Ja és ezek gyári megoldások( a szétszedett Hetra 200) , még mielőtt valaki rájönne, hogy ezek 3 fázisú egyenirányítók és ezért, sajnos azt kell mondjam, nem nyert az egyfázisúak is így néznek ki, csak most egy Hetrát javítottam és ez volt kéznél. A másik egy 400A-es Co-é. Ha már a Co-knál tartunk az egyfázisú Co-kban általában van Kondi 40000-100000µF-ig, de ez sem egyértelmű, mert láttam már kondi nélkül is, ez inkább a trafó méretezés kérdése. A fojtó kell (Co)és általában 30menet egy teljesen nyitott magon (mint egy rúd) olyan huzalból ami elbírja a hegesztőáramot, és jól kell rögziténi (lakkozás) mert igencsak rázkodik. Ha javítok gépet, teszek fel képet.

Bocsi!

Mindig elfelejtek valamit! A Hetra egyenírányítóban 25A-os NDK diódák vannak, vagy AEG BYY58 és BYY57 páros. Az adatlapjuka neten. Tehát járható út a sok 25-50 amperos dióda, csak a kialakítás fontos. (Nagy hűtőfelület. De így sem nagyobb mint négy bazi nagy ruszki dióda, és sokkal szebben ég az ív (Ezt az okosok (Akik ezt főiskolán, egyetemen tanulták) biztos meg tudják magyarázni, de valami az átmenetek méretével lehet összefüggésben (és az így kisebb átmeneti ellenállás). De megvárjuk, hogy valaki reagáljon rá, én csak a tapasztalatból tudom.

Ha még valami eszembe jut leírom!

Csak épp dolgozom!

Üdv

Ja azt az egyenírányító megoldást amit az invertelnél alkalmaztam, nem nagyon propagálni, mert előkerül valami nagyfrekis zseni és kezdődik a balhé. Ja, fél éve csináltam, így már bizonyított. Ez kényszermegoldás volt, de működik!

Mint már többször leírtam, valami nem tudása könnyebbé teszi az életet, ezért jó a szőke nőknek, és esetünkben a 25A-os diódáknak!

A diódák párhuzamos kapcsolásáról már többször is esett szó,többször is leirták,hogy lehetséges,a vezetékek ellenállása elősegiti az árameloszlást. Csak olvasni kellene a kérdezőknek először (tudom kevés az idejük).

Mondjuk, ezt a topik végigolvasást, én is viccnek tartom (nem ebben az esetben), hanem például a csöves erősítők építése topik baromi hosszú és hiába olvasod el egyszer a probléma lehet, hogy csak a végigolvasás után jön és akkor keresheted, hol találkoztál vele. Egy adott téma sarokköveit (képletek, számítások, elmélet, gyakorlat, buktatók) valahova összesíteni kellene és ezt egyértelműen közölni, hogy hol található. Erre jön a válsz, hogy erre vannak a cikkek, de ez nem egészen ugyan az!

Üdv

Az összesitési ötleted nem rossz,csak nem tudom hogyan lehetne egyszerűen kivitelezni.
[/OFF]Talán inditani kellene egy Témák "Qvintesszenciái"c. rovatot is.[OFF]

Offolok!

Ránéztem az adatlapodra és láttam gyújtóelektronikákkal foglalkozol. A nejem motorja Yamaha Mint nem tudod (rajz) mi van abban a négylábú vacakban. Még nem volt kedvem szétszedni (hőlégfúvó) és csinálni egyet.

Üdv

Ez itt tényleg off.. Egyébként ha abszolút nincs szikra,csak akkor szedd szét,előtte a gerjesztő,és a jeladó tekercset kell mérni.

Válasz Pásztor István részére.
Abszolút egyetértek, és elnézést a pongyola fogalmazásért. Próbálok pontosítani. Csak a kerek számok kedvéért, ha pl. 100 A-t kell egy diódán átpumpálni, akkor az 1 db. 100 A-es diódát nem tanácsos 2 db. 50 A-es párhuzamosan kötött diódával helyettesíteni. A 2 x 50 ez esetben nem = 100, mivel a diódák nem pontosan egyformák. Lehet, hogy az egyik felvesz 60 A-t, a másik meg 40-et. Aztán előbb az egyik ég le, mert csak 50-et bír, aztán meg a másik, mert utána rá esik a teljes 100 A. Vagyis lehet és érdemes is párhuzamosan kötni a diódákat, akár kettőnél többet is, csak számolni kell azzal, hogy pl. a kritikus Imax paraméterük nem adódik lineárisan össze. Tehát pl. –nikkelezett szemmértékem szerint- 100 A-hez, 3 db. párhuzamosan kötött 50 A-es, v. 2 db. 70 A-es dióda megfelelő. Persze a praktikus gyakorlati tapasztalat a döntő.

Ja még egy nagyon fontos dolog, a diódák feszültsége! Legalább 100V-os kell használni, de az sem baj ha kétszáz voltos. És a kimenetre VDR szigorúan! Miden féle indukciós áramok keletkeznek és végeznek a diódákkal! A gyári hidak el is vannak látva ezzel!

Remélem tudtam segíteni!

A másik probléma felvetésem is hozta pontosságba az előző színvonalát. Belátom, egy trafó az átütési feszültségnél már csak a tekercsein átfolyó egyenáramot utálja jobban. Mentségemre legyen mondva, hogy én is az egyenirányító utáni jelalakra gondoltam. Ha csak kondival simítok akkor: Grétz híd / 10 V-os ingadozás / 100 A terhelés esetére 100 000 μF jött ki. Nagyságrendileg egyezik az Ihanzi társunk 393 931 sz. hozzászólásában lévő adattal. Fojtó esetén itt ugye csak néhány század Ώ-os tekercsről lehet szó?
Végül is a praktikus gyakorlat mekkora feszültség ingadozást tart még megfelelőnek, (nem a szekunderen!) az egyenirányító és a szűrő egység után?

lhanzi!
Ezeket a diodahidakat ismerem, hiszen amit felraktam képet az is egy 200 SVE hegesztő hídja, csak én levágtam belőle egy egy hármas csoportot, mert egyfázishoz így alkottam belőle hidat. Nem engem kell meggyőznöd, én csak válaszoltam macera2 kérdésére kihagyva belőle az elméletet. Nem igazán vagyok a sok elmélkedés híve, inkább a gyakorlatban mint a csajozást. Igazad van egy másik hozzászólásodban, miszerint védeni kell a diodákat mindenféle túlfeszűltségek ellen.
Más: CO2-nél miért is fontos a teljesen nyitott vasmag a fojtónak? Láttam már vagyis nekem itthon is van zárt vasmagú fojtóm, ami gyári készítésű. Jól emlékszem? A TRAKISZ által gyártott gépekben zárt vasmagok is vannak.

Szia!

Nem fontos csak sokkal egyszerűbb, nem kell vele szenvedni! (vasmag) pl. tekerés! Az én tapasztalatom, hogy nem kényes a menetszámra, a múltkor csináltam egy 350-es Co fojtóját és a huzal csak 26 menetre lett elég, és semmilyen problémát nem okozott!

Nem akkarok senkit meggyőzni, csak segíteni próbálok!

Macera2 kérdésére pálcához nem kell kondi és ott eleve nagy a feszültségváltozás, mivel a pálcás trafó eső karakterisztikájú! A Co-nal teljesen más a helyzet, mivel az lapos karakterisztikát használ, ott a kondi csak energialöket az ívfelvételhez és tartáshoz. ja és mégegyszer a kondi nem létkérdés, csak jobbá teszi a ramaty trafót (kis áram, gyenge konstrukció) rendesen beég a drót.

De szerintem a Co-t el sem lehet rontani az minden .arral működik, a pálcás gép a problémásabb. A Co trafója nem egészen jó akkor sem igazán problémás a technológia elfedi a problémát.

Mégegyszer bocs, hogy teleírom a topikot, de rengeteg hegesztőt javítok.

A pálcás hegesztés csúcsa a profi inverteres és bármilyen dinamós gép, ezeknél szabályszerűen él az ív, hangja van, hihetetlen stabil, és az ív hossz brutális is lehet. Nem kell félni, hogy kialszik ha remeg a kezed. Bár ehez hozzájárul a magas gyújtófeszültség is (Dinamó akár 80V pl. Tryodin cselák dinamó). Ja és ez a trafód dolog gyakorlati kérdés csinálni kell nem beszélni róla!

Én a múltkorában javítottam egy maszek gépet, 1000W-os trafó volt benne és max 80A-t tudott a legnagyobb fokozatban, ez 0,8 éppen elég, ha nem akarsz vastag anyagot hegeszteni, ha akarsz akkor inkább a 120-150 ampert célozd meg. Kis áramnál nem ég be a drót, csak vékony anyagra jó (karosszéria) hegesztés!

Ja mégegy, co-nál a fojtó sem lét kérdés, én csináltam már 3 fázisú egyutas hegesztőt fojtó nélkül. És semmilyen gondot nem okozott, itt a hobbielektronikán túlmisztifikálják a dolgokat, bármilyen gány konstrukció működhet jól!

Csak az életvédelem a fontos! Szigetelés, földelés (nullázás), ha élni akarsz erre fordíts nagy hangsúlyt!

szia megint!
Így van, ahogy mondod. Én is próbáltam fojtó nélkűl CO-t és úgy ahogy működött. Többszöri próbálgatás után azt tapasztaltam, hogy kissebb áramnál a fojtó inkább hátrány mint előny. Nagy áramnál meg kimondottan jót tesz az ívnek. A kondival épp fordított a játék. Kissebb áramnál kondi, nagynál meg inkább fojtó. 0,6-os huzalhoz építettem egy kicsi CO-t, azon tapasztaltam a leírtakat. Valószínű a többfokozatú fojtó néhány ezer mikros kondival lesz a megoldás.
A kondit meg csak a fojtó előtt érdemes használni ha már ragaszkodunk hozzá.
Nekem most ennél nagyobb gondot okoz egy AVI gép, ami DC ben kifogástalanul működik, AC üzemben viszont Kb egy perc után elkezdi szaggatni az áramot, aminek következménye, hogy állandóan újra gyújt, de alut hegeszteni így nem lehet vele. Jól működött mostanáig, nemtudtam még rájönni mi okozhatja a hibát. Inverteres áramforrás félvezetős polaritásváltással. Talán van valami ötleted. SOS

Sajnos csak hagyományos AWI-kat javítottam még (KND-500) inverteresben csak egyenáramút, így nem igazán tudok segíteni (és nem a hobbielektronikán szokásos sumákolás vezet), én örülnék egy ilyennek a legjobban, imádom a szakmai kihívásokat. Bár ilyenkor nem igazán tudok aludni, annyira foglalkoztat a probléma.

Szia!

Te is tapasztaltad, hogy a nagy gépeknél a fojtó több kivezetéses 2-3, hogy a hegesztő áramhoz lehessen állítani a fojtást. Ha nem jó a fojtás a legjobb gép is szarakodik.

Ha itt a HE-n TE csak sumákolni szoktál, akkor minek vagy itt???

Ezt írtam llaci56-nak

Szia!

Nem is tudom, hogy kezdjem! Talán úgy, hogy meg kellene vizsgálni a szövegkörnyezetet, és utána kellene bírálni valakit. Sajnos nap mint nap tapasztalom a magyar műszaki oldalon, hogy a hozzáértő emberek vélt vagy valós érdekek miatt nem mondják el azt amit tudnak, csak egy részét! Ezért jó az internet, mert a külföldi oldalakon az ember tud tájékozodni az adott témában. De hát nem mindenki erőssége az idegen nyelv és sokan így itt kérdezősködnek, amire a válasz sokszor semmi pedid sokan tudják a megoldást, csak nem publikus (ezt nálunk úgy hívták, hogy katonai üzem, minden titkos, senki nem tud semmit). Én igen ritkán kérdezek bármit is itt a forumon, inkább megpróbálok segíteni, de nekem is vannak szakmai hiányosságaim! Örülök, hogy legalább annyit tettünk, hogy elolvastad, és gondolkozz el rajta!

Üdvözlettel Leiszt János alias lhanzi

Erről a "sumákolásról" én más véleménnyel vagyok,az ellenkezőjét tapasztaltam már jónéhányszor. Sőt van pár tag akinek csak köszönhetek. Talán nevesitsd a topicokat ahol ezt tapasztaltad.

Én teljesen meg vagyok elégedve, és mindig örömmel segítettek, és nem csak odavágták, hanem el is magyarázták a dolgokat. De ilyen gondunk nem lesz, hogy melyik topikban volt, 1 hétre le van némítva Amúgy én most készülök részben elektronikás szakra, és van köze a választásnak ahhoz, hogy innen lelesett áramköröket megépítettem, persze csak egyszerűbbeket

hello! ebben a co-os témában még kezdő vok,ezért szeretném megkérdezni hogy ami a munkakábel végén lévő pisztolyon van egy kis kapcsoló az hogyan kapcsolja be a hegesztőáramot, a nagyáramot kapcsolja vagy a trafónak a primer oldalát?

Az egyfázisú kisebb gépek általában egy sima relével, a nagyobbakban a relé egy mágneskapcsolót kapcsol. A háromfázisúaknál egyértelműen mágneskapcsoló van. Találkoztam már olyan megoldással, hogy egyáltalán nem kapcsolják az áramot (Valami Einhel csoda volt) az mindig jelen van, csak a motort indítjak, de ez elég macerás, mert egy rossz mozdulat és bele villog a szemedbe!

Visszatérve az alapkérdésre egy legalább 16A AC 250V terhelhetőségű relé kell, kisebb egy pillanat alatt kámforrá válik. Igen nagy áramlökések keletkeznek, és mivel Co-ról beszélünk percenként akár 20-30 is ki be kell kapcsolni (hevtelés) és ilyenkor van ám szikrázás.


Jó minőségű relét használj (Schrack, Omron, Telemichaniqe) . Ha valami gondog van írj és segítek!

Üdv

Lhanzi

Szia

Lerajzoltam, csak a vezérlések vannak kirajzolva, a fordulatszámszabályzás és a motorfékezés nem. Ez csak azért van rajta, mert ez az áramköri panel szokta ezeket a feladatokat is ellátni (jobb esetben). A motor szabályzása impulzus szélesség változtatásával működik, így kis fordulaton is van nyomaték. A fékezés is fontos, mivel ha nincs a motor mindig kitol egy plusz drótdarabot és ettől kinszenvedés dolgozni! A 230V-os Co-knál a relé közvetlenül a trafót szokta kapcsolni, nincs máneskapcsoló, és úgye a mezei pisztolykábelek mechanikusan nyitják-zárják a gázt (így nincs gázszelep)

Még valami, a rajzból úgy tünhet, hogy a PWM-et nem vezérli semmi, valójában azt a a pisztolynyomó vezérli és természetesen ellentétesen a fékezést is! De ahoz már az egész áramkört fel kellene rajzolni!

Köszi! Még egy kérdés. Az én munkakábelemben végig van vezetve a főáramkábel+láttam olyat hogy az előtoló házára is rá van vezetve a főáramkábel. Ez miért kell?
Ez a kábel még anno vízhűtéses géphez volt. Ja és még megtudnád mondani hogy fojtót milyet, (menetszám) , mekkorát, és milyen anyagból csináljak? A trafóm 160A-es.

Figyelj oda hogyan írsz!
jav.-szamóca

Az első kérdésre nagy valószínűséggel azért mivel az a pisztoly euro csatlakozós és annak a csatija közvetlenül a előtoló hajtmű házára van mechanikusan rögzitve, de elektromosan is ide jön a pozitív kivezetés.

A mezei kábelek fixre vannak kötve ezért más egy kicsit.

A második a mag 10x5x20cm-es sima egyenes mag (téglatest) 30 menet 4x7 mm-es lapos zománcozott rézhuzalból. A mag szigetelve és így rátekerve a huzal. Ez a tekercs hihetelen erőhatásoknak van kitéve, jól kell rőgziteni a tekercset (a kivezetéseknél gatyamadzag+ lakk) és minnél szorosabbra, mert ha meglazul elkezd mozogni a zománc lejön, menetzárlat (az áram össze vissza változik) és szépen lassan leég az egész. Mint én ezt igen sűrűn tapasztalom. A gyári gépekben előszeretettel használják az alut, ez meg jó hamar be is ..arik. De hát valamit nekem is kell csinálni!

Ja és keményen melegszik, tehát ilyen szigetelő anyagokat használj (nem szigszalag az egy vicc)


Zárt magokkal ritkán találkozok (ebben a szerepkörben), de majd ha látok leírom az adatokat!

És a fojtót a az egyenirányítás elé vagy után tegyem? Ezt soha sem tudtam, sokan írták hogy ilyen fojtó olyan fojtó de azt sohasem írták hogy hova kell tenni. (bár ezt lehet hogy csak én nem tom).

Rajzoltam!