Sziasztok. Egy házi feladatot csinálok, amit holnap kell megvédenem.
A feladat pedig ADC tesztelése hisztogrammal. LabViewben van a program megvalósítva. Igazából nincs sok elméleti tudásom erről a témáról, mivel a DAQ kártya használatán LV-vel volt a lényeg. A módszert meg megadták.
Tehát van egy 14bites ADC-m ami a DUT. Adott két feszültség, ami pl. 0,600450 és 0,600500. A minták pedig a 12718 és 12736 között terülnek el. Az ADC bipoláris a -1/1V bemenettel.
Az a képlet érdekelne ami szerint a kódot kiszámolom. Csatoltam a képet, hogy milyen is kb.
Köszönöm szépen.

Sziasztok! segítséget szeretnék kérni! Mérés vizsgán volt egy olyan feladat, hogy 3 változós maxterm táblát készítsünk NOR-NOR kapuval. Nem értem a feladatot és nem tudom hogy kell megcsinálni. Tud valaki segíteni?

1. feladat. Hogyan működik egy NÉS-kapu, írd fel az igazságtáblázatát. Úgy nézem, itt alapvető problémák vannak.

Hali!
Segítséget szeretnék kérni egy feladattal kapcsolatban. Nem tűnik bonyolultnak, de egyszerűen nem tudom, hogy hogyan kezdjek neki. :S
Adott ez a kapcsolás (melléklet), a többi infó:
U1(t) = U0 * 1(t)
U0 = 1 V
U2(t) = ?

Szia!
Először fel kell írni a rendszeregyenletet. Ezt pl csomóponti módszerrel megcsinálhatod, de lehet más módszerekkel is(pl impedanciaosztó). Az fog erre kijönni, hogy: dU2/dt+(R/L)*U2=dU1/dt
Most már nem kell mást csinálni mint megoldani a differenciálegyenletet. Ez esetben ez fog kijönni: U2(t)=K*e^(-t/(10^-6)) A K paraméter értéke a kezdeti feltételtől függ, de azt nem adtad meg.

Ezt differenciálegyenlet használata nélkül nem is lehet megoldani?

De meglehet. Például felírod impedancia osztóval az átviteli függvényét(az ugye a kimenő és a bemenő jel Laplace transzformáltja). Az átviteli függvényt, ha megszorzod a bemenet Laplace transzformáltjával, akkor kijön a kimenet, csak ez még az operátor tartományban van. Ha visszatranszformálod időtartományba, akkor ugyanannak kell kijönnie mint az előző módszerrel.

Átviteli függvényt mi úgy tanultuk, hogy a reaktív elemeket jω, 1/jω, stb. jelöltük (jω=s). Ennél így az U2/U1 = s / 1+s. Ezek szerint akkor ezt kell megszorozni U1-el?

Bocsi, az átviteli függvényes csak akkor működik, ha a kezdeti feltételek zérusak(tehát nyugalmi rendszer a kiindulási pont). Így az átviteli függvény L*s/(R+s) . Ezt megszorozzuk a bemenet laplace transzformáltjával. Ugrás függvénynél ez 1/s. Így lesz belőle L/(R+Ls). Most olyan alakra kell hozni, amit vissza tudunk transzformálni könnyen. Ez az lesz, hogy 1/((R/L)+s). Ez vissza transzformálva e^-1000000*t, tehát ugyanaz mint előbb.
Itt van egy kis olvasni való, nagyon szépen le vannak írva ezek a dolgok: Bővebben: Link Mechatronika alapjai II-t nézd.

Ehhez a feladathoz szeretnék segítséget kérni, mivel nekünk ilyet nem is tanítottak de szerepelhet a vizsgába:

Szia!
Ez egyszerű. Fent írja, hogy TB = 200us. Az egy négyzetre eső idő. Ebből kifolyólag a jel frekvenciája 5x200us = 1ms => f = 1/1ms = 1KHz. Az impulzus idő 600us. A jel nagysága talán 30V, mivel egy négyzetre 5V jut. A kitöltés pedig 0,6ms/1ms, tehát 0,6, vagy ha úgy tetszik, akkor 60%.

Sziasztok!

Egy beadandóhoz szeretném a segítségeteket kérni, mivel megakadtam.

A feladat, hogy egy ultrakönnyű repülőgépet lássunk el, lehetőleg kereskedelmi forgalomban kapható elektromotor és akkumulátor segítségével.

Szükség van egy 40-60kW-os folytonos teljesítményű elektromotorra és a min. 1-1.5 órányi üzemidőre. (A repülési profilból adódóan a motor felszálláskor és emelkedés közben kb 10 percig működik maximális teljesítményen, utána kb 75%-os a teljesítményigény.)

Ultrakönnyű repülőgép mívoltából adódóan a maximális felszállótömeg 472.5 kg, tehát a hajtáslánc (motor, akksik, szabályzó) tömege max 120 kiló lehet.

Eddig két piacon kapható elektromos típuscsaládot találtam:
Yuneec Power Drive típuscsalád:
http://www.yuneec.com/PowerMotor_Tech_spec.html
EMRAX típuscsalád:
http://www.enstroj.si/Electric-products/emrax-motorsgenerators.html

A 40kW-os kínai motorhoz ajánlott akksival akárhogy számolom, nem jön ki az 1 órás üzemidő. (Meg nem írják, hogy a 40kW az folyamatos vagy peak teljesítmény, a szlovén motorokhoz adott táblázatot lényegretörőbb.)

Tudnátok segíteni, hogyan válasszak akár a kínai, akár a szlovén motorhoz hogyan válasszak akkumulátort? Illetve milyen képletekkel tudom kiszámolni, hogy meddig bírja az akksi?

Utánajártam, a repülésben több helyen a Kokam termékeit használják.
http://www.kokam.com/new/kokam_en/sub01/sub01_01.html

Viszont akárhogy próbálom elérni a táblázat alapján nem tudok a súlyhatárba beleférő akkupakkot kreálni. (Azt nem is írják, hogy a cellák hány voltot produkálnak...)

Sajnos nincs elektronikai végzettségem és a középiskolában fizikaóráról megmaradt tudásommal nem jutok dűlőre. Viszont érdekel a feladat, így szeretném jól, nem összecsapottan megcsinálni. Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv

Movit

Sziasztok!
Ma kaptunk gyakorlaton egy ilyen házit.
Az lenne a kérdésem ,hogy tudnátok valamilyen szimulátort ajánlani ahol bemenetre tudok tenni 2KHz-t illetve a képen létható kapcsolást megszerkesztve mérni?
Nekem az első feladat jutott .
100 nF-os kapacitás és 1,36 K Ohm -os ellenállással

Proteus -tina ..

Segítséget kérek az alábbi adatsorokhoz. Van egy jelsorozat minta aminek az utolsó 2-2 tagja ellenőrző byte. ezeket hogyan számolom ki az előző byte-okból. Mivel nem ismerem a C nyelvet, (és a clustert) ezért teszem fel a kérdést. Példák vannak...33 06 20 00 00 05 46 1B, 33 06 20 01 0F A0 D2 50, 33 03 10 01 00 01 D5 18 , 01 06 20 00 00 05 42 09 , 01 06 20 00 00 06 02 08, ...stb. A vesszővel tagolt az egy sorozat...

Nos látom nem igen akadtak rá a kérdésemre. Ameddig eljutottam: a protokoll ellenőrzés az a CRC-16 (modbus) szerint van, csak az eredmény két byte-ja fel van cserélve. A kiszámolási mód az továbbra is cssk C nyelven van meg. Nekem az kellene, hogy egyszerű műveletekkel, hogyan tudok néhány byte-ból 2 byte CRCxxx-t csinálni. Összeadás, kivonás, eltolás, hatványozás...stb

Sziasztok. ZH-ra készülök és van pár kérdés amire nem tudom a választ. Segítenétek?

1.
Egy ismétléses, 10 bites ADC átalakító belső órajele 10 kHz. Mekkora a mintavételezési idő?
a: 10 ms
b: 100 ms
c: 1 ms (én ezt választanám)
d: 50 ms

2.
Egy 5 kHz sávzélességű 20 Hz központi frekvenciájú jelet minimum mekkora frekvenciával kell mintavételezni? (itt már eleve ezt a központi frekvenciás dolgot nem értem - mi a fene ez?)
a: 40 kHz
b: 50 kHz
c: 80 kHz
d: 100 kHz

3.
Egy IIR szűrő az egységimpulzusra az 1, 3, 5, 7 jelsorozattal válaszol. Ha a szűrőre a 0,0,1,1,0,0 jelsorozat érkezik, mi lesz a válasz nem nulla része?

a:1,1,3,3,5,5,7,7
b:1,4,8,12,7
c:7,12,8,4,1
d:7,7,3,3,5,5,7,7

Ja és az is érdekelne, hogy miért az a megoldás, ami.

Sziasztok!
Van egy DC feszültség forrás, mondjuk 10V feszültséggel, ezután egy kapcsoló, majd egy soros ellenállás, és egy tekercs. A kapcsoló kikapcsolt állapotban van hosszú ideig, az alkatrészek a kapcsoló jobb oldalán feszültség mentesek. Tehát áram nem folyik, feszültség 0V. Ezt nevezzük t=0- , tehát a 0ms előtti idő. Ezután t=0ms-kor bekapcsolom a kapcsolót, és t=0+-ban vizsgálom a kapcsolást. A problémám: figyelembe kell-e venni, hogy a feszültség 0V-ról 10V-ra változik? Hiszen ez történik, ebből lesz egy áramerősség változásom, amiből lesz a tekercsben egy indukált feszültség. Viszont a füzetben mi ezzel a feszültség ugrással nem foglalkozunk, azt mondjuk, hogy áram nem folyik, tehát nincs áram változás, tehát se a tekercsen, se az ellenálláson nem folyik áram, tehát a tekercsen a teljes 10V megtalálható, és innen kezd el az áram növekedni nulláról. Hogyan kell értelmezni a t=0+-t? Mikor már lezajlott a táp felállása, arról az időről lenne szó?
Esetleg a titok, hogy ideális feszültség forrásunk van, aminek a felállási ideje 0ms?
Köszönöm!

Ez egy elméleti kérdés.
Ezért azt a "felállási időt" felejtsd el.
Idális induktivitás esetén azonnal megjelenik a sarkán a feszültség, de áram nem folyik.
Azaz bekapcsoláskor a teljes feszültség az induktivitáson lesz, majd végtelen idő múlva pedig az ellenálláson.

Gyakorlatban viszont csak nagyjából van így, mert semmi sem ideális. Például tárolós oszcilloszkóppal jókat lehet csemegézni a tranziens (átmeneti) viselkedéseken.

Még annyit tennék hozzá, hogy azért nem butaságok azért ezek az elméleti dolgok, mert például van külön szilárdtest relé tipus induktív fogyasztóhoz, ami pont nem a nullátmenetnél kapcsol be, hanem a feszültség maximumnál (azért hogy minimális árammal iduljon és ne maximális árammal)...

Elméleti viselkedésből az is levezethető, hogy ha egy ideális induktivitást egy nulla feszültségű ideális feszültségforrásra kapcsolunk, akkor végtelen nagy áram fog folyni...
Ezzel fel is találtuk az örökmozgót/ingyen energiát

Köszönöm. Így már tiszta a dolog!

Sziasztok.
Sajnos még nem minden tiszta.
A kérdés, hogy mekkora lesz a kapcsoló zárása után a kezdeti áram a kapcsolón?
Kiszámoltam, mekkora feszültség van a kapcsoló előtt: 22,3V, és 1.5A folyik a tekercsen keresztül folyamatosan.
Ötlet a) a 22.3V-tal számolok, mivel azt a feszültséget fogja kapni a kondival soros ellenállás
b) a tekercs tárolja a mágneses mezőt, ezért az áram a kapcsoló zárásának pillanatában is 1.5A lesz
c) nincs több ötletem. Kondenzátor feszültséget tárol, tekercs pedig? Áramot? Ezt mondta egyik iskolatársam.

c) A tekercsen nem jöhet létre ugrásszerű áramváltozás, ezért a kapcsoló zárása előtt átfolyó áramról indul a kondenzátor töltése, mivel a vele soros 2ohm nem nagyon zavar be. Ezután kezd el növekedni az áram, majd ahogy feltöltődik a kondi, úgy csökken. Érdekes tanulság. (persze ha igaz )

A tekercs tárolja a mágneses erőtér energiáját, és mindig nehezíti az áramerősség megváltoztatását. Olyan mint egy lendkerék, ami a forgási energiát tárolja. Ha egyszer az is felpörgött nem lehet ugrás szerűen megváltoztatni a szögsebességét. Tehát ha csak annyi a kérdés, hogy a kapcsoló zárásának pillanatában mekkora áram fog folyni a harmadik ellenálláson, akkor azt így kell kiszámolni: Kiszámolod, hogy mekkora áram folyik a kapcsoló zárása előtt a tekercsen. Mivel egyenáramot kap, ezért i=u/(R1+R2), mert a tekercs az egyenáramú áramkörben rövidzárként viselkedik végtelen idő eltelte után. Most feltételezhető, hogy már elég sok ideje be van kapcsolva. Mivel a kapcsoló zárásával meg akarod változtatni az áramerősséget, de a tekercs ezt a 0 időpillanatban nem engedi, ezért úgy kell számolni(de csak ebben az időpillanatban!), mintha az R2, C és R3-ból álló kapcsolásra rákapcsolnál egy i áramerősségű áramgenerátort. Mivel a kondenzátor bekapcsoláskor viselkedik úgy mint egy rövidzár, ezért most vele sem kell foglalkozni, csak két párhuzamos ellenállás lesz. Ez pedig egy áramosztó, azt pedig gondolom már ki tudod számolni.

szerk: Előbb vettem észre, hogy nem is feszültséggenerátor az energiaforrás, hanem áramgenerátor . Ebben az esetben a tekercsen az áram már elve adott. Bár az kérdéses, hogy hogyan kapcsolták rá, mert egy ideális áramgenerátort és egy ideális tekercset összeakasztani értelmetlen, de mondjuk úgy megoldható, hogy a tekercsen már eleve folyt az áramgenerátor áramának megfelelő áram, ebben az esetben rá lehet kapcsolni. A feladat többi része megegyezik azzal amit már leírtam. Remélem nem tévesztettem el semmit

Köszönöm szépen!
Ez a lendkerekes hasonlat nagyon tetszik! Legközelebb beírom az alkatrészek nevét is, hogy egyértelműbb legyen a dolog, de így is értem, mire gondoltál.
Az áramgenerátor után van egy soros ellenállás, meg a generátorral is van párhuzamosan egy, tehát a tekercsen nem az áramgenerátor árama folyik, hanem kevesebb. Mikor bekapcsolom a kapcsolót, akkor a tekercsen átfolyó áram osztódik az utána levő ellenállásokon. Ezt nagyon jól elmagyaráztad, mert én nem vettem észre, hogy az az áram is osztódik tovább.
Sokat segítettetek, Te is, meg Gafly is!
Köszi!
szerk: az áramgenerátorral párhuzamos ellenállás lemaradt a rajzról... Bocsi.

Szívesen, örülök hogy segíthettem

Hali!
Segítségre lenne szükségem néhány dologban.

1) Adott egy kapcsolás (csatoltam róla a képet). A feladatban u2(t)-t kell meghatározni úgy, hogy u1(t)=u0*1(t), ahol u0=1V.
A kérdésem/kérésem az lenne, hogy le tudná valaki írni magyarázó jelleggel, hogy hogyan kell megoldani a feladatot lépésenként?

2) Komplex számok számítása.
Adott egy összefüggés: 10 replusz -j10.
A füzetben az eredmény erre: 0.5 - 0.5j.
Amit én próbáltam számítani: -100j / 10 - 10j
Amit a számológép ad eredményül: 5 - 5j
Melyik eredmény a jó, és miért?

A segítséget előre is köszönöm.

Helló!
u2 a kondenzátoron esőfeszültség? u1 lenne a bemenő feszültség? Ez a feszültség pedig 1-szerese az időnek, tehát végtelen idő múlva végtelen a feszültség?

Az első kérdés nem világos. Kicsit hiányos az info, vagy valamit roszzul értelmezek.
A második az egyszerű. A füzet eredménye nem tudom miért az, a számológép és te is jól számoltálé, csak te nem egyszerűsítetted.
-100j/10-10j -> 10-el kapásból egyszerűsíthető.
-10j/(1-j) -> szorozzuk be 1+j -vel
-10j(1+j)/(1-j)(1+j)=-10j(1+j)/1^2-j^2=-10j(1+j)/(1+1)=-5j(1+j)=5-5j

Remélem elég részletes volt.

Az elsőnél tényleg csak ennyi a feladat. u2(t) mennyi, ha u1(t)=u0*1(t), ahol u0=1V. A párhuzamos RC áramköri részen kell meghatározni az eredményt. Az alap feladat két részből állt, ez a második része volt. Az első feladatban csak annyi plusz szerepelt, hogy omega=10^4 rad/s, és u(t) = 10*(gyök 2) sin (omega t) V. A feladat első része egyébként a komplex teljesítmény meghatározása volt.

(Thx a választ a másodikra, én is erre jutottam, hogy valószínűleg elszámolták a dolgokat.)

Lehet, hogy én vagyok értetlen, de még mindíg nem világos.

Ha párhuzamos akkor a feszültség egyforma a két tagon.
Attól még fel lehet tenni a kérdést mindkettőre,de attól még nem tudom hogy melyik az U1, U2, U0.
Hátha van valami okosabb fórumtárs aki kivesézi mire vonatkozik a kérdés.
Jó tanács. Ne használj angol rövidítést és hasonlókat (pl thx),mert a modik harapnak