Igen, volt ilyen is. A VF2-nél az a probléma, hogy az adott FET gate-et az hozzátartozó földelt bázisú feltölti rendesen, de azt a gate töltést mi fogja kisütni? A diódák fordítva vannak, tehát a tápsínek felé nem fognak kisülni a töltések. Ahogy a földeltbázisúaknak csökken az árama, tolja egyre feljebb ( vagy lejjebb ) a gatet, de ez már négyszögnél kevés, vagyis a nullátmeneteknél egybenyitnak a FET-ek. Szinusznál alig van hatása, de azért ne spóroljunk ki egy kondit... Érdemes kipróbálni, nagyon jól működik. A baja a bekapcsolásnál van, ha ugrásszerűen kerül rá a tápfesz, mert akkor a kondin keresztül mindkét FET vezetni fog. De azért egyrészt ez nagyon rövid idő, másrészt a táp nem éled fel olyan gyorsan.
Más érdekességet nem találtál? Még kettő van. Sőt, három.

Hegel nem egy filozófus volt? Vagy valami ilyesmi...? Egyiket sem ismerem, én csak egy technokrata vagyok.

De ilyen tápegység csak a szimulátorban van. Megnézted a tápelnyomást, hogy arra mit lép C5-ön átfolyó áram? (Tudnak komoly tüskék is lenni a tápsinekben.)
Majd megszimulálom hajnalban.
Google > hegel amplifier

Nem néztem meg, mert ezt egy HEC-hez szántam. Abban még a 10Vp-p hullámosság sem jelentett gondot. A HEC mindent kijavít, egy bizonyos szintig. Miután a legelején van a HEC, mindegy, hol keletkezik a hiba.
Mi az a komoly tüske és honnan jön? Amplitudó, idő?

Szerintem R11 fogja kisütni a gate töltést.
C5-re ugyanazt tudom kérdezni, mint te kérdezted highand-tól... minek az oda? Lerontja a tápelnyomást, segít összenyitni a végfeteket.
R15, R20-nak továbbra sem tudom mi a szerepe.
R9 egy újabb pólust visz be, C6 semlegesíti. ???

A tápsínben keletkeznek zavarjelek. Ugyanúgy, mint a PWM-nél. De itt szinte egy az egyben kijutnak a kimenetre... és egyéb gondokat is okoznak.

Az R11-en sül ki a gate? Az nem baj, hogy a dióda katódján folyna be az áram? Az pont úgy működik, ahogy tegnap leírtam, csak az lassú, a meggyorsításhoz kell a C5. Nézd meg a FETek drain áramát négyszögjel bemenetnél. Ube=4V legyen, 20 kHz. Aztán kondi nélkül. Meg úgy is, hogy a kimenetre teszel egy 1 µF-os kondit a 8 ohmmal párhuzamosan.

Az R15, R20 által kevésbé fog függeni a nyugalmi áram, ha változik a tápfeszültség, hiszen ezeken keresztül huzogatja a bázisok potenciálját. Itt, ha jól emlékszem nem teljesen jól van beállítva, lehet jobb is.

Miután a földelt bázisúak szinteltolók, de ugye nem arról van szó, hogy a teljes 40 V-nyi amplitudót kell biztosítani, hanem csak néhány voltot a tápsinek közelében. Ebből meg az jön, hogy túl sok DC feszültség marad a tranyókon, de áram az van ( a nyugalmi áram miatt ) ami felesleges és jó nagy disszipációt eredményez. Ezek a soros ellenállások ennek a disszipációnak egy részét veszik magukra. Néha esetleg lehet gerjedés, ezért kellenek a 33...220pF-os kondik.

Az eredeti kapcsolásban a földelt bázisúak bázisa a 12V-on van. Ezzel csak az a baj, hogy 14...18Vp-p kimeneti jelet kell adnia az opampnak. Ez már slew-rate problémákat okoz. Ezért lett kisebb feszültségre állítva a földelt bázisúak bázisa.

Én nem hiszem, hogy a tápsinen lennének tüskék. D osztályban biztos, de itt mitől?

" De itt szinte egy az egyben kijutnak a kimenetre... és egyéb gondokat is okoznak."

Egy-az egyben? Még 10 kHz-en is 66dB a tápelnyomás... egyébként, ez HEC-hez készült és az kijavítja , kivéve a tüskéket, mert ha azt is ki tudná javítani akkor keresztezési torzítás se lenne.

Haladjunk sorban. Látod azt a "katt4" szimulációt? 10 kHz szinusz. Mekkora a gate áram és mennyi folyik R11-en? A zenei jelben nincs négyszögjel.

Nincs négyszögjel a zenében? Tényleg nincs. De akkor miért szoktad te is feltenni a négyszögjeles szimulációkat? Ha nincs négyszögjel, akkor hagyd ki a C5-öt. ( Az R11-en állandóan folyik áram, a nyugalmi áram miatt, de visszafelé nem tud folyni a dióda miatt. De ez négyszögjelnél lassú. )

Azért szoktam feltenni négyszögjeles szimulációt mert ez a szokás : -)
A diódán nem visszafelé folyik az áram, azon egy modulációs áram folyik. A gyakorlatban sosem lesz nulla R11 árama, ezt hidd el.
Felőlem akár benne is lehet C5. Mivel úgysem fogod megépíteni, a fetek sem fognak tönkremenni.

Nem nagyon van szkóp fotóm durva tápfesz ingadozásokról, de itt van egy példa.
Alsó sugár a zenei jel, felső a tápfeszültség. Még lehet jó kis rezgőköröket kialakítani nyáktervezéskor és már vannak is tüskék.

Látom, kezdesz megint hülyének nézni. Ha megértetted volna amit írok, akkor sehol sem írtam, hogy az R11 árama zérus lenne. Az előbb még azt is leírtam, hogy a nyugalmi áram miatt nem is lehet zérus.

Oké. Szépen haladunk.
Hagyd ki a diódát a szimulációból. Ebben az esetben mi vezeti le a gate töltését teljes kivezérlésnél ha FET lezár?

Igen, ehhez látni kellene a nyákot, a táp kivitelét, stb. Így ez nem mond semmit.

Azt látom, hogy téged nem az érdekel, hogy ez a kapcsolás miért jó, hanem az, hogy miért nem jó.
Már eleve determinálva van a hozzáállásod, hiszen a másik topikban már megírtad, hogy feladtad a VF2-t. Ez a te dolgod. Én mindössze arra akartam rávilágítani, hogy azért az általad megszimulált HEC?)-nél van sokkal egyszerűbb és sokkal kisebb torzításu elrendezés is. Ha ez neked nem tetszik, akkor ne foglalkozz vele. Csináld tovább a Cordell másolatot.

Részemről ennyi. Ha esetleg van még kérdésed, akkor olvass vissza, mindent leírtam a saját adaptációm működéséről.

Te sem gondolhatod komolyan, hogy a Burgumot lecserélem egy VF2-re és lelkendezve közlöm, hogy végre van egy jó végfokom.

Agresszív kismalac kifogja az aranyhalat.
- Ha visszadobsz lehet két kívánságod.
- Miért nem három? Annyi szokott lenni!
- Rendben. Mi a másik?

Ez vicc jutott eszembe tegnap a kimeneti fojtóról. Az egyik kívánságom, hogy ne legyen ott mert rontja a csillapítási tényezőt. A másik, hogy ott legyen mert korlátozza jelemelkedési sebességet.
És igen... fel lehet oldani ezt a két ellentmondást, de persze fizetni kell érte valamivel. Ezt csinálta a Quad. Azt már megbeszéltük egyszer, hogy a Quad-ban nem "kiegyenlítő híd" van, hanem Feedforward kompenzáció (előrecsatolás). Hasonlít a "hídra", mert négy tagból áll.

Most nem kell ám megijedni, nem Quad-ot akarok csinálni... csak tanulom/átismétlem az alapokat.
Más tervein vannak ezzel a feedforward-dal. Lehet ezek csak tervek (álmok) maradnak, de most belelkesültem. A Benchmark például tele van ilyen előrecsatolásokkal. Több is van benne, párhuzamosan kötözgetve egymással. Cordell is elismerte, hogy a Feedforward jobb hibajavító rendszer, mint a HEC, csakhát a szummátorok... Az a probléma ezekkel a szummátorokkal, hogyha a végfok kimeneti impedanciája nulla, akkor nem lehet hozzáadni semmilyen hibajavító mert elnyeli. Vagyis nem a terhelés felé folyik a hibajel, hanem vissza a végfok kimenetébe. Tehát meg kell növelni a főerősítő kimeneti impedanciáját... így már hozzá lehet keverni a torz kimeneti jelhez az ellenfázisú hibajelet.
De megint keletkezik egy "csakhogy". Ha a végfok kimeneti impedanciája kicsi (mondjuk néhány tized Ohm) akkor a hibaáram túlnyomó része megint csak "visszafolyik" kimenetbe és csak kis része folyik a terhelés felé. Adódik, hogy egyszerű... kezdjük el növelni a főerősítő kimeneti ellenállását. De ezzel adtunk a sz@rnak egy pofont, mert most meg a hibajel erősítő teljesítményét kell megnövelni. Most már két torz erősítőnk lesz egy helyett. Tehát nem egyszerű ez a szummátor kérdés.

Erre jött a Quad (aki - állítólag - szintén lopta az ötletet) kitalálta, hogy csináljuk azt, hogy kisfrekvencián dolgozzon a főerősítő, nagyfrekvencián pedig a hibajavító erősítő.
- Ehhez kell egy fojtó a főerősítő kimenetére -ami elsőrendű szűrőként- vágja valamekkora frekvenciától a magasakat
- és kell differenciáló jellegű erősítő ami ettől a törésponttól számítva visszaállítja a lineáris átvitelt. Ha jól megkeverjük ennek a "hídnak" a keresztágait, akkor a diff. jellegű erősítőt integrátorrá lehet alakítani.

A két kívánságból már nem is maradt csak három.
- Azt szeretnénk, hogy fojtó minél kisebb induktivitású legyen, hogy ne kelljen rá sok menet.
- Azt szeretnénk, hogy az integrátor ne legyen terhelve, azaz a hibaáram minimális legyen.
- Gyors integrátort nem könnyű minden utcasarkon találni, tehát a lassú opamp is megfeleljen a célnak... már ha műveleti erősítőben gondolkozunk, de miért ne abban? Az a legegyszerűbb.

Nevezzük most az egyszerűség kedvéért és a berögződés miatt ezt a feedforward-ot hídnak. Hasonlít rá, mert négy tagból áll. Figyeljük meg, hogy a visszacsatolt erősítés lehet bármekkora.
- "Av" nem borítja fel a hídegyensúlyt.
- A terhelő impedancia is lehet is lehet bármekkora, nem változik a torzítás.
- A híd bármelyik elemét szabadon változtathatom. Ha bármelyik tagot mondjuk a kétszeresére növelem, a vele szemben lévő tagot a felére kell csökkentenem és az egyensúly megmarad.
- A főerősítő torzítása bármilyen nagy lehet, az integrátor ezt kinullázza. És szó szerint kinullázza, nem pedig csak csökkentgeti.
Ehhez azonban az kell, hogy az integrátor ideális legyen, mint ezekben a szimulációs példákban.
A szimulációk többségében nincs felharmonikus torzítás a hibajelben... a Nocht szűrő tökéletlensége miatt láthatjuk az alapjelet... és még zaj van benne. 2µF kapacitív terhelésnél látható néhány milliomod százalék felharmonikus és teljesen "B" osztályú beállításnál az integrátor nem végtelen nyílthurkú erősítése miatt.

Igazából tegnap, biciklizés közben jutott eszembe ez az egész a VF2 kapcsán, ahová katt berajzolta a kimeneti fojtót, hogy mi lenne ha... A szimulációkat tovább folytattam itt magamban. Vannak még érdekességek, de ennyi így is bőven sok, bevezetőként. Kihasználtam ezt a plusz egy órát amit ma nyertünk, most alszom rá egyet, aztán majd látom mire ébredek : )

Kicsit leragadok ennél a témánál mert most nagyon felbirizgálta a fantáziámat és szerintem sokat tanulhatunk belőle, már ha érdekel egyáltalán valakit... mondjuk azt, hogy igen. Van aki sokkal jobban tudja/érti nálamnál ezeket a dolgokat, én csak nyomkodom a szimulátort és elmesélem mit látok. Talán hiba, hogy nem tematikai sorrendben haladok -már ha létezik itt ilyen "izé", hogy tematika 'meghogy' sorrend- elnézést kérek miatta, de most éppen ezt rajzoltam le.

Amikor éppen azt nézegettem miként lehet minimalizálni a hibajel-erősítő áramát (szerintem nevezhetjük így az integrátort a továbbiakban) és gondoltam jól megkínzom kapacitív terheléssel, hogy erre mit lép... akkor figyeltem fel rá, hogy csal a Bode. Persze ez már nem az első eset, hogy ezt látom és emlegetem is néha, hogy nagyon "figyelni kell a Bode kezét" mert néha csal. Ezt már a PWM erősítőknél is felvetette katt (anno), hogy nem lehet a PWM-ek Bode-ját felrajzolni. Miért nem lehet? Ezért nem lehet, amit most látunk.

- A csomóponti feszültségek szinuszai azt mutatják, hogy kialakult egy feszültségrezonancia kimeneten. A főerősítő kimenetén 5.6V van, de a hangszóró kimeneten közel 40V.
- Alatta, a Bode meg azt mutatja, hogy az integrátor kimenetén 150V-os csúcsfeszültség van. Ez nyilván nem lehetséges mert a végtranzisztorok bázisa és emittere között nem lehet Ube-nél nagyobb fesz. különbség.
Akkor most hazudik a Bode, vagy nem hazudik?
Nyitva hagyom kicsit ezt a kérdést... amíg tovább rajzolok.

Egy TPA3255 kapcsolóüzemű erősítő tunning során akadtam bele a gyártó ajánlásába. Röviden arról van szó, hogy a kimeneti szűrő minden esetben csökkenti a damping faktort, és ez nem minden esetben kedvező. Főleg a szűrő előtti visszacsatolású erősítők esetében áll fenn ez a probléma. Bár ezek az erősítők gyárilag szűrő előtti visszacsatolásúak, van lehetőség átalakítani őket. Post Filter Feed Back betűszónak nevezte a gyártó ezt a tunningot. Jobban nem is mennék bele, inkább visszatérek a Feedforward kapcsolásra. Ez is nevezhető szűrő előtti visszacsatolásúnak, mert az. Ha itt is alkalmaznánk a PFFB trükköt, le lehetne csökkenteni a kimeneti ellenállást, azaz növelni a damping faktort. A lényeg mindössze annyi, hogy ahogy az alap erősítő átvitele esik, úgy kell a globál visszacsatolásnak is ezt követnie. PWM erősítőnél mivel a kimeneti szűrő másodfokú, a globális visszacsatolást is másodfokúvá kell tenni, azaz jöhet a hárompontos kompenzálás (vagy minekhíjják). Jelen esetben most erre nincs szükség.
Azért illik a globális visszacsatolásnak is úgy görbülni mint a fő erősítő átvitelének, hogy elkerüljük a szűrő előtti nagy amplitúdók kialakulását. Az átvitel így megmarad eredeti formájában, de a kimeneti ellenállás lecsökken. Jelen esetben ezekkel az ideális alkatrészekkel az eredeti 150mOhm-ról 200uOhm-ra. Ez közel ezredrésze, de persze a gyakorlatban ez nem lesz elérhető. Viszont mértékkel használva szerintem bőven tizedére csökkenthető.
Ha majd egyszer Feedforward erősítőt csinálok, mindenképpen ki fogom próbálni.

Még molyoltam vele egy ideg, de elég "zűrös" ez a feedforward is. Bele akartam keverni a HEC-be, de nem jött össze hirtelen. Félretettem : )
Egyébként hasonló elven működik az a Sansui is aminek a rajzát mutattam a múltkor.
Az is valami 0.0002% torzítású végfok, amit valószínűleg ennek az előrecsatolásnak (is) köszönhet. Vagy nem tudom.
Majd megnézem a CM-ben amit küldtél.

Előrébb léptem egy fokozattal a szimulációkban, egyelőre nincs semmi jó ötletem a HEC-re.
Úgy gondoltam kicserélem ezt a VAS fokozatot valami jobbra (korszerűbbre?), de minél tovább szimuláltam, annál jobban tetszett. Ez még a régi iskolába járt, a Cordell-ék által sokat szidott Otala félébe. Cordell azt nyilatkozta egy ízben Matti Otala munkásságáról, hogy rengeteg kárt okozott az elméleteivel és ezzel szinte évtizedekre visszavetette az erősítő tervezést a fejlődésben. Otala egyik elmélete a kis visszacsatolási tényező (26dB-t tartott ideálisnak) és a nagy nyílthurkú sávszélesség volt. Cordell ez ellen, érvként azt hozta fel, hogy az műveleti erősítők domináns pólusa is néhányszor 10 Hz-en van és ennek ellenére mégis tudnak jól szólni.

Ebből kiindulva először arra gondoltam, megnövelem a nyílthurkú erősítést, mert ez nálam csak 300-szoros. Aztán meg mást gondoltam. Mi lenne ha maradna minden a régiben, csak a THD-t próbálnám meg valahogy lecsökkenteni. Első ránézésre nagyon bugyutának tűnik ez a kapcsolás, de aztán megnéztem közelebbről.
A bemenete egy "sima diamond" 6 tranzisztorral. Semmi különleges. De mivel invertáló a kapcsolás, "fb" csomóponton alig van feszültségváltozás. Az első négy tranzisztor kollektorai lehetnek a GND-n. Kis Uce fesz, kis áramok, kicsi disszipáció > kis termikus torzítás.
Q8,9 munkapontja eleve úgy lett beállítva, hogy ez a termikus munkapontja is az első fokozatnak. A kollektor fél tápfeszültségen van. Akár hűl, akár melegszik Q8, mindig ide fog beállni... féltápfeszre.
Q10,11 munkapontját szoros áram visszacsatolás stabilizálja. Ez a THD-t is csökkenti. R26, R30 a maga 5.1 kOhm-os emitter ellenállásával elég hülyén mutat a kapcsolásban, de ez jön ki. Próbáltam vele kezdeni valamit, de nem lehet büntetlenül.

Az egyetlen újítás a régi kapcsoláshoz képest Q13,14 kaszkód fokozat. Ez 20 dB torzítás csökkenést eredményezett... de nem azonnal. Voltak olyan beállítások is menet közben, hogy nemhogy csökkentette, de növelte a THD-t az alaphelyzethez viszonyítva. Így most jónak tűnik.

Érdekes a tápelnyomás. Egyik tápfeszbe zavarjelet küldve csak 37.5 dB, de ha a zavarjel szimmetrikus, 86 dB-re javul. Szimmetrikus zavarjelet e legkönnyebb "gyártani". Trafó > Graetz > pufferkondi... és már meg is van. Arra kell ügyelni, hogy kivezérléstől függetlenül állandó legyen a tápáram-felvétel. Hídba kell kötni és ez is automatikusan meg van oldódik az ellenütemű vezérléssel. Tehát szűrésnek elég a kapacitív sokszorozó a tápban és nem lesz "brumm" a kimeneten. Eddig is ilyen volt a Burgum.

A 'Burgum VAS" és a "Burgum hurokerősítés" mutatja, hogy a torzítás és a sávszélesség szinte független a kapacitív terheléstől... alig változik.
Szoba hangerőn szinte mérhetetlenül kicsi a torzítás. Az 1 uV zavarjel elvész a zajban. Szerintem ennél kisebb torzításra amit ez a fokozat tud, már nem kell törekedni.
A"Burgum VAS komp" szimuláció nagyon tanulságos szerintem. A beállási időt mutatja egységerősítési frekvencia környékén. Szerintem ezek a nagyfrekvenciás kompenzációk - ha jól vannak "belőve" - jótékony hatással vannak a tranziens viselkedésre. A zene impulzusok sorozata. Ha az első impulzusra rosszul reagál valamelyik fokozat, el lehet képzelni mi történik a jellel a továbbikban, további impulzusok utáni időben. Szerintem kell azzal is foglalkozni mit csinál az erősítő a hangfrekvenciás tartomány fölött, mert ezek a torzítások "lemodulálódnak" a hallható tartományba. Minél magasabbra tolódik ki az átviteli sáv annál könnyedebben kezeli -a viszonylag lassú- hangfrekvenciát az erősítő (szerintem).

A bemeneti impedancia illesztő fokozat.
Ezt se nagyon piszkálom el. Egyszerű, gyors, kis torzítású fokozat. A bemenetére (tanulván a nyári "csittcsattdirrdurrból") teszek limitert, így agyonverhetetlen lesz. Minden ott van a szimulációkon, nagyon nincs mit mesélnem róla...

Jaaa... még talán annyi, hogy marad csatolókondi is... talán megnövelem 1000 µF-ra. Ezt majd fülre belövöm, de szerintem semmi gond nincs ezzel a mostani 470 mikróval sem hangilag. Mindennél fontosabb a kimeneti DC offset stabilitása.

Amit egyébként Hawskford-kaszkódnak hívnak...

Nem baj Köszönöm!

https://www.diyaudio.com/community/threads/new-cherry-ndfl-amp.1480...page-7

Mit találtam. Fogadjunk, hogy ezt is ismered : )
Amikor éppen nem a szimulátort nyomkodom, kikapcsolódásként erősítőkről olvasgatok : )

Compozitnak: Íme a "sokadrendű" szűrő megvalósítása analóg erősítőkben. Lehet nem is Bruno-é az eredeti ötlet?

1983-tól elég sok víz lefolyt a "Tiszán"" Vagy Dráván, vagy Dunán

Ezt mire mondod/alapozod?
Megválaszoljam saját költői kérdésem?

Arra alapozom, hogy azt reklámozzák, vagy cca. 40 éve hogy még mindig fejlődnek a félvezetős/csöves erősítők. Csodák nincsenek. A jelenlegi kapcsolások több évtizedes kapcsolások REINKARNÁCIÓI, amatőr ötletelésekkel.
Írd le a véleményedet, de itt nyilvánosan.
Várom költői kérdésedet..

Lehet, hogy nem. De az is lehet, hogy igen. Annyira nem érdekel a dolog, különben egy könyvvel a kezemben kellett volna születnem, amiben az erősítőkről szóló cikkeknek csak a címe szerepel.

Természetesen leírom nyilvánosan. Privátot még véletlenül sem írnék neked, mert nincs közös témánk.
A költői kérdésem szerint:
1. Neked annyira a kisujjadban van már a 2-3-5 pólusú kompenzáció, hogy ez nálad már teljesen lerágott csontnak számít.
2. Másik variációként arra céloztam, hogy szerintem fogalmad nincs az egészről, csak megint kényszeresen be kellett szólnod valamit, aminek sem értelme, sem haszna.
3. Ha beleolvastál volna a linkelt fórumba, onnan megtudhattad volna, hogy (talán) a Pioneer volt az egyetlen multi aki vélhetően megvette Cherry szabadalmát és sorozatban gyártott erősítőkön bizonyította a kompenzáció életképességét.
4. Hogy mindezt belásd, ahhoz meg kellett volna nézned/értened miről szólnak Cherry cikkei.
5. Végül pedig meg kellett volna nézned/értened a Pioneer szervizkönyvében a végfok kapcsolását és nem csak az első oldalon a fotóját, hogy ez milyen régi elavult vacak.

Tegnap már nem volt "hangulatom" erről írni, hamar el is fáradok újabban és sok is lett volna egy hsz-be ennyi mindent belezsúfolni.
Már megint a csoportfutási időről van szó. Sokáig nem értettem mi rejlik emögött a fogalom mögött pontosan. Olvasmányaimból az derült ki, hogy aki értette a futási időt az vagy ködösített, vagy mégsem értette. Egyetlen jól megfogalmazott mondatot találtam az egészről:
ha a csoportfutási idő nem állandó, az tranziens hibákhoz vezet, ami például a sztereószínpad összeomlásában nyilvánul meg... vagy valami hasonló volt, nem emlékszem már a forrásra.

Ízeire szedtem ezt a VAS fokozatot szimulátorban. Az a 3.3pF és 180pF nem véletlenül annyi amennyi. Szépen látszik ahogy a futási idő "kiegyenesedik" egyetlen beállításnál. Ha ezeket a tagokat beillesztem a teljes kapcsolásba, továbbra is teszik a dolgukat, ahogy kell. A harmadik szimuláció mutatja milyen tranziens hibát okoz a futási idő probléma.

De ennek az ellenkezője is igaz. A futási idő hibájából ilyen jellegű tranziens torzítás keletkezik amit a "Burgum VAS komp" szimuláción látunk. A kimeneti jel burkológörbéje "ezer százalékos" torzítást szenved, köze nem lesz a bemeneti jelhez. Futási idő hiba bármilyen frekvencián keletkezhet. Erősítőknél is lekeveredhet a hangfrekvenciás sávba (a hangsugárzókat ne is említsük).
Úgy gondolom van értelme a futási időt is ellenőrizni szimulátorban. Egyszerű módszer és akkor nem kell ennyi szinuszt rajzolgatni. De elég lenne egy igen magas szintű matematikai tudás és akkor szimulátor sem kellene : ) Ehhez nekem sajnos újra kell születnem, már nem fogom megtanulni.

Mekkora munkaponti árammal járatod a VAS-t?