Teljes mértékben egyetértek, én ezért is vetettem el a szigetüzem ötletét nagyon hamar. Jelenleg egyedül a hálózatra táplálós megoldásnak van értelme. (Ha van hálózat, persze.)
Ilyenkor érdemes elkezdeni számolni: egy szigetüzemű inverter nem sokkal olcsóbb mint egy "rendes", ráadásul az utóbbiak lényegesen 'kultúráltabb' kivitelűek, azaz nincs bennük rettenetesen hangos ventilátor, teljesen zártak, szabadtéren is elhelyezhető akár, stb. Használtan is vannak rendszerengedélyes példányok bőven.
Az ólomakkumulátorok sem olcsók, gyorsan öregszenek, stb. (19. Század óta nem fejlődött lényegesen.) A li ion jobb, de az ára -ma még- nem jön vissza.

Ha van egy hálózatos inverter, akkor ugyan meg kell fizetni az esetleges mérőhelyszabványosítást (ennek érdemes nagyon utána járni, mert nekem egy regisztrált szerelő 600 000-t mondott elsőre, majd ismerős mérnöknek is megmutattam, végül elég volt mérőkezelőablakot tenni rá...) illetve egy tervezőt, majd az ÉV felülvizsgálót. Sok macera, de még mindig nem annyi mint megvenni egy nagyobb akkupakkot.

A további előny, hogy nagyobb villanymotornál, pl. régi klíma sincs semmiféle indítási nehézség, hiszen párhuzamosan megy a hálózattal az inverter.

Hátrány, hogy a betáplált kWh-ért már csak 5 Ft-ot adnak, ami közelebb áll a 0-hoz mint a 36-hoz. (Még mindig nem 0 azért.) Akkor érdemes fogyasztani amikor süt a Nap, de ha jön egy felhő, akkor se áll le az egész mint egy gyenge akkus szigetnél. Arra viszont tökéletes, hogy ne haladja meg (nálam) az évi 2,5 MWh-t, ami felett 70 Ft.

Teljesen jó, már ha elég neki a teljesítménye, nyilván hegeszteni nem fog tudni róla, meg elektromos sütőt használni sem. Azt kérdezd meg tőle, hogy mi a konkrét elképzelése, mert ha az egész ház elektromos ellátását szeretné vele kiváltani az nem fog menni, még egy 5kW-ossal sem.
Nekem is hasonló van, az egész ház dolgai elmennek róla, nyilván a nagy fogyasztók (sütő, mosógép, szalagfűrész, gyalugép stb) nincsenek rákötve, utóbbiak egyébként is 3 fázisúak.
Aztán aki használ már sziget üzemű rendszert egy ideje az előbb utóbb rá fog jönni, hogy nem feltétlenül az inverter lesz a szűk keresztmetszet, de még nem is a napelem, hanem az akkupakk. Abból kellene akkorát venni, ami már biztosan soha nem térülne meg, hogy télen is működhessen a rendszer. Néhány kWh akkupakkal nem lehet napokat áthidalni még akkor sem, ha csak kisebb fogyasztók mennek róla. Én tökéletesen jól ellennék a 3kW-os inverteremmel is, ha lenne hozzá legalább 20-30kWh akkupakk, de nincs.
Hálózatról mindegyik tud tölteni, a legolcsóbb, legócskább inverter is. Ha lehet itthon vegye meg, mert ha garanciális probléma van vele akkor jön a szívás ha kínába kell visszaküldeni.

Egyébként, igazából csak egyetlen előnye van egy efféle szigetüzemű rendszernek, az, hogy van szünetmentesed ha elmegy az áram, egyébként nem éri meg, sokkal olcsóbb kifizetni a szolgáltatónak a villanyt. Az igazán jó akkupakk megfizethetetlen, de még az ilyen olyan szedett vedett lion meg lifepo amiket mi használunk is drága, és nekem erős a gyanúm, hogy néhány év használat után új állja majd a helyüket. Tehát nem éri meg. Ott "éri" meg ahol a szükség valami oknál fogva törvényt bont mert nincs hálózat (pl. tanya, ahova 20 millióért vinnék oda a villanyt stb.).

Szia!

Attól függ, mire akarja használni. Nekem van egy, ideiglenes inverternek használtam arra az időre, amíg a betáplálósat nem engedélyeztettem. Csak azért vettem 12 V-osat, hogy alá tudjak tenni egy egyszerű autóba való ólomakkut. Amikor rendesen sütött a Nap, ment róla 3 hűtő stabilan. Ha nem sütött, akkor egy külső relével átkapcsoltam a hűtőket a hálózatra. A klímát ugyan el tudtam indítani, (régi orosz ablakklíma) de ha jött egy felhő leállt. A 12 V-os verzió inkább tényleg csak arra jó, hogy napsütés alatt használjuk, és az indítóáramot adja csak az akku. Elvégre indítóakku.
Szerencsére megoldódott a probléma a betáplálós inverter engedélyezésével, azóta szükségáramforrásként várja a sorsát napelem nélkül. Nemrég kapott egy villanyautóból bontott li-ion akkut, ami kb. 1,6 kWh-t tárol, de csak kb. 1,3-ra van feltöltve arra az esetre, ha tartósabb áramszünet van. Ilyenkor persze át kell kapcsolni rá, tehát aggregátort helyettesít. Egyébként 12 V-ról is le tudja adni a 2 kW teljesítményt, de akkor már nagyon nagy áramot vesz fel, és a teljesítmény elég nagy hányadát elfűti a veszteségek miatt.
Az önfogyasztása is meglepően nagy, kb. 20-30 W-ot megeszik üresjárásban, ami azért éves szinten nem is annyira kevés energia.

Röviden: Abszolut hobbi kategória, csak akkor érdemes megvenni, ha mindenképp 12 V-os rendszerben gondolkodik a szomszédod, mert mondjuk nem menne folyamatosan az inverter, de pl. 12 V-os fogyasztók (pl. lámpák) mennek róla éjjelente. Bár a 12 V-os fogyasztókat is inkább egy 48 V-os rendszerről működő DC-DC konverterről táplálnám.

A szomszédnak mondd meg, hogy legelőször is az ilyen himihumi weboldalakat felejtse el.
Én a hivatalos oldalról rendeltem meg, a nagytestvérét a 7kW -os példányt.

Másod sorban jól gondolja meg, hogy valóban elég lesz e neki a 2kW -os, akkor választhatja azt.
Ha 48V -os rendszert választ, akkor az akku kétszer annyiba fog kerülni azt is érdemes kalkulálni.

De majd biztos jönnek még páran, és mutatnak más típust is, érdemes megvárni, hogy legyen választék.

(Majdnem) szigetüzemű napelem rendszer

Szia!
innen;"Csak egy normál használati"
irják az UPS módot , kipróbálva egy akkutöltő tölti az akkut --aról megy az inverter ,s adja a kimenő feszültséget. Nincs semmi összeköttetés a be -ki menet között.A PE vezető is a hálózati zavarszűrőig megy.

Ezt a TN rendszert már próbáltam --S nem hagyja magát ; sipol leáll -De nincs hibajelzés, üzenet stb.
De a lakókocsiban ritkán van bejövő 230V--leginkább napelem .
A rajz -kézzel.

Az inverteren védőföldeléssel ellátott csatlakozóaljzat van. Akkor mégis mivel áll kapcsolatban a beépített védőérintkező? Legalább a fém házon lévő földelési ponttal nincs összeköttetésben?



Nagyon fontos, hogy a gyártó engedi vagy kifejezetten tiltja valamelyik pólus és a készülékház/földelés 0 ohmos összekötését? Mert van olyan is, hogy ez a készülék tönkremenetelét okozza. Ha ha kifejezett tiltás nincs...
Arra mindenesetre nem árt felkészülni, hogy a készülékház földje belül is össze van kötve az akkutelep negatív pólusával.
Csináltam néhány ábrát az inverterek és az ÁVK működésének megértéséhez. A piros pont a primer oldali hibaáram, a szaggatott a szekunder oldali, vagyis amit már maga az önálló áramforrás hoz létre.

1. ábra: Nagy teljesítményű fémházas UPS. Ebben van töltő, akku, kimeneti inverter. Ezekben sokszor a PE és az N is egy folytonos átmenő vezeték. Mivel fémházas, I. év osztályú. Magát a készüléket még a primer oldali betáp áramkör védelme védi. Testzárlatkor a fázisvezetőn át a ház PE bekötésén keresztül a teljes PE hálózaton záródik az áramkör egészen a betáp trafóig, ami akár több száz méterre is lehet az utcában. A hurokimpedancia olyan kicsi, hogy több száz vagy ezer amperes áramok alakulnak ki. Ez kioldja a primer oldali biztosítót/kismegszakítót.
A kimenetre szerelt ÁVK-n átfolyó hibaáram viszont nagy kört jár be, egészen a nulla+védőföld összekötésig, vagyis a PEN kapocsig. Ebben az esetben a készülék betáp nullája sem szakadhat meg semmilyen okból, vagyis nem lehet kézi leválasztó kapcsolót vagy primer oldali áramvédőt beépíteni, különben hatástalan marad a szekunder oldali is.

2. ábra: Bemenettel is rendelkező UPS, vagy sziget üzemű töltő-inverter pl. aggregátor fogadására. A készülék szintén fémházas, I. év osztályú, a primer oldali betáp miatt az önműködő lekapcsolást szintén a primer oldali eszközök biztosítják. Ez lehet biztosító, kismegszakító, de a nullát is megszakító áramvédő is.
Amikor a benne lévő tápforrás dolgozik, akkor a primer betápról teljesen leválasztja magát és a kimeneti fogyasztókat, biztosan nincs visszatáplálás mert nincs fizikai összeköttetés a nullával és a fázisokkal. Így viszont az 1. ábra működése miatt hatástalan lenne a szekunder oldali áramvédő. Ezért egy beépített kontaktussal önálló üzemben össze kell kötni a nullát a védőfölddel. Ez a megoldás viszont a hibaáram körét a készülékig korlátozza, vagyis adott esetben biztonságosabb megoldás, mint az első eset. Akár a teljes betápkábel elszakadhat PE-vel, az áramforrás és a kimeneti védelem mindig működőképes marad. Ha nagyon hosszú a betáp szakasz akkor a legtutibb az, hogy helyben is legyen a PE hálózaton még egy potenciálrögzítő földelőrúd a töltő-inverter körül. Akkor nem csak a meghibásodott készülékeknél old ki az ÁVK, hanem a fázisvezető érintésekor is.

3. ábra: Ez a koncepció az általad használni kívánt mezei inverterekre. Jobb esetben szinuszos, rosszabb esetben négyszög/trapéz. A legtöbb egyszerű készülékben nincs áramvédő beépítve, a védelmek nem életvédelmet hanem készülékvédelmet szolgálnak. Maximum túlterhelés elleni védelem van benne, vagyis korlátozva van a kimeneti tartós túlterhelési áram és a zárlati áram sem tud akármekkora lenni. Az áramütést viszont a két aktív pólus okozza és azon akkora áram jön létre, amit a teljesítmény enged: 2000W/230V, vagyis kb. 9A folyamatosan. Ez bőven elegendő néhány másodperc alatt a biztos halálhoz.

A hibaáram útjából látható, hogy ha nincs összekötve az egyik aktív pólus és a helyi "hálózat"/készülékek védőföldelése, akkor a hibaáram nem tud merre záródni. Vagyis csak kapacitív hibaáram lesz, a készülék teste pedig a zárlatos pólus feszültségére kerül. IT hálózatban ez az első, nem észrevehető hiba. Az igaz, hogy ilyenkor még nem ér áramütés, de ha az inverter fémháza sincs kapcsolatban a fogyasztó fémtestével és második hibaként a nulla lesz zárlatos a fémházzal, akkor a kettő között ott a halálos feszültség. Ha a fogyasztó teste és az inverter fémháza legalább össze van kötve (le van földelve), akkor kialakul egy zárlati áram, de ezt csakis az inverter túlterhelésvédelme fogja korlátozni vagy kikapcsolni, esetleg a fogyasztó megtáplálásához beépített túlterhelésvédelem. Ezzel még csak nem is lenne akkora gond, de mi van ha nem fémes zárlat keletkezik, hanem szigetelési probléma és a test felé 1A indul meg? Ez egyenes út a tűzhöz és az állapot órákig fennállhat, amíg az akkuk bírják! Sem az inverter belső túlterhelésvédelme, sem a készülék túlterhelésvédelme nem fog kioldani. Ezt csak az áramvédő képes érzékelni a különbségi elv miatt. Az pedig nem képes ebben a TN rendszerben működni, ha az egyik aktív pólus nincs az áramköri földpotenciálhoz rögzítve.

A rajzra tettem egy földelőrudat. A testzárlatok ellen anélkül is védelmet biztosít a rendszer, akkor miért szükséges "csak úgy" bevonni a talajpotenciált? Hát azért, hogy erősebb legyen az áramütés vezeték érintésekor. Ez nem hangzik jól, de a rendszerben ott van a megbízható védelmet biztosító önműködő lekapcsolás! Ha a rendszert rögzítjük a talajpotenciálhoz is, akkor egyrészt amilyen fémtestet, fémes részt bekötünk a PE hálózatba, az biztosan a talaj potenciálján marad, tehát a fémtestek érintése hiba esetén is biztonságos marad. Másrészt ha ezután megérintjük a rendszer "fázisvezetőjét" akkor a talajon keresztül is akkora áram alakul ki rajtunk keresztül, hogy képes legyen az önműködő kikapcsolást működésbe hozni.

A séma elvi rajz, úgy illik kialakítani, hogy a PE(N) kapocsról (fő-földelőkapocs) megy egy közvetlen vezeték a készülékházra, az inverter pólusa ("nullája") pedig szintén egyetlen megszakítás nélküli vezetékkel csatlakozik a PE(N) kapocsra. Az ÁVK nullája a PE(N) kapocsról indul egy kék vezetővel, majd az ÁVK-val védett áramkörök N kapcsára érkezik, ahonnan leágaztatható valamennyi különálló áramkör. A fázisvezető pedig egyetlen rövid vezetővel megy az ÁVK-ra. Ha az inverter rendelkezik túlterhelés elleni védelemmel, akkor nem minden esetben szükséges az ÁVK elé kismegszakítót tenni. Én azért tennék bele még egy kétpólusú kismegszakítót vagy kombinált áramvédőt használnék a tartós max látszólagos teljesítményhez közeli névleges árammal.

Az áramvédő nem lehet "AC" típus! Minimum "A" típus kell, de ha a DC összetevő meg tudja haladni a 6mA-ert, akár hiba miatt aszimmetrikus lesz a kimenet, akkor "B" típus szükséges. Erről viszont semmilyen infót nem fogsz találni, max gyártói ajánlást a kimeneti védelmekről.

Lehetne IT hálózatként is használni, de ott az ÁVK-val megoldott védelmek és a testek összekötése bonyolultabb, mint az amúgy is megszokott TN-S hálózatnál.

Földfüggetlen rendszer nem fog rázni, flexelhetsz víz alatt is. Sőt, még egyszeres hibánál (testzárlat vagy odacsípett vezeték) sem fog semmi történni, csak egy kis észre sem vehető kapacitív áram folyik rajtad keresztül és ennyi. Sem az inverter, sem te nem fogod érzékelni az egyszeres hibát, hogy már a rendszerben van.
A kettős hibánál jobb esetben hang és karjelzést tudsz adni egy rövid ideig és kiszabadulsz, rosszabb esetben visszafordíthatatlan állapotváltozást szenvedsz +1s alatt.
Önműködő lekapcsolás? Minek az!

1. Mi van ha a meglévő fogyasztóidat közcélúról is használni akarod, ezért van egy kézi átkapcsoló? Akkor a javarészt I. év osztályú fogyasztóknál milyen hálózatot alakítasz ki (amit nyilván nem fogsz állandóan átvezetékezni a kapcsolás mellett)?

2. Mi történik ha az inverter akkuit napelemről töltöd, aminek a sztringfeszültsége bőven 120VDC feletti és meghibásodik a töltésvezérlő és az inverter is (rövidzárba ég) és a DC kikerül az inverter AC kimenetére (két pólus között, vagy a PE és egyik póluson)?

1.A fogyasztói hálózatod TN-S rendszerű lesz/marad. Meg kell oldani, hogy a tápforrásod fémes kapcsolatban legyen a földdel (ha impedancián keresztül kapcsolódna, akkor visszajutunk az IT rendszerhez) és TN rendszert tudj belőle faragni, csak így lesz hatásos az ÁVK. Csak a gyártó tudja megmondani, hogy az invertered földelését? (ami lehet hogy nem több egy mindentől független fémháznál) össze lehet-e kötni az egyik kimeneti pólussal. Ha nincs akadálya, akkor itt lesz egy "PEN" csomópontod, amit ÁVK előtt szétbontva a PE-t bárhol földelheted, az N pedig lesz az inverteres hálózatod nullája. Az ÁVK hatásos lesz a teljes hálózaton a beépítési helyétől. Ha alacsony a földelési ellenállás, akkor még a földön/padlón keresztül záródó áramütéses baleset ellen is véd, mert abban a kis körben megfelelő áramot tud hajtani az inverter a 230VAC-val.

Ami probléma, hogy van benne túlterhelésvédelem, vagyis sosem lesz képes több kA-es zárlati áramokra. Míg a közcélú, alacsony hurokimpedanciájú hálózaton az önműködő kikapcsolás megvalósítható kismegszakítókkal is, ilyen kisteljesítményű inverternél az egyedüli védelem az érzékenyebb hibaáram érzékelés marad.

Másik ami előfordul, hogy AC bemenettel rendelkező inverterekben a betápon ha van ÁVK akkor az inverter kimenetén nem lehet összekötve a PE és N, különben tévesen leoldana. Meg ha már szét lett választva, akkor amúgy sem kötheted újra össze. Ezt úgy oldják meg, hogy átkapcsolásnál az inverter megszakítja a külső nullát, így viszont a kimenetén lévő ÁVK működésképtelen lenne, ezért belül a kimeneti nulláját rákapcsolja a PE-re.

Az inverter fémházának földelése belső hibánál lehet előnyös. Kettős szigetelésnél nincs semmi értelme, de ha olyan mértékű belső meghibásodás lenne, hogy a kisfeszültség kikerülhet a házra, akkor ha az egyik pólus eleve azonos potenciálon van, akkor marad a másik. A kikapcsolás és a tűz elkerülése lehet probléma, de legalább a fémház nem kerülhet a földhöz képest veszélyes potenciálra a másik pólus által sem, maximum egy szép rövidzárat kapsz.

2. Ha viszont van a rendszeredben veszélyes feszültségű napelem, akkor az inverter AC kimenetére szigorúan B típusú áramvédőt raknék. Ez teljes mértékben véd egyenáramú áramütés ellen is. Előfordulhat hogy a DC fesz áthúz a készülékeken, hiába van galvanikusan független push pull trafó van az inverterben, az sem garancia a villamos elválasztásra.

Az inverter típusa: Green Cell 4000W 12V INV11 tiszta színusz. A használati útmutatóban nem találtam leírást a védelmekről a biztosítékokat kivéve.

Igazából amiatt jutott eszembe a FI relé alkalmazása, mivel az inverter a kertünkben, ahol nincs EON-os áram, egy keringető szivattyút is meg fog nyáron hajtani, a medencében pedig veszély lehet, ha meghibásodás történik. A wikipédián olvastam, hogy pezsgőfürdők szivattyúihoz szoktak 10ma-s ÁVK-t tenni a nagyobb biztonság miatt. Egy másik csoportban olvastam, hogy ezeknél az invertereknél elvileg nem ráz meg az áram, ha csak az egyik érintkezőhöz érek hozzá, csak akkor, ha mindkettőhöz egyszerre.

Sejtettem, hogy nem biztos, hogy össze lehet hozni FI relével. Az inverter típusa: Green Cell 4000W 12V INV11 tiszta színusz. A használati útmutatóban nem találtam leírást a védelmekről a biztosítékokat kivéve.

Itt van a lényeg. Ha minden berendezés kettős szigetelésű, akkor kb. mindegy is a dolog, de ha csak egy is földelt, trükkösebb. Addig rendben van amíg minden masina hibátlan, a hálózat földfüggetlen lesz, de amint az egyik zárlatos lesz a földelés felé, a hálózat azonnal földelt lesz.

Ha közvetlen az inverter kimenetén van a Fi-relé és azután van az elosztás, akkor lehet bármelyik gép bármennyire zárlatos bármelyik irányba, a Fi-relé nem fogja észrevenni. Mert az ugyan lehet, hogy gét gép között folyik az áram hiba miatt (pl. egy kolléga közvetítésével), de összességében minden áram átfolyik a Fi-relén a forrás felé/felöl, csak a Fi utáni rész kacifántosabb a kelleténél.

Ha az inverter kimenete garantáltan földfüggetlen (típust nem írtál), akkor az egyik kimeneti pontot ki lehet nevezni nullának és össze lehet kötni az inverter mellett létesített földeléssel. Innentől kezdve van fázisod, nullád és földelésed, lehet vinni az elosztóig, mint egy normál utcai hálózatnál.

Azt nem tudom, hogy az inverter kimenete tartalmaz-e nagyfrekvenciás összetevőt és ha igen, akkor ezt hogyan kell figyelembe venni.

Szia!

Mivel ez az inverter úgy működik mint egy leválasztó trafó ---olyan kicsi lessz a hibaáram , hogy nem fogg működni az a FI/RCD relé (még 10mA s ben sem )

Ráadásul a normál inverterben van többféle védelem is , szükséges-e?


Esetleg rendelsz USA beli GFCI relét abban van 1....5mA s is talán az működhet-ne.

Inverterre ÁVK kötés

Segítséget szeretnék kérni. Van egy tiszta szinuszos inverter, aminek van védőföld csatlakozása a burkolaton. Rámértem műszerrel, egyik érintkező sincs összeköttetésben a védőfölddel. Úgy működik, mint egy leválasztó trafó, nincs külön nulla, külön fázis. Ebben az esetben nem szabad egyik érintkezőt sem a földre kötni. A kérdésem az lenne, hogy van-e értelme ÁVK-t kötni utána, hisz ha jól tudom, az ÁVK-nak külön van jelölve a nulla és a fázis. Az inverterről fém burkolatú berendezések fognak üzemelni, amiknek van védőföld érintkezője a villán. Köszönöm.

Éppen az inverter előtt locsolgattam a virágokat. Ránézek, 16W. Egyszercsak katt, "Fehler", feszültség alacony (DC). Vár kicsit, próbálkozik, de már nem megy.
Mai termelés 2,487 kWh ( *4,39.- Ft). Volt már ennél kevesebb is.

Soha nem nézegettem, miből mennyit termel. Az inverter nem írja ki és nincs ilyen komoly mérőműszerem, mint neked. Igaz is! Minek?

Később gondolkodtam rajta, de már nem volt kedvem bekapcsolni a gépet. Elég komoly zavarszűrés van az inverterek AC kimenetén. Bár nem nézegettem, mekkorák a kapacitások, ráadásul eddig csak egy Growattot bontottam ki, azt is csak kíváncsiságból, de nem ez miatt. A szűrőkondik is adhatják azt a néhány VAr meddőt, ami az inverter kimenő teljesítménye növekedésével eltűnik.

600W inverter

Jó reggelt!
Valaki tudna adni tanácsot hogy javítható-e , és ha igen melyik alkatrész az amit elsőként ki kell mérnem? 600 W-os inverter, korom, felfújt kondenzátor nincs a panelen, 12 V bekapcsolásakor csak sípol a szerkezet.

Javítás képei

Sziasztok hozzám került javításra a képen látható készülék,gondoltam megosztom.
Fú sztereó inverter..
Szóljatok hozzá.

Ahogy fentebb írták, a nem kiterhelt napelem helyben adja le a hőt azáltal, hogy melegebb lesz. Bármennyire is furcsa elsőre, a terhelés "hűti" a paneleket, ami természetesen a felhasználási helyen (bármi ami villannyal megy) ugyanúgy hővé alakul.

Ez fizikailag úgy néz ki, hogy a Napból jövő sugárzás fotonjai elektron-lyuk párokat keltenek a félvezető p-n átmenetében. Ha az áramot elvezetjük (és a feszültség nem nulla, azaz teljesítményt vezetünk el) akkor az elektron-lyuk párok (jeletős része) nem rekombinálódik, azaz a töltéshordozók potenciálkülönbsége nem fog helyben munkát végezni, hanem majd a terhelésen.
Ha viszont nincs terhelve a napelem, akkor a beeső fotonok ugyanúgy elektron-lyuk párokat keltenek, viszont a feszültség pont a cellák (amik amúgy diódák) feszültsége lesz, és helyben rekombinálódnak. A rekombinálódás ezesetben infrát és hőt termel. A végeredmény ugyanaz, mintha ott nem lenne napelem, hanem cserép, pala, stb.

Az, hogy ez a panel öregedését mennyire befolyásolja nem tudom, de feltételezem, hogy nem tesz jót neki, ha nincs bekapcsolva az inverter hosszútávon, vagy leszabályozza a visszwatt "védelem".

Az egy jó kérdés, hogy a betáplálás korlátozás miért visszwatt "védelem", mert ugye nem véd semmit, legfeljebb a fosszilis tüzelőanyagok kitermelőinek érdekeit...

Might Inverter D-124C töltésvezérlésének módosítása

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek egy D-124C tip inverterrel kapcsolatban.Alapjában véve 2 üzemállapota van. 1. esetben akkumulátoros betáplálással tranzisztorokkal kapcsolgatva hajt egy transzformátort (220V/2X13,8V AC) ezzel előállítva a 220V-ot.Ez rendben működik is.
Viszont a 2. üzemállapotban 220V-os betáplálással töltené vissza az akkumulátort.Ezt egyszereűen teszi meg.Trafó szekunderen megjelenik 2X13,8V AC ezt 2 db 25FC13 dióda két utas módban egyenirányítja és kimegy az akkura.(Fontos info a transzformátor középpontját használja + saroknak mind inverter mind töltő üzemmódban.)Mivel a készülék 220V-ra van méretezve és jelenleg a hálózatban 230-235V jelenik meg ezért egyszerűen túltöltés a gond 16,4-16,5V DC.
Tudnátok olyan szabályozó kapcsolást javasolni amivel 14,5-14-6V-os szintet tudnék tartani és a test ágon végez szabályzást? ahogy fentebb is írtam a szimmetrikus szekunderem közepe a + az nem fordítható az inverter üzem miatt.Gondolkodtam tirisztoros szabályzásban , T32-25-06 típusom lenne is több de a meghajtásukban nem vagyok jártas.

Hasonlóan szabályozott a szigetüzemű inverterem is. Az néha random "leült", mármint egyszer csak leszabályozott akár 0-ra is, utána szép lassan megkereste a legjobb munkapontot.
A hálózatos inverter MPPT-je gyorsabban megtalálja, de csak egy picivel tud több teljesítményt kivenni mint a szigetüzemű. Túl nagy különbség nincs, de kicsit olyan, mintha nagyobb feszültséget hagyna, mint kellene.
Kéne egy 2 kW-os teljesítménypotméter, és egy DC teljesítménymérő, ami egyfajta kézi MPPT lenne. Azzal ki lehetne deríteni, hogy mit tud a string az adott fényviszonyoknál.

Egyébként nem hiszem, hogy ennyire rosszul "tippelgetne" az inverter MPPT-je, de valamiért próbára teszi a villamosságtan tudásomat.

Szia!

Tudod a nézőpont ?
Én kisebb szigetüzemű rendszerrel foglalkozom.A legnagyobb inverter eddig 800W-s volt. Az átlag a 200-500W közé esik.

Horgász csónakon már a 36V sem egészséges!

Az az 1-2 Tulaj által hozott 48-96V-s inverter nem sokáig birta.Hamar javitani kellett volna--de nem vállalta senki.( én meg eleve nem !)Pedig csak egy kis zárlat volt!

Szia!

Nekem fordított meglátásom van, míg a 12-24V-os inverterek hamarabb halnak, addig a nagyobb 48V-os inverterek sokkal tovább bírják. Normális 2-3kW-os vagy nagyobb inverter nincs is csak 48V-os. Negyed annyi áramerősség azért nagy előny. Nem mindegy, hogy 100A kell vagy csak 25.

Adatlap szerint 10A, én nem tennék rá többet, mint az Isc_max. A maximális teljesítmény (STC) 2300W lehet, vagyis betartható a feszültség és áram maximális értéke úgy, hogy a napelemes teljesítmény nagyobb, mint az inverter névleges teljesítménye. Ekkor biztonsággal visszaszabályozza az inverter a napelemes teljesítményt azokban a ritkább időszakokban, amikor több teljesítményre képesek a napelemek.

Feszültségnél egyértelmű, hogy eldurranhat egy kondi. Az áram viszont csak egy lehetőség, valószínűleg egy olyan MPPT-vel szabályzott DCDC konverter van benne, ami limitálni fogja a maximális bemeneti áramot, vagyis hiába tudnak többet a panelek, sosem lesz kihasználva a maximális teljesítményük és akármennyi panelt teszel rá, sosem fog 10A fölé menni a bementi áram (ha jól megtervezték azt a kapcsolást). De ez egy általános védelem, hiszen a konverterhez szükséges kapcsolóelemek és tekercsek is méretezve lettek valamilyen csúcs és effektív áramra.

Diódám most nincs, de teszek egy próbát valamelyik hétvégén.
Egy másik kérdés is felmerült: Ha a Growatt inverter max. bemenő árama 11 A, az azt jelenti, hogy nem szabad 11 A-nél nagyobb áramot tudó paneleket rátenni, vagy rá lehet (akár jóval nagyobbat is) csak nem használja ki?
Megsütni nem szeretném az invertert.

Ha a kapcsolóüzemű tápokat nézem, némely két üzemmódban működik. Egyik a 120V ( gondolom a DC 150V erre jó) a másik a 230v os. Egyik esetben dupla az áram. Ha a string össz feszültsége nem érik el a 300V-ot gondolom az inverter üzemmódot vált. ( fél feszültség dupla áram) A termelt feszültség viszont erősen napfényfüggő, ezért váltogat.
Ha a cellák össz üresjárati feszültsége terhelve nem éri el a 300V-ot, az inverter próbálkozik, hátha kisebb feszültségen ki tud venni többet. Azt nézd meg, a billegés milyen teljesítmény szintnél következik be. ( gondolom az kb ugyan az mindig.) Ha ez így van, akkor csak a váltási pontot szúrtad ki, semmi baja az egésznek.

Nem is lesz rá szerintem soha magyarázat, csak azt jegyeztem meg, hogy előfordul, hogy az inverter nem találja valamiért a munkapontot.
Nálam biztos hogy teljesen külön kezeli a két bemenetet, nem csak dióda van betéve.
(Felhő átvonulásnál leesik a teljesítmény, és a két string feszültsége többször felváltva változik, egyik nő mikor a másik csökken, akár 50-60Vos különbség is van.)
Igen számít a 2V, a 10A körüli munkaáram mellett 20W különbség. De hiába próbálta az inverter a bemenet létező legkisebb feszültségét tartani, ami még el sem éri az MPP rendes működési küszöbét, a rövidzárlati áram bekorlátozza a kivehető teljesítményt. Itt legalább 1000W energia kihasználatlanul maradt.

Azért tartotta volna a névleges munkaponti feszültség felén a paneleket? Mindkét stringre egyszerre lett kötve, de egy is elviselte volna. Az inverter névleges teljesítményének duplája lehet a panelek teljesítménye. Ez nem magyarázza azt, hogy az első próbaidőszak és a mostani állapot között csak a DC túlfeszültséglevezető a különbség, mégis akkor téves munkaponton működött.

Szia!
Erre sem tudok válaszolni.--De Te is ugyanazt figyelted meg , mint én.!

Sok 2-3 stringes inverter bemenete egy és ugyanaz , csak diódákkal elválasztva.

Hátha valaki tudja a választ?

De látod az a 2V -t ugyanolyan feltételek mellett -"-elég nagy eltérés"!

Rb 300V /5-8A =60.....37,5 Ohm .

Világmárka ongrid invertere, próbaüzem két string, két külön bemenetre kötve, működik. Hivatalos üzem párhuzamosan kötött stringekkel és bemenettel indult, mert egy DC túlfeszlevezető lett beépítve. Működik. Egy idő után feltűnt, hogy a termelési grafikon mintha egy lapos széles púp és egy rövid magas összege lenne. Előszedve a napelem bemenő feszültségének görbéjét feltűnt, hogy a minimális 150Vot tartja mikor gyengébben termel, és erősebb termelés esetén ugrik meg a feszültség. A két párhuzamos sor egymás felett van szerelve ugyan arra a tetőre, az alsó tud egy minimális árnyékot kapni. Úgy döntöttem ez nem lesz jó, beszerelek még egy villámvédelmet és átkötöm két külön bemenetre, hiába javasolták a szakemberek, hogy felesleges.
Azóta ritkán van 300V alatt a bemenő feszültség, szinte egész nap 2Vnál nagyobb különbség nincs a két string feszültsége között. A termelés is egyetlen görbe lett, ami észrevehetően több mint előzőleg volt, helyre került a munkapont.
Ha azt feltételezzünk, hogy a párhuzamos kötés miatt szorult be 150Von, akkor mivel lehet magyarázni, hogy a próbaüzem külön bemenetes időszakában miért volt szintén beszorulva 150Vra? Nem tudok logikus magyarázatot adni, egy újabb újraindítás kellett, hogy helyére kerüljön az inverter esze.
(ugyan olyan inverter máshol egy stringgel szerelve első indítástól kezdve helyesen kezeli a panel feszültségét)