény iskola. na a watt, az ugy jön ki hogy az áramot összeszorzod a feszültséggel. az áramot meg ugy kapod meg, hogy a feszültséget elosztod az ellenálással. eddig ok? na akkor ha egy tranyo ellenálása kb 0.1 ohm akkor kettöé (sorban) 0.2 ohm. márpedig igy az áram ugyanannyi marad de a feszültség (a tranyon esö) a duplájára nö, igy a rezsozott teljesitmény is a duplája lesz.
Köszönjük a leckét! Kérlek kezdd nagy betűvel a mondatot, és ügyelj a helyesírásra.
nagyon sokat nem szeretnék rugozni ezen a témán de még egy fontos szempont nem került szoba. mindegyik félvezetönek erösen nemlineáris a karakterisztikája. hidegen. azán amikor kap egy csucsáram lökést (hösokk) akkor meg mégannyirta sem. namost ha két ilyen elem van sorban akkor a hibák összeadodnak. természetesen ezt hallani lehet majd torzitás formájában. ezért ajozan ész, (meg a fizika is) azt diktálja hogy az ilyen hibákat a minimálisra kell visszaszoritani. a recept: minél kisebb belsöellenálásu, és minél nagyobb áramu és telljesitményü félvezetöt használni.
csak érdekesség képpen. volt a kezemben egy "jonevü" magyar gyárto (á betüvel kezdödik a neve) erösitöje, amiben egy halom gagyi fet volt belapátolva. amit természetesen se kivezérelni nem lehetett rendesen, se hüteni. pedig a gyárto közvetlenül a hütötönkre rakta öket, megsporolva a szigetelést. ismerös valakinek?
Ilyesmire gondoltál: RTÉK 1982 37. oldal ?
Szia!
Na, ez az! Egy teljes rajz. Ez már úgy néz ki, mint az elméleti leírásban. Köszönöm!
Az én olvasatomban a TDA1562-nál alkalmazzák ezt a kondis tárolást, hogy a H-osztályú elv alapján rákapcsolják a végtranyókra a többlet feszültséget. A normál G-H-osztálynál a kétfeszültségű táplálást használják. Legalább is nekem ez jön le.
Hát, lehet, hogy ez a cél, de nagyon kiváncsi lennék, egy nagyobbacska végfok dobozában hol fér el annyi kondi, ami mondjuk 0,5 s-ig tud tartani annyi energiát, hogy mondjuk 500 W kijöjjön 30 Hz-en. Mert azért egyes zenékben ez is előfordul...
Ennél sokkal egyszerűbb a D osztály. Szerintem, ezt a H izét azoknak találták ki, akik nem tudnak kapcsolóüzemű erősítőt tervezni. Pl. az előbbi á betüs cég. Bár már van olyan végfokjuk, ami kapcsolóüzemű táppal megy.
Hát reméltem hogy mindenki többet tud a témáról annál amit én tudok de úgy látszik nem. Általában 500w fölött H osztályt használnak az analóg professzionális erősítőkben és igaz hogy én kértem kapcsolási rajzokat de néhány profi erősítőnek felteszem a szervizkönyvét.
Phonic XP 2000 2x960W 2Ohm Behringer EP 2500 2x750W 4Ohm QSC RMX5050 2x2500W 2Ohm ez utobbi már 3 fokozatos H osztály és az egyik legnagyobb teljesítményű analóg végfok és QSC-ről tudni kell hogy az egyik élenjáró cég a professzionális végerősítők terén és ha szerintük nem fölösleges a H osztály akkor érdemes elgondolkozni azon hogy vajon mire is jó.
Ja és azt hiszem az a soha el nem készített 20kWüs rajz is H osztályú.
Az, hogy mire jó, szerintem tisztázva lett, a hozzátartozó kapcsolástechnikával együtt. Bár, ahogy elnézem ezt a ( 2-szer) háromszintű elrendezést, hát, a D osztály ennél sokkal egyszerűbb,megbízhatóbb. És ezek a végfokok a dátumozás alapján nem olyan régiek, akkoriban is volt már bőven alkatrész, amiből meg lehetett volna D osztályra építeni...
simpi amiről te beszélsz régi kis tudásszintű tranzsisztorokról, az nem H osztály hanem egy olyan megoldás amivel nagyobb tápfeszültségű erősítőket kis CE feszültségű tranzisztorokkal oldottak meg úgy hogy a tranzisztorok CE átmeneteit páronként sorba kötötték. Így:
Azért ez is elég nagy zöldségnek tűnik. 20 kW egyben? És ha meghal egy koncerten, akkor egyből 20 kW esik ki...
De azért, ez egy előny, mert csak ezt az egyet kell becipelni az autóból... :yes:
Nem, itt nem a feszültségtűrés miatt lettek sorbakötve a tranyók, hiszen azok 250 V-osak, a 180 V-ra elegek lettek volna. A probléma a SOA-ban van. Az a kicsi...
( De tényleg nem H osztály... )
Egyszerű 2x200W-ig amit IC-vel meg lehet oldani de egy komoly D-osztályú legalább így néz ki:http://www.crestaudio.com/media/schematics/lt_schematic1.pdf
Egyébként a D osztály sem maga a tökély és ha befuccsol nehezebben javítható igaz hogy egy jól kidolgozott és megépített kapcsolás nem fuccsol be de azért megeshet hogy a megépített D vagy H osztályú erősítő mondjuk úgy nem gyúl pöcre az első beüzemelésre akkor melyiket könnyebb orvosolni kérdem én? Mert nekem pl. a H-t könnyebb. Másik hogy H osztályú azért az mégis csak analóg kb. 75% hatásfokkal míg D 85-90% itt jobbnak bizonyul de hangzásban messze nem ott van. Egyébként is analóg párti vagyok hangosító létemre. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
