Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hegesztő trafó
 
Témaindító: hili13éves, idő: Máj 5, 2007
Lapozás: OK   6 / 74
(#) Gafly válasza jacsu hozzászólására (») Okt 8, 2010 /
 
Apám sok ilyen kivitelű trafót készitett, nagyon meg voltak vele elégedve...
MÉH telepről beszerzett (nem volt könnyű) bontott trafólemezből vágattunk csikokat (gépi lemezolló, ezt sem volt könnyű elintézni). Ebből raktuk össze a kétoszlopos vasmagot, ami állitva kb. térdig ért (tehát ahogyan Mpisti is irta, egyáltalán nem kicsi ). Erre jött alul mindkét oszlopra az osztott primer. A szintén osztott szekunder menetes orsóval (kurbli vagy kerék, ami éppen sikerült) volt mozgatható fel és le (a megvezetést egyik oldalon a menetes orsó, a másikon pedig egy gömbvas biztositotta). A két öntartó szekunder egy fából készült sablonra volt rábandázsolva és impregnálva. A szekunder kivezetések pedig szintén erre a fa sablonra rögzitett textilbakelit lemezre voltak kivezetve.
Ez egy nagyon bevállt konstrukció, igazán két gond szokott vele lenni (azon kivül hogy jó nagy és viszonylag macerás elkésziteni):
1). A hegesztés során fellépő elektrodinamikus erők miatt elég hangos tud lenni (értsd rázkódik a szekunder ha laza és kotyog a megvezetés).
2.) Mivel a szekunder kivezetés nem fix helyen van (mozog az állitas során) ezért tipikusan nem szokták (szoktuk) bedobozolni (no és persze az is sokat számit hogy fene se akar ekkora dobozt sem csinalni, sem hurcolni amibe ez belefér ). Ennek következtében a "védtelenül" álló primer tekercs előbb vagy utóbb károsodást szenved (értsd belefröccsen a salak, ráflexelnek, stb.), különösen akkor ha kölcsön van adva (éppen ezért én például soha nem adok kölcsön hegesztőtrafót, inkább elmegyek és meghegesztem amit kell...).
(#) mpisti válasza jacsu hozzászólására (») Okt 8, 2010 /
 
A sönt vastagsága attól függ,milyen kicsi áramot akarsz elérni a leggyengébb állásban,illetve még attól,hogy a két oszlop milyen messze van egymástól.
Minél vastagabb a sönt,annál kisebb lesz a legkisebb áram. Ezt én úgy szoktam csinálni,hogy elkészítem a trafót, a primer és a szekunder között hagyok kb.4cm szabad helyet. Ide kerül be a söntöt megvezető tartó.A söntpakett vastagságát kísérletileg szoktam beállítani,mert mindig olyan anyagból csináltam trafót,amit éppen be tudtam szerezni, és emiatt aztán a trafók tulajdonságai sem voltak egyformák. Kezdtem a legvastagabb pakettal, aztán folyamatosan csökkentettem a pakett vastagságát egészen addig,amíg az áram a kívánt minimum értékre csökkent. A kiszedett lemezek helyét pedig bakelitlemezzel és prespánnal pótoltam. Amikor megvolt a kész pakett, az egészet beimpregnáltam kétkomponensű lakkal,és összeszorítva hagytam 24 órát száradni. Orsónak csak sárgarezet vagy bronzot használj, mert a vas orsó irgalmatlanul melegszik az örvényáram miatt.
(#) jacsu válasza mpisti hozzászólására (») Okt 10, 2010 /
 
Köszönöm a választ.Lenne uj kérdésem,380/220 trafo,szekunder 220,1,8 as vezeték.250 menetszámmal volt.Számoltam,a megadott képlettel ezzel a kersztmetszettel sokkal többnek kellett volna lenni.Kérdésem,gondolom Siemens gyárban jol számoltak,ha erre a vasra tekernék primernek 2es drotbol ugyan ennyit jo lenne hegesztönek?Továbbá két fajta anyagu vasat anyagot össze lehet e rakni.Keresztmetszet 32 cm négyzet.
(#) mpisti válasza jacsu hozzászólására (») Okt 11, 2010 /
 
"Továbbá két fajta anyagu vasat anyagot össze lehet e rakni"
Összelehet,de nem célszerű. Abban az esetben semmiképp ne rakd össze,ha különböző a lemezvastagság, illetve akkor sem , ha nem tudod hogy a lemeznek milyen volt a hengerlési iránya. Normál esetben csak azonos mágneses paraméterekkel rendelkező lemezeket lehet egy csomagba rakni.Ez azért fontos,mert ha nem tudod a vas gerjeszthetőségének az adatait, akkor előfordulhat,hogy olyan vasat akarsz trafónak használni, ami eredetileg igen alacsony gerjesztettséggel tette a dolgát(pl.feszültségváltó)Ha ezt a vasat meggerjeszted pl.1,4Teslával, akkor előbb-utóbb palacsintát süthetsz rajta.Tehát lehetőleg azonos felhasználási területről válassz vasat, az még jobb, ha egy nagy trafóból bontasz magot, az biztosan meg fog felelni a céljaidnak. De itt is oda kell figyelni a darabolásnál a hengerlési irányra.
"Számoltam,a megadott képlettel",- milyen képlettel számoltál?
(#) jacsu válasza mpisti hozzászólására (») Okt 11, 2010 /
 
Feszültség X 10000 / (4,44 X fluxus X

magkeresztmetszet x frekvencia) egyenlő menetszám.Én 0,8 fluxussal számoltam.
(#) dobo válasza mpisti hozzászólására (») Okt 15, 2010 /
 
Szia .
Látom te nagyon othol vagy a hegesztéstechnikában .
Azt szeretném kérdezni tőled hogy kivitelezhető lenne egy trafóval kétfalyta karakterisztika megvalósítása?
Azt tudom hogy Co nál lapos karakterisztika kell tehát a tekercselés úgy készül mint egy sima erőátviteli trafónál.Mondjuk osztott tekercseléssel a magon egymás mellé.
Persze egyenirányítás folytás pufferelés.
A mma hegesztéshez viszont szóró trafó kell ezt hogy oldjam meg hogy a tekercsek között laza legyen a csatolás?
Kaptam egy vasmagot és a sógornak kellene egy univerzális gép olyan 200-250 amperes terjedelemben.
Szerinted megoldható vagy nézzek inkább inverteres cuccot?
(#) kwatt hozzászólása Okt 16, 2010 /
 
sziasztok en egy egesz hegesztot szeretnek epiteni de nem tudom muilyen alkatereszek kellenek hozza meg hogy kell oszerakni..szeretnem ha valaki segitene
(#) mpisti válasza dobo hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Ha kellően felkészült vagy,akkor nekiállhatsz egy ilyen gép megépítésének, de ha soha nem építettél hegesztőgépet,akkor,- nem mondom hogy nem fog sikerülni- kevés esély van arra hogy a célnak megfelelő gépet építs. Ezt nem azért írom,hogy eltántorítsalak, de ha a géped nem azt nyújtja amit elvársz tőle,akkor nem tudod hogy hol keresd a bajt.(Ne haragudj, nem a képességeidet vontam kétségbe,én már igen sok gépet építettem de volt amelyiknél már majd' vért izzadtam amire olyan lett ,amilyent akartam) Azzal,hogy van vasmag,huzal,és egyéb segédanyag, azzal még csak a lehetőség adott a munka megkezdéséhez.
A lényeg, a hegesztőtrafó lelkivilágának ismerete,azaz a már működőképes "nyers" trafó optimalizálása az adott feladatra. Ez viszont néha a már elkészült "mű"megbontásával jár. Tehát ha meg is tekerted a gépet,még közel sem vagy készen vele, -illetve nem biztos,hogy elsőre jó lesz.
No de a lényeg:
Egy trafóval is megvalósítható az említett verzió, mégpedig úgy,hogy a kétféle üzemmódhoz kétféle szabályozást használsz. Az MMA üzemmódnál söntös szabályozást, a MIG-nél fokozatkapcsolósat. Ez természetesen némi többletanyag igényt jelent, és valamelyest nagyobb súlyú, illetve méretű trafót.De kivitelezhető és működőképes ötlet. Sok gyártó készített már ilyen gépet, -igaz nagyobb méretben, és 3 fázisú kivitelben.
(#) B.I hozzászólása Okt 16, 2010 /
 
Sziasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az a trafó karakterisztika? Ebben a témában mindig ezt emlegetik és én csak nézek ki a fejemből, hogy mi az és mit határoz meg.
(#) dobo válasza B.I hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Karakterisztikaszóró trafó)
Egyszerü mma hegesztéshez meredek karakterisztika kell vagyis üresjárásban a kimeneten 40-50 volt van amit ha egyre jobban terhelszannál jobban esik lefelé a kimeneti fesz. Ez azért fontos mert a pálcával nem tudnál ívet fogni 20 -30 Volton ezért az ívfogás 50 volton történik ami a hegesztés alatt leesik 20 voltra .

Sima mezei trafónál(erőátvitel)
Ez lapos karakterisztika ilyen van a Co hegesztőkben a fesz 15-25 volton kezdődik és nem változik jelentősen terhelésre sem.
(#) dobo válasza mpisti hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Csináltam már hegesztőt régen gyakorlaton fusiba ment nagyiparilag a gyártás 4-5 KVA-es trafókat tekertünk és széppen dolgoztak.
Volt az oktatónak valahonnan megmaradva egy marha nagy trafója (erőátviteli) kb 1 méter magas és fél méter széles volt 1 tekercse papírszigetelésű 10 -es alu huzal volt rajta .1 tekercsből csináltunk hegesztőket kb-10 et
A szekunder meg profilhuzal volt 13x2,5-ös réz de azt már nekünk kellett szigetelni cementeszsákkal
Na onnan nekem is esett le vasmag egy kevés
A darabolást meg tudom oldani gépi ollóval csak ez karakterisztika zavart.
Ha jól értem akkor co-nál a söntöt ki kell huzni a vasmagból.
A többi világos.
Ja és kondikra van -e valamilyen speciális kritérium hegesztőkbe?
Mert most lenne nekem 5 db 10000 mikró 63voltos csavaros kondim az jó bele?
(#) B.I válasza dobo hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Nagyon szépen köszönöm a válaszodat.
(#) mpisti válasza B.I hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
A trafó karakterisztika azt ábrázolja,hogy a trafó az adott feladatra alkalmas-e? Amikor azt mondjuk hogy a trafó karakterisztikája lapos, az azt jelenti,hogy a trafó feszültsége terhelési állapotban az üresjárási állapothoz képest minimálisan változik, azaz kicsi a feszültségesése az üresjárási feszültséghez viszonyítva. Ehhez komoly vastömeg szükségeltetik.
Amikor eső karakterisztikáról beszélünk, akkor a trafó feszültsége az üresjárási -viszonylag magas- feszültséghez képest jelentősen leesik, de a hegesztés során óhatatlanul kialakuló cseppátmenetes zárlat hatására sem esik olyan alacsonyra,hogy az ív fenntartásához szükséges minimális feszültség szintje alá essen. Az,hogy a trafónak mekkora lehet az üresjárási feszültsége,az alapvetően az áramátfogási tartomány kérdése. Nagyobb vastömegű, tehát a"combosabb"teljesítményre készült trafók általában magasabb gyújtófeszültségűek,ennek köszönhetően kisebb terhelőáramnál is nyugodt ívtartást biztosítanak. A kisebb vastömegű,kommersz trafó már komolyabb kompromisszumkészséget kíván meg a felhasználótól, tehát a kisebb gyújtófeszültség mellett az áramátfogási tartománya is kisebb. Amennyiben magasabb gyújtófeszültségűre tekernénk a a kis vastömegű trafót,akkor egy nagyon lágyívű kiváló trafót kapunk-de kicsi lesz az áramátfogás, azaz a maximális áramterhelhetőség jelentősen leesik,mégpedig a szekunder tekercs nagy induktív ellenállása miatt,ami a viszonylag magas menetszámmal jár együtt. Ha igazán széles átfogási tartományú hegesztőgépet szeretnénk, akkor az inverteres technológia felé kell elmenni.
(#) kwatt hozzászólása Okt 16, 2010 /
 
kosz szepena tanacsokat de enegy olyan trafot szeretnek epiteni ami nagyon fura de mar latam egy par ilyen gepet es azoknal bevalat igaz nem nagyon tudom hogy kell az ilyent megepiteni de en ilyent szeretnek epiteni .. majd eszek kepet az en elkepzelt trafomrol
(#) mpisti válasza dobo hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Igen,a söntöt ki kell húzni, jól gondolod. De az ív keménységének,dinamikájának beállításához lehet mozgatni.
A kondikkal kapcsolatban:régi öreg kondikat ne használj, de nagyon nagy időkülönbséggel gyártott azonos fajtájú "új" kondikat se. Lehetőleg azonos típusú és szériából származó kondik használata ajánlott.
(#) kwatt hozzászólása Okt 16, 2010 /
 
egy trafo szoval valamilyen ilyen formaju vasbol al es ra tekercselt rezdrot

Untitled.png
    
(#) B.I válasza mpisti hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Köszönöm a te válaszodat is. Gondolkodtam egy kicsit és most lenne egy újabb kérdésem. Nekem van a hiperszil trafóm és annak csak a közepére tudom tekerni a huzalokat és szükös a hely, ha közel teszem egymáshoz a tekercseket akkor a karakterisztika laposs lessz. Mi lenne ha légrést hagynák a vasak között? Meredekebb lenne a karakteriszika, a megfelelő áramerősség elérhető lenne így?
(#) dobo válasza mpisti hozzászólására (») Okt 16, 2010 /
 
Köszi a választ.
Akkor veszek új kondikat mrt az enyémek vagy 10 évesek de soha nem használtak majd jó lesz máshová.
Na még egy kérdés láttam hegesztőkben 3-3 darab diódát párhuzamosan kötve ugy néz ki mint ami a generátorokban van bepréselhető kivitel.
Ezek milyen paraméterrel rendelkeznek?
Mert nekem lenne vagy 24 darab 12+ és 12- diódám zsiguli generátorból típusuk azonos 25 amperesek . A gyár szerint.
Ezzel lehet hegesztőt egyenirányítani?
Esab gépben láttam hasonló megoldást.
(#) kwatt hozzászólása Okt 17, 2010 /
 
na szoval ki segit nekem olyan trafoban ami csak par vasbol all meg rendes drotal ratekercselt
(#) kwatt hozzászólása Okt 17, 2010 /
 
harom szalas drot van ratekerve

gh.png
    
(#) dobo válasza kwatt hozzászólására (») Okt 17, 2010 /
 
Inkább tegyél fel fotót mert ez így nehéz lessz !
Arra gondolok hogy hiperszil magod van de inkább megvárom a fotót vagy értelmes rajzot
(#) kwatt hozzászólása Okt 17, 2010 /
 
hat fototcsak holnap birok felrakni de adig is kosz
(#) dobo válasza kwatt hozzászólására (») Okt 17, 2010 /
 
Na és a méreteit is ird le a vasmagodnak mert az a legfontosabb adat!
Paint-ben sem olyan nehéz rajzolni.
(#) kwatt hozzászólása Okt 17, 2010 /
 
a hossza 23cm
magassaga 20cm
szelesege 7,5

kj.png
    
(#) mpisti válasza dobo hozzászólására (») Okt 17, 2010 /
 
Szia!
Ezek a diódák,-amelyeket a hegesztőgépekben alkalmaznak- 200V 25-60A közötti névleges terhelőáramúak.
Nem csak az ESAB használ ilyen diódahidakat,hanem a legtöbb gyártó ma ilyeneket használ.
(#) kwatt hozzászólása Okt 17, 2010 /
 
de a vasmagrol megy kabel valamilyen???
(#) dobo válasza mpisti hozzászólására (») Okt 17, 2010 /
 
Oké még egy kérdés mivel találtam ithol profilhuzalt van vagy 5 rába önindítóm abban ha szemre jól mértem 6x3mm-es van .
Szóval én ezeket kiegyenesíteném és lánghegeszővel összeheggeszteném folytonosra őket .
Na de gonolkodok a szigetelésen tesa festőszalag jó lenne belakkozva?
Valamikor csináltam trafót cementeszsák szigeteléssel de az túl pepecs munka.
Ma kézhez vettem a trafót és ki is próbáltam hegeszteni nem nagyon lehet vele mert túl erős fújta az ívet nagyon inkább vágni lehetett vele
A primer 4 megcsapolásos 2mm átmérőjű réz
két oszlopra elosztva
A szekunder az 16-os alu pvc szigeteléssel na ez is szét van osztva két oszlopra .
Ami érdekes hogy szerintem a 2 oszlop tekercse párhuzamosan van kötve így 2x 16-os aluval van tekerve.
Ez jövőhéten kiderül mert az alut száműzöm róla
42 volt van a szekunderen üresjárásban de az áramot nem tudom mert a lakatfogóm nincs ithol de piszkosul égette az anyagot a 2,5ös pálca beizzott a feléig sem heggesztettem el.
Ugye amit beszéltünk hogy a paraméterek jók csak hegeszteni nem lehet vele
Kiszámoltam ha áttekerem rézre marad az ablakban 4 centi szabad hely ide szeretnék söntöt dugni majd kb 2-2,5 cm pakettvastagságban .
(#) dobo válasza kwatt hozzászólására (») Okt 17, 2010 /
 
Ha EI magos a trafó akkor olyan 3100 wattos lehet
És 230 voltra kb 205 menet huzal kell 2,5mm ármérőjü
Szekunderre 40 menet kell 7 mm átmérővel .
100 amperrel és 25 volt ívfeszültséggel számolva.
De először próbálj valami pontos rajzot küldeni mert ez így kevés.
(#) kwatt hozzászólása Okt 18, 2010 /
 
a vasmagrol kell rajz??
(#) kadarist válasza kwatt hozzászólására (») Okt 18, 2010 /
 
Rakj mellé egy mérőszalagot és fényképezd le, majd töltsd fel a képet ide.
Következő: »»   6 / 74
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem