Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
Témaindító: Router, idő: Júl 15, 2006
Témakörök:
Most találtam (hírlevélben jött) Natív 24V-os LED fényforrások.
Szia!
Eddig 12V ra készitették a ledes fényforrásokat . Most valaki felfedezte a 24V-t is Természetesen a 230V-n kivül.! Akkor lehet válogatni.
LED szalag van már egy ideje 24V-os is, legutóbb azzal csináltam a konyhapult világítását (nem kellett 12V-osból barkácsolni).
Megmértem 1-2 panelt. A feszültség 37-38 V, azaz kb. a névleges. A zárlati áram kb. 6 A. Az árnyékos panelé pedig 3 körül volt. Ennek ellenére csak olyan 300 W körül termel a 6 db.
A feszültség ilyenkor a 170 V körüli. Majd ha elfordul bolygónk ezen fele a Naptól, lemérem a diódákat is a napelem kapcsain.
Van dióda mérés a multimétereden? Rátudsz mérni mindkét irányban az árnyékos panelra sötétben/letakarva? Nem tudod kipróbálni a rendszert úgy, hogy külső bypass diódát teszel az egy-két árnyékos panelra MC4-es csatlakozóadapterekkel, vagy esetleg arra aminek a dobozát fel akartad nyitni? Mikor fogod kipróbálni az optimalizálót?
Diódám most nincs, de teszek egy próbát valamelyik hétvégén.
Egy másik kérdés is felmerült: Ha a Growatt inverter max. bemenő árama 11 A, az azt jelenti, hogy nem szabad 11 A-nél nagyobb áramot tudó paneleket rátenni, vagy rá lehet (akár jóval nagyobbat is) csak nem használja ki? Megsütni nem szeretném az invertert.
Adatlap szerint 10A, én nem tennék rá többet, mint az Isc_max. A maximális teljesítmény (STC) 2300W lehet, vagyis betartható a feszültség és áram maximális értéke úgy, hogy a napelemes teljesítmény nagyobb, mint az inverter névleges teljesítménye. Ekkor biztonsággal visszaszabályozza az inverter a napelemes teljesítményt azokban a ritkább időszakokban, amikor több teljesítményre képesek a napelemek.
Feszültségnél egyértelmű, hogy eldurranhat egy kondi. Az áram viszont csak egy lehetőség, valószínűleg egy olyan MPPT-vel szabályzott DCDC konverter van benne, ami limitálni fogja a maximális bemeneti áramot, vagyis hiába tudnak többet a panelek, sosem lesz kihasználva a maximális teljesítményük és akármennyi panelt teszel rá, sosem fog 10A fölé menni a bementi áram (ha jól megtervezték azt a kapcsolást). De ez egy általános védelem, hiszen a konverterhez szükséges kapcsolóelemek és tekercsek is méretezve lettek valamilyen csúcs és effektív áramra.
Végre van aki gondolkodik is. Nem kell akkora vezetékeket húzni, amin megáll a foglalat a levegőben. Napelemes és autós rendszereknél is adná magát a magasabb feszültség. Kisebb keresztmetszet, kisebb önsúly, kisebb költségek, kisebb melegedés és ebből fakadó problémák.
Szia!
Az autóknál 20+ éve volt egy felbuzdulás 12V helyett 42V legyen néhány 100 autó után abbahagyták.(mert 3db akku ,teljesen más elektronika ) A rézvezeték árát meg nem a keresztmetszet határozza meg hanem "a mennyiségi kedvezmény" néhány 100-1000 m helyett 300 -500 000 m ! S ilyenkor mindig felmerül a "régi" berendezések kidobása ! (ez még nem kapható---de a 12V már minek? ) világitásban a 3db soros led ,v 7db soros led nem biztosan lessz jobb. Hálózati Led lámpánál meg a 70V --egyáltalán nem jobb ! (mennyi led megy tönkre? ) De ezt se mi fogjuk megoldani! Napelem? Nem tudom ,szigetüzemben használtál már 12/24V helyett 48--60--72--96V-t? Az utóbbiak nagyon eszik a töltésvezérlőt ,invertert , BMS-t is. A 20 éves 12V-s cucc meg még működik --1-1 évi karbantartással. A hozzászólás módosítva: Szo, 19:50
Pedig a tesla elvileg már 48V -ra akar átállni. Talán a szabványt is nyilvánosságra hozták már.
Nem is tudom melyik konferencián (vagy pontosan hol) vázolták az előnyét a miértnek. A hozzászólás módosítva: Szo, 19:58
Szia!
Nekem fordított meglátásom van, míg a 12-24V-os inverterek hamarabb halnak, addig a nagyobb 48V-os inverterek sokkal tovább bírják. Normális 2-3kW-os vagy nagyobb inverter nincs is csak 48V-os. Negyed annyi áramerősség azért nagy előny. Nem mindegy, hogy 100A kell vagy csak 25.
Szia!
Tudod a nézőpont ? Én kisebb szigetüzemű rendszerrel foglalkozom.A legnagyobb inverter eddig 800W-s volt. Az átlag a 200-500W közé esik. Horgász csónakon már a 36V sem egészséges! Az az 1-2 Tulaj által hozott 48-96V-s inverter nem sokáig birta.Hamar javitani kellett volna--de nem vállalta senki.( én meg eleve nem !)Pedig csak egy kis zárlat volt!
Felmentem az előbb a tetőre, megmértem a panelt a multiméter diódavizsgáló állásával. 560 mV-ot jelez nyitóirányban, záróirányban szakadást. Nem mértem végig mind a 6-ot, de ha a kérdéses panel jó, akkor feltehetően a többi is.
Az egész stringet diódavizsgálóval mérve nem nyit ki, a műszer vizsgálófeszültsége kicsi. Ha áramot hajtok át (12 V akku + izzó) az eső feszültség 6,9 V 1,85 A áram mellett. Lehet, kipróbálom kisebb ellenállással (nagyobb teljesítményű izzó) is.
A nagy átlag mondjuk a 24V/3kW és a 48V/5-6kW, mindkét esetben ugyanúgy 100A nagyságrendű az áram ha meg van terhelve. Ezért mondják mindenhol hogy ne terheljük őket csak max. 70-80%-ig.
Persze értem a nézőpontod, minden alkalmazáshoz a hozzávaló dolgot érdemes használni. De mondjuk egy ház ellátásához már kevés a 200-500W és a nagyobb inverterek pedig 48V-al mennek, legalább is a szigetüzeműek nagy része.
Akkor úgy tűnik, hogy a bypass diódák küszöbfeszültsége 187mV körül van, az áram hatására pedig 6,9V/18db= 383mV esik rajtuk. Teljesen reális.
Ha működik a rendszer és ott van a problémás panelon egy nagy árnyék, akkor mekkora feszültség esik az árnyékolt panelon? Vajon az teljesen kiesett a termelésből és átvezet a bypass dióda? (Ha biztonsággal meg tudod mérni üzem közben, párhuzamosan rácsatlakozva).
Szerzek még pár MC4 csatlakozót, aztán megmérem valamikor.
Egyébként feltehetően "normális" a működése, csak akkor sem értem teljesen, hogy "hova lesz" a teljesítménye a többi panelnek. Lehet, hogy az MPPT próbál igazodni a megváltozott munkaponthoz, de kevés sikerrel. Kipróbáltam a szigetüzemű Easun inverterrel is, az eredmény picivel rosszabb, a Growattnak gyorsabb, pontosabb az MPPT-je. Valószínű, bővíteni fogom a stringet. Arra gondoltam, hogy 2 db. ilyen monokristályos 415W-os panelt teszek rá optimalizálóval. Az elvileg kezeli ezt a kis árameltérést, kérdés, hogy ilyen esetben mennyire zavarnak be az árnyékos panelek. Náron mindenesetre termelni fog bőven.
Szia!
Pedig egyszerű "nem jön ki a panelból--bent ragad" komolyabban ha 4panel tudja a 4x27V és 8A -t de van 1-2 db panel ami csak 2A-t .Akkor az MPPT a 2A re áll be s igy lessz 4x30V 2A és 6-10V 2A . Ez adja a kimenő teljesitményt Világos, hogy az optimalizálót az árnyékos panelre kell rakni. Nagyobb panelt rakhatsz sorba pl 410W akkor az a 40Vjával és a 8A rel fog termelni, hiába tudna 10A-t.
Ha be akarod tartani az invertered paramétereit, akkor még két max 295W-os modult rakhatsz rá. Ha az én rendszerem lenne, akkor lehet hogy ehhez beszereznék még két panelt, amik nagyon hasonlóak a meglévő használtakhoz és betartják a max DC teljesítményt, ha pedig további teljesítmény kellene, akkor valószínűleg egy újabb független rendszerben gondolkodnék.
De rajtad áll ha mégis kísérleteznél, ezek az új modulok jó árban vannak, valószínűleg nem károsítanák az invertert.
Na de mikor kezd működni a bypass dióda? Elvileg ha egyetlen cella árnyékolva van, akkor már ki kellene esnie a sornak és csökkent feszültséggel, de közel azonos sztringárammal mennie kell tovább.
Vagy van olyan, hogy az MPPT tőrbe lesz csalva és inkább visszaveszi az egész sztringáramot, minthogy átvezessen egyetlen bypass is?
Szia!
Szia! Az MPPT képes félremenni. Akár 3-5 kisebb teljesitményú munkapontba is.( mintha előre be lenne programozva?) A ByPass dióda érdekesen nyit --zár.A panelje néha eltéved?+ melegszik a cellasor ! De nem tudom mi határozza meg? Ha 6V-t mérsz egy panel kinetén , akkor a bypass dioda biztosan zárva van. Ha 0,1--0,7V lenne akkor nyitva lehetne , s átengedné a többi panel áramát. A hozzászólás módosítva: Vas, 19:40
lehagyta;
Szép az a 0V -t csak ritkán igaz . Ha a sorban átfolyó áram álltal generált nyitófeszültségnél--jóval nagyobb a panel feszültsége, akkor zárva marad-hat! Idézet: „Akár 3-5 kisebb teljesitményú munkapontba is.( mintha előre be lenne programozva?)” Az MPPT a szabályozási tartományában tetszőleges munkapontot felvehet. Az éppen aktuális munkapontot több méréssel és szorzással állapítja meg. Átenged X áramot és összeszorozza a vele egyidejűleg mért feszültséggel. Aztán átenged kicsit nagyobb áramot és szoroz. Ha nagyobb az előzőnél, tovább növeli a terhelést. Ha kisebb, visszalép. Ha azonos, megáll. Ezt sűrűn megteszi. A pontos időközöket nem ismerem. Ha fix értékeket programoznának előre, nem volna képes követni a besugárzási intenzitást.
Szia!
Ebben csak az a furcsa --300W MPPT nél--5W--11,5W--29W és igy tovább 295W-ig. lépeget felfelé--vissza is.Egy felhő esetén 250W ról visszaesik akár 11,5Wig s kb 1 perc alatt elér a végéig--vagy..... Még nem láttam 0,5..1W -s lépcsőket egyiken sem. Idézet: „Még nem láttam 0,5..1W -s lépcsőket egyiken sem.” Ritkán olyan lassú a változás, hogy ilyen kis lépéseket megláss. Biztos van egy olyan tanulási folyamat bennük, ami a feszültségváltozás sebességét és irányát is figyeli, tehát ha gyors a változás, nagyobb lépésekben követi. A hozzászólás módosítva: Vas, 21:11
Idézet: „Egy felhő esetén 250W ról visszaesik akár 11,5Wig s kb 1 perc alatt elér a végéig--vagy.....” Hasonlóan szabályozott a szigetüzemű inverterem is. Az néha random "leült", mármint egyszer csak leszabályozott akár 0-ra is, utána szép lassan megkereste a legjobb munkapontot. A hálózatos inverter MPPT-je gyorsabban megtalálja, de csak egy picivel tud több teljesítményt kivenni mint a szigetüzemű. Túl nagy különbség nincs, de kicsit olyan, mintha nagyobb feszültséget hagyna, mint kellene. Kéne egy 2 kW-os teljesítménypotméter, és egy DC teljesítménymérő, ami egyfajta kézi MPPT lenne. Azzal ki lehetne deríteni, hogy mit tud a string az adott fényviszonyoknál. Egyébként nem hiszem, hogy ennyire rosszul "tippelgetne" az inverter MPPT-je, de valamiért próbára teszi a villamosságtan tudásomat. A hozzászólás módosítva: Vas, 21:38
Idézet: „Kéne egy 2 kW-os teljesítménypotméter, és egy DC teljesítménymérő, ami egyfajta kézi MPPT lenne. Azzal ki lehetne deríteni, hogy mit tud a string az adott fényviszonyoknál.” Ezt jól kitaláltad.
Hello! Van ilyen, úgy hívják, hogy tolóellenállás. Valaha gyártottunk ilyesmit, 125-ös eternit csőbe bedreháltattunk egy spirált, végébe két csavar, ott volt a kivezetés. 2-es kantál vagy cekász.. Igaz, mi fűtésre használtuk.
A hozzászólás módosítva: Hé, 10:09
Szerintem egy több fokozatú fűtőtest is megfelelne erre a célra, vagy esetleg kettő-három kisebb amiket különféle variációkban kapcsolnak rá.
Azért a súly sem megvetendő. Néha megéri változtatni. Repülőgépnél a réz cseréje optikára több tonna súlyfeleslegtől szabadította meg a gépeket. Ráadásul nem hülyegyerek módjára érdemes változtatni, hanem alapos átgondolás után. 400V-os DC rendszerekkel kevesebb bajom volt. Szünetmentesnél és inverteres rendszereknél is. Ráadásul standard védelmi eszközöket használhatsz, amit minden sarkon megkapsz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |